Több vagy kevesebb Európát?

Az előadások a következő témára: "Több vagy kevesebb Európát?"— Előadás másolata:

1 Több vagy kevesebb Európát?
Több vagy kevesebb Európát? dr. Brachinger Tamás intézetvezető, főiskolai docens Közigazgatási szakvizsga: Általános közigazgatási ismeretek, MKI OMI

2 Európa anyánk

3 dr. Brachinger Tamás intézetvezető, főiskolai docens
Az újabb háborúk megelőzésétől a politikai egyesülésig A legfontosabb forrás a Schuman-terv A francia–német kapcsolatok megoldására Jean Monnet egy, a szén és acéltermelést szabályozó hatóság tervével áll elő, amivel lerakta a mai Európai Unió alapkövét. A korábban a béke megőrzése érdekében felállított nemzetközi szervezetek közül egy sem küszöbölte ki azt az alapvető hibát, hogy a hatalom több különböző állam kezében van.. dr. Brachinger Tamás intézetvezető, főiskolai docens

4 A Schuman-terv újdonsága a korábbi béketervekhez képest
Ez a megközelítés egyszerű megoldást ajánlott egy sor problémára. A szén és acél – a háború teste-lelke – közös felügyelet alá helyezése egyértelműen kifejezte a béke iránti vágyat, és lehetővé tette a közös fejlődést, de nem egymást elnyomva, hanem nemes versengésben. dr. Brachinger Tamás intézetvezető, főiskolai docens

5 A Schuman-terv újdonsága a korábbi béketervekhez képest
A Schuman-terv a hagyományoktól legjobban elrugaszkodó eleme a szupranacionális megközelítés volt. Nem akarták megismételni a Népszövetség által elkövetett hibákat. Abban a szervezetben bármelyik tagállam megvétózhatta a kollektív döntéseket. A Schuman-terv pont azért volt újszerű, mert Franciaország, éppen úgy, mint a többi tagállam, ezután nem csinálhatta azt, amit akart. dr. Brachinger Tamás intézetvezető, főiskolai docens

6 Nemzetállamok közötti integráció lehetséges szintjei
(1.) Preferenciális övezet (2.) Szabadkereskedelmi területek (3.) Vámuniók (4.) Közös piacok (5.) Egységes piac (6.) Gazdasági és pénzügyi uniók (7.) Politikai Unió

7 Az európai integráció fejlődése
EGK EURATOM 1957. Róma Európai Közösségek EK Egyesülési szerződés 1965. ESZAK 1951.Párizs Európai Monetáris Rendszer 1979. az integráció kialakulása Az integráció mélyülése 1945 1957 az integráció 1973 Fehér Könyv 1985. válsága Az integráció bővítése és mélyítése az integráció mélyülése 2000 1986 Nizzai Szerződés 2001. Amszterdami Szerződés 1997. Maastrichti Szerződések EU 1992. Egységes Európai Okmány 1986 dr. Brachinger Tamás intézetvezető, főiskolai docens

8 dr. Brachinger Tamás intézetvezető, főiskolai docens
Az integráció bővítésének és mélyítésének kihívásai napjainkban Bővítés: től 10 új tagállammal bővült az integráció A gazdasági unió mélyítése: Lisszaboni stratégia – a legversenyképesebb, legdinamikusabb, tudáslapú gazdaság kiépítése 2010-ig (az Európára is kiterjedő és elhúzódó válság nem tette lehetővé). A politikai unió mélyítése: Önálló védelmi politika kiépítése: gyorsreagálású haderő A bűnügyi együttműködés keretében a nemzetközi terrorizmus elleni összehangolt fellépés EU alkotmányos szerződés-tervezete: alapszerződések egységesítése, nemzeti és uniós hatáskörök pontosabb elhatárolása, működés egyszerűsítése. dr. Brachinger Tamás intézetvezető, főiskolai docens

9 Az Európai integráció fejlődése
1995 1972 2007. 1986 dr. Brachinger Tamás intézetvezető, főiskolai docens 1981

10 Az Európai Unió szerkezeti modellje
Európai Unió Európai Tanács Miniszterek Tanácsa 1. pillér Európai Közösségek (gazdaságpolitika) szupranacionális jelleg (Bizottság, Parlament, Bíróság) önálló jogalanyiság min. többségi döntés 2. pillér Közös kül- és biztonság-politika kormányközi jelleg konszenzusos döntés 3. pillér Bel-és igazságügyi együttműködés kormányközi jelleg konszenzusos döntés Az MSZ új alapokra helyezte a tagállamok együttműködését azáltal, hogy 3 pilléres szerkezetet hozott létre. Az EU nem lépett a korábban létrehozott 3 Közösség helyébe, mivel nem szüntette meg azokat, másrészt az EU nem kapott önálló jogalanyiságot szemben a korábbi 3 Közösséggel. Az MSZ az EGK nevét Európai Közösségre változtatta, jelezvén ezzel a közös piaccal kapcsolatos általános hatáskörét. Az első pillért alkotja az ESZAK, az EK és az Euratom azaz az Európai Közösségek és ide tartoznak még a közös gazdasági politikák(kereskedelem,közlekedés,mezőgazdaság,verseny) a közösségi politikák (környvéd.,fogyvéd stb.) és a közös monetáris politika a közös pénzzel az euroval. Az első pillérben az ún. közösségi modell érvényesül, azaz itt nyílik lehetőség a szupranacionalitás érvényesülésére és a közös intézmények teljes jogkörű működésére. A szupranacionalitás jellemzői: az EK határozatai akkor is kötelezőek a tagállamra, ha ő nem szavazta meg a döntést, mert az adott kérdésben a többségi döntés elve érvényesül. Továbbá a közösségi jog közvetlen hatállyal bír és elsőbbséget élvez a tagállami jogszabályokkal szemben. Közösségi jogalkotásra csak az 1. pillér keretén belül kerül sor. A 2-3. pillérben nem a közösségi modell érvényesül, hanem kormányközi együttműködés, mert ezeken a területeken a tagállamok nem voltak hajlandók lemondani a szuverenitásukról. Ezeken a területeken csak a tagállamok teljes konszenzusával hozható döntés(egyhangú).A Közösségi intézmények hatásköre korlátozott: a Bizottság nem rendelkezik kizárólagos kezdeményezési joggal, a Parlamentnek csak konzultációs szerepe van, a Bíróság a 2. pillérben egyáltalán nem rendelkezik hatáskörrel, míg a 3. pillérben szereplő kérdések csak részben tartoznak a hatáskörébe. Az előadó érintőlegesen bemutathatja, hogy mely kérdések tartoznak az 1,2,3. pillér hatáskörébe, azzal, hogy ezek részletes kifejtéséről a későbbiekben lesz szó. dr. Brachinger Tamás intézetvezető, főiskolai docens Közigazgatási szakvizsga: Általános közigazgatási ismeretek, MKI OMI

11 dr. Brachinger Tamás intézetvezető, főiskolai docens
Az Európai Unió Tanácsa (soros elnökség félévente valamelyik tagállam külügyminisztere) Az Európai Tanács (Mr. Európa Herman Van Rompuy állandó elnök) Az Európai Bizottság Az Európai Parlament (740 tagú) Az Európai Közösségek Bírósága Az Európai Számvevőszék Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága Európai Beruházási Bank Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Az Európai Ombudsman dr. Brachinger Tamás intézetvezető, főiskolai docens

12 „Nem az államok koalícióját kívánjuk létrehozni: az emberek közötti egységet építjük.”
Jean Monnet

13 A munkavállalóktól a polgárokig
Cél: az EU polgárokkal való benépesítése. Európai föderalizmus: hirdetői szerint Európa polgárai problémamentesen integrálhatók egy egységes politikai nemzet keretei között. Több ezer éves sors- és kulturális közösség kialakította a kölcsönös megértés lágy struktúráit – amelyek sokkal fontosabbak, mint az EU intézményei. Elfogadható-e ez az érvelés? Etnikai eredet nem számít? Mi az identitásképző erő? dr. Brachinger Tamás intézetvezető, főiskolai docens

14 dr. Brachinger Tamás intézetvezető, főiskolai docens
Rögvalóság Valóban elegendőek a közös kulturális alapok? Mivel: Kétsebességes Európa gondolata, amely nagyon is a reálfolyamatok alapján és nem a közös identitás a szolidaritás alapján jött létre. Tény: háborúk 60 éve nincsenek Európában a közösség országai között. dr. Brachinger Tamás intézetvezető, főiskolai docens

15 Javak Európája helyett polgárok Európája
Hetvenes évektől megerősödő dialógus Európa „polgárairól” Három szakasz: 1972 párizsi konferencia (közös európai identitás) – 1979 Európai Parlament fontainebleau-i konferencia (realistább megközelítés) 1987 Egységes Okmány (munkavállaló helyett személy fogalmát használja; szakítás a korábbi egyoldalú gazdaságpolitikai szemlélettel Maastrichti Szerződés (európai állampolgárság politikai jogok) Amszterdami Szerződés

16 Európai állampolgárság
Etnosz vagy démosz? „Az Unió állampolgársága kiegészítő jellegű és nem lép a nemzeti állampolgárság helyébe." Amszterdami Szerződés A fejlődés tehát abba az irányba mutat, hogy a közös identitáson alapuló egységes európai állampolgárság - legalábbis egyelőre - nem reális elképzelés. Az uniós állampolgárság alapja továbbra is a nemzeti állampolgárság

17 Létre lehet-e hozni egy nemzeti identitáshoz hasonló erejű összetartozás érzést közösségi szinten vagy csak a nemzeti identitás „alatt” ? A másodlagos állampolgárság koncepciója mindenesetre ez utóbbira tesz kísérletet Közös eredet megteremtésének kihívása→ például az Európai Alkotmányban? Közös eredet az etnosz; mellette létezik a démosz

18 Démosz A démosz a politikai állampolgársággal járó egyenlő jogokat, a politikai életben való részvétel egyenlő esélyét, azaz azokat a demokratikus vívmányokat jelenti, amelyek racionális tényezőkből álló kötelékeket eredményeznek.

19 A démosz kialakulásának szervezeti feltételei
Politikai pártok Érdekcsoportok Társadalmi mozgalmak Európai Unió Bizottsága preferálja az EU- szintű szervezetek működését.

20 Így nehéz lesz: Az európai civil társadalom másodlagosságának okai
Egyrészt európai szinten hiányzik az etnikai mag, amely a tagállamok civil társadalmai számára természetes kötőszövetet jelent. Nem lehet támaszkodni a nemzeti összetartozás alapját képező "lágy struktúrákra", hanem csakis a jóval ridegebb és racionálisabb demokratikus jogok és az érdekazonosság marad hivatkozási alapnak. Ennek következtében az európai civil társadalom addig másodlagos jelentőségű lesz Európa polgárai számára, amíg nem sikerül - ha egyáltalán lehetséges ilyen — egy etnosz-szerű kötődést uniós szinten is létrehozni.

21 Mégis, miért legyen inkább több, mint kevesebb Európa?
A globális kihívások: USA (300 millió ember közössége, A BRIC-országok azaz Brazília, Oroszország, India, Kína ( a világ népességének döntő hányada él e négy országban). EU országai együtt: 550 millió ember. A válság megmutatta, ha nem tarjuk magunkat a közösen elfogadott szabályokhoz, akkor mi lesz! Külön utakon kell-e járnunk? A nemzeti szuverenitás vs. további mélyítése az integrációnak? dr. Brachinger Tamás intézetvezető, főiskolai docens

22 Mégis, miért inkább több, mint kevesebb Európa?
Nem beszélhetünk európai identitásról, sem európai közvéleményről, sem pedig európai államról. Ezzel együtt az országhatárok átjárhatóvá, a gazdasági és társadalmi kapcsolatok intenzívebbé válásával és „Európa” egyre több területen való megjelenésével nő az emberek Európa-tudata, és némileg európai identitása is. dr. Brachinger Tamás intézetvezető, főiskolai docens

23 Mégis, miért inkább több, mint kevesebb Európa?
John Lukacs írta: „Nemzet és állam. A kettő nem ugyanaz. Az államok hatalma és fontossága megszűnőben. A nemzetek lényege nem. Ez – több más között – a jelenlegi Európai Unió nagy és mély hiányossága. Európa egyesülésének még nagyon, de nagyon legelején vagyunk. Európai öntudat, európai szellem alig pislog, alig létezik.” dr. Brachinger Tamás intézetvezető, főiskolai docens

24 Köszönöm a szíves figyelmet!
dr. Brachinger Tamás intézetvezető, főiskolai docens