Esély az együttnevelésre Az integráció a megoldás?!

Az előadások a következő témára: "Esély az együttnevelésre Az integráció a megoldás?!"— Előadás másolata:

1 Esély az együttnevelésre Az integráció a megoldás?!
Kerülő Judit

2 Országos helyzet 2004-ben 178 olyan iskola volt, ahol a roma gyerekek aránya az 50 %-ot meghaladta (az összes ált. iskola 6 %-a). (Havas Gábor-Liskó Ilona) 2005-ben az általános iskolások kb %-a roma tanuló. (Kemény, Havas, Kertesi) Évi 3 %-os növekedést prognosztizálnak a kutatók. (Kertesi Gábor) A roma tanulók száma 1980-hoz képest megduplázódott, a homogén roma osztályoké nyolcszorosára nőtt. Az etnikai szegregálódás felgyorsult.(szabad iskolaválasztás, lakóhelyi szegregáció)

3 A szegregált oktatás következményei
Tanulási teljesítményekre: Évről-évre nő az így tanulók lemaradása, mert csökkentett tantervi követelménnyel dolgoznak. A kompetencia vizsgálatok szerint a szegregált iskolák az ország legrosszabb teljesítménymutatóival rendelkeznek.

4 A szegregált oktatás következményei
Mire átkerülnek nem szegregált iskolákba, képtelenek lépést tartani a kezdettől odajáró gyerekekkel (kommunikációs problémák) analfabétaként fejezik be tanulmányaikat.

5 A szegregált oktatás következményei
2. Továbbtanulás Ha ez az általános iskolát szegregált körülmények között végezték, szinte biztos a középiskolából való lemorzsolódás. Az első két évben az innen felvettek 50 százaléka esik ki. Kb. 4-5 százalék jut el érettségiig.(Havas Gábor-Liskó Ilona)

6 A szegregált oktatás következményei
3. Beilleszkedés Minél jellemzőbb a szegregált körülmények között folyó oktatás, a többségi iskolákba járó gyerekek körében annál erősebb lesz az előítélet. Összegezve: Az elkülönítés a hátrányok halmozódásához és újratermelődéséhez vezet, a rosszabb indulási pozíció behozhatatlanná válik, felerősíti a társadalmi egyenlőtlenségeket.

7 A deszegregáció nehézségei, a befogadó iskola részéről
1. A befogadó iskola ellenállása Mivel az oktatáspolitika határozottan fellép a szegregáló oktatásszervezési gyakorlattal szemben, a befogadó iskolákra rákényszeríti azt. Az iskola tart attól, hogy az adott településen véleményt formáló értelmiségi családok nem az ő iskolájukat választják majd, ezáltal presztízsük csökken.”minőségi verseny”

8 A deszegregáció nehézségei, a befogadó iskola részéről
2. A nem önkormányzati fenntartású iskolák, ahol az önkormányzat nem kényszerítheti az integrált oktatást, jelentik a középosztály gyerekeinek „cigánymentes” tanulási lehetőségeit. 3. Az iskolák az eredményességre hivatkozva továbbra is szegregálják a tanulókat. ”képesség szerinti szegregálás” az integrációra kényszerített iskolák gyakorta továbbküldik a problémás gyerekeket, magatartásbeli problémákra, speciális tanulási nehézségekre hivatkozva, újabb szegregáció.

9 A deszegregáció nehézségei, a roma gyerekek oldaláról – tanulás
A befogadó iskolákba bekerült gyerekek kudarcokkal indulnak, úgy a tanulás, mint a társas kapcsolatok terén. A kudarcok csökkentik a tanulási motivációt, növelik az újabb kudarcok lehetőségét.

10 A deszegregáció nehézségei a roma gyerekek oldaláról - beilleszkedés
Nőnek a magatartási problémák, a beilleszkedési nehézségek. Megjelenik a „probléma megoldó” erőszak, ami növeli a beigazolódó feltételezéseket, „mi megmondtuk, tudtuk előre, hogy kezelhetetlenek” A gyerekek az osztályokon belül is elkülönülnek.

11 Következmények az eredmények csak nagyon lassan mutatkoznak
mulasztások eleinte nőnek iskolai teljesítmények romlanak kezdetben a továbbtanulási esélyek nem javulnak a befogadó iskola türelme elfogy, „hálátlanok a gyerekek”, nincs értelme.

12 A deszegregáció folyamata
Előkészítés Az iskola bezárásából fakadó problémák számbavétele, cselekvési terv elkészítése 2. Tájékoztatás A folyamat lépéseinek megismertetése, diákok, szülők, pedagógusok, befogadó iskolák Cél: rémhírek terjedésének elkerülése

13 A deszegregáció folyamata
3. Megerősítés szülők, gyerekek, pedagógusok motiválása, mentális támogatása, a problémák, eredmények számbavétele

14 Az iskola kiválasztásánál figyelembe vették
Szeged Szülők konkrét kérését Tanuló lakóhelye Egymással elmérgesedett helyzetben lévők elválasztása Iskolai körzethatárokat Nyíregyháza Szülők konkrét kérését

15 Az iskola kiválasztásánál figyelembe vették
5. Befogadó iskolák osztálylétszámait 6. Testvérek-barátok közös elhelyezése 7. Tanult/tanított idegen-nyelvek egyeztetése 8. Befogadó iskola megközelíthetősége 5. Befogadó iskolák cigány- tanulói arányát 6.Testvérek-barátok közös elhelyezése

16 Problémák az iskola részéről
Nyíregyháza: Mivel elitiskolák, előzmények nélküli feladat volt az integrált oktatás. A szakmai felkészítés elmaradt (30 órás egyszeri). Egyházi, alapítványi iskolák kimaradtak. A gyakorló iskolák kimaradása a pedagógusképzés hiányosságára hívja fel a figyelmet. Pozitív diszkriminációból fakadó problémák (busz, tanulás, szociális helyzet). Országos tapasztalat Ahol korábban is voltak cigány tanulók, ott elfogadóbb a környezet. Csak folyamatos módszertani segítséggel lehet dolgozni.

17 Milyen módszertani segítség hiányzik?
Tréningek (innovatív pedagógiai módszerek tréningje) Hasonló iskolai tapasztalatok megismerése Külső mentor program (Szeged) Kreatív foglalkozások Szakmai műhelyek Szakemberek workshopjai Külső szakemberek bevonása (pszichológus, fejlesztő szakemberek stb.)

18 Integráció, de miért így?
Túl gyors volt és átgondolatlan. Felső tagozatosok olyan tanulási és szociális készségek hiányával rendelkeznek, amelyek lehetetlenné teszik a sikeres integrálást. Túlkorosokat nem kellett volna új iskolába hozni. Országos tapasztalat A fokozatosság sehol sem volt járható!! További minőségromláshoz vezetett, pedagógusok gyors fluktuációja, elhúzódó konfliktus helyzetek, még kevésbé színvonalas oktatás, nincs hova megbukni

19 Integráció, de miért így?
Elmaradt a tanulók tudásszintjének felmérése, mely hozzájárulhatott volna optimálisabb formák gyorsabb megtalálásához. (tagozatos osztályokba került gyerekek problémái) Magas létszámú osztályokba kerültek, nincs rájuk vagy a többiekre idő Országos tapasztalat Sehol nem végezték el, „képesség szerinti szelektálás”

20 Roma gyerekek problémái
1.Tanulmányi integráció területen Hiányoznak a tanuláshoz szükséges alapvető képességek, amelyek több éves fejlesztést igényelnek, már az óra elején elvesztik a fonalat, érdektelenség Sokkal többet kell tanulni és ennek ellenére elmarad a siker, romlanak a jegyek Úgy kell felzárkózni, hogy egyben a többiekkel is együtt kell haladni.

21 Roma gyerekek problémái
2. Szociális integráció területén Új, eltérő normák és elvárások (késés, hiányzás, napközbeni iskolaelhagyás) Konfliktusok kezelése Beilleszkedési nehézségek, osztálytársakkal való kapcsolat Előítéletből fakadó magatartás problémák

22 Roma gyerekek problémái
Beilleszkedés Egzisztenciális Etnikai Tanulás

23 Roma szülők problémái Tanulással kapcsolatos
Nem tudnak segíteni az otthoni tanulásban (legfeljebb nagyobb testvér) Az új iskolával a kapcsolat lazább (nem járnak be, legfeljebb, ha hivatják őket, gyerekeik problémásak, sikertelenek, elitiskolák)

24 Roma szülők problémái 2. Egzisztenciális problémák
Az új iskola több lehetőséget biztosít, drágább (öltözködés) 3. Etnikai problémák A tanárok esetében nem, az osztálytársak és a szülők részéről az előítéletet érzik, a kudarcot gyakran ennek tulajdonítják.

25 Roma szülők Valamennyi megkérdezett szülő, annak ellenére, hogy kezdetben ellene volt az integrációnak, most úgy vélekedik, hogy sokkal többet tanul az új iskolában a gyereke, mint korábban. Hasznosnak, pozitívnak értékeli az integrációt.

26 Mentor tanárok problémái
Saját eddigi munkájuk kudarcaként ítélik meg az integrációt. Az iskolák őket teszik felelőssé a roma gyerekért. Tőlük várják el az azonnali és végleges megoldást. Egzisztenciálisan is veszítettek. Identitási problémáik, beilleszkedési nehézségeik vannak.

27 Nem roma szülők problémái
Féltik a gyerekeiket Az agresszivitástól, verekedéstől, konfliktusoktól Leromlik az oktatás színvonala Leromlik az iskola presztízse Amíg Szegeden a tanulói létszám 10 százalékát az integrált oktatás miatt más, nem önkormányzati iskolába átíratták, addig Nyíregyházán elvétve hallottunk ilyen esetről.

28 Értékelés 1. Adataink alapján a gyerekek ¼-nél jelentős problémák vannak, ők felső tagozatos, túlkoros gyerekek. ¾-nél jó úton halad az integráció 2. Az integráció hosszú folyamat.