Közlekedéspolitikai konferencia

Az előadások a következő témára: "Közlekedéspolitikai konferencia"— Előadás másolata:

1 Közlekedéspolitikai konferencia 2014.02.12
Az élelmiszergazdaság szerepe a megújuló energiatermelésben és hasznosításban Dr. Tóth József Közlekedéspolitikai konferencia :45:52

2 1. Az Élelmiszergazdaság energia kapcsolatai
:45:55

3 2. Biomassza és lehetséges felhasználása
:45:55

4 2/a. Tüzelhető biomasszák
Tűzifa Erdészeti hulladék Faipari hulladékok Energia célra telepített erdők Gyümölcsösök, szőlők melléktermékei Fa alap anyagúak Gabonafélék szalmái Kukoricaszár Egyéb növények (napraforgó, Repce, stb. szalmái) Lágyszárú növények mellék termékei Lágyszárú (évelő) energetikai célra telepített növények. (Salix, Mischantus, Sida,Arundó,stb.) Energetikai célra is felhasználható termesztett egynyári növények. (Kukorica, cirokfélék, szudáni fű, stb.) Elektromos áram előállítás esetén a bennük lévő energiának maximum 30%-a nyerhető ki. A biomasszák energia sűrűsége kicsi, így nagy mennyiség nagyobb távolságra való szállítása jelentős hátrányokkal jár. Általános elvként fogadhatjuk el, hogy a tüzelhető biomasszákat elsődlegesen helyben és a hőigény kielégítésére használjuk fel. Csak kivételesen indokolt esetben lehet gazdaságos belőlük nagy erőművekben elektromos áramot előállítani. A tüzelhető biomasszák felhasználásában kiemelt szerepe van a melléktermékeknek és hulladékoknak.

5 2/b Miért hő ? Technológiai hő Termény és termékszárítás
Hol jöhet szóba? Megújuló energia Földgáz-bázis hatásfok  FG Fajlagos földgáz-kiváltás  U/ FG, % fajtája  U Hő ellátás fa mezőgazdasági biomassza 0,86 0,80 0,90 95,5 88,8 Villamos-energia- termelés 0,33 0,25 0,525 62,9 47,6 Technológiai hő Sterilizálás Takarmánykeverés Feldolgozóüzemek Élelmiszeripar Tej, hús, konzerv Egyéb ipar Termény és termékszárítás Növényházak fűtése Fűtés Közösségi fűtőművek Állattenyésztés épületei Egyedi épületek fűtése Ma reálisan begyűjthető (felhasználható) tüzelhető biomassza mennyisége és fűtőértéke Megnevezés Terület ha Mennyiség Fűtőérték t/ha Összesen t GJ/t Összesen GJ Gabonák 0,80 14,50 Kukorica 1,50 15,00 Energianövény 60 000 12,00 16,00 Egyéb szalmák 0,50 14,00 Venyige (fanyesedék) Tisztítási melléktermék Erdészeti melléktermék 12,50 Összesen Biztonságosan kiváltható földgáz mennyiség 2,5 milliárd m3, a milliárd m3 éves összes felhasználásból.

6 Biomasszából kinyerhető energia potenciál
3. Biomassza potenciál A Biomassza: biológiai eredetű szervesanyag-tömeg, egy biocönózisban vagy biomban, a szárazföldön és vízben található élő és nemrég elhalt szervezetek (növények, állatok, mikroorganizmusok) testtömege;  biotechnológiai iparok termékei; és a különböző transzformálók (ember, állatok, feldolgozó iparok stb.) összes biológiai eredetű terméke, hulladéka, mellékterméke. Minden eddigi fejlesztési koncepció, így a Nemzeti Energiastratégia is, a biomasszát a megújuló energiafelhasználás növelésében az első helyre teszi. Valóban óriási a még fel nem használt mennyiség, de ebből mennyi az ami valóban felhasználható. Dr Dinya L. nyomán A nemzeti Energia Stratégia az alábbi energetikai célra felhasználható biomassza mennyiségekkel számol. Biomasszából kinyerhető energia potenciál Megnevezés Mennyiség 1000 t Energia PJ Bioetanol alapanyag 2 800 96 Biodízel alapanyag 250 20 Tüzelhető biomassza 12 533 188 Biogáz 25 Összesen 329 Eszerint a jelenlegi energiafelhasználásunk 29%-a biomasszából fedezhető lenne. :45:55

7 4. És mi történt ? 2010-ig Mezőgazdasági támogatás felhasználásával létesültek a mezőgazdasági üzemekhez kötötten biogáz üzemek Felmérték a szakmai szervezetek a valós lehetőségeket, ennek alapján az NVH kiadott 26 mezőgazdasági üzemhez kötötten t alapanyag felhasználás alatti üzemre támogatási okiratot Folyamatosan voltak nyitott pályázatok a biomassza hasznosítására Az összes megújuló (KEOP) pályázati lehetőséget lezárták. A kiadott 26 bioetanol támogatási szerződésből megvalósult 5. (A többi finanszírozási hiány miatt – lásd bankokkal szembeni harc – nem valósult meg, és a támogatási szerződések lejártak) Megújuló energia nagyberuházást támogató KEOP pályázat a ciklus alatt 1 napig volt nyitva. (Kazáncserékre volt nyitott pályázat) :45:55

8 4/a A világtörténelem egyik legbórnyiltabb intézkedése a rezsicsökkentés
Helyzetünk És mit teszünk Mesterségesen a piacgazdaságtól idegen eszközökkel lenyomjuk a gáz árát. Ezzel relatíve gazdaságtalanná tesszük a gáz kiváltására alkalmas módszereket Nincs is (nem jut) támogatás ezekre a módszerekre. Eredmény: Az energia függőség bebetonozása Az összes energia felhasználásunk közel fele hő Ennek felét ma gázzal állítjuk elő, amelynek 70%-a import Akkora a tüzelhető biomassza potenciálunk, hogy a hő szükségletünk egészét kielégíthetnénk belőle. :45:56

9 5. 2010 -ig létesült biogáz üzemek
2003 -tól hazánkban is kezdtek biogáz üzemeket építeni (Nyírbátor) és néhány szennyvíztelep. Az igazi fejlesztés 2008 tól kezdődött, amikor az FVM az istállótrágya (hígtrágya) kezelés megoldására pályázatot hirdetett. A pályázat keretei között 70%-os beruházási támogatással 32 mezőgazdasági üzemmel kötöttek támogatási szerződést. Jelenleg tudomásunk van 8 előkészített projektről 1- 3,6 MW elektromos kapacitással. (ebből 4 pályázat be van adva, a többi a pályázat új megnyílására vár. Elbírálás 2011 óta nincsen. A hazai bankok jelenleg gyakorlatilag nem hajlandók biogáz üzemet finanszírozni. A biogázból termelt elektromos áram Megnevezés GWh Szeméttelepi biogáz 54 Települési szennyvízből 25 Mg-i üzemhez kötött 260 Összesen 339 Az összes megújulóból 21,19% A mezőgazdasági támogatásból a tervezett üzemekből több nem valósult meg, mivel a hiányzó összeg biztosítására nem volt finanszírozó. A biogáz alapanyag potenciál a jelenlegi termelő kapacitás többszörösét is lehetővé tenné ) A hazai biogáz üzemek mindegyike elektromos áram termelésére létesült. A keletkező hő teljes körű hasznosítása sehol nem megoldott :45:56

10 6. A hazai biogáz üzemek energetikai viszonyai
A biogáz üzem a szubsztrátum anyagaiból energia hordozót állít elő az átalakítás vesztesége itt közel 30% A keletkező biogázból a CHP egység áramot és hőt produkál. Ennél a fokozatnál további 24-25%-os veszteséggel kell számolni. A keletkező energiából mivel a hőt fűtésre használjuk kb. 20%-ot nem tudunk felhasználni. Az üzem által termelt energia mintegy 10%-át az üzem maga használja fel Végeredményben az üzemből, a szubsztrátumban lévő energiának csak 29%-a kerül értékesítésre. (Ez – amennyiben csak a biogázban lévő energiából indulunk ki úgy az 41,3%-os hasznosulást jelent. A biogáz üzem működésének gazdaságosságában meghatározó, hogy a keletkező hőenergiának milyen hányadát tudjuk valójában értékesíteni. :45:55

11 7. Energia értékesíthetősége
Az ábra jól szemlélteti a biogáz üzemeknél általában meglévő problémát: A keletkező hőből a legnagyobb arány nyáron lenne felhasználható, mert akkor a legkisebb a fermentor szükséglete. Amennyiben a hőt fűtésre használják, ez feleslegként jelenik meg. Sokkal jobb a helyzet akkor, ha van lehetőség valamilyen folyamatos üzemű hő fogyasztó bekapcsolására. Ilyen lehet pl. egy bioetanol üzem. A felhasználható energiából fel nem használt rész :45:55

12 8. Bioüzemanyagok A megújuló energiák felhasználásán belül a legnagyobb vitát kiváltó terület országosan, de világszerte is. Kezdetben a bioüzemanyagok hívei ebben látták a megváltást. Ekkor voltak akik pl. Magyarországon évente 10 millió t kukoricából és gabonából akartak bioetanolt gyártani. Mások a vészharangot kongatták, hogy „éhen hal a világ” a bioüzemanyag gyártás miatt. Az EU ez irányú irányelvei sem voltak egyértelműek, és az értelmezésük is meglehetősen zavaros volt. Rendkívül sok érv és ellenérv, sok féle kutatási eredmény látott napvilágot Mostanra úgy tűnik konszolidálódott a helyzet és többé kevésbé stabilan kialakult, hogy milyen mértékben indokolt a bioüzemanyagok felhasználása :45:56

13 9. Energia mérleg és emisszió
A grafikonok a nagyon sokféle számítás átlagát tartalmazzák A különböző számítások közötti legnagyobb eltérés abból következik, hogy a meglévő és használható megújuló energiák felhasználását milyen mértékben vették figyelembe. :45:56

14 10. Bioetanol üzemek Helyzet
26 üzemre adtak ki 2010 ig támogatási szerződést. Néhányat ugyan elkezdtek, eljutottak a tervezés szintjéig. Szinte mindenütt finanszírozási problémák merültek fel. Jelenleg a tudomásom szerint összesen 4 üzem működik :45:56

15 :45:55

16 12. Bioüzemanyagok hazai gyártási lehetőségei és korlátai
Lehetőségek Korlátok Bioetanol alapanyag (kukorica, gabona) éves felhasználható mennyiség 2-3 millió t. (Ez felesleg termés és piac függő) Olajos (napraforgó, repce) évi 1,1 – 1,6 millió t. Cellulóz alapanyag (2. generációs bioüzemanyagokhoz) szinte korlátlan lenne Hazai felhasználás bekeverhetőségi korlátai. Jogszabályi előírás Megfelelő erre alkalmas járművek és szállítóeszközök Alapanyagok piaci ára Külföldi értékesíthetőség lehetősége Mennyiség Ár. :45:56

17 13. És hogyan – merre- tovább ?
Az EU-ban a korábban ra célértékként elfogadott 10%-os bioüzemanyag arányt sokan támadják Az első generációs bioüzemanyagok nem váltották be a kezdeti reményeket A vártnál rosszabb az output/input energia arány Nem csökkenti a várt mértékben az ÜHG és káros anyag kibocsátást. Más megoldást kell keresni. Ez lehet a második esetleg harmadik generációs bioüzemanyag előállítás. (egyre többen hajlanak efelé) A második generációs rendszereknél, az étékes terméket cellulózból állítják elő. Ebből következően az alapanyag vagy az egész növény, vagy a keletkező cellulóztartalmú melléktermék és hulladék lehet. Így már nincs veszélyben az élelmiszer termelés. (Nem von el értékes területet. Jobb az energia kihozatal és nagyobb az ÜHG kibocsátás csökkenés is. Egyenlőre azonban ez az eljárás drága :45:56

18 14. Energiafarm mint lehetőség
:45:56

19 Köszönöm a Figyelmet :45:56