Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaIda Patakiné Megváltozta több, mint 5 éve
1
A városfogalom földrajzi, időbeni és tudományterületenkénti eltérései
dr. Jeney László egyetemi docens Európa városi terei Geográfus szak (MSc) 2017/2018, I. félév ELTE Földrajz Központ
2
Európa városi terei D.1–313, szerda 12.00–13.30
Összesen 13 alkalom 1 óra elmarad: november 1. (őszi szünet) Számonkérés: szemináriumi dolgozat Megadott témákból: (100%) – (ábrákkal, de mellékletek nélkül): min. 15 oldal A felkészüléshez elsősorban az órai jegyzet ajánlott Felhasználható irodalom Jeney L. 2013: Városföldrajz – In: Jeney L. – Kulcsár D. – Tózsa I. (szerk): Gazdaságföldrajz tanulmányok közgazdászoknak. – BCE Gazdaságföldrajzi és Jövőkut. Tsz. - NGM, Budapest pp. 39–70. – 2
3
A város fogalma Városok általános eltérései a falvaktól:
Szerepköreik (funkcióik): „fontos” helyek Demográfiai sajátosságaik: nagyobb népesség, népsűrűség, heterogén társadalom Külső megjelenés: zsúfoltsághoz alkalmazkodó Nincs egységes hivatalos városfogalom-definíció, változik: Térben, földrajzi helyenként/kultúránként Időben: történelmi korszakonként Tudományterületenként 3
4
1. A városok meghatározásának helyi/földrajzi különbségei
Társadalmanként eltérő méretű városok, függ Természeti adottságoktól Rendelkezésre álló építőanyagtól Gazdálkodási formától Falu–város elkülönítés alapja eltérő Elmaradottabb országok: falvakban meghatározó még a mezőgazdaság gazdasági szerkezet (agrárium súlya) az alapja Fejlett világ: falvakban sem a mezőgazdaság a meghatározó népsűrűség az alapja Országonként eltérő kritikus népességszám a városok meghatározásához Skandinávia: pár száz fő Ázsia egyes országai: több 10 ezer fő 4
5
2. Városfogalom időbeli változása – hosszú távon
feudális város meghatározói modern város meghatározó látható elemek Városfal Egyházi és világi elöljáróságok székhelyének védelmére Etimológiailag vár város, német vár („Burg”) városlakó polgár („Bürger”) Város fizimiskájának látható eleme szemben Városfalak veszítenek jelentőségükből Városok túlnőttek városfalaikon Várfalak nem alkalmasak a modern kori hadviselésre Zsúfoltság magas laksűrűség + felfelé terjeszkedő városépítészet (felhőkarcolók) városok fizimiskájának látható eleme (várfal helyett) nem látható elemek Szabadságjogok Paradox: fallal elzárt polgárok szabadok Függetlenség a földesúri kötöttségektől: „a városi levegő szabaddá tesz” Középkori rendi társadalom: (főleg szabad királyi) városi jogállás óriási jelentősége: többletjogok: adózási, kereskedelem, bíráskodás Polgárosodó társadalom előjogok is veszítenek jelentőségükből Rendi társadalmi hagyománnyal nem rendelkező Újvilág: kritikus népesség száma (királyi vagy földesúri adományozáson alapuló jogcím helyett) Globalizáció, fogyasztói társadalom fogyasztói kultúra a meghatározó 5
6
2. Városfogalom időbeli változása – rövid távon
Hazai várossá nyilvánítási gyakorlat Szocializmus: városi rang előnye visszafogottabb várossá nyilvánítás Kedvezőbb pozíció az állami támogatásoknál Intézmények, magasabb szintű tanácsi és párt szervek elhelyezése 1970: legkisebb város is kb. 10 ezer fő – Szigetvár 1985: OTK hatályon kívül kerülése, hátrányosabb térségek felé forduló településpolitika lazább feltételekhez kötött várossá nyilvánítás „városi boom” (2012: 328db) 2012: 185 db 10 ezer fő alatti város, legkisebb ezer fő alatti – Pálháza városhoz társított népességnagyság lecsökkent A városállomány és a várossá nyilvánítások Magyarországon 1885–2010 között 6
7
3. Tudományterületenként eltérő megközelítések a városokkal kapcsolatban
Városokkal foglalkozó tudományterületek sem egységesek A falvaktól (vagy vidéktől) megkülönböztető tartalmi jegyek szakterületenként eltérőek Földrajz: központi szerepkörök Közigazgatás: városi jogállás Szociológia: társadalmi összetétel: multikulturális + polarizált Városépítészet/urbanisztika: sűrűbben beépített településszövet + felfelé terjeszkedés Demográfia: népességszáma, -sűrűség 7
8
Városok ismérvei Szerepköreik gazdasági–funkcionális városfogalom
Településhálózaton belüli sokoldalú és központi szerepkörök A mezőgazdaság szerény jelentősége Demográfiai sajátosságaik társadalmi–statisztikai városfogalom Nagyobb népességszám Nagyobb népsűrűség Külső megjelenésük településképi–urbanisztikai városfogalom Sűrűbb beépítés Nagyobb átlagszintszám Jelentőségük koronként változó, de: többségük jellemzően ma is releváns városi sajátosság 8
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.