Budapest Három nagytáj érintkezési pontja – Alföld, É.-i khgys, Dunántúli khgys A Kárpát medence természetes középpontja – egyedülálló panoráma Kialakulásában.

Az előadások a következő témára: "Budapest Három nagytáj érintkezési pontja – Alföld, É.-i khgys, Dunántúli khgys A Kárpát medence természetes középpontja – egyedülálló panoráma Kialakulásában."— Előadás másolata:

1 Budapest Három nagytáj érintkezési pontja – Alföld, É.-i khgys, Dunántúli khgys A Kárpát medence természetes középpontja – egyedülálló panoráma Kialakulásában szerepet játszott - két eltérő táj – vásárváros - Duna víziút csak itt keskeny ártér (Bajánál) átkelőhely, ahol nincs sziget nincs kétszeri átrakodás (tabáni rév) - hegységet tagoló törések - építőanyag (kiscelli agyag) - budai termális vonal hévforrások C Gyógyhatásúak (kelta “ak-ink=jó víz” név) © Nokia V1-Filename.ppt / yyyy-mm-dd / Initials

2 Természetföldrajz Földtörténeti emlékek - triász tengerből mészkő, dolomit lerakódás (jura, kréta szárazulat) - újidőben sekély peremtenger – oligocén “háromság” - pliocén-pleisztocén határán megjelenik a Duna és lerakja kavicstakaróját, kialakulnak a teraszai - a jelenkorban iszap és homok rakódik az ártérre Domborzat a, Budai oldal – lekopott rögvidék (Budai hgys., Pilis) max. János hegy 529 m Erzsébet kilátó Rózsadomb © Nokia V1-Filename.ppt / yyyy-mm-dd / Initials

3 Természetföldrajz Budai hegység csoportjai a főváros területén a, Hármashatár-hegy csoport (triász mészkő, dolomit és kiscelli agyag keleten) Ferenc-hegy, Szemlő-hegy (barlangok), Rózsadomb b, Hárs-hegy csoport (triász mészkő, dolomit) János-hegy, Széchenyi-hegy, Várhegy UNESCO Világörökség Lista! Gellért-hegy, Sas-hegy (mindkettő védett term.-i érték!) c, Tétényi-fennsík – Budaörsi medencétől délre, mészkő fennsík budafoki borpincék © Nokia V1-Filename.ppt / yyyy-mm-dd / Initials

4 4 © 2005 Nokia V1-Filename.ppt / yyyy-mm-dd / Initials

5 Természetföldrajz A pesti oldal Egyhangúbb felszín – egykori folyómedrek (Nagykörút) - egykori mocsarak Orczy kert, Nagyvárad tér, Városliget) - folyóteraszok – kelet felé emelkedő térszín (Örs vezér téren kb. Gellért-hegy magassága) © Nokia V1-Filename.ppt / yyyy-mm-dd / Initials

6 A budai Várhegy A tatárjárás után jött létre állandó település rajta
Előnyei (pl. Gellért-heggyel szemben) a, Lapos tetőszint alkalmas a megtelepedésre b, Hévforrásokból kivált m vastag forrás (édesvizi) mészkő Barlang és üregrendszer (10 km hosszú) - vendéglők, Vár labirintus - menedék és borospince c, Mészkő alatt Duna kavicsréteg természetes vízforrás Gond a meszes-agyagos budai márga csuszamlások (Alagút körül betonfal támasztja a házakat) © Nokia V1-Filename.ppt / yyyy-mm-dd / Initials

7 Budapest éghajlata Pozitív
- szélvédett - napsütéses órák száma – 2040 (magas) - uralkodó szélirány az ÉNY-i Negatív - zivataros - ködképződésre hajlamos - városi klíma melegebb © Nokia V1-Filename.ppt / yyyy-mm-dd / Initials

8 Budapest vízrajza Duna
Törésvonalon fut végig (Gellért-hegy mészkő, dolomit kőzete a Városligetnél már 900 m mélyen van Átlag 400 m széles (tabáni rév 285 m) Rakpartok között fut Kvassai zsilip © Nokia V1-Filename.ppt / yyyy-mm-dd / Initials

9 Budapest vízrajza II. A Duna szigeteket épít Szentendrei-sziget, Palotai-sziget, Népsziget, Óbudai (Hajógyári)-sziget, Csepel Budapest vízellátását biztosítják a, Parti szűrésű kutak b, közvetlen vízkiemelés © Nokia V1-Filename.ppt / yyyy-mm-dd / Initials

10 Budapest vízrajza III. Duna mellékfolyói, patakok - Rákos-patak, Szilas-patak, Gyáli víz (csatorna) - Ördög árok medre (Hűvösvölgyben még nyílt a Krisztina krt. és Attila út alatt fedett. Az Erzsébet híd mellett ömlik ki) Források (123 melegvizű forrás) Pünkösd-, Római-fürdő, Lukács, Rudas, Császár, Gellért Széchenyi fürdő vize már m-ről jön, 75 fokos © Nokia V1-Filename.ppt / yyyy-mm-dd / Initials

11 Tavak Természetes tó – Malom-to (Lukács fürdő mellett)
Mesterséges tó a, Feneketlen tó b, Városligeti tó c, Kőbányán, Kispesten kis kubikgödrök © Nokia V1-Filename.ppt / yyyy-mm-dd / Initials

12 Budapest története I. 1. Több mint 2000 éves múlt
2. Római hódítás – Aquincum néven katonai és polgári város a mai Óbudán 3. Hunok, germánok, avarok kora 4. Árpád fejedelem a Csepel szg.-en Kurszán Óbudán telepszik le 5. IV. Béla épít várat Budán 6. Virágzó kereskedőváros Pest, Mátyás alatt európai kulturális központ török kézen – fürdők, mecsetek Császár fürdő © Nokia V1-Filename.ppt / yyyy-mm-dd / Initials

13 Budapest története II. XVII.-XVIII. sz. szabad királyi város Buda, majd Pest is – magyarok aránya nő XIX. sz. polgárosodás, reformkor a kulturális élet fejlődése Pest gazdasági, kereskedelmi központ Ekkor épülnek (És az első Nemzeti Színház) © Nokia V1-Filename.ppt / yyyy-mm-dd / Initials

14 „A Toldy Ferenc Gimnázium alapításának éve: 1854.
A kezdetben Budai Császári és Királyi Felsőreáliskolának nevezett, német nyelvű intézmény császári rendelettel alapíttatott” Az iskola névadója, Toldy Ferenc ( ), kiváló orvos, nyelvész, irodalmár és történész, aki jeles résztvevője volt a múlt században a magyar függetlenségért és kultúráért küzdő szellemi mozgalmaknak. © Nokia V1-Filename.ppt / yyyy-mm-dd / Initials

15 Budapest története III.
1873 Pest, Buda, Óbuda egyesítése – gyors fejlődés (300ezer lakó) Víz- és csatornahálózat, villamosvasút, hidak, körutak, belváros középületei… 1896 Milleneum – Földalatti, Iparművészeti múzeum, Ferenc József-híd II.vh alatt súlyos károk érték (bombázás, két hónapos ostrom) – ujjáépítés 1950 Nagy-Budapest – a kialakuló agglomerációs gyűrű hozzácsatolása így lett 22, majd 23 kerületből (1994-ben a XX.-ból kivált Soroksár) álló főváros ( lakó) © Nokia V1-Filename.ppt / yyyy-mm-dd / Initials

16 16 © 2005 Nokia V1-Filename.ppt / yyyy-mm-dd / Initials

17 Budapest városszerkezete
I. Várnegyed – lakó-, kulturális, idegenforgalmi és tudományos szerep Nemzeti Galéria, Országos Levéltár, Sándor palota II. Belváros – Duna és a Kiskörút között – “City” funkció Politikai, gazdasági központ Parlament, kormányhivatalok, minisztériumok, bankok, székházak “ belső munkahely öv” – sok munkahely, kevés lakó bevásárló utcák, szállodák, irodaházak A Világörökség része a pesti Duna-parti sáv (az Országházzal) © Nokia V1-Filename.ppt / yyyy-mm-dd / Initials

18 18 © 2005 Nokia V1-Filename.ppt / yyyy-mm-dd / Initials

19 Budapest városszerkezete II.
III. Belső lakóövezet – VI., VII., VIII. és IX. kerület belső része Zsúfolt, felújításra váró bérházak Egyetemek, főiskolák Színházak, Opera © Nokia V1-Filename.ppt / yyyy-mm-dd / Initials

20 Világörökség része Andrássy út és környéke
Közlekedési tengelyek – Nagykörút, Rákóczi út Andrássy út Világörökség része Andrássy út és környéke © Nokia V1-Filename.ppt / yyyy-mm-dd / Initials

21 Budapest városszerkezete III.
IV. Külső munkahely öv – VIII.(Józsefváros), IX. (Ferencváros) ker. külső része X. Kőbánya, XIII. Angyalföld, XIV. Zugló, XXI.Csepel Ipari üzemek, raktárak, szolgáltató cégek telepei… Sok elhagyott, leromlott épület – új hasznosítás (pl. Váci út irodák), lakóépületek rehabilitációja Kobanya-Richter © Nokia V1-Filename.ppt / yyyy-mm-dd / Initials

22 Budapest városszerkezete IV.
V. Külső lakóövezet – pesti oldalon családi házas területek ill. lakótelepek – Újpalota, Káposztásmegyer Havanna, Újpesti…. © Nokia V1-Filename.ppt / yyyy-mm-dd / Initials

23 Sporttelepek, stadionok lehetnek
A külső kerületekben a közlekedési csomópontokon új központok jönnek létre (Örs vezér tere, Kőbánya-Kispest, Újpest központ…) Itt bevásárlóközpontok, szolgáltató egységek, piacok…, esetleg ipari üzemek találhatok. Sporttelepek, stadionok lehetnek Ázsia center UTE stadion © Nokia V1-Filename.ppt / yyyy-mm-dd / Initials

24 A budai oldalon a Gellért hegytől délre
- Lágymányos, Kelenföld, Albertfalva – lakótelepek és családi házas övezetek keveréke ( kevés ipari üzem is) - a Duna parton új egyetemi város, tudományos központ - Budai hegyekben – drága családi házak, lakónegyedek (Pasarét, Zugliget…) - Északon (Római fürdő, Békásmegyer) lakótelepek - Óbudán földszintes házak és lakótelepek © Nokia V1-Filename.ppt / yyyy-mm-dd / Initials

25 Budapest szerepe Nemzetközi nagyváros
- pénzügyi központ – Tőzsde, bankok központjai a nemzetközi pénzforgalom 90%-a itt bonyolódik - üzleti szolgáltatások központja ingatlanközvetítés, reklám, gazdasági tanácsadás 60%-a - külföldi befektetések legfontosabb terepe 100 külföldi cégből 54-nek bp.-i a székhelye - oktatási, kultúrális központ fesztiválok, színházak, Opera... - Idegenforgalmi célpont © Nokia V1-Filename.ppt / yyyy-mm-dd / Initials

26 Agglomeráció Szuburbanizáció A főváros vonzó hatása kiterjed: munkahely – ingázás kereskedelmi ellátás és szolgáltatások A videkről felköltözők a környékre települnek be ill. a fővárosiak kiköltöznek, ezért a vonzáskörzet lélekszáma gyorsan nő. Ipari vállalkozások is szívesen költöznek ki Budaörs – bevásárlóközpontok, logisztikai központok, raktárak Százhalombatta – kőolajfinomító, hőerőmű Dunakeszi – lakóhely, ipari kp. Veresegyház – gyógyszer- és gépipari kp., lakóhely Esztergom, Visegrád + Dunakanyar – üdülőövezet Érd – élelmiszer ellátás © Nokia V1-Filename.ppt / yyyy-mm-dd / Initials