A Tőketervezés Új Kihívásai az Európai Bankrendszerben

Az előadások a következő témára: "A Tőketervezés Új Kihívásai az Európai Bankrendszerben"— Előadás másolata:

1 A Tőketervezés Új Kihívásai az Európai Bankrendszerben
Kereskedelmi banki kockázatmodellezés tantárgy Előadó: Popov Atanáz (OTP Bank) Budapest, május 7.

2 Tőke-tervezés Stressz teszt Helyre-állítási terv Szanálási terv
Tartalom Tőke-tervezés Tőkehelyzet elemzése A tőkehelyzet statikus, deskriptív felvázolása, leírása A közelmúlt történéseinek áttekintése, vizsgálata Trendelemzés (pl. kockázatok, profit elemzése) Internal Capital Adequacy Assessment Process (ICAAP) Középtávú tőke-tervezés Kockázatok tervezése (RWA számszerűsítése) Egyedi elemzések (pl. akvizíciók hatása) Szabályozói kockázat változása, felmérése (pl. Bázel IV Mérleg, P&L elemzés (elsődlegesen a profitra fókuszálva) Szavatoló tőke megtervezése (profit, goodwill) Osztalék és tőkekibocsátási terv (idő, volumen, ár) Stressz teszt Tőkehelyzet stressz tesztelésére fókuszálva A stressz teszt célja a kockázatok felmérése, vagyis annak megállapítása, hogy a tervezettnél rosszabb feltételek esetén hogyan változik meg a bank/üzletág/termék főbb mutatói. A stressz teszteknek több fajtáját különböztethetjük meg, amelyek közül a tőketervezés szempontjából legfontosabbak az átfogó és fordíott stressz tesztek Helyre-állítási terv A helyreállítási terv célja felmérni, hogy az egyes rendszer-, intézményi- vagy csoport szinten jelentkező stressz helyzetek kezelésére milyen eszközök állhatnak a Bank rendelkezésére, illetve azokat a bank hogyan tudja alkalmazni, hogy elkerülje a felügyeleti hatóság szanálási folyamatát. Bank Recovery and Resolution Directive (BRRD) Szanálási terv A felügyeleti hatóság által kimondottan az adott intézményre kialakított terv, arra az esetre, ha a bank fizetésképtelen vagy várhatóan fizetésképtelenné válik és más intézkedés nem akadályozná meg a fizetésképtelenné válást, valamint azt a közérdek indokolja.

3 Tőkehelyzet elemzése Középtávú tőketervezés Stressz teszt Helyreállítási terv, szanálási terv A tőketervezés új kihívásai

4 Pillér II./SREP többlet Tőkepufferek szintje (%)
A baseli szabályozás folyamatos fejlődésével a tőke kötelezően tartandó minimumszintje is növekedett Szabályozói minimum felépítése … A Basel III részeként a leverage mutató is bevezetésre került, erről az utolsó dián lesz szó Szabályozói minimum Pillér II./SREP többlet 2 3 Pillér I. 1 Tőkepufferek … és meghatározása Pillér I. minimum (8%) SREP ráta* (110%) Tőkepufferek szintje (%) „Soft limit”: Amennyiben a bank tőkemegfelelési mutatója a pufferekkel növelt minimum szint alá esik, a bank kifizetéseit (pl. osztalék, bónusz) korlátozhatja a Felügyelet. Pillér II. minimum – „Hard limit”: Tartós, vagy várhatóan tartós megsértése esetén, amennyiben a bank helyreállításra tett erőfeszítései nem megfelelőek, a bank szanálásra kerül. Pillér I. minimum szint: A szabályozás által leírt szabályok mentén meghatározott minimum elvárás. Ennek szintje jelenleg 8%, amelyet legalább 4,5% CET1, maximum 1,5% AT1 és maximum 2% Tier2 tőkeelemmel kell biztosítani. Pillér II. minimum szint: A SREP felülvizsgálatot követően, az MNB vezetésével működő Felügyeleti Kollégium által meghatározott többlet-tőkekövetelmény és a Pillér I. követelmény összege. A könnyebb érthetőség kedvéért a Pillér II. tőkeköevetelmény a Pillér I arányában kerül bemutatásra (SREP ráta), maximális értéke 250%. A többletet a pillér I. szint esetében meghatározott arányok mentén kell biztosítani, de ettől a Felügyeleti Hatóság szigorúbb irányban eltérhet. Tőkepufferek: A bankok stressztűrő képességének javítására a Basel 3 szabályozás több kötelezően tartandó tőkepuffert vezetett be, amelyek részei a bank minimális tőkemegfelelési szintjánek. Annak ellenére, hogy a tőkepufferekkel növelt szint csak „soft limitként” szolgál, ezen többletet CET1 tőkével kell fedezni. 1 2 3 Rövidítések: CET1: Common Equity Tier1 (elsődleges alapvető tőke): jellemezően a saját tőkéből, illetve az azt még tovább csökkentő elemekből áll. AT1: Additional Tier1 (kiegészítő alapvető tőke): olyan alárendelt források (jellemzően értékpapírok), melyek nem a saját tőke részei, de megfelelnek a CRR szigorú feltételelinek (pl.: bizonyos trigger bekövetkezése esetén autimatikusan saját tőkévé konvertálódnak) Tier2: Tier2 árulékos tőkeelemek olyan alárendelt források (jellemzően értékpapírok), melyek nem a saját tőke részei, de megfelelnek a CRR feltételelinek * Hipotetikus SREP ráta

5 A Pillér II. alatt kalkulált többlet mértéke hozzáadódik a bank Pillér I. alatti minimum szintjéhez (8%), illetve a Basel 3 szabályozás már a tőkepufferek alkalmazását is előírja Pillér I: A CRR által leírt szabályok mentén meghatározott minimum elvárások Pillér II többlet: A felügyeleti felülvizsgálatot követően, az MNB vezetésével működő Felügyeleti Kollégium által meghatározott minimum elvárások Pufferek: A bankok stressztűrő képességének javítására az új szabályozás több kötelezően tartandó tőkepuffert vezetett be, amelyek részei a bank tőkekövetelményének: Tőkefenntartási puffer (CCB): A teljes bankrendszer számára előírt, kötelező, fokozatosan bevezetendő tőkepuffer. Anticiklikus tőkepuffer (CB): A gazdaság túlhevülése esetén a teljes bankrendszer számára előírt tőkepuffer. Értéke jelenleg 0%. Egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó puffer (O- SIIB): Rendszerszinten kockázatos bankok számára előírt tőkepuffer. Az OTP Csoport esetén értéke 2%, ami fokozatosan kerül bevezetésre. Rendszerkockázati tőkepuffer (SRB): Egyedi portfóliókra képzendő tőkepuffer, az egyes intézmények esetén eltérő mérték. (Jelenleg a problémás projekthitelekre kerül megképzésre.) P2G („Pillar 2 Guidance”): Stressz teszt eredményeiből adódó többlettőke követelmény, amelynek célja a banki/bankrendszeri stabilitás további növelése. A P2G az intézmény alacsony stressztűrő képességből adódik. A szavatoló tőke és a tőkekövetelmény felépítése Basel 3 alatt Szabadtőke T2 AT1 P2G Pufferek Basel III Rendelkezésre álló szavatolótőke Pillér 2 CET1 TIER 1 tőke RWA*8% Pillér 1 Basel I/II RWA  Tőkekövetelmény  Szavatoló tőke  Minimum tőkeszintek és puffer-követelmények egy jelentős O-SII bank esetében Rövidítések CCB: Capital conversation buffer CB: Countercyclical capital buffer O-SIIB: Other systematically important financial institutions’s buffer SRB: Systemic risk buffer 5

6 A Pillér I alatt fedezett kockázatok tőkekövetelménye
Egy élő példa: az OTP Csoport konszolidált tőkemegfelelés (forrás: otpbank.hu) A Pillér I alatt fedezett kockázatok tőkekövetelménye Tőkekövetelmény = Kockázattal súlyozott eszköz állomány (RWA) * 8% Szavatoló tőke elemei A tőkemegfelelés mutatószámai 𝐓ő𝐤𝐞𝐦𝐞𝐠𝐟𝐞𝐥𝐞𝐥é𝐬𝐢 𝐦𝐮𝐭𝐚𝐭ó= 𝐒𝐳𝐚𝐯𝐚𝐭𝐨𝐥ó 𝐭ő𝐤𝐞 𝐊𝐨𝐜𝐤á𝐳𝐚𝐭𝐨𝐤𝐤𝐚𝐥 𝐬ú𝐥𝐲𝐨𝐳𝐨𝐭𝐭 𝐞𝐬𝐳𝐤ö𝐳á𝐥𝐥𝐨𝐦á𝐧𝐲(𝐑𝐖𝐀) = 𝐒𝐳𝐚𝐯𝐚𝐭𝐨𝐥ó 𝐭ő𝐤𝐞 𝐓𝐞𝐥𝐣𝐞𝐬 𝐭ő𝐤𝐞𝐤ö𝐯𝐞𝐭𝐞𝐥𝐦é𝐧𝐲 𝟖%

7 A 2016. évi szabad tőke kiszámításának módja az alábbi:
A szabad tőke meghatározásának és tervezésének fontossága nőtt a Basel III. bevezetésével, mivel segít eligazodni a bevezetett többszintű mutatószámrendszerben A szabad tőke a rendelkezésre álló szavatoló tőke és a felügyeleti tőkekövetelmény különbsége, amely nem más, mint a kockázatokkal korrigált eszközértéken felüli vagyonrész megszorozva az intézmény aktuális tőkerátáját az annak megfelelő pufferekkel és SREP rátával korrigált minimum tőkeszinttel. A szabad tőke meghatározásakor a szabad CET1, a szabad Tier1 és a szabad CAR tőke értékek közül a legkisebb számot kell figyelembe venni. Hipotetikus Bank A évi szabad tőke kiszámításának módja az alábbi: 𝟑𝟎𝟐= 𝟑𝟔𝟓 𝟖% ∗(𝟏𝟔,𝟒%−𝟗,𝟖%) 𝐒𝐳𝐚𝐛𝐚𝐝 𝐭ő𝐤𝐞(𝐂𝐀𝐑 𝐞𝐬𝐞𝐭é𝐛𝐞𝐧)= 𝐓𝐞𝐥𝐣𝐞𝐬 𝐭ő𝐤𝐞𝐤ö𝐯𝐞𝐭𝐞𝐥𝐦é𝐧𝐲 𝟖% ∗(𝐂𝐀𝐑−𝐂𝐀𝐑 𝐦𝐢𝐧𝐢𝐦𝐮𝐦 𝐬𝐳𝐢𝐧𝐭 𝐩𝐮𝐟𝐟𝐞𝐫𝐞𝐤𝐤𝐞𝐥 é𝐬 𝐒𝐑𝐄𝐏 𝐫á𝐭á𝐯𝐚𝐥 𝐤𝐨𝐫𝐫𝐢𝐠á𝐥𝐯𝐚)

8 Tőkehelyzet elemzése Középtávú tőketervezés Stressz teszt Helyreállítási terv, szanálási terv A tőketervezés új kihívásai

9 A középtávú tőketervezés bemutatása egy hipotetikus adatokkal rendelkező bank példáján keresztül I.
A középtávú tőketervezés célja, hogy a bank előre lássa, hogy a megadott terv inputok alapján miként alakul tőkemegfelelése a jövőben és mindez hogyan viszonyul a bank tőkepufferekkel és SREP rátával korrigált minimum tőkeszintjeihez. A terv alapján 2019-ben és 2020-ban a vizsgált bank gyorsabban nő, mint ahogy profitot generál. Mivel a bank CAR mutatója a pufferekkel és SREP rátával korrigált CAR minimum szintje alá megy, ezért a bank tőkehiány miatt tőkeemelést igényel. Hipotetikus Bank A bank szavatoló tőkehelyzete javítható: Részvénykibocsátás (CET1 tőkeemelés) Alárendelt (Tier2) kölcsöntőke kibocsátás Részvénykibocsátás előnye: Véglegesen a bank rendelkezésére áll, nincs amortizáció. A Tier2 tőkenyújtás hátránya: A lejárat utolsó 5 évében elkezd amortizálódni, nem végleges tőkeelem. Részvénykibocsátás hátránya: Drágább tőkeforrás, hosszabb folyamatot igényel. A Tier2 tőkenyújtás előnye: Olcsóbb tőkeforrás, könnyebben rendelkezésre áll.

10 A középtávú tőketervezés bemutatása egy hipotetikus adatokkal rendelkező bank példáján keresztül II.
Az alárendelt kölcsöntőke nyújtásával a Bank tőkehelyzete stabilizálható és jóval a pufferekkel és SREP rátával korrigált minimum CAR szint felett tartható. Hipotetikus Bank Ugyanakkor a tőketervezés során nem feltétlenül csak a CAR mutató válhat a bank szűk keresztmetszetévé. A pufferekkel és a SREP rátával korrigált minimum tőkeszinteknek való megfelelést a CET1, Tier1 mutatók tekintetében is figyelni kell. Ha egy tőkeerős bankról van szó és nincs szükség tőkeemelésre az elvárt minimum szinteknek való megfeleléshez és a bank elegendő szabad tőkével rendelkezik, akkor a bank részvényesei számára osztalékot fizethet, amely a Menedzsment által előre elfogadott osztalékpálya alapján kerül kialakításra figyelembe véve a bank középtávú tőketervének számait.

11 Tőkehelyzet elemzése Középtávú tőketervezés Stressz teszt Helyreállítási terv, szanálási terv A tőketervezés új kihívásai

12 A bankok stressz tesztek széles skáláját alkalmazzák kockázataik felmérésére. A tőkehelyzet stabilitásának vizsgálata általában átfogó stressz teszttel történik A stressz teszt célja A stressz tesztek elvégzése azt a célt szolgálja, hogy a bank felmérje, hogy a vártnál/tervezettnél érdemben rosszabb körülmények között, vagy egyszeri jelentős negatív behatás eredményeképpen miként változnak meg egy adott intézmény/üzletág/termék főbb mutató számai. Szintén része a stressz tesztnek annak megállapítása, hogy az érintett mutatószámok elérnek-e olyan ún. trigger szinteket, melyek azonnali/rövid távú beavatkozást igényelnek függetlenül attól, hogy a nem várt események bekövetkeznek-e vagy sem, a stabil stressztűrő működés fenntartása érdekében. A stressz tesztek alkamazott főbb fajtái Kockázatok típusa szerint Kiterjedés/jelleg szerint Likviditási Operációra vonatkozó Hitelkockázati Egy adott bankra vonatkozó Egy adott tevékenységre vonatkozó Egy adott paraméterre vonatkozó Stratégiai / üzleti Piaci kockázati Átfogó Fordított (reverse) Főként a helyreállítási terv részeként Átfogó stressz teszt Összes kockázatra, mérleg és eredménykimutatásra, ezáltal tőkehelyzetre kiterjedő stressz teszt

13 Tőkeszámítás Stressz teszt
A hagyományos „gone concern” alapú tőkeszámítási módszerek mellett az utóbbi időben helyett kaptak a „going-concern” típusú tőkeszámítási rendszerek, melyek ugyanúgy explicit tőkekövetelményt generálhatnak Míg az általános tőkeszámítási modellek egy extrém, ritkán bekövetkező esemény veszteségértékét hivatottak megállapítani, addig a stressz tesztek jóval gyakorlatiasabbak, mivel egy jól körülírható, könnyen interpretálható szcenárió tőkehelyzetre gyakorolt hatását szemléltetik. Tőkeszámítás gone-concern A stressz tesztet, mint going-concern típusú tőkeszámítási eszközt is fel lehet fogni. Abban az esetben, ha az adott intézmény nem éri el az ún. „hurdle rate” szintjét a teszt egy előre meghatározott periódusában, akkor az addicionális tőkebevonás tervezését, vagy egyéb akciótervet eredményezhet. Idő T T+3 T+2 T+1 Stressz teszt going-concern Tőkehiány

14 A stressz teszt lépései
A stressz teszt végeredményét, így a tőkekövetelmény szintjét nem csak a kockázati költségek, hanem az egyéb eredmény összetevők is jelentősen befolyásolják A stressz teszt lépései 1 2 3 4 5 6 Konfidencia intervallum Szcenárió alkotás Módszer kialakítása* Kalkuláció Eredmények validálása, értékelése Akcióterv készítés (szükség esetén) 1 A konfidencia intervallum meghatározása alapvetően attól függ, hogy mire szeretnénk felhasználni a stressz teszt eredményeit. Néhány példa: tőkekövetelmény meghatározásakor 99,9% szint; fordított stressz teszt esetén az a szint ahol éppen megsérti a törvényi minimumokat. EBA stressz teszt szintje ~91-93% 2 A forgatókönyvek elkészítésének célja, hogy érthetővé tegyük az érintettek számára, hogy a veszteségek milyen külső környezeti feltételek megvalósulása mentén következhetnek be. A forgatókönyvek lehetnek rendszerszintűek, idioszinkratikus vagy vegyesek. 3 A stressz teszt módszertanának kialakítása során az mérleg és eredménykimutatás minden lényegi eleme tekintetében át kell gondolni, hogy a stressz milyen hatást fejt ki. Ennek eredményeképpen kialakuló módszertani útmutatónak világos képet kell adni arról, az összes lényegi összefüggésről. 4 A kalkuláció során minden lényegi mérleg és eredménykimutatási elem, illetve azok paraméterei meghatározásra kerülnek az előre megadott forgatókönyvek és módszertani összefüggések mentén. 5 Az eredmények értékelése és validálása egy kiemelt fontosságú eleme a folyamatnak, hiszen a folyamat ezen elemének a célja, hogy megállapításra kerüljön, vajon elfogadhatóek-ev és így döntéstámogatásra alkalmasak-e az eredmények vagy sem. 6 Akcióterv nem feltétlenül szükséges eleme a stressz tesztnek. Akkor szükséges, ha az intézmény a stressz során megsért valamilyen előre meghatározott, vagy törvényi minimum szintet és nem áll rendelkezésre a helyzet orvoslásához szükséges intézménycsoporton belüli erőforrás (pl. anyabanki támogatás). * Amennyiben az adott banknak már van implementált, az adott stressz teszt igényeit kielégítő módszertana, akkor ez a lépés kihagyható.

15 A stressz tesztek mechanizmusa komplex, nem lehet kizárólag a főbb kockázatkora fókuszálva teljes képet kapni Egy átfogó stressz teszt főbb mechanizmusainak bemutatása a 2016-os EBA stressz teszt adatain EBA – 2016 (résztvevő bankok súlyozott átlaga) Hagyományos kockázatok: mértékük jelentős, de nem csak ők vannak fókuszan* 3 -1,4% -0,4% 1 -0,7% Első védelmi vonal 5,9% -1,6% 4 Egyéb tételek: materialitás esetén vizsgálatuk szükséges 2 Bevételcsökkentő elemek, melyeknek jellemzően csak közvetett tőkehatása van, ugyanakkor mértékük jelentősen befolyásolja az elsőszámű vesztésegfelszivó eszöközök szintjét 12,6% -3,7% 5 Tőkeigény növekedése -0,4% 0,3% -0,6% -0,9% 9,3% CET1 2015CET1 2015 3 éves Profit3 éves Profit NII stresszNII stressz Jutalék stresszJutalék stressz Költségek Market riskMarket risk Kockázati költségKockázati költség Halasztott adóHalasztott adó Adó Egyéb RWA CET ACET A A 2016-os EBA stressz tesztbe bevont bankok súlyozott nyitó CET1 rátája 12,6%, mely a stressz forgatókönyv alatt átlagosan 3,4%ponttal 9,2%-ra csökkent. A 3,4%pontos csökkenés számos jelentős hatással bíró tényező eredője, ezek részletes vizsgálata elengedhetetlen a stressztűrő képesség mély megértéséhez. * Oprisk a költségek között, az adatokból nem elkülöníthető Forrás: EBA

16 Példa stressztűrő bankra
DNB Bank Group EBA – 2016 2 -2,6% 0,0% -0,1% 6,4% -0,5% -2,3% 14,3% 0,0% -0,2% 14,3% -0,6% 0,0% 1 CET1 2015CET 3 éves Profit3 éves Profit NII stresszNII stressz Jutalék stresszJutalék stressz Költségek Market riskMarket risk Kockázati költségKockázati költség Halasztott adóHalasztott adó Adó Egyéb RWA CET ACET A A bank első védelmi vonala kifejezetten stressztűrő, melynek forrása a hatékony és stressztűrő működés, melyet jól kifejez alacsony és stabil C/I mutató (stressz forgatókönyvben is csak 58%). A kockázatok és a hozamok szintje konzervatívan van beállítva, a piaci és hitelkockázatok a stresszelt bevételek fedezik a három éves időhorizonton. 1 2 Forrás: EBA

17 Példa nem stressztűrő bankra
Allied Irish Banks plc EBA – 2016 2 -2,5% 4,2% -0,4% -0,7% 13,1% -1,2% 1 -7,4% -0,6% 4,3% -0,2% -2,2% 2,2% CET1 2015CET1 2015 3 éves Profit3 éves Profit NII stresszNII stressz Jutalék stresszJutalék stressz Költségek Market riskMarket risk Kockázati költségKockázati költség Halasztott adóHalasztott adó Adó Egyéb RWA CET ACET A A bank első védelmi vonala nem stressztűrő, így a kockázatokkal döntően a CET1 rátának kell megküzdenie, amely aktuális értéke csak átlagos volt. A kockázatok és a hozamok szintje nincs megfelelően beállítva, ekkora stressz kockázati költség mellett a bevételek túl alacsony szinten vannak. 1 2 Forrás: EBA

18 Tőkehelyzet elemzése Középtávú tőketervezés Stressz teszt Helyreállítási terv, szanálási terv A tőketervezés új kihívásai

19 Helyreállítási tervezés
0,9 A pénzügyi válságot követően a bank helyreállítási és szanálási irányelv (BRRD) alapozta meg a krízishelyzetek kezelését saját erőből, az adófizetők pénzének használata nélkül Helyreállítási tervezés Komplex eszközt biztosít a szilárd tőkehelyzet és megfelelő likviditási pozíció helyreállításához krízishelyzetek esetére, megelőzve a felügyelő hatóság beavatkozását és az adófizetők pénzének felhasználását A helyreállítási tervezés célja, hogy a krízis szituációk időben történő felismeréséhez azonosítási eszközöket és megoldási menüt adjon a menedzsment kezébe. Az intézmények önmaguk készítik annak érdekében, hogy jól felkészültek legyenek a krízishelyzetekre Szanálási tervezés A szanálási terv lényege, hogy biztosítsa az intézmények átszervezését vagy megszüntetését az adófizetők pénzének felhasználása nélkül, miközben biztosítja az intézmény által ellátott kritikus funkciók folytonosságát. A szanálási tervet a szanálási hatóság/kollégium készíti. Utóbbi nemzetközi bankcsoportok esetén az EU tagállamok által delegált hatóságokból áll. Kritikus funkciók a bank azon termékei és szolgáltatásai, amelyek megszűnése jelentős károkat okozna a reálgazdaságra nézve, illetve veszélyeztetné a pénzügyi stabilitást. A szanálási csoport intézménycsoportnak azon része, amely funkcióinak egy részét a szanálási hatóság tovább kíván működtetni, ezért azok életképességét fent kell tartani. A szanálási csoporton kívüli csoporttagok, felszámolásra kerülnek. Szanálási eszközök lehetnek: vagyonértékesítés, áthidaló intézmény alkalmazása, eszközelkülönítés, hitelezői feltőkésítés (bali-in). A bankok számára a jövőben MREL követelmény (tőkére, és hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény) kerül meghatározásra. Ezek a kötelezettségek felszívják a veszteséget és forrást biztosítanak az újratőkésítéshez, biztosítva, hogy ne az adófizetők viseljék a terheket. 19

20 Tájékoztatás – NEM tananyag
A helyreállítási tervezésnek az EU-ban a BRRD az alapja. Emellett számos iránymutatás és ajánlás pontosítja vagy szélesíti a szabályozók mozgásterét Bank Recovery and Resolution Directive (BRRD) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) teremtette meg a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítási és szanálási keretrendszerét. Fő célja, hogy az EU-ban előforduló bankcsődök kezelése során el lehessen kerülni a pénzügyi instabilitást, és minimalizálja az adófizetőket terhelő költségeket. European Banking Authority (EBA) Recommendations and Guidelines Ajánlás a helyreállítási tervek kidolgozásáról - EBA/REC/2013/02 Iránymutatások a helyreállítási tervek részeként alkalmazandó forgatókönyvekről - EBA/GL/2014/06 Iránymutatások a helyreállítási tervek minőségi és mennyiségi indikátorainak minimumlistájáról - EBA/GL/2015/02 Technical advice on the delegated acts on critical functions and core business lines - EBA/Op/2015/05 Tájékoztatás – NEM tananyag Financial Stability Board (FSB) Guidelines Guidance on identification of Critical Functions and Critical Shared Services (2013. július 16.) Guidance on Recovery Triggers and Stress Scenarios (2013. július 16.) Hpt. A Törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (Hpt.) szabályozza a BRRD helyreállítási tervezésre vonatkozó elemeinek Magyarországi végrehajtását. MNB ajánlások A Magyar Nemzeti Bank 3/2015. és 2/2016. számú ajánlása a hitelintézetek és befektetési vállalkozások által kötelezően elkészítendő helyreállítási tervről – tartalmazzák a helyreállítási tervek értékelése során alkalmazott kritériumokat, a helyreállítási terv tartalmára vonatkozó részleteket és a helyreállítási indikátorok minimumlistáját.

21 A helyreállítási terv célja, hogy segítse a bank menedzsmentjét abban, hogy miként szervezzék a bank működését válság helyzetben Helyreállítási terv Tervezési és implementálási folyamat Leírja a terv elkészítésének folyamatát, a résztvevő szakterületeket, a folyamatért és a döntéshozatalért felelős személyeket, testületeket Az intézmény/csoport bemutatása Az intézmény szervezetének, jogi és irányítási struktúrájának, stratégiájának, üzleti és működési modelljének a bemutatása Az aktuális tőke, likviditási és profitabilitási helyzet Főbb üzletágak Kritikus funkciók Kritikus/megosztott szolgáltatások Főbb üzletágak azok az üzleti szegmensek és azok kapcsolódó szolgáltatásai, melyek a bank főbb bevételeiért, profitjáért, értékéért felelnek Kritikus funkciók a bank azon termékei és szolgáltatásai, amelyek megszűnése jelentős károkat okozna a reálgazdaságra nézve, illetve veszélyeztetné a pénzügyi stabilitást Kritikus szolgáltatások: olyan tevékenységek, szolgáltatások, melyek ahhoz szükségesek, hogy a bank, illetve a releváns csoporttagok a kritikus funkcióikat, illetve a fő üzletágaikat fenn tudják tartani Helyreállítási indikátorok Pénzügyi mutatók melyek segítenek azonosítani a válsághelyzetet, hogy a bank időben tudja aktiválni a szükséges intézkedéseket Küszöbszintek határozódnak meg a tőkehelyzethez, a likviditáshoz, a profitabilitáshoz, az eszköminőséghez és a makrogazdasági helyzethez kapcsolódóan Monitoring és eszkalációs folyamat Az indikátorok nyomonkövetésének, elemzésének gyakorlata, illetve a kapcsolódó eszkalációs folyamat Stressz forgatókönyvek Olyan forgatókönyvek leírása, amelyek bekövetkezése jelentős negatív hatással lehet az intézmény gazdasági, működési, tőke, és/vagy likviditási helyzetére Annak bemutatása, hogy a forgatókönyvek hogyan hatnak a tőkére és likviditásra Helyreállítási eszközök Az alkalmazható helyreállítási eszközök azonosítása „menu of options” jelleggel Az pénzügyi hatások időigények, implementációs folyamat és annak időigénye Kommunikációs terv Belső és külső kommunikáció terv célja, hogy krízis szituációban biztosítsa, hogy a bank világos válaszokat adjon a kialakult helyzetről mind a belső, mind a külső stakeholder-ei felé 21

22 Az alábbi helyreállítási eszközök sikeresen járulnak hozzá az intézmények tőke-megfelelésének javításához súlyos stressz szcenáriók esetén is Tőkeeszközök Leírás Végrehajtási idő Tőkeáttétel csökkentése Makrogazdasági sokk esetén az ügyfelek által érzékelt bizonytalanság csökkenti a hitelkeresletet, továbbá a hitelkockázati veszteségek realizálása csökkenti a teljes eszközállományt, ezáltal pedig a tőkekövetelményt is. Az adott intézménytől és az alkalmazott szcenáriótól függ. Működési hatékonyság növelése A költségek azonnali és rövidtávú csökkentése és az erőforrások költségének optimalizálása hasznos eszköz a csökkenő bevételek és növekvő veszteségek ellensúlyozására. Osztalékfizetés korlátozása Az osztalékfizetés korlátozása azonnal hozzájárul a tőke növeléséhez. Az osztalékfizetés elmaradása közvetlen hatást jelent a részvényesekre, ugyanis például negatívan befolyásolhatja a részvényárfolyamot. AT1 vagy T2 tőkeelem kibocsátása AT1 és T2 tőkeelemek kibocsátása stressz helyzetben drága lehet, de sikerességének valószínűsége magasabb, mint a részvénykibocsátásnak Részvénykibocsátás Az újabb részvénykibocsátással a bankok tőkét emelhetnek, amelynek egyaránt hozzájárul szavatoló tőkéjük és jegyzett tőkéjük mértékének növeléséhez. Üzletág eladása Az üzletágak értékesítése és az ügyfélcsoportok áthelyezése, valamint a leányvállalat rossz portfóliójának értékesítése járható megoldást jelent. Leányvállalat értékesítés A bankok eladhatják valamely leányvállalataikat is. A leányvállalat „goodwill”-jének, eszközeinek, forrásainak és szavatoló tőkeváltozásának hatásai ebben az esetben kivezetésre kerülnek a konszolidált mérlegből. Kötvények "önkéntes" átütemezésének kezdeményezése A kötvények lejárati határidőinek és kondícióinak módosítása (pl. lejárat dátuma, visszafizetendő tőkeösszeg, kamatláb stb.) módosíthatók a kötvénytulajdonosok ülésén elfogadott rendkívüli határozat keretében. 22

23 MREL tőkekövetemény: szanálási tervezése várhatóan addicionális tőkeigényt generál, illetve hitelezői feltőkésítésbe bevonható forráskibocsátást tesz szükségessé az európai bankrendszerben a következő 4-5 évben A szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmény (MREL*) A veszteségek elismeréséhez és az azt követő hitelezői feltőkésítéshez szükséges tőkére és egyéb forrásokra vonatkozóan ún. MREL követelményt ír elő a Szanálási Hatóság, melyet a tőke-követelményhez hasonlóan folyamatosan teljesíteni kell. Az MREL miatt fellépő többlet igény a Pillér 2 szerinti többlet- tőkekövetelmény és a pufferek közé tagozódik be: a pufferek átmenetileg megsérthetők, az MREL követelmény ellenben hard limitként funkcionál, teljesítésére azonban a szavatoló tőkén túl egyéb források is felhasználhatóak. MREL képes források: a szavatoló tőkén kívül MREL képes források lehetnek a szanálás esetén részvénnyé alakítható éven túli lejáratú kötvények, fedezetlen bankközi hitelek és fedezetlen betétek, melyek nem OBA biztosítottak, és nem természetes személyhez vagy kkv-hoz tartoznak. Az MREL követelmény a tőkekövetelmény megduplázódását jelentheti a szanálási csoportba tartozó intézményekre vonatkozóan Az MREL követelmény maximuma Max {2*(Pillar1 + Pillar2a); 2*LRE1} Pillér 2a (SREP) Pillér 2a (SREP) Kombinált tőke pufferek Pillér 1 Pillér 1 Veszteségviselés összege: a szanálási csoporttagok tőkekövetelménye Feltőkésítés összege: a szanálási csoporttagok átstrukturálást követő tőkekövetelménye Az MREL bevezetéséből adódó tőkekövetelmény-emelkedés (MREL add-on) extrém esetben megyegyezik az adott intézmény Pillér I.+PillérII.add-on tőkekövetelményével. Például, ha egy intézmény SREP rátája 110%, és a teljes intézményre hitelezői feltőkésítést ír elő a szanálása stratégia, akkor pufferek nélkül is számottevő lesz a tőkemegfelelés minimális szintje: 17,6%= 2 x (8% x 110%). * MREL: Minimum Requirement for Own funds and Eligible Liabilities 1 leverage ratio exposure alapján számolt tőkekövetelmény

24 Tőkehelyzet elemzése Középtávú tőketervezés Stressz teszt Helyreállítási terv, szanálási terv A tőketervezés új kihívásai

25 Tőkemegfelelési szintek MREL igény
A banki szabályozás elmúlt évekbeli és jövőbeli változásai jelentősen komplexebbé teszik a bankok tőkemenedzsment folyamatát. A teljes képet szemlélve kérdéses, hogy a szabályozás eléri-e a kívánt céljait, illetve generál-e nem kívánt hatásokat Különböző tőkekövetelmény szintek és a fedezésükre szolgáló forráselemek (Basel II/III és BRRD) Leverage ráta Tőkemegfelelési szintek MREL igény A három minimuma, mint szűk keresztmetszet lesz az irányadó az intézmények értékelése és a stratégia kialakítása során Szabad tőke III. P2G MREL forrás Stressz tesztek hatása Pufferek Basel III T2 T2 Szabad tőke II. AT1 AT1 AT1 BRRD MREL többlet Szabad tőke I. P2G Rendelkezésre álló MREL forrás Pufferek Basel III Rendelkezésre álló szavatolótőke Pillér 2 Pillér 2 Basel III CET1 TIER 1 tőke CET1 TIER 1 tőke CET1 Tőkeáttételi kitettség 3%-a Basel III RWA*8% Pillér 1 Pillér 1 Basel I/II Basel I/II Tőkekövetelmény  Szavatoló tőke  RWA  Tőkekövetelmény  Szavatoló tőke  Tőkekövetelmény  Szavatoló tőke  A fenti ábrák jól mutatják, hogy jelentősen összetettebbé válik a bankok valós tőkeszükségletének meghatározása és hatékony tervezésének megvalósítása. A tőketervezés során A bankok menedzsmentjei számára továbbra is elsősorban a mindenkori szabad tőke ismerete és szükséges CET1 szint meghatározása a legfontosabb elemek. 2525