Nociceptív és vegetatív refelexívek

Az előadások a következő témára: "Nociceptív és vegetatív refelexívek"— Előadás másolata:

1 Nociceptív és vegetatív refelexívek
Nociceptív és vegetatív refelexívek. A gerincvelő pályái, sérülésének tünetei. Dr. Puskár Zita AOK II. 2017/09/29

2 Érzékelés - válaszreakciók
Agyi központok Gerincvelő somatosensoros afferens viscerosensoros afferens visceromotoros efferens somatomotoros efferens Gerincvelői reflexív receptor effector inger bőrből, izmokból, inakból (külvilág) zsigerekből (belső állapotváltozások) mirigyek, simaizom harántcsíkolt izom

3 Miért van szükség reflexekre?
Gerincvelői reflexek A reflex egy automatikus, gyors válasz egy stimulusra. (Nem akaratlagos, nem igényel magasabb agyi tevékenységet. De a magasabb agyi központok kontrollja alatt áll!!! ) Miért van szükség reflexekre? „A tudatos működés néha túl lassú ahhoz, hogy megvédjen a veszélyektől”

4 Gerincvelői reflexek Proprioceptív Nociceptív Vegetatív
Nociceptív és proprioceptív reflexek: ún. „somatikus” reflexek – a somatosenzoros stimulust somatomotoros válasz követi. Vegetatív reflexek: vagy a stimulus, vagy a válasz „visceralis”, de akár mindkettő is lehet az!

5 Fájdalom: egy olyan kellemetlen szenzoros és emocionális élmény, amely egy meglévő vagy potenciális szövetkárosodáshoz kapcsolódik.

6 Nociceptio (Charles Scott Sherrington, 1857-1952)
A nociceptio fogalmának bevezetése: a szövetkárosító hatást jelző neurális aktivitás fiziológiai természetének és erre a fiziológiai hatásra adott pszichológiai fájdalomválasznak az elkülönítésére. Nociceptio: azon neuronális mechanizmusok összessége, amely egy szövetkárosító hatás érzékelésétől a fájdalomérzés kialakulásáig tart. Nociceptor: szövetkárosító hatásra aktiválódó érző receptor.

7 Flexor - keresztezett extensor reflex
Nociceptív reflexív Flexor reflex Flexor - keresztezett extensor reflex Védekező reflex

8 Nociceptorok bonyolultsága
Polimodális nociceptor Aktiváló inger: mechanikai, hő, kémiai Mechano-cold nociceptor Aktiváló inger: mechanikai, hideg Mechanikai hatásra inszenzitív TRPV1(hő), TRPM8 (hideg), TRPA1(kémiai), TTX rezisztens Na csatorna (NaV1.8), K csatorna (TRAAK, TREK-1) Michael S. Gold & Gerald F Gebhart (2010) Nature Medicine, 16:

9 Példa: Transient Receptor Potential Vanilliod 1 (TRPV1)

10 Primer afferens (az érző receptorok ingerületét szállító rosttípusok)
* *

11 Több szegmentumot érintő poliszinaptikus útvonal

12 Fájdalomcsillapítás „morphinnal”

13 Végtagrövidítő reflexív
Szövetkárosító hatások (pl. forró tárgy érintése, vagy hegyes tárgyba lépés) védekező reflexet indítanak el. Hegyes tárgyba lépés az adott végtag elrántását és az ellenoldali végtagon való támaszkodást eredményezi. A végtag visszahúzásában az adott oldali flexor (hajlító) izmok kontrakciója és az ellenoldali végtag alátámasztását biztosító, a végtagot hosszabbító extenzorok (feszítők) összehúzódása szükséges. Az antagonista izmok elernyedésével együtt. Ezért ez egy flexor és keresztezett extenzor reflex. 1. Receptor: A bőrben elhelyezkedő, szövetkárosító hatásra aktiválódó receptorok (nociceptorok) az ingert ingerületté alakítják. 2. Afferens: A nociceptor ingerületét vékony myelinhüvelyes Aδ, vagy myelinhüvely nélküli C érző rostok (nociceptív afferensek) viszik, amelyek a hátsó gyökéren lépnek be a gerincvelőbe. 3. Reflex központ: A gerincvelőbe lépő érző rostok ágakra oszlanak. A hátsókötegben fel- és leszállnak és a szürkeállomány interneuronjain ill. felszállópálya eredősejteken végződnek. Ez utóbbiak magasabb agyi központokba továbbítják az információt. Az interneuronok az érintett oldali flexor izmokat és az ellenoldali extensorokat beidegző motoneuronokat aktiválják. Az antagonista motoneuronok pedig gátlás alá kerülnek. Efferens: Az α-motoneuronok axonjai Effektorok: az érintett oldali flexorok és az ellenoldali extenzorok

14 A vegetatív idegrendszer
„üss vagy fuss” „nyugi és eméssz”

15 Homeostasisnak nevezzük az élőlényeknek a változó külső és belső körülményekhez való alkalmazkodó képességét, amely viszonylagos biológiai állandóságukat biztosítja. A biológiai állandóság feltétele a belső környezet „dinamikus állandósága”. Ehhez elengedhetetlen a energiaháztartás egyensúlyának fenntartása, megfelelő gázcsere, hőmérséklet, pH és egyéb paraméterek adott tartományon belüli biztosítása. A homeostasis speciális idegi működések sorozatát igényli. Az ebben résztvevő idegrendszeri elemek együttesét vegetatív idegrendszernek nevezzük.

16 A szimpatikus és paraszimpatikus funkciós szerveződés
Preganglionáris neuron az agytörzsben és a gv sacralis szegmentumaiban Preganglionáris neuron a gv thoracalis és lumbalis szegmentumaiban Postganglionáris neuron a célszervekhez közeli dúcokban Postganglionáris neuron a célszervekhez közeli dúcokban vagy a szimpatikus dúclánc ganglionjaiban A parasympathicus rendszer tartja fenn a homeostasist, irányítja a test nyugalmi állapotának és az emésztésnek az élettani folyamatait (pl. nyál és gyomornedv termelése, bél- és hólyagürítés, cukrok raktározása). A sympathicus rendszer irányítja a test reakcióit „veszélyhelyzetben” annak elhárítására vagy az elmenekülésre (pl. zsigeri szervek és a bőr ereinek összehúzása így a keringő vér az agyba és az izmokhoz jut, emésztés gátlása, szőlőcukor felszabadítása a májból.

17 Szimpatikus dúclánc

18 Érzékelés - válaszreakciók
Agyi központok Gerincvelő somatosensoros afferens viscerosensoros afferens visceromotoros efferens somatomotoros efferens Gerincvelői reflexív receptor effector inger bőrből, izmokból, inakból (külvilág) zsigerekből (belső állapotváltozások) mirigyek, simaizom harántcsíkolt izom

19 A vegetatív efferensek egyszer át kell kapcsolódjanak a periférián, mielőtt elérik a célszervet (mirigy vagy simaizom/szívizom). Parasympathicus (craniosacralis): - agyidegek vegetatív ganglionjai (fej, nyak zsigerei) - a szervek falában lévő fonatok (mellűri, hasűri, medencei szervek) Sympathicus (thoracolumbalis): - paravertebralis ganglionok (törzs és végtagok sudo-, pilo- és vasomotoros beidegzése) - prevertebralis ganglionok (zsigerek)

20 Hátsógyöki ganglion és vegetatív ganglion összehasonlítása
Multipoláris sejtek pseudounipoláris sejtek

21 Visceromotoros effernsek
Parietális (a végtagok és a törzs bőréhez futó vasomotor, pilomotor és sudomotor rostok) Szimpatikus Paraszimpatikus Visceralis (belső szervekhez, zsigerekhez futó efferensek)

22 Th-L IML 3. r. communicans albus 5. r. communicans griseus
Szimpatikus (parietalis) – paravertebralis ggl. (postganglionaris rost: pilo-vaso-sudomotor rostok a bőrhöz)

23 Th-L IML 3. r. communicans albus 5. r. communicans griseus
Szimpatikus (visceralis) – prevertebralis ggl. (postganglionaris rostok a zsigerek simaizmai, mirigyei felé)

24 S IML 3. r. communicans albus 5. r. communicans griseus
paraszimpatikus – intramuralis fonat

25 Az agyidegekkel és a sacralis idegekkel kilépő vegetatív rostok paraszimpatikusak, a thoracolumbalis szakaszról származó autonóm rostok szimpatikusak. (Vegyük észre, hogy a cervicalis gerincvelőszakaszból nem indulnak vegetatív rostok!) Lényegében minden zsiger részesül szimpatikus és paraszimpatikus beidegzésben is. A központi idegrendszerből kilépő vegetatív rostok MINDIG át kell kapcsolódjanak a periférián. Erre szolgálnak a vegetatív ganglionok! A végtagok és a törzsfal ereihez, faggyúmirigyeihez haladó szimpatikus rostok a paravertebralis dúcokban (truncus sympaticus), a zsigerekhez futók a prevertebralis dúcokban kapcsolódnak át. A paraszimpatikus rostok a fejen „valódi” ganlionokban kapcsolódnak át, nyaktól lefelé viszont közvetlenül elérik a célszervet és annak falában történik az átkapcsolódás. (Itt nem is igazi, látható dúcokat találunk, inkább fonatokról van szó, lásd plexus submucosus és myentericus!)

26 Példák vegetatív reflexekre
vizelési reflex: a hólyagfal nyúlása, feszülése a hólyag izomzatának kontrakciójához és a záróizom elernyedéséhez vezet. (Különösen jól látszik gerincvelő harántlaesio esetén, ekkor ugyanis az akaratlagos kontroll nem érvényesül). viscero-cutan reflex: a belső szervek „gyulladásához” azonos oldali bőrpír társul „défense musculaire”: hasi szervek gyulladása folytán a hasizomzat „deszkakeménnyé” válik, mechanikailag védve a szerveket, s nyugalomra kényszerítve a beteget. cuti-visceralis reflex: meleghatással nem gyulladásos bélgörcsöt lehet oldani, ill. a genitáliák bőrének ingerlése erectiót, ejaculatiót eredményez. (Dr. Kozsurek)

27 A gerincvelő fel- és leszállópályái
Egy adott inger többszintű feldolgozáson megy keresztül. A központba érkező ingerület részben reflexköröket aktivál, de ugyanakkor felszálló pályákon keresztül magasabb agyi központokba majd az agykéregbe jut. A többszintű feldolgozást követően az ingerre kidolgozott válasz leszálló pályákon eléri az alacsonyabb központokat, reflex köröket és onnan a motoros válsz a célszervhez jut. A kérgi sérüléseket követően a tudatos működések károsodnak, de az életfunkciók hoz szükséges működéseket (légzés, keringés, reflexek) az alacsonyabb központok képesek fenntartani.

28 Felszálló pályák PROTOPATHIÁS SZENZIBILITÁS (Antero-lateralis rendszer, „spinothalamikus rendszer”) hő és fájdalom (lateralis, nociceptív reflex), durva nyomás (anterior) Gerincvelő szintjén keresztezett! EPIKRITIKUS ÉS PROPRIOCEPTÍV SZENZIBILITÁS finom tapintás, vibrációérzés, két pont diszkrimináció (fasciculus gracilis és cuneatus) Gerincvelő szintjén nem keresztezett! ízületi és izom mozgás- és helyzetérzékelés (proprioceptív reflex, tractus spinocerebelláris) Tr. Spinocerebellaris posterior nem keresztezett, az anterior keresztezett a gerincvelő szintjén.

29 Leszállópályák (motoros)
EXTRAPYRAMIDALIS RENDSZER izomtónus, testtartás, motoros automatizmusok, periodikus mozgástevékenység Keresztezett extrapyramidalis pályák: tr. tectospinalis tr. rubrospinalis Keresztezetlen pályák: tr. vestibulospinalis tr. reticulospinalis tr. olivospinalis PYRAMISPÁLYA tudatos, egyszeri mozgások, mozdulatok, mozgásfeladatok A kettő nagyon szorosan együttműködik, funkcionálisan elválaszthatatlanok, Nem csak motoros leszálló pályák léteznek!!!

30 Fájdalomérzékelés reflex fájdalommátrix leszálló kontroll
anterolateralis rendszer

31 Léziók és érzéskiesések
Brown –Sequard szindróma Fájdalom és hő érzés kiesése Vibráció és helyzetérzékelés kiesése Összetett érzés kiesése Teljes haránt lézió a Th10 szintjében Jobb oldali lézió a Th3 szintjében Intra-axiális léziók Arteria spinalis anterior szindróma Cauda equina léziók „lovaglónadrág” S1 radiculopátia (gyökér) Perifériás neuropátia

32 A gerincvelő teljes harántléziója esetén az összes felszálló pálya sérül, így a lézió alatti területről semmilyen ingerület nem jut magasabb agyi központokba. Teljes az érzéskiesés. Spinalis shock: a gerincvelői károsodást vérnyomás esés, reflexkiesés és vizelet ürítési képtelenség követi. A shock lezajlás után az érzéskiesés mellett bénulás és vegetatív zavarok jönnek létre a sérüléstől lefelé. Három-négy hét múlva a reflexek fokozódása és spinalis automatizmusok (pl. központi ritmusgenerálás) beindulása mutatkozik. Az egyik oldali gerincvelőfél léziója esetén a két oldal érzéskiesése nem egyforma. A lézióval azonos oldalon a vibráció és helyzetérzékelés esik ki (a fasciculus garcilis és cuneatus azonos oldali pálya). Az ellenoldalon pedig a hő és fájdalomérzés. (A spinothalamikus pálya ugyanis a gerincvelő szintjén kereszteződő pálya.) Ne felejtsük el, hogy a fasciculus cuneatus csak a felső thoracalis és cervicalis szakaszon jelenik meg. Így a felső végtag területei csak akkor lesznek érintettek, amikor a sérülés ezekre a szintekre esik.

33 Léziók és bénulások Bénulás: egy vagy több izom, vagy izomcsoport működésének teljes vagy részleges hiánya. Gyakran társul érzéskieséssel. Ok: az idegrendszer, elsősorban a gerincvelő károsodása. (stroke, trauma, idegsérülés, Parkinson-kór, Sclerosis multiplex, ALS) Sclerosis multiplex

34 Rehabilitáció Helyszíni ellátás és szállítás (rögzítés, megadózisú szteroid kezelés) Primer akut intézeti ellátás (károsodott idegrendszeri funkciók javítása, megmaradtak megőrzése, a gerinc stabilizálása, szövődmények megelőzése, korai rehabilitáció) Rehabilitáció (valódi csapatmunka!): mobilizálás, önellátás, tudatos vizelet- és székletürítés, szövődmények kezelése, életmód megtanulása (pl. helyzetváltoztatási gyakorlatok), gyógyszeres, fizioterápiás és segédeszköz ellátás, szociális gondozás, pszichés vezetés. Késői rehabilitáció: Szövődmények elkerülése, kezelése, testi és lelki kondíció megőrzése, aktív életmód a családban, testedzés, rendszeres kontroll. Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja. A traumás gerincvelősérültek orvosi rehabilitációja

35 MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Rehabilitációtechnológiai Csoport
Dr. Laczkó József „Olyan mesterséges szabályozást próbálunk létrehozni, amivel a bénult végtagok újból aktív izomerőt képesek kifejteni” – mondta Laczkó József a csoport munkájáról. Az „aktív” ebben az esetben azt jelenti, hogy az izmok elektromos ingerlés hatására húzódnak össze, a mozgás szabályozása pedig, amit egy nem bénult embernél a központi idegrendszer végez, külső ingerlő készülékkel történik azoknál a pácienseknél, akiknél gerincvelő-sérülés következtében a mozgató parancs nem jut el az agyból az izmokhoz. ” Forrás: mta.hu

36