Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A városfogalom földrajzi, időbeni és tudományterületenkénti eltérései

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A városfogalom földrajzi, időbeni és tudományterületenkénti eltérései"— Előadás másolata:

1 A városfogalom földrajzi, időbeni és tudományterületenkénti eltérései
dr. Jeney László egyetemi docens Európa városi terei Geográfus szak (MSc) 2017/2018, I. félév ELTE Földrajz Központ

2 Európa városi terei D.1–313, szerda 12.00–13.30
Összesen 13 alkalom 1 óra elmarad: november 1. (őszi szünet) Számonkérés: szemináriumi dolgozat Megadott témákból: (100%) – (ábrákkal, de mellékletek nélkül): min. 15 oldal A felkészüléshez elsősorban az órai jegyzet ajánlott Felhasználható irodalom Jeney L. 2013: Városföldrajz – In: Jeney L. – Kulcsár D. – Tózsa I. (szerk): Gazdaságföldrajz tanulmányok közgazdászoknak. – BCE Gazdaságföldrajzi és Jövőkut. Tsz. - NGM, Budapest pp. 39–70. – 2

3 A város fogalma Városok általános eltérései a falvaktól:
Szerepköreik (funkcióik): „fontos” helyek Demográfiai sajátosságaik: nagyobb népesség, népsűrűség, heterogén társadalom Külső megjelenés: zsúfoltsághoz alkalmazkodó Nincs egységes hivatalos városfogalom-definíció, változik: Térben, földrajzi helyenként/kultúránként Időben: történelmi korszakonként Tudományterületenként 3

4 1. A városok meghatározásának helyi/földrajzi különbségei
Társadalmanként eltérő méretű városok, függ Természeti adottságoktól Rendelkezésre álló építőanyagtól Gazdálkodási formától Falu–város elkülönítés alapja eltérő Elmaradottabb országok: falvakban meghatározó még a mezőgazdaság  gazdasági szerkezet (agrárium súlya) az alapja Fejlett világ: falvakban sem a mezőgazdaság a meghatározó  népsűrűség az alapja Országonként eltérő kritikus népességszám a városok meghatározásához Skandinávia: pár száz fő Ázsia egyes országai: több 10 ezer fő 4

5 2. Városfogalom időbeli változása – hosszú távon
feudális város meghatározói modern város meghatározó látható elemek Városfal Egyházi és világi elöljáróságok székhelyének védelmére Etimológiailag vár  város, német vár („Burg”)  városlakó polgár („Bürger”) Város fizimiskájának látható eleme szemben Városfalak veszítenek jelentőségükből Városok túlnőttek városfalaikon Várfalak nem alkalmasak a modern kori hadviselésre Zsúfoltság  magas laksűrűség + felfelé terjeszkedő városépítészet (felhőkarcolók)  városok fizimiskájának látható eleme (várfal helyett) nem látható elemek Szabadságjogok Paradox: fallal elzárt polgárok szabadok Függetlenség a földesúri kötöttségektől: „a városi levegő szabaddá tesz” Középkori rendi társadalom: (főleg szabad királyi) városi jogállás óriási jelentősége: többletjogok: adózási, kereskedelem, bíráskodás Polgárosodó társadalom  előjogok is veszítenek jelentőségükből Rendi társadalmi hagyománnyal nem rendelkező Újvilág: kritikus népesség száma (királyi vagy földesúri adományozáson alapuló jogcím helyett) Globalizáció, fogyasztói társadalom  fogyasztói kultúra a meghatározó 5

6 2. Városfogalom időbeli változása – rövid távon
Hazai várossá nyilvánítási gyakorlat Szocializmus: városi rang előnye  visszafogottabb várossá nyilvánítás Kedvezőbb pozíció az állami támogatásoknál Intézmények, magasabb szintű tanácsi és párt szervek elhelyezése 1970: legkisebb város is kb. 10 ezer fő – Szigetvár 1985: OTK hatályon kívül kerülése, hátrányosabb térségek felé forduló településpolitika  lazább feltételekhez kötött várossá nyilvánítás  „városi boom” (2012: 328db) 2012: 185 db 10 ezer fő alatti város, legkisebb ezer fő alatti – Pálháza  városhoz társított népességnagyság lecsökkent A városállomány és a várossá nyilvánítások Magyarországon 1885–2010 között 6

7 3. Tudományterületenként eltérő megközelítések a városokkal kapcsolatban
Városokkal foglalkozó tudományterületek sem egységesek A falvaktól (vagy vidéktől) megkülönböztető tartalmi jegyek szakterületenként eltérőek Földrajz: központi szerepkörök Közigazgatás: városi jogállás Szociológia: társadalmi összetétel: multikulturális + polarizált Városépítészet/urbanisztika: sűrűbben beépített településszövet + felfelé terjeszkedés Demográfia: népességszáma, -sűrűség 7

8 Városok ismérvei Szerepköreik  gazdasági–funkcionális városfogalom
Településhálózaton belüli sokoldalú és központi szerepkörök A mezőgazdaság szerény jelentősége Demográfiai sajátosságaik  társadalmi–statisztikai városfogalom Nagyobb népességszám Nagyobb népsűrűség Külső megjelenésük  településképi–urbanisztikai városfogalom Sűrűbb beépítés Nagyobb átlagszintszám Jelentőségük koronként változó, de: többségük jellemzően ma is releváns városi sajátosság 8


Letölteni ppt "A városfogalom földrajzi, időbeni és tudományterületenkénti eltérései"

Hasonló előadás


Google Hirdetések