A felvilágosodás pedagógiai eszméi Magyarországon

Az előadások a következő témára: "A felvilágosodás pedagógiai eszméi Magyarországon"— Előadás másolata:

1 A felvilágosodás pedagógiai eszméi Magyarországon

2 Az eszmék forrásai „A múzsák járvány istenségek, nem
pirulhatunk, hogy hozzánk később jöttek. Piruljunk, ha örömmel nem fogadjuk” Báróczi Sándor „Egy olyan szellemi mozgalomban mint az európai felvilágosodás, mindenki sorra átvesz, majd továbbad valamit. A kérdés inkább az, mit tud átvenni, mit kezd azzal amit átvett, és mit ad tovább.” Kosáry Domokos Locke Francke Fenelon Salzmann Rochow Rousseau

3 Az eszmék közvetítői Könyvtárak Fordítások Prédikációk Előadások
A főúri magánnevelés kéziratos dokumentumai Sajtó Könyvek - kézikönyvek - tankönyvek

4 A felvilágosodás nevelési irodalma korabeli hazai könyvtárakban
Főúri magánkönyvtárak (Ráday Gedeon, Teleki Sámuel, Széchényi Ferenc, Festetics György) Iskolai könyvtárak (Katolikus, református és evangélikus iskolák könyvtárai) Értelmiségiek könyvtárai (Péczeli József, Tompa Ádám, Váradi Szabó János) Festetics könyvtár Keszthely Marosvásárhely Teleki Téka Sárospatak

5 Fordítások Bárány György Francke fordítása (1711)
Székely Ádám Locke fordítása (1771) Salzmann fordítások : -Igaz Simon (1797) Campe fordítások: - Kováts Ferenc (1780) - Földi Ferenc (1789) - Bárány Péter (1791) - Andrád Sámuel (1793)

6 Prédikációk A felvilágosodás kori prédikáció, mint
sajátos kommunikációs műfaj Molnár János a jó nevelésről (1777) Gombási István a szülők felelősségéről (1784) Almási Szalai János a gyermek értelmének formálásáról (1794) Herepei János a leányok neveléséről (1797) Kozma Gergely a nevelésügy reformjáról (1802) Fábián József a tanítók kötelességeiről (1818)

7 Előadások A kéziratos pedagógiai előadások jelentősége a
felvilágosodás nevelési eszméinek népszerűsítésében Rátz István előadásai Sárospatakon Márton István előadásai Pápán Zákány József előadásai Debrecenben

8 A főúri magánnevelés kéziratos dokumentumai
Ráday Pál: „Oktatás...” (1723) Teleki László: „A nevelésről” (1796) Festetits György: „ Fiam nevelését tárgyazó Planum”(1799) Görög Demeter: „Erziehungs und Unterrichtsplan” (1809) Festetics György Ráday Pál Görög Demeter

9 A felvilágosodás nevelési eszméi és a sajtó
A felvilágosodás kori hírlapok és a nevelés Felvilágosodás kori folyóirataink a nevelésről

10 A felvilágosodás nevelési eszméit tükröző magyar kézikönyvek és tankönyvek

11 Molnár János „Jól a fejébe kell a Gyermeknek verni, hogy őtet az Isten nem azért teremtette, hogy tsak magának éllyen, hanem azért, hogy az Istennek, Hazájának s Fejedelmének hasznos szolgálattyára légyen” „Az Oskolabéli Tudományok tanításában a Mester hadja el, ami az haszonra nem nagy érdemű.” „Az emlékezetet úgy gyakoroltassa, hogy az elmének futamattya el ne nyomattassék.” 1776

12 Tóth Pápai Mihály „Valamit tsak nékik megmutathat természetben, vagy mesterséggel készült formában, azt mutassa meg.” „Szoktassa a gyermeket ítélet-tételre.” „„Tilos a gyermeket bottal, ököllel, pofon agyba -főbe ütni, üstöküket rángatni” A jó tanítónak „istenfélőnek, tanítványait szertőnek, jókedvűnek, békességes tűrőnek, soldjával megelégedőnek, nemtsak elegendő tudományúnak, hanem a tanításra is alkalmatosnak” kell lennie. 1797

13 Fáy András „Szabadon nőjjön fel 10 esztendős koráig, mint a szarvas az erőben.” „Játék érje a játékot, s az ezek körül lévő tárgyak fejtegessék teste és lelke tehettségeit.” „Tíz esztendős korában neveléséhez kezdenék. A vallás és a természet tudománnyai velejével táplálnám értelmét, példaadásokkal formálgatnám akaratját.” „Egyik tehettségére nézve is önmunkásságát el nem ölném.” „Nevendékem természetére és polgárságára való tekintettel dolgoznám a Természettel kezet fogva annak boldogságán.”

14 Szilasy János ( ) „Kettős czélja vagyon a nevelésnek: első az, hogy az ember jó embernek neveltessék, második pedig az, hogy a közéletben hasznos társ legyen.” „A nevelés tudománya azon szabályok rendbe szedett foglalatja, melyek szerint az ember erői s tehetségei kifejtődnek s műveltetnek.” „A mindennapi tapasztalás az a közönséges eszköz, mellyet a jóltevő természet kisdedségünktől utolsó pillanatunkig oktatásunkra rendelt.”