Értékpapírok november 21.

Az előadások a következő témára: "Értékpapírok november 21."— Előadás másolata:

1 Értékpapírok 2008. november 21.
Dr. Ruszthiné dr. Juhász Dorina

2 Értékpapír Jogi fogalom: Pénzügyi fogalom:
Olyan okirat vagy jogszabályban megjelölt más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat tekinthető, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását, illetve ebben a formában történő megjelenítését jogszabály lehetővé teszi. Pénzügyi fogalom: Pénzügyi szempontból jövőbeli fizetésre vonatkozó ígéret.

3 Az értékpapírok megjelenési formái
Okirati formában megjelenő értékpapírok: Köpeny, szelvényív Dematerializált értékpapírok: Jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség.

4 Az értékpapírok típusai
Követelést megtestesítő értékpapírok Váltó, csekk, kötvény, letéti jegy Részesedési jogot megtestesítő értékpapírok Részvény, befektetési jegy Áruval kapcsolatos jogokat megtestesítő értékpapírok közraktárjegy

5 Az értékpapír kiállítása
Bemutatóra szóló értékpapír Bemutatóra szól az értékpapír, ha nem tartalmazza a jogosult személyének megjelölését vagy tartalmazza ugyan, de az értékpapír tartalma szerint az értékpapír kötelezettje nemcsak a megjelölt személynek, hanem az értékpapír bármely bemutatójának köteles teljesíteni Csak nem sorozatban és nem nyilvános forgalombahozatal útján! Névre szóló értékpapír

6 Az értékpapír átruházása
A bemutatóra szóló értékpapírt birtokbaadással lehet átruházni. A nyomdai úton előállított névre szóló értékpapír teljes vagy üres forgatmány ruházható át. Teljes forgatmány: Az értékpapírra vagy az ahhoz csatolt lapra vezetett, az átruházó által aláírt írásbeli nyilatkozat, amely kifejezi az értékpapír átruházásnak szándékát és megjelöli azt a személyt, akire az értékpapírt átruházták. Üres forgatmány: Az értékpapír hátlapjára vagy a toldatra rávezetett, az átruházó által aláírt olyan írásbeli nyilatkozat, amely kifejezi az átruházási szándékot, de nem tartalmazza annak a személynek a megjelölését, akire az értékpapírt átruházzák. A dematerializált értékpapír átruházása az értékpapír-számlákon keresztül történik.

7 Váltó Követelést megtestesítő értékpapír
Az egyik fél elismeri a másik fél felé fennálló tartozását és vállalja, hogy azt meghatározott időben és módon (jogilag kikényszeríthető formában) ki fogja egyenlíteni. Kiállításához nincs szükség közjegyzőre és bíróságra, egyéb ellenjegyzésre. Hiteleszköz, biztosíték, befektetési eszköz, fizetési eszköz Névérték, leszámítolási érték Típusai: Idegen váltó Saját váltó

8 Csekk Jogszabályban meghatározott tartalommal rendelkező, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely elsősorban vállalkozások egymás közötti elszámolásainak, fizetéseinek elősegítésére szolgál. Határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás Bemutatóra vagy névre szóló A csekk megtekintéskor fizetendő, 8, 20, 70 nap

9 Kötvény Olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyben a kibocsátó (adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat, továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti. Magyarországon csak névre szóló kötvény bocsátható ki. Nyomdai úton előállított vagy dematerializált Fix kamatozású, változó kamatozású, zéró-kupon Egyszerű, visszahívható, átváltható

10 Kincstári jegy Olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely jogi és befektetési szempontból is a kötvénnyel azonos megítélés alá esik. Kibocsátására az állam jogosult. Az állam arra kötelezi magát, hogy kamatozó kincstárjegy esetén a megjelölt pénzösszeget és annak kamatát a kincstárjegy mindenkori tulajdonosának a megjelölt időben és módon megfizeti. Futamideje: a kibocsátástól számított 1 évig terjedhet

11 Letéti jegy, befektetési jegy
A letéti jegy egy hitelintézet vagy a Magyar Nemzeti bank által kibocsátott kötvényszerű, hitelviszonyt megtestesítő, névre szóló értékpapír. Futamideje: kibocsátástól számított 3 évig terjedhet A befektetési jegy a befektetési alap nevében törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír.

12 Tőkejegy, közraktári jegy
Tőkejegy a kockázati tőkealap által kibocsátott értékpapír, más néven kockázati tőkealap-jegy. Kockázati tőkealap kizárólag zártvégű alapként, vissza nem váltható tőkejegyek forgalomba hozatalával hozható létre. Hozam csak akkor fizethető, ha a fedezet rendelkezésre áll. Közraktári jegy a közraktári szerződés alapján letétbe vett áruról kiállított rendeletre szóló értékpapír, mely a közraktár részéről az áru átvételének elismerését jelenti, és a kiszolgáltatásra vonatkozó kötelezettséget bizonyítja. A közraktár olyan részvénytársaság, amelynél árut közraktározás céljából szerződés alapján megőrzésre letétbe helyeznek. Közraktári szerződés alapján a közraktár köteles a nála elhelyezett árut időlegesen megőrizni és arról közraktári jegyet kiállítani, a letevő pedig köteles közraktári díjat fizetni.

13 Vagyonjegy, szövetkezeti üzletrész
Az egyes jogi személyek vállalata vagy leányvállalat, valamint gazdasági társaság a gazdálkodáshoz szükséges saját pénzeszközeinek bővítése, a hosszútávú vagyoni érdekeltség megteremtése érdekében – ellenérték fejében – vagyonjegyet bocsáthat ki. Vagyonjegy csak május 15-ig volt kibocsátható. A szövetkezet üzletrésztőkéjéből az üzletrész-tulajdonosra eső részről a jogosult kérésére értékpapírt kell kiállítani. A szövetkezeti üzletrész átruházható, örökölhető, az adózott eredményből évente részesedésre jogosít.

14 Kárpótlási jegy Olyan speciális értékpapír, amelyet a magyar állam a meghatározott feltételeknek megfelelő kárpótoltak részére bocsátott ki a kárpótlás mértékének megfelelő mértékben. Bemutatóra szóló, átruházható, a kárpótlás összegének megfelelő, az állammal szemben fennálló követelést megtestesítő értékpapír. 1991. augusztus 10-től december 31-ig kamatozik.

15 Részvény Tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapír, amely azt igazolja, hogy tulajdonosuk valamely vállalkozás alaptőkéjéhez járult hozzá. Közkézhányad: részvénysorozat azon része, amely tulajdonosainak egyenként a sorozat össznévértékének 5%-ánál kevesebb értékpapír van a tulajdonában.

16 Tőzsde A tőzsde nyilvános, központosított, szervezett piac. Nem profitorientált, de önfenntartó intézmény. Fajtái: Árutőzsde Értéktőzsde Devizatőzsde Értékpapírtőzsde Tőzsdei ügylet: az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedési joggal rendelkezők a tőzsdén forgalmazott árukra vonatkozóan egymással kötnek. Fajtái: Azonnali/prompt Határidős/termin

17 Tőzsde II. Tőzsdei árfolyamok:
Nyitó Záró Átlag Tőzsdeindex: Az adott tőzsdén forgó papírokat jól jellemző részvénycsomag értékének változását mutatja egy bázisidőponthoz viszonyítva.

18 Befektetési alap Olyan vagyontömeg, amelyet Magyarországon a Évi CXX. Törvény alapján lehet létrehozni. Befektetési alapot csak befektetési alapkezelő hozhat létre és kezelhet. Fajtái: Zártvégű Nyíltvégű Típusai: Nyilvános Zártkörű

19 Befektetési alapok kategóriái
BAMOSZ kategóriák: Likviditási alapok Pénzpiaci alapok Rövid/hosszú kötvényalapok Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok Kiegyensúlyozott vegyes alapok Részvénytúlsúlyos alapok Tiszta részvény alap Garantált alapok Származtatott alapok Ingatlanalapok

20 Határidős ügyletek A tőzsdén kívüli határidős ügyletek (forward) olyan szerződések, amelyek egy eszköznek egy most kialkudott áron való jövőbeli adásvételére szólnak. A tőzsdei határidős ügyletek (futures) a tőzsdén kívülivel nagyban megegyező, de attól a szabványosításban és a napi elszámolási kötelezettségben különböző ügyletek. Ha az ügylet tőzsdén kívüli, fizetési kötelezettség csak az ügylet lejártakor keletkezik; tőzsdei ügylet esetén napi elszámolási kötelezettség van.