Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai

Az előadások a következő témára: "Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai"— Előadás másolata:

1 Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai
Készítette: Koleszár Gábor

2 Jelenleg 27 tagállama van az Európai Uniónak
Jelenleg 27 tagállama van az Európai Uniónak. Ezek a csatlakozási dátumukkal: Ausztria (1995) Belgium (alapító tag: 1952/58) Bulgária (2007) Ciprus (2004) Csehország (2004) Dánia (1973) Észtország (2004) Finnország (1995) Franciaország (alapító tag: 1952/58) Görögország (1981) Hollandia (alapító tag: 1952/58) Írország (1973) Lengyelország (2004)

3 Lettország (2004) Litvánia (2004) Luxemburg (alapító tag: 1952/58) Magyarország (2004) Málta (2004) Nagy-Britannia (1973) Németország (alapító tag: 1952/58) Olaszország (alapító tag: 1952/58) Portugália (1986) Románia (2007) Szlovákia (2004) Szlovénia (2004) Spanyolország (1986) Svédország (1995)

4

5

6 Az EU kialakulásában szerepet játszó tényezők:
Földrajzi fekvés, eltérő adottságok és erőforrások. Az adottságok kihasználásának lehetősége az együttműködés során. A gyorsabb gazdasági fejlődés lehetősége: nemzeti piacok átlépése → nagyobb mennyiség előállítása, üzemméret növekedés → olcsóbb, versenyképesebb termékek előállítása. Politikai okok a II. világháború után: Az USA gazdasági, politikai befolyásának növekedése.A Szovjetunió katonai megerősödése.Gyarmatbirodalmak elvesztése. A kutatás és fejlesztés, az infrastrukturális fejlesztés költségeinek megoszlása.

7 Az együttműködés legfontosabb területei:
Közös vámpolitika: belső vámok eltörlése, egységes vámrendszer a nem tagországokkal szemben → egységes belső piac kialakítása. A tőke és a munkaerő szabad áramlása: beruházások lehetősége az integráció bármely országában → a kedvezőbb feltételek kihasználása. Közös gazdaságpolitika: a nagyobb belső piac nyújtotta előnyök jobb kihasználása, a nemzeti fejlesztési programok összehangolása, a gazdasági együttműködés elmélyítése. Közös pénz → összemérhetőség, könnyebb elszámolás.

8 A mezőgazdasági termelés összehangolása: a belső termelés védelme, támogatási-értékesítési rendszerek kidolgozása. A kutatás, fejlesztés és az oktatás összehangolása: közös fejlesztési programok kidolgozása, költségek megosztása. A területi fejlettségi különbségek felszámolása: a felzárkózást segítő támogatási rendszer kiépítése → az újonnan csatlakozók felzárkózási lehetősége (regionális politika)

9 Az EU-intézményei és azok elhelyezkedése
Az EU-nak nincs hivatalos fővárosa, intézményei több város között vannak elosztva: Brüsszel az Európai Bizottság és a Európai Unió Tanácsa (más néven Miniszterek Tanácsa) székhelye, és itt kerül sor az Európai Parlament bizottsági ülésére és kisebb üléseire (mini sessions). Az EU legfrissebb bővítése óta Brüsszelben tartották az Európai Tanács összes csúcsértekezletét. A fentiek alapján ezt a várost tekintik az EU központjának. Strasbourg az Európai Parlament székhelye, és itt kerül sor az évi 12, egy hetes plenáris ülésekre. Ez a bölcsője a „kibővült Európa” történelmi intézményeinek is (Európa Tanács, Emberi Jogok Európai Bírósága), melyekkel az EU együttműködik. Az Európai Bíróság és az Európai Parlament titkársága, valamint az Európai Befektetési Bank Luxembourg városában található.