Koordinációs képességek

Az előadások a következő témára: "Koordinációs képességek"— Előadás másolata:

1 Koordinációs képességek

2 Mozgáskoordináció fogalma
Az idegrendszer azon szabályozó folyamata, amely a cselekvéseink összetevőinek, a mozgásoknak és azok részleteinek összerendezettségét funkcionális egységbe rendezi. Azok a motoros tulajdonságok, amelyek egymással és a kondicionális képességekkel szoros összefüggésben a mozgások végrehajtásának célszerű szabályozását segítik elő. Idegrendszerileg szabályozott. Szinonimája: ügyesség – összetett mozgásszabályozó képesség, amely a cselekvések gyors és célszerű végrehajtását teszi lehetővé.

3 A mozgáskoordináció alapvető kritériumai:
Új mozgások megtanulásának a hatékonysága, kitűzött feladatok teljesítése. A megtanult mozgások alkalmazásának eredményessége. Optimális Energia befektetés. Biztonság, kedvező mozgásélmény. Könnyedség érzése. Kis fokú figyelemkoncentráció.

4 Mozgáskoordináció fejlesztése
Külső körülmények változtatása. Mozgásösszetevők változtatása (irány, távolság, tempó, erőkifejtés…). Mozgáselemek végrehajtásának kombinálása. Időkényszer melletti gyakorlás.

5 A mozgáskoordináció részfolyamatai
Érzékszervek információ felvevő és feldolgozó tevékenysége. A mozgásfolyamat programozása és a mozgás eredményének elővételezése. Impulzusok küldése az izmokba. A mozgás végrehajtása. Állandó visszajelentés a mozgásról (reafferentáció). A visszajelentés összehasonlítása az elővételezett mozgáscéllal. (Kell érték – Van érték) Szabályozó impulzusok küldése az izmokba (korrekció, hibajavítás).

6

7 Információforrások, analizátorok
A sportgyakorlatban fontos tudni, hogy milyen receptoroknak, milyen érzékszerveknek van szerepe a mozgáskoordináció folyamataiban. Analizátorok: az érzékelés azon részrendszerei, amelyek az információkat felfogják, azokat kódolják, továbbvezetik és feldolgozzák. (- specifikus receptorok – afferens idegpályák – szenzoros központok) A mozgáskoordináció szempontjából 5 analizátor jelentős: A látó, a halló, a tapintási, az egyensúlyi, és a mozgásanalizátor.

8 Információforrások, analizátorok
1. Proprioceptorok - mozgásérzékelés, a mozgáskinesztézia Golgi féle apparátus – ín nyújtása, összehúzódása Izomorsó – izom nyújtása A mozgásanalizátor receptorai. A legkisebb változásokat is érzékelik és továbbítják.

9

10 Információforrások, analizátorok
2. Tapintási analizátorok receptorai a bőrben vannak. Az információk a környezettel való közvetlen kapcsolatból fakadnak. Labdajátékokban, birkózásban, szertornában a helyes fogás, érintés ellenőrzése nagyon fontos. 3. Egyensúly: a vesztibuláris rendszer a fej helyzetéről küld információkat a magasabb központokba. Valamennyi mozgásnál az irányról és a gyorsulásról is jelzést küld. Az egyensúlyérzékelő szerv a fül mögött, a kétoldali sziklacsontban található. Kifejlődése után van a mozgástanulás virágkora (9 – 12 év). 

11

12 Információforrások, analizátorok
4,5. Látási és hallási analizátor receptorait telereceptoroknak nevezik, mert az információ messzebbről jön. Látással kapunk információt mások mozgásáról. Ez különösen fontos a mozgások tanulásánál. Ha közvetlen látási információra nincs lehetőség, akkor megnő a tanulási nehézség (pl.: úszás lábtempó…,tükörrel szemben rögtön látjuk a hibánkat, és ki tudjuk javítani) Kezdőknél jelentős a vizuális információ. Nem csak a központi látás fontos. A perifériás látással a test helyzetéről folyamatosan értesülünk. A hallás kevés sportágban ad fontos információt (a mozgás-végrehajtás szempontjából). Olyan sportágakban jelentős, ahol speciális zörejek vannak. A mozgás dinamikájáról ad információt. Pl. evezésben a teljes mozgásritmus hallható. (vízfogás, húzás, szabadítás…)

13 Koordinációs képességek
1, Egyensúlyozó képesség (szenzitív időszak: év) A belső fül vesztibuláris érzékszervén alapszik. A vesztibuláris rendszer a fej helyzetéről küld információkat a magasabb központokba. Valamennyi mozgásnál az irányról és a gyorsulásról is jelzést küld. Az egyensúlyozó képesség magas szintje szinte minden fajta sportmozgás alapját képezi. Idegrendszeri szabályozottsága összetett.

14 Koordinációs képességek - egyensúly
Az egyensúly fajtái: 1. statikus egyensúly: Nem történik elmozdulás, helyzetek megtartásánál mérlegállás, lebegőállás, lebegőülés, De!!!! vonalon, padon, gerendán történő haladás is (ekkor nem mozdítjuk meg a fejünket, a mészkristályok nem mozdulnak el) Valamilyen testrész, vagy testhelyzet stabil rögzítése-, megtartása a cél. A test nyugalmi helyzetben történő fixálása azt kívánja, hogy a rögzítéshez szükséges izomérzések tárulkozzanak fel,.

15 Koordinációs képességek - egyensúly
2. dinamikus egyensúly Jellemzője a különböző irányú-, és sebességű mozdulatok, mozgások testi egyensúlyi helyzetet megbontó hatásának korrigálása, az új egyensúlyi helyzet kialakítása, uralása. Szoros kapcsolatban van a térérzékelés minden fajta megjelenésével. A sportoló test és testrész mozgásaiból eredő egyensúlyvesztések javítását, mindig a tér valamilyen kiválasztott pontjának (talaj) viszonyában kell értelmezni (pl. forgások) A dinamikus egyensúlyozásról akkor beszélünk, amikor megváltozik a mozgás iránya. A fej elfordításával a vesztibuláris rendszerben is elmozdulnak a mészkristályok. irányváltoztatások, felállások, bukfenc, szaltó, fordulatok, forgások….. Irányítani tudom a testemet, még a levegőben is.

16 Koordinációs képességek - egyensúly
3. Vegyes egyensúlyi helyzet A statikus és dinamikus egyensúlyozás szabályozásának szüksége együttes formában jelenik meg. A sportoló statikus helyzet megtartására törekszik, de a környezetből érkező bármilyen váratlan egyensúlyi helyzetet megbontó inger hatására azonnali egyensúlyi helyzetet helyreállító mozgást kell végeznie pl.: gördeszka – talaj egyenetlensége

17 Koordinációs képességek
2, Téri tájékozódó képesség: (szenzitív időszak: év) Az egyén a térben az irányokat, mélységet, magasságot, távolságot hogyan képes megbecsülni és azt hogyan építi be a mozgásába. A test, a testrészek és a környezet viszonyában történő szabályozás. A tárgyak mozgásának az érzékelése a térben és ahhoz igazodó mozgás. Központi vezérlője a látás. sportjátékokban labdához való igazodás, atlétikai ugrások, torna (korlát) játékok: minden fogó, kidobó játék

18 Koordinációs képességek – téri tájékozódás
1. Saját test, testrész szabályozása a térben Zárt készségek fejlődési útja Kötött programot végrehajtó sportágakban Pl.: torna, cselgáncs, birkózás, 2. Idegen test mozgásának érzékelése térben, ahhoz saját test, testrész mozgásának igazítása A mozgásszabályozás izomérzeteit egy sajátosan megjelenő viszonyrendszerbe kell helyezni. 3. Összetett téri mozgások érzékelése térben, ahhoz saját test, testrész mozgásának igazítása Csapattársak – ellenfél – szer – ehhez kell igazítani a mozgását Nyílt készségű sportmozgások

19 Koordinációs képességek
3, Reakció/reagálási képesség: (szenzitív időszak: 9-10 év) Megadott jelre gyors és célszerű válasz (egyszerű), valamint komplexebb formában egy szituáció felismerése (összetett). A döntés és mozgásválasz egysége. Genetikai kódoltság. Csak kis mértékben változik. 1. Adott jelre történő reagálási képesség Ciklikus sportágak rajtolási szakaszában Eltérő ingerforrásokra más és más reakcióidőt teljesítünk. Fejlesztése sokfajta jelre. 2. Szituációban történő reagálás képessége Nyílt készségű sportágak taktikai cselekvései – játékhelyzet Minél több alternatíva – megnő a reakció idő Függ: gondolkodástól is

20 Koordinációs képességek
4, Ritmusképesség, ritmusérzék: (szenzitív időszak: 9-10 év) Az időiség legjellemzőbb alkotó részének a zenei, vagy mozgásritmusnak az idői viszonyokhoz történő igazítása valamilyen ritmikai képlet szerint. A téri, idői, és dinamikai mozgásösszetevők összerendezését és alkalmazását teszi lehetővé. Jelenthet konkrét zenei ritmushoz való alkalmazkodást, igazodást. Összetett ideg-izom szabályozás eredménye. Fajtái: ritmusérzékelés, ritmus megjelenítés/visszaadás, ritmustartás, ritmus alkotás gimnasztika, tn-i játékok, aerobic, RG, talajtorna zenére, tánc, cselezések

21 Koordinációs képességek
5, Gyorsasági koordináció: (szenzitív időszak: 7-8 év) Rövid időtartamú, gyors, magas frekvenciájú mozgások vezérlését teszi lehetővé. ingafutások, felgyorsulás után a sebesség megtartása

22 Koordinációs képességek
6, Kinesztézia/proprioceptív érzékelés Izomfeszülések, izom ellazulások érzékelése. Mozgásunkról egy belső kép van valamennyi izomban, ínban, kötőszöveti egységekben lévő receptorok összehangolt működése segítségével. Nem igényli a külső „feed-back” segítségét, de a belső szabályozás kontrolljában a külső szabályozási kör bekapcsolódása nagy segítséget jelent. A testem, testrészeim térbeli, időbeli jellemzőinek érzékelése. Erőfeszítések, erőközlések dinamikai jellemzői. Hátterében: golgi apparátus (ízület) izom orsó (izomfeszülést érzékeli)

23 Koordinációs képessége
Gamma-hurok elv: a