A kutatás a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával,

Az előadások a következő témára: "A kutatás a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával,"— Előadás másolata:

1 Országos Keresztény Véleménykutatás – 2017 Szécsi Árpád – Kocsev Bence – Rosta Gergely
A kutatás a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával, a NEA-KK-16-SZ-1734 kódszámú projekt keretében valósult meg.

2 A kutatásról „A megújulás reménye a keresztény társadalmi jelenlétben” című kutatás előzményeként a Keresztény Demokrata Fórum (KDF) egyesület támogatásával hasonló online felmérésre került sor „hívő fiatalok” körében ( válaszadói elérés) 2010-ben és 2014-ben is. 2017-ben a KDF egy NEA-pályázat keretében szervezett „összgenerációs” keresztény (értelmiségi) véleménykutatást, partnerségben több keresztény civilszervezettel: Keresztény Értelmiségiek Szövetsége 72 Tanítvány Mozgalom HÁLÓ – Katolikus Közösségek Hálózata számos további keresztény ifjúsági és civilszervezet, szakmai műhely, médiumok, vö. A kutatás módszertani eszköze: anonim online kérdőív (linkje promotálva széles körben), a lekérdezési felület nyitva: március 7–20. (Összes válaszadó száma: 2674 fő)

3 A kérdőívről „A megújulás reménye” című kutatás célja a magukat templomba/gyülekezetbe járó, hívő kereszténynek valló magyar felnőttek attitűdvizsgálata. Főbb témakörök: tájékozódás (milyen egyházi és világi médiumokon keresztül informálódnak) közösségi „beágyazottság”, kapcsolatrendszer egyházi és civil elköteleződés, ökumené – véleménykérdések (keresztény társadalmi jelenlétre és civilszervezeti működésre vonatkozó kérdések – kiértékelésükre később kerül sor)

4 A válaszadói minta* összetételének vizsgálata (összevetve a 2014-es magyarországi ESS-minta** jellemzőivel) * A továbbiakban: A megújulás reménye („AMÚR”) mintája ** European Social Survey 2014-es magyarországi (ESS 2014) mintája

5 Templomba járás gyakorisága (%)

6 Templomba járás gyakorisága – a min. heti templomba járók körében (%)

7 A nemek szerinti megoszlás összehasonlítása a min
A nemek szerinti megoszlás összehasonlítása a min. hetente templomba járók körében (%)

8 A kor szerinti megoszlás összehasonlítása a min
A kor szerinti megoszlás összehasonlítása a min. hetente templomba járók körében (%)

9 A felekezeti tagság szerinti megoszlás összehasonlítása a min
A felekezeti tagság szerinti megoszlás összehasonlítása a min. hetente templomba járók körében (%)

10 A legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlás össze-hasonlítása a min. hetente templomba járók körében (%)

11 A lakóhely régiója szerinti megoszlás összehasonlítása a min
A lakóhely régiója szerinti megoszlás összehasonlítása a min. hetente templomba járók körében (%)

12 Összegzés – az „AMÚR” (2017) minta jellemzői
A kitöltők a vallásukat rendszeresen gyakorló népességen belül is egy igen speciális csoportot képviselnek. A hetinél rendszeresebb vallásgyakorlók az átlagosnál nagyobb arányban vannak jelen köztük. (A magasfokú elköteleződés abból is látszik, hogy 2/3-uk valamilyen egyházi feladatot, funkciót is ellát) Jellemzően budapestiek vagy Pest megyeiek (agglomeráció?) és felsőfokú végzettséggel rendelkezők. A heti templomba járók országos almintájához képest ez a minta nem mutat női és idős többletet. Különösen a középkorúak érdeklődtek átlag felett a kutatás iránt. A katolikusok felülreprezentáltak a heti templomba járók országos almintájához képest. A teljes felnőtt lakosság jóval kevesebb mint 1%-át képviseli ez a minta. Az ESS 2014 mintájában 3 fő (= 0,17% = kb fő) volt központi régióban élő, diplomás, min. heti templomba járó. Az AMÚR kutatásban ugyanez az arány 53%. Nagy leegyszerűsítéssel: az elért minta a „budapesti katolikus elit”?

13 Az „AMÚR” (2017) minta és a kutatási eredmények részletesebb bemutatása
1. Demográfiai mutatók

14

15

16

17

18

19

20 Iskolai végzettség/felekezeti megoszlás

21 2. Tájékozódás

22 Vallási/egyházi hírekhez való hozzájutás forrásai

23 Közéleti hírekhez való hozzájutás forrásai

24 3. Egyházi „beágyazottság”, aktivitás

25 Egyházi „intézményi” funkció(k), feladat(ok), szolgálat(ok)

26 Világi szervezetek összejövetelein, munkájában való részvétel

27 Egyházi és világi aktivitás: szervezeti tagság gyakorisága

28 Hány egyházi közösség, mozgalom, civil szervezet tagja? (%)

29 Összesen hány közösség, mozgalom, civil szervezet tagja? (%)

30 Hány fajta világi civilszervezet tagja? (%)

31 Hány fajta (világi és egyházi) civil szervezet tagja? (%)

32 Összefüggés az egyes tagságtípusok száma között (Pearson’s correlation)
hány fajta világi civilszervezet tagja? hány lelkiségi mozgalom tagja? hány közösség tagja? hány egyházi civil szervezet tagja? 1 -,009 ,126** ,111** ,253** ,076** ,091** **A korreláció 0,05 szignifikancia szinten szignifikáns

33 Összefüggés az egyes tagságtípusok száma között – A korrelációk értelmezése
Pearson’s correlation Az egyházi részvétel három típusa pozitívan, de nem túl erősen korrelál egymással. Ez azt jelenti, hogy ha valaki az egyik típusban aktív, arról valószínűsíthető, hogy egy másik típusban is az. Ugyanez igaz a nem egyházi civil részvételre is: aki valamilyen egyházi közösségnek, civil szervezet(ek)nek tagja, az világi téren is valószínűleg aktív. Ez alól csak a lelkiségi mozgalmak jelentenek kivételt, amelyekben történő részvétel nem függ össze szignifikánsan a világi aktivitással. hány fajta világi civil- szervezet tagja? hány lelkiségi mozgalom tagja? hány közösség tagja? hány egyházi civil szervezet tagja? hány fajta világi civilszervezet tagja? 1 -,009 ,126** ,111** ,253** ,076** ,091** **A korreláció 0,05 szignifikancia szinten szignifikáns

34 A szervezeti-mozgalmi tagság átlagos száma nemenként

35 A szervezeti-mozgalmi tagság átlagos száma korcsoportonként

36 A szervezeti-mozgalmi tagság átlagos száma a legmagasabb iskolai végzettség szerint

37 A szervezeti-mozgalmi tagság átlagos száma településtípus szerint

38 A szervezeti-mozgalmi tagság átlagos száma az egyházi feladat, funkció szerint

39 Összegzés Az AMÚR kutatás mintájába bekerültek mind egyházi, mind világi téren jóval aktívabbak nemcsak a teljes magyar társadalomnál, hanem a heti vallásgyakorlóknál is. A két fajta aktivitás viszonylag gyenge összefüggést mutat egymással. A világi civilszervezeti részvétel leginkább az egyházi civil szervezeti részvétellel korrelál. A civil részvétel nem mutat erős összefüggést a szocio-demográfiai háttérváltozókkal. A legerősebben az iskolai végzettség hat a világi szervezeti tagságra. Az egyházi funkciókat ellátók közül a papok/szerzetesek/lelkészek a legaktívabbak mind egyházi, mind világi téren.

40 Köszönjük a figyelmet! Az adatfeldolgozás további folyamatában kerül sor a társadalmi (jelenlétre vonatkozó) és a civilszervezeti (működési javaslatokat magukban foglaló) véleménykérdések kiértékelésére, valamint a további összefüggések elemzésére