Az ember tragédiája Paulay Ede rendezésében

Az előadások a következő témára: "Az ember tragédiája Paulay Ede rendezésében"— Előadás másolata:

1 Az ember tragédiája Paulay Ede rendezésében

2 Paulay Ede Született: 1836. március 12. , Tokaj , Magyarország
Elhunyt: március 12. , Budapest , Magyarország színész, rendező, dramaturg, színészpedagógus, igazgató, fordító a Havi-Hegedüs társulat színésztagja a pesti Nemzeti Színház tagja a Színészeti Tanoda aligazgatója a Petőfi Társaság alapító tagja a Nemzeti Színház drámai szakigazgatója a Kisfaludy Társaság tagja a Magyar Írók és Művészek Társasága elnökévé választják  1883. szeptember 21. Színpadra viszi Madách: "Az ember tragédiája" című színművét, először 

3 Jászai Mari Éva szerepében
Született: február 24. , Ászár Elhunyt: október 5. , Budapest születéskori neve: Krippel Mária magyar színésznő összesen mintegy 300 szerepet játszott az első világháború alatt minden szabadidejét a sebesült katonák között töltötte és minden jövedelmét rájuk költötte 1922. január 6-án ünnepelte az ország színészkedésének ötvenéves jubileumát a Nemzeti Színház színpadán róla nevezték el a tatabányai Jászai Mari Színházat az ő nevét viseli egy rangos színművészeti kitüntetés is, a Jászai Mari-díj

4 Nagy Imre Ádám szerepében
Született: november 1. , Pest Elhunyt: szeptember 5. , Budapest magyar színművész, rendező, a Színiakadémia tanára keresztapja Kossuth Lajos volt felesége Benza Ida énekesnő volt Szabadkán lépett fel először ben 1870. április 1-jétől a Nemzeti Színház tagja volt egészen haláláig 1870. február 15-én mutatkozott itt be mint Álmos a Könyves Kálmán című drámában 1889-től mint rendező működött festészettel is foglalkozott 1892-ben egy budai előadáson megbetegedett és ezután súlyos idegbaj gyötörte 1893. szeptember 5-én önkezével vetett véget életének pisztolyával

5 Gyenes László , mint Lucifer
Született: március 7. , Monostor Elhunyt: november 7. , Budapest magyar drámai színész középiskolai tanulmányai után 1875-ben a Színiakadémia növendéke lett 1882-ben szerződött a Nemzeti Színházhoz, amelynek 1909-ben örökös tagja lett 1920 és 1924 között drámai gyakorlatot és beszédet oktatott a Színiakadémián pályáját az öntudatos művészi munka, a szinte páratlan lelkiismeretesség és a gyökeres magyarság megnyilvánulásai jellemezték

6 A rendezésről A darab látványos sikeréhez a színház technikai felszereltsége is hozzájárult: az első ízben alkalmazott villanyfény, a jól működő süllyesztő és a megnövelt színpad. Paulay Ede bebizonyította, hogy Az ember tragédiája nem kizárólagosan „könyvdráma”, mert megállja a helyét a színpadon.

7 További információk Goethe Faustjához hasonlítják, de annál jobban előadhatónak tartják Paulay lerövidítette a szöveget, 4000 sor helyett kb soros lett a szöveg, az előadás 3,5 óra, 5 szünettel kimaradt a Prága 2 és az Űr szín is a nyitó jelenetben a színpadon hátul Istent egy háromszögben lévő szem jelezte, amit szárnyas angyalokat ábrázoló függöny vett körül a színpad közepén kék-rózsaszín-fehér fátyolfüggönyök érzékeltették a mennyet Lucifer a színpad bal oldalán állt egy kis földgömbszeleten, majd elsüllyedt nagyon korszerű volt a megvilágítás a háromdimenziós díszletek a színekben nagyon modernnek számítottak Paulay zenét is komponáltatott az előadáshoz (zeneszerző: Erkel Gyula)

8 Érdekességek a drámáról
A Tragédia egyik híres illusztrátora Zichy Mihály, aki 1885 és 1888 között a harmadik szín kivételével mindegyikhez készített rézmetszeteket. Ádám egyik híres megformálója nem más, mint Lugosi Béla. Mielőtt Drakula szerepében világhírűvé vált volna, ő alakította Ádámot a Tragédia első amerikai bemutatójában, a New York-i Lexington Theatre-ben. A szocializmus időszakában a Falanszter-színt a kommunizmus kritikájaként értelmezték. Az Ember tragédiáját több, mint 60 nyelvre fordították le. Az ember tragédiájából eddig három filmes adaptáció készült.