Dr. Várhomoki-Molnár Márta Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Az előadások a következő témára: "Dr. Várhomoki-Molnár Márta Nemzeti Közszolgálati Egyetem"— Előadás másolata:

1 Dr. Várhomoki-Molnár Márta Nemzeti Közszolgálati Egyetem
KÖFOP VEKOP A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése Az értékelési szempontok az uniós bírósági joggyakorlatban Dr. Várhomoki-Molnár Márta Nemzeti Közszolgálati Egyetem

2 Az értékelési szempontokkal kapcsolatos követelmények: transzparencia
• Előzetes közzététel és megismerhetőség Az irányelv megköveteli, hogy a potenciális ajánlattevők az ajánlat elkészítésének időpontjában ismerjék a gazdaságilag összességében legelőnyösebb ajánlat meghatározása során az ajánlatkérő által figyelembe vett összes tényezőt és e tényezők egymáshoz viszonyított fontosságát. Következésképpen az ajánlatkérő nem alkalmazhat a bírálati részszempontokra vonatkozó olyan súlyozási szabályokat vagy alszempontokat, amelyeket nem ismertetett előzetesen az ajánlattevőkkel. (C-532/06.) Kiszámíthatóság az ajánlattétel során Az átlagármódszer alkalmazása feltételezte annak szükségességét, hogy utólagosan kell meghatározni egy, a szerződések odaítélésére vonatkozó határozat tekintetében alapvető – sőt, döntő – tényezőt, azaz azt az átlagárat, amellyel valamennyi ajánlatot össze kell vetni. (…) Az ajánlattevőket – az ajánlataik benyújtásának szakaszában az említett átlagár ismeretének hiányában – azonban olyan tényezőtől fosztották meg, amely – ha korábban ismerték volna (…)különösen befolyásolhatta volna az ajánlat elkészítését(…)az átlagár tekintetében az átláthatóság hiánya a leginkább versenyképes ajánlattevők tekintetében „irracionális” versenyhelyzetet eredményezett(…)az összes ajánlat előrelátható átlagárának megfelelő árat tartalmazó ajánlat, nem pedig kevésbé költséges ajánlat benyújtására kényszerültek. (T-402/06.)

3 Az értékelési szempontokkal kapcsolatos követelmények: transzparencia
• Érthetőség, egyértelműség Az odaítélés feltételeit a dokumentációban, illetve a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben úgy kell megfogalmazni, hogy valamennyi, elvárható mértékben tájékozott és általános gondossággal eljáró ajánlattevő ugyanúgy tudja értelmezni azokat. (C‑19/00.) • Nem változtatható az ajánlatok benyújtása után „Az egyenlő bánásmód és az odaítélési eljárások átláthatóságának elve az ajánlatkérők számára azt a kötelezettséget hordozza magában, hogy az eljárás során mindvégig ugyanúgy kell értelmezniük az odaítélési szempontokat (…) Magukat az odaítélési szempontokat illetően azonban meg kell jegyezni, hogy azok az odaítélés során egyáltalán nem módosíthatók  (C-226/09.)” „a közbeszerzési eljárás kezdetétől egyértelműen rögzíteni kell az egyes odaítélési szempontok relatív súlyozását, hogy az ajánlattevők objektíven felmérhessék, hogy az egyes odaítélési szempontok az ajánlatkérő szerv általi későbbi értékelésükkor ténylegesen milyen jelentőséggel bírnak a többi szemponthoz képest. Hasonlóképpen, az eljárás egésze során nem változtatható az egyes odaítélési szempontok relatív súlyozása. (C‑6/15)”

4 Az értékelési szempontokkal kapcsolatos követelmények: transzparencia
Nem biztosíthat korlátlan döntési szabadságot Az a (holland közbeszerzési felhívások általános feltételeiben foglalt) rendelkezés, amely szerint a szerződést az ajánlatkérő számára leginkább elfogadható ajánlatot benyújtott ajánlattevőnek kell odaítélni, nem felelne meg az irányelvnek akkor, ha korlátlan döntési szabadságot biztosítana a szerződés odaítélésében. Ez a rendelkezés akkor lehet az irányelvnek megfelelő, ha úgy kell értelmezni, hogy megadja a lehetőséget az ajánlatkérőknek objektív szempontok meghatározására, mint például az irányelvben felsoroltak, amelyek alapján a legkedvezőbb ajánlatot elfogadják. (C-31/87) Ajánlatkérő által ellenőrizhető „Amennyiben egy ajánlatkérő olyan módon fektet le egy értékelési szempontot, hogy abból kitűnik, hogy nem szándékozik és nem is képes az ajánlattevők által szolgáltatott adatok ellenőrzésére, megsérti az egyenlő bánásmód elvét, mert az ilyen értékelési szempont nem biztosítja az eljárás transzparenciáját és objektivitását.” (C-448/01.) - átláthatóság elvének a szerződés teljesítés időszakára vonatkozóan is érvényesülnie kell, az ezen időszakra vonatkozó vállalásokat is ellenőrizni kell tudnia ajánlatkérőnek a teljesítés során

5 Az értékelési szempontokkal kapcsolatos követelmények: A szerződés tárgyához kapcsolódik
Az alkalmazott értékelési szempont nem arra a szolgáltatásra vonatkozik, amely a szerződés tárgyát képezi, azaz az ajánlatkérő számára bizonyos mennyiségű villamosenergia szolgáltatására az ajánlatkérő várható éves fogyasztásának megfelelően, amelyet az ajánlati felhívás meghatároz, hanem arra az energia mennyiségre, amelyet az ajánlattevők más fogyasztóknak szállítottak vagy fognak szállítani. Az az értékelési szempont, amely kizárólag a tervezett éves fogyasztást meghaladó mennyiségű villamosenergia tekintetében értékeli azt, hogy az megújuló forrásból származik, nem tekinthető úgy, hogy a szerződés tárgyához kapcsolódik. (C-448/01.) Olyan határértékek meghaladásáért is többletpont járt, amelyek lényegesen meghaladták a szerződés szerint előállítandó mennyiséget, amely az ellátás akadálytalan biztosításához szükséges, így a nagyobb termelőképességért adott többletpontokra vonatkozó értékelési szempontok nem kapcsolódnak a szerződés céljához, és még kevésbé alkalmasak annak megvalósítására. (C-234/03.)

6 Az értékelési szempontokkal kapcsolatos követelmények: Elkülönül az alkalmassági követelményektől
Az ajánlattevők alkalmasságának vizsgálata és a szerződés odaítélése két elkülönülő része a közbeszerzési eljárásnak, amelyekre eltérő szabályok vonatkoznak (C-30/87) A korábbi szállításokra vonatkozó referenciák száma nem szolgálhat értékelési szempontként (C‑315/01.) A „bírálati részszempontok” köréből ki vannak zárva az olyan feltételek, amelyek nem a gazdaságilag összességében legelőnyösebb ajánlat meghatározására vonatkoznak, hanem az ajánlattevőknek az érintett szerződés teljesítésére való alkalmasságának megítéléséhez kötődnek. (C-532/06.) A közbeszerzési szerződés teljesítésének a minősége meghatározó módon függhet a teljesítéséért felelős személyek szakmai értékétől, amelyet szakmai tapasztalatuk és képzettségük határoz meg. Ez különösen így van akkor, amikor a szerződés tárgyát képező szolgáltatás szellemi jellegű (…) Amikor az ilyen szerződést egy csoportnak kell teljesítenie, e csoport szakmai minőségének az értékelése során a tagjainak az ismeretei és tapasztalata a meghatározó. E minőség az ajánlat lényegi jellemzője lehet és a szerződés tárgyától függhet. Következésképpen az említett minőség odaítélési szempontként szerepelhet. (C-601/13.)

7 Az értékelési szempontokkal kapcsolatos követelmények: NEM diszkriminál más tagállami vállalkozásokat Az alkalmassági feltétel (amely szerint az ajánlat benyújtásakor rendelkezni kell a tartomány fővárosában egy nyilvános irodával) a vállalkozások számára olyan költségeket hoz létre, amelyek elszámolása csak abban az esetben volna lehetséges, ha az ő ajánlatuk nyer, ezáltal tehát sokkal kevésbé érdemes ajánlatot benyújtaniuk. Mindez arra az értékelési szempontra is vonatkozik, amelynek értelmében többletpont jár, ha az adott vállalkozásnak az ajánlati felhívásban felsorolt városok egyikében már van irodája.  Az oxigéngyártó, ‑kezelő és palackozó létesítményekre vonatkozó értékelési szempontok – mivel a vállalkozásnak 1000 km‑es körzeten belül már rendelkeznie kell ilyen létesítményekkel – önmagukban akadályozhatják a vállalkozást az ajánlat benyújtásával kapcsolatban. (C-234/03) Meg kell ugyanis állapítani, hogy ha valamely vállalkozás nem dolgozott Spanyolországban vagy Andalúziában, vagy pedig nem dolgozott együtt a spanyol hatóságok által megnevezett társasággal, az ajánlatának értékelésekor nem veszik figyelembe a szóban forgó közbeszerzési szerződések által érintett területeken szerzett tapasztalatát. E körülmények között ezen odaítélési szempontoknak az a hatásuk, hogy előnyben részesítik a helyi ajánlattevők ajánlatait, és hátrányos helyzetbe hozzák a más tagállamokban letelepedett gazdasági szereplők ajánlatait, akik számára nehezebb a megkövetelt tapasztalat felmutatása. (T-384/10.)(értékhatár alatti szerződés)

8 Az értékelési szempontokkal kapcsolatos követelmények: ténylegesen a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását szolgálja, nem versenytorzító Az irányelvek ugyan az ajánlatkérőre bízzák, hogy mely értékelési szempontokat kívánja alkalmazni, ezzel együtt e választási lehetőség csak olyan szempontokra terjedhet ki, amelyek célja az összességében legelőnyösebb ajánlat megtalálása. Márpedig a gazdaságilag összességében legelőnyösebb ajánlat akként határozható meg, hogy az az, amely esetében a különböző benyújtott ajánlatok közül a legelőnyösebb a minőség és az ár aránya, figyelembe véve a szerződés tárgya által indokolt szempontokat. Jóllehet a gazdaságilag összességében legelőnyösebb ajánlat nem mindig az, amely a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást tartalmazza, amennyiben minden más releváns – köztük műszaki – szempont tekintetében az ajánlatok tökéletesen azonosak, a kevésbé költséges ajánlatot gazdasági szempontból szükségszerűen előnyösebbnek kell tekinteni egy drágább ajánlatnál. (T-402/06.) „Az ajánlatkérőknek nem csak az értékelési szempontok, hanem azok súlyozásának meghatározásában is szabadsága van, feltéve, hogy ez a súlyozás lehetővé teszi, hogy az értékelési szempontrendszer alapján összességében a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kerüljön kiválasztásra. Figyelembe véve az adott ügyben alkalmazott szempont által képviselt cél fontosságát, a 45 %-os súllyal történő figyelembe vétele nem tűnik úgy, hogy akadályozná, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kerüljön kiválasztásra.” (C-448/01.) „ilyen ténybeli összefüggések között önmagában nem sérti az egyenlő bánásmód elvét az a tény, hogy az ajánlatkérő által a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztásakor figyelembe vett egyik szempontnak csak kevés vállalkozás tudott megfelelni.” (C‑513/99.)

9 Az értékelési szempontokkal kapcsolatos követelmények: ténylegesen a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását szolgálja, nem versenytorzító Public Procurement - Guidance for practitioners on avoiding the most common errors in projects funded by the European Structural and Investment Funds, Európai Bizottság, 2018 Rossz gyakorlatok, vagy olyan hibák, amelyek pénzügyi korrekcióhoz vezettek, mivel nem feletek meg a közbeszerzési jogszabályoknak és korlátozták a versenyt: (pl.) Kötbér értékelési szempontként történő alkalmazása, ahol az ajánlattevő annál több pontot kap, minél több késedelmi kötbér vállalására tesz ajánlatot. Az ilyen kötbér mértékét, amennyiben ajánlatkérő elő kívánja írni, a szerződés feltételei között kell szerepeltetni. A szerződés időtartamának értékelési szempontként történő alkalmazása – a szerződés időtartamát a közbeszerzési dokumentumokban kell meghatározni, és annak minden potenciális szerződő fél esetében azonosnak kell lennie. Szerződéses „extrák” értékelési szempontként történő alkalmazása, például többletpontok adása olyan ajánlattevőknek, amelyek az ajánlatkérő által kérteken felül ingyenesen további termékek szállítását vállalják.

10 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!