Az észak-amerikai metropolizáció

Az előadások a következő témára: "Az észak-amerikai metropolizáció"— Előadás másolata:

1 Az észak-amerikai metropolizáció
dr. Jeney László egyetemi docens A világ regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2017/2018, II. félév BCE GGF Intézet Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

2 Gyors városodás – Chicago népességszámának alakulása, 1831–1930
2

3 Szomszédsági kapcsolatok és a szomszédsági hasonlóság az EU-ban és Észak-Amerikában
3 É-Am: városok a perifériákon, több alhálózat EU: középen sűrűsödő hálózat

4 A nagyváros–vidék kettősség Észak-Amerikában
Városok aránya ország népesség GDP USA (SMA) 38% 49% Kanada (CMA) 45% 54% 4

5 A nemzetközi városhierarchia élén
Világvárosok (John Friedman, 1986) Elsődleges (3): New York, Chicago és Los Angeles Másodlagos (4): Toronto, Miami, Houston, San Francisco Globális város (Saskia Sassen, 1991) (1): New York (később Los Angeles is) 5

6 New York 1626: holland alapítás (Új-Amszterdam), 24$ értékű üveggyöngyért 1664: angoloké (cserébe Suriname hollandoké) Hudson-völgye: összeköti a Nagy-tavakat az Atlanti-óceánnal 1840-es évek: 500 ezer, 2010: 8,5 mió fő NY CMSA (Connecticut, New Yersey is): 20 mió fő BosWas megapolisz 50 mió USA gazdasági életének legfőbb irányító központja, nemzetközi pénzvilág Mekkája Wall Street értéktőzsde (VR1), 10 legnagyobb reklámcég 2000: világ 100 legnagyobb tnc-jéből 36 USA, 13 NY Világpolitikai rang: ENSZ székhelye Egyetemek (Columbia, Yale, Princeton)  szellemi potenciál 6

7 New York – Manhattan 1,5 mió lakos, de 1,8 mió munkahely
Felhőkarcolók: Empire State Building (381m, 1931-től világrekord) World Trade Center (412m, 2001-ig) Jövedelmi polarizáció Átlagjöv országos átlag 2x-e Lakosság 1/5-e szegénységi küszöb alatt (slumok, bűnözés) Kevert lakosság 30% spanyolajkú (Puerto Rico), 27% afroamerikai, 10% ázsiai Zsidók (Izrael után 2. legnagyobb közösség, főként K-Eu-ból) Szegregáció: Little Italy, Chinatown 7

8 Toronto Ontario-tó partján (Ontario állam székhelye)
XIX. sz.: „kanadai Chicago”: ny-i terjeszkedés kiindulópontja + gazdasági centrum (húsipar) 5 mió (Kanada legnépesebb városa) Világ egyik legmultikulturálisabb városa (100 náció) Világ legélhetőbb városa (Economist, 1994) Ipar, keresk., pénzügyi élet vezető metropolisza Ipar: fémfeldolgozás (mg-i gépek, repülőgépek, elektromos berendezések, atomerőművi fűtőelemek), uránvegyészeti üzem, autóipar Világ első elektronikusan vezérelt tőzsdéje (Bay Street) Jelképe: CN Tower (553 m) 8

9 Felhőkarcolók: az észak-amerikai metropolitán fejlődés meghatározó elemei
Az épületek magasságát meghatározza a társadalom technikai, építészeti tudása a magas épületek megépítéséhez Ipari forradalommal párhuzamosan végbement tudományos fejlődés Modern nagyvárosok: lehetővé tette a magas épületek tömeges megjelenését 9

10 Felhőkarcolók: az észak-amerikai metropolitán fejlődés meghatározó elemei
A város épített környezetének történelmi öröksége Számos európai város történelmi magja (pl. Budapest, Firenze, Köln, Párizs, Prága vagy Róma) páratlan építészeti örökséggel rendelkezik Az acélüveg felhőkarcolók nem rivalizálhatnak a régi gótika, reneszánsz, barokk vagy éppen romantika stílusú épületekkel Ezért több európai belváros esetében egy adott szintnél magasabb épületekre építési tilalom van érvényben, így a felhőkarcolók legfeljebb a városok perifériáin jöhetnek létre (pl. a kelet-londoni Canary Wharf) Mivel az Újvilág hirtelen kifejlődött nagyvárosaiban gyakorlatilag hiányzott a történelmi városmag a maga többszáz éves építészeti örökségével, nem volt akadálya a felhőkarcolók építésének (pl. Chicago, New York, Sydney vagy Toronto) 10

11 Felhőkarcolók: az észak-amerikai metropolitán fejlődés meghatározó elemei
A földrajzi környezet, az építőanyag minősége Nem lehet mindenhol magas épületeket építeni Manhattan gránitsziklája kifejezetten ideális talapzat a nagy tömegű felhőkarcolók számára, szemben egy vizenyős területtel, ahol megvan a süllyedés veszélye Hasonlóan hátrányosak a földrengésveszélyes területek, igaz San Francisco és Tokió példája rácáfol erre (ezt az ellentétet a következő pont oldja fel) 11

12 Felhőkarcolók: az észak-amerikai metropolitán fejlődés meghatározó elemei
A gazdasági fejlettség, amely finanszírozza a költséges beruházásokat Az impozáns, monumentális épületek az emberiség történelme során az ókori Alexandria világítótornyától, a new york-i Empire State Building-en keresztül a kuala lumpur-i Petronas-ikertornyokig mindig is a gazdasági és politikai erő szimbólumai voltak Éppen ezért válhatnak könnyen a rendszer áldozatává is (new york-i World Trade Center) A magas toronyházak sokáig leginkább az észak-amerikai metropoliszokat jellemezték, mára azonban nem csak a népességszám, de a legmagasabb épületek tekintetében is kiszorítják őket az ázsiai városok 12

13 A Föld legmagasabb városai (a 10 legmagasabb épületükre átlagmagassága alapján)
Sorrend Nagyváros 2001 Láb Nagyváros 2011 1. New York 1010.4 Dubai 1176.1 2. Chicago 995.1 Hong Kong 1080.9 3. Kuala Lumpur 852.1 1036.5 4. 839.6 Shanghai 1010.3 5. Houston 809.8 Guangzhou 945.7 6. Toronto 776.3 940.8 7. Szingapúr 772.3 Shenzhen 907.1 8. Los Angeles 767.1 897.7 9. Tokió 754.3 835.8 10. 747.1 Pusan 834.5 13

14 Városökológiai modellek
Előzmény: európai feudális városok szigorú belső térbeli rendje (etnikai, vallási, foglalkozási, vagyoni stb.) Modern város kialakulásával ez megszűnik Max Weber ( ): „a modern nagyváros az egyének laza homokkupaca” É-Am: látszólagos káosz, de itt is nagyfokú szabályszerűség a városok belsejében Városökológia (humán-, vagy szociálökológia): Az amerikai városszociológián belül a XX. század elején létrejött irányzat Szociológia + ökológia Város: olyan társadalmi téregység, amelynek tagjai között szoros a kölcsönhatás, egyszersmind küzdelem figyelhető meg a társadalmi pozícióért és a lakóhelyért (Darwin!) (Az egyén küzdelme a társadalmi pozícióért és az azzal járó lakóhelyért) 14

15 Biológián belül virágzó ökológia kutatási módszerei és fogalomtára
Az ökológiától átveszik annak módszertanát és fogalomtárát Módszer: felvételezés → megfigyelés → kiértékelés Fogalmak: Kongregáció: a népesség egy csoportjának térbeli (lakóhelyi) gyülekezése Invázió: egy adott társadalmi csoport benyomulása egy városrészbe Szegregáció: társadalmi csoportok térbeli elkülönülése a városi térben Szukcesszió: egy városnegyed folyamatos népességcseréje Filtráció: az egyén és társadalmi csoportok mozgása a lakáspiaci létrán Társadalmi niche: városrész, amelyre egy sajátos társadalmi csoport dominanciája a jellemző Enklávé: városi társadalmi–kulturális zárványok 15

16 A Chicagói Iskola 1892: világ első szociológiai tanszéke
Chicago: etnikai tarkaság  szociálökológiai kutatások kiváló terepasztala Részletes adatok: 1920-as népszámlálástól 70; 1930-ban már 75 városrészre Vezető személyiségek: Burgess (1886–1966), Park (1864–1944) Városökológiai modellek sora Chicago népességszámának alakulása, 1831–1930 16

17 A: Burgess és Park koncentrikus modellje (1925)
Előzmények Engels, F. 1845: A munkásosztály helyzete Angliában Hurd, R. 1903: Principles of City Land Values Burgess – Park 1925: Concentric zones of urban land use Különböző időben érkezett bevándorlók erős nemzetiségi és társadalmi elkülönülése (szegregációja) Városok belső koncentrikus övezetei 17

18 Burgess–Park-féle koncentrikus modell
„L” tracks CBD (Loop) Magasvasutak hurokvágánya, felhőkarcolók, turizmus Átmeneti övezet Erős leromlás, XIX. közepe: belül ipari öv, kívül lakó Ipari munkásság lakóöve XIX. vége: kétlakásos bérház Felsőbb osztályok lakóterülete Családi és társas ház, középosztály Ingázótelepülések Elővárosok (szubu.) Mezőgazdasági övezet: ellátóöv Metropolis hátországa: Vonzáskörzet Városrészeket a körutak határolják el egymástól Szukcesszió: minden városrész lakói kifelé törekednek 18

19 B: Hoyt szektorális modellje (1939)
Kérdés: hol élnek a magas státuszúak? Burgess modelljéből indult ki, de 64 amerikai városra, 3 időpontra Eredmények Koncentrikus körök mellett szektorok is Szektorokat a kivezető sugárutak határolják el egymástól A szektorok az idők folyamán a város pereme felé tolódtak el (szuburbanizáció) Városrészek/szektorok: City Kereskedelem, könnyűipar Alsó-rétegek lakónegyede Közép-rétegek lakónegyede Felső-rétegek lakónegyede 19

20 C: Harris és Ullman többmagvú modellje (1945)
Városrészek City Kereskedelem, könnyűipar Alsó-rétegek lakónegyede Közép-rétegek lakónegyede Felső-rétegek lakónegyede Nehézipar Külvárosi központok Elővárosok Központ mellett vannak külső központok, elővárosok is 20

21 A három klasszikus modell
21