Egy városi kórház finanszírozási gyakorlata

Az előadások a következő témára: "Egy városi kórház finanszírozási gyakorlata"— Előadás másolata:

1 Egy városi kórház finanszírozási gyakorlata

2 Szakellátási feladat kettős
Járóbeteg Fekvőbeteg szakellátás szakellátás Egynapos sebészet Szakrendelés Ambulancia Aktív ellátás Krónikus ellátás

3 Kórház jellemzői Aktív ágyak száma: 352 Krónikus ágyak száma: 167
Egynapos részlegek száma: 8 Szakrendelők száma: 50 Ambulanciák száma: 22 Gondozók száma: 7 MSZSZ száma: 2 Ellátási terület átlagosan: fő

4 Betegdokumentációs számítógépes rendszer
Nem OEP által fejlesztett DOS alapú betegadminisztációs rendszerek: - ambuláns - fekvő OEP fejlesztésű ambuláns rendszer Windows alapú várólista szoftver

5 Jelentési kötelezettség alá eső ellátások
Járóbeteg szakellátás Fekvőbeteg szakellátás CT-MRI ellátás Szájsebészeti szakellátás Mammográfiai szűrés Mozgó szakorvosi szolgálatok Menedékes ellátások Betegszállítás/halottszállítás Elszámoláson alapuló nemzetközi szerződés alapján történő ellátás Egyszerhasználatos eszközök és implantátumok felhasználása

6 Járóbeteg szakellátás finanszírozása

7 A járóbeteg szakellátás rendszerének teljesítmény-elszámolási rendszere
A finanszírozás két formában valósul meg: 1./ Feladatfinanszírozás: gondozóintézetek esetén. Cél: a kapacitások fenntartása (gondozóintézetek fix díja) 2./ Teljesítmény finanszírozás: szolgáltatásvolumen alapján történő finanszírozás. A volumenkorlát mértéke éves szinten havi bontásban kerül meghatározásra.

8 Teljesítmény elszámolás
Teljesítmények rögzítése a járóbeteg szakellátási helyeken történik az ambuláns programban Rögzítésre kerül minden olyan adat, amely az ambuláns adatlapon kötelező feltüntetni A beteg diagnózisait az érvényes BNO kódtörzsből rögzítik munkatársaink A beavatkozások rögzítése a Szabálykönyv a járóbeteg-szakellátás tevékenységi kódlistájának alkalmazási előírásai szerint kerülnek bekódolásra

9

10 Egy németpont értéke 2008-ban: 1,46 Ft
Finanszírozás Járóbeteg szakellátás esetén a finanszírozás alapja a beavatkozásokhoz tartozó németpontok érték. Egy németpont értéke 2008-ban: 1,46 Ft

11 Rendelkezésre álló járó volumen és annak kihasználtsága 2008-ban

12 Teljesítmény növelésére tett intézkedések
Járóbeteg szakellátás terhére történő egynapos sebészeti beavatkozások bevezetése Személyi és tárgyi feltételek megteremtése Kódolás gyakorlatának felülvizsgálata Érdekeltségi rendszer kidolgozás: teljesítmények országos átlaghoz történő hasonlítása

13 Fekvőbeteg szakellátás

14 Fekvőbeteg szakellátási esetnek minősül
1./ klinikán, kórházban, szanatóriumban, szakápolási intézményben, valamint fekvőbeteg-ellátást nyújtó országos intézetben végzett minden ellátási esemény, amelynek során a biztosítottat az intézménybe felvették, és ott legalább 24 órán keresztül - nappali kórházi ellátás esetén legalább 6 órán keresztül tartózkodik. 2./ finanszírozás szempontjából fekvőbeteg-ellátási esetnek minősül a fekvőbeteg intézményben ellátott biztosított részére a) a 0 alsó határnapú HBCs szerinti ellátás (sürgősségi HBCs-k) b) a sürgősségi betegellátásra vonatkozó szabályok szerint nyújtott, 6-24 órás ellátás, c) a 24 órán belül más intézetbe áthelyezett újszülöttek, továbbá d) az osztályra történő felvételt követően 24 órán belül meghalt személyek részére nyújtott ellátás is. 3./ ezeken túl fekvőbeteg-ellátási esetnek minősül a biztosított részére végzett egynapos beavatkozás, amennyiben a beteget a felvétel napján, de legkésőbb 24 órán belül hazabocsátották

15 Fekvőbeteg szakellátás szerkezet 1./ aktív ellátás
A finanszírozás módja szerint aktív ellátásnak minősül az az ellátás, amelynek célja az egészségi állapot mielőbbi helyreállítása. Az aktív ellátás időtartama, illetve befejezése többnyire tervezhető, és az esetek többségében rövid időtartamú. Az ellátás ideje alatt állandó és folyamatos, aktív orvosi és ápolási ellátást igénylő betegeket látnak el. Az intézmény aktív osztályai: Belgyógyászat Sebészet Traumatológia Szülészet-nőgyógyászat Gyermekgyógyászat Fül-orr-gégészet Neurológia – Stroke Intenzív Ortopédia SBO

16 Fekvőbeteg szakellátás szerkezet 2./ krónikus ellátás
A finanszírozás módja szerint krónikus ellátásnak minősül az, amelynek célja az egészségi állapot stabilizálása, fenntartása, illetve helyreállítása. Az ellátás időtartama, illetve befejezése általában nem tervezhető, és jellemzően hosszú időtartamú. Ebben az esetben az ellátott betegeknél a megbetegedés ismert, de gyógykezelésük hosszabb időt vesz igénybe, orvosi megfigyelésre és rendszeres, szakszerű ápolásra van szükség. Az intézmény krónikus osztályai: Krónikus belgyógyászat Rehabilitáció Ápolási osztály

17 Aktív fekvőbeteg szakellátás finanszírozása
Teljesítmény arányos – HBCs rendszer A rendszer működése azon alapul, hogy az átlagos ráfordítás alapján a betegségek kezelési igénye szerint csoportokat képeznek, és a csoportokhoz az átlagos és szükséges ráfordítások alapján pénzösszegeket rendelnek. Csoportképző faktorok: - diagnózisok (BNO kód) - végzett főműtét (WHO kód) - beteg általános állapota - adott BNO- és WHO kódhoz tartozó átlagos ápolási idő - ápolási határnapok (átlagos minimális és maximális ápolási idő)

18 Belgyógyászati eset kódolása

19 Sebészeti ellátás kódolása

20 Sebészeti ellátás kódolása

21 HBCs jellemzője a súlyszám
Egy adott HBCs súlyszáma kifejezi, hogy egy ellátási eset mennyivel költségesebb vagy nem költségesebb egy másik ellátási esetnél. Bevétel: súlyszám x 1 súlyszám Ft értéke 2008-ban egy súlyszám Ft értéke: Ft

22 Finanszírozási kategóriák egy homogén betegségcsoporton belül
Rövid ellátási eset Ha az ellátás időtartama nem érte el az adott homogén betegségcsoport alsó határnapját, rövid az ápolási eset, melyre a szolgáltató nem kaphatja meg a teljes HBCs díjat, csak az adott csoport aktuális díja és az alsó határnap hányadosaként meghatározott egy napra jutó díj és a tényleges ápolási idő szorzatának megfelel összeget (súlyszám / alsó határnap × ápolási nap). Átlagos (normál) ellátási eset Átlagos az ellátási eset, ha az ápolás idtartama az adott homogén betegségcsoport alsó és felső határnapja közti – a határnapokat is tartalmazó – zárt intervallumon belül volt. A szolgáltató részére - függetlenül az ápolás tényleges időtartamától és a tényleges költségektől - a homogén betegségcsoport normatív ráfordítás-igényességi súlyszámával arányos aktuális normatív díj (országos alapdíj × súlyszám) számolható el.

23 Finanszírozási kategóriák egy homogén betegségcsoporton belül
Hosszú ellátási eset Hosszú az ellátási eset, ha az ápolás időtartama meghaladta az adott homogén betegségcsoport felső határnapját. A hosszú ellátási eseteknél a szolgáltató: · a felső határnapot is magában foglaló időtartamra megkapja a HBCs teljes díját, és · a felső határnapot meghaladó időtartamra (hosszú napok) napi díj számolható el, mely· a krónikus alapdíj 75%-a (hosszú nap × krónikus alapdíj × 0,75), illetve· intenzív osztályon négyszerese (intenzív hosszú nap × krónikus alapdíj × 4). Áthelyezett ellátási eset Áthelyezett ellátási esetről finanszírozási kategóriaként csak akkor beszélünk, ha a beteget az adott szolgáltató másik fekvőbeteg ellátó intézetbe helyezi át további ellátásra, úgy hogy az áthelyezést megelőző ellátás időtartama nem érte el a homogén betegségcsoport normatív ápolási idejét, és· az esettípus nem tartozik az érvényes szabályok szerint a kivételt képező HBCs-be Ilyen esetekben a szolgáltató részére nem számolható el az adott csoportba tartozó ellátási esetek teljes díja, csak a teljes díj és a normatív ápolási idő hányadosaként meghatározott, az adott homogén betegségcsoportra érvényes egy napi díj és a tényleges ápolási idő szorzatának megfelel összeg (súlyszám /normatív nap × ápolási nap).

24 Volumenkorlát A teljesítményvolument szolgáltatónként, éves szinten havi bontásban határozzák meg. Cél az, hogy az ellátás súlypontja a járóbeteg szakellátás irányába tolódjon el. A volumenkorlát 2004-ben került bevezetésre, azóta évente (több alkalommal) módosításra kerül.

25 Városi kórház TVK értékei
TVK Kihasználtság 2006 17 463,68 103,95% 2007 13 297,53 98,73% 2008 13 993,21 103,21% 

26 TVK kihasználtság 2008-ban

27 TVK mentes súlyszámok TVK alól kikerült ellátások: Boncolás
Szülés (meghatározott HBCs-k) Újszülött ellátás: hónaptól

28 Krónikus fekvőbeteg szakellátás

29 Finanszírozás A finanszírozás alapja az elszámolt súlyozott krónikus nap Krónikus teljesítmény finanszírozása előre meghatározott országos díjjal történik ban a krónikus alapdíj: Ft Szakmai minősítésnek megfelelően minden krónikus osztály szakmai szorzókkal is rendelkezik.

30 Krónikus ellátások intézményi szorzói
Kód Megnevezés Szorzó 00001 Ápolási tevékenység 1,00 00015 Krónikus ellátás 1,20 00020 Rehabilitációs ellátás "B" minősítésű 1,40

31 Krónikus osztályok tervezett bevétele
Elszámolt napok száma X krónikus alapdíj krónikus szorzó

32 Teljesítmény jellemzésére az ágykihasználtság szolgál
Ágykihasználtság: a viszonyítási időszakban jelentett betegszám és a szolgáltató érvényes, szerződött ágyszámának a viszonyítási időszak naptári napjainak számával szorzott értékének a hányadosa Intézeti szinten 2008-ban átlagosan: 70%

33 Krónikus osztályok ágykihasználtsága
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Ápolási Krónikus bel Rehabilitáció

34 Egynapos sebészeti ellátások
Olyan elektív szakellátás, amelynél a beavatkozás besorolható a 9/1993. (IV.2.) NM rendeletben kihirdetett beavatkozások közé. A beavatkozás után a beteg néhány órás szakfelügyeletet igényel, mely után a beteg otthonába bocsátható. A beteg adott intézményben tartózkodása nem haladja meg a 24 órát. Az intézményben az alábbi szakmákban folyik egynapos sebészeti ellátás: Sebészet Traumatológia, kézsebészet, szájsebészet Szemészet Fül-orr-gégészet Szülészet-nőgyógyászat Teljesítmény jelentésük a fekvőbeteg szakellátás keretén belül történik.

35 Egynapos ellátás kódolása

36 Egynapos ellátás kódolása

37 Fekvő egynapos szervezeti egységek teljesítményei

38 Jelentési kötelezettség
Jelentés küldés előtt hibalista készítésére kerül sor az előzetesen elkészített jelentő állományból. A listák tartalmazzák az adott szakellátó rekordjaiban talált hibás vagy üres karaktereket. Javítási határidő: tárgyhót követő 8-a. Jelentés készítése a Kontrolling osztályon történik. Intézményünk a tárgyhót követő 10-ig jelenti a munkahelyeken rögzített és a szoftver segítségével leválogatott rekordokat. A jelentést kísérőjegyzékkel, számítógépes adathordozón kell megküldeni a finanszírozónak.

39 Jelentési kötelezettség
Fekvő jelentés: OEP-FIFO részére fokozott biztonságú elektronikus aláírással hitelesített, autentikus időbélyeget használó és rejtjelezéssel védett elektronikus rendszer útján továbbítódnak a teljesítmény adatok. A jelentő állomány a jelentés elkészítése után azonnal besorolásra kerül, így az adott hónap fekvő teljesítménye a jelentés elküldése előtt már ismert. Küldés előtt a rekordok ismételt ellenőrzése történik meg. Járó jelentés: a járóbeteg rekordokkal együtt kerülnek leválogatásra és a jelentőállományba beimportálásra a külön szoftverben rögzített laboratóriumi és mammográfiai teljesítmények valamint a külső telephelyeken rögzített teljesítmények. A jelentőállomány floppy lemezen kerül továbbításra a REP-hez. Az állomány azonnali feldolgozása szintén szükséges a jelentett teljesítmény pontos ismeretéhez.

40 Réthy Pál Kórház –Rendelőintézet
Dr. Nédó Erika 5600 Békéscsaba, Gyulai út 18. 66/