A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése

Az előadások a következő témára: "A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése"— Előadás másolata:

1 A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése
TÁMOP projekt első 2 éve I. né. Szakmai bemutató 2007. december 5.

2 Problémaazonosítás – hazai szinten
A pályaorientációs rendszer fejlesztésének szükségességét az indokolja, hogy hiányosak, illetve az egyes szakpolitikai rendszerekben elszigeteltek a pályaorientációs szolgáltatások, amely nagymértékben hozzájárul a nem tudatos pályaválasztáshoz, növeli a képzés során a lemorzsolódást, valamint a sikertelen pályaválasztások számát. Magas azoknak az aránya, akik nem abban a szakmában helyezkednek el, amelynek gyakorlására éveken keresztül készültek, emiatt a képzésbe befektetett erőforrások nem vagy nem kielégítően hasznosulnak.

3 Cél A hazai fejlesztés egyrészt jól illeszkedik az Európai Unióban a pályaorientációval kapcsolatos fejlesztési irányokhoz, amelynek lényege, hogy az egész életen át tartó tanulás csak akkor lehet sikeres, ha pályaorientációs tanácsadás kevesek kiváltsága helyett mindenki számára elérhetővé válik. Másrészt a hazai fejlesztés számára kedvező nemzetközi feltételek jöttek létre azáltal, hogy létrejön az egész életen át tartó pályaorientációs tanácsadás európai hálózata, amelynek egyik legfontosabb feladata az európai bevált gyakorlatok terjesztése. A fejlesztési projekt lehetőséget ad az európai tapasztalatok adaptálására is.

4 Részcélok a pályaválasztás, -korrekció előtt álló egyén saját képességeinek, a választott pálya jelenlegi és várható jellemzőinek a jobb megismeréséhez, a gazdaság számára szükséges mennyiségű és a munkáltatók igényeihez jobban igazodó szakképzett munkaerő biztosításához, a foglalkozási szegregáció csökkentéséhez, a tanulási lehetőségekhez való hozzáférés javításához

5 Problémaazonosítás – uniós szinten
Bizottsági munkaanyag - Pályaorientáció: Kézikönyv szakmapolitikai döntéshozók részére Brüsszel, március 1. AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Napjainkban egyre fontosabbak a jól megtervezett – és megszervezett pályaválasztási tanácsadási szolgáltatások. Az OECD és az Európai Unió országai egész életen át tartó tanulási stratégiákat, valamint az állampolgáraik foglalkoztathatóságának fejlesztését ösztönző politikákat valósítanak meg. E stratégiák sikeres megvalósításához elengedhetetlen, hogy a polgárok rendelkezzenek a saját oktatásuk és munkavállalásuk irányításához szükséges készségekkel. Szükséges továbbá, hogy az összes polgár számára elérhetők legyenek a jó minőségű, oktatással, képzéssel és foglalkoztatással kapcsolatos információk, illetve szaktanácsok. Ennek ellenére ma még széles szakadék húzódik a pályaválasztási tanácsadási szolgáltatások átadásának módja és a közérdekű célok között.

6 Pályaorientációs szakpolitikai intézkedések a TÁMOP-ban 2007-2010
TÁMOP 222 FSZH (SZMM) TÁMOP 221 NSZFI (SZMM) TÁMOP 415 Educatio Kht. (OKM) TÁMOP 318 OFI (OKM) TÁMOP 311 Educatio Kht. (OKM) Tisztán pályaorientációs fejlesztést csak a tartalmaz.

7 A TÁMOP 222 szerkezete Metodikai fejlesztések megalapozása
On-line fejlesztések Off-line pályaorientációs anyagok fejlesztése és szolgáltatások nyújtása Szakemberek képzése, továbbképzése

8 A TÁMOP 222 Tervezett output és eredményindikátora (első két év)
Mutató neve Mértékegység Kiinduló érték Célérték Pályaorientációs tanácsadásban részesülők száma fő 30 000/év Pályaorientációval kapcsolatos tréningekben résztvevő szakemberek száma 2000 Pályaorientációval kapcsolatos tréningeket eredményesen elvégző szakemberek száma 1900 Pályaorientációs tanácsadást igénybe vevők elégedettsége % + 20% Posztgraduális képzésben résztvevők száma 50 Új FIT mappák db 100 Felújított FIT mappák Pályaorientációt támogató segédanyagok száma 10 Pályaorientációs filmek 20 Új pályaorientációs nemzeti portál látogatottsága Egyedi látogatók száma éves átlagban [1] +20% [1] Epalya.hu 2007 évi ügyfélforgalmi adatai alapján

9 1A MpA (munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű rétegeknek)
Az új pályaorientációs szolgáltató rendszer fenntarthatósága az ESZA támogatás megszűnését követően 1A MpA (munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű rétegeknek) 1B NSZFT (SZMM + OKM együttesen) 1C költségvetési törvény 20XX (?) 2A megyei önkormányzatok, megyei jogú városok  kistérségi társulások;  régiók

10 Friss információk a pályaorientációs szakpolitika világviszonylatú és európai alakulásáról

11 Meghívottak Lannert Judit Varga Júlia (BCE) Szilágyi Klára (SZIE-OKI)
Völgyesy Pál Ritoókné Ádám Magda (ELTE PPK) Kaszás Judit (NSZFI) Bara Gábor / Fedor Mihály (HEP IH) Kiss István (FETA) Fehér Ildikó (KMRMK) Harkányi Adrienne (FSZH) Zakar András (SZTE ÁJK) Vladiszavlyev András (NPK) Takács Ildikó (BMGE) Szatmáriné Balogh Mária Juhász Ágnes (Taninfo- BMK) Bonfig Ágnes (OFA) Tóth Anikó (SZMM) Weinper Mária (SZMM) Hámoriné Váczy Zsuzsa (OKM) Hídvégi Péter Gönczi Károly Benedek László Székely Vincze Kárpát József (MSZT) Mihály Ildikó