Előadása a Magyar Szociológiai Társaság szemináriumán,

Az előadások a következő témára: "Előadása a Magyar Szociológiai Társaság szemináriumán,"— Előadás másolata:

1 Előadása a Magyar Szociológiai Társaság szemináriumán,
AZ ENGEDELMES SZOLGÁLÓLÁNY: A MAGYAR MENEKÜLTJOG A POLITIKA JÁRSZALAGJÁN, Philosophia est ancilla theologiae A magyar kormány világképe és biopolitikai módszere alapvetően vallásos: a hit segítségével köti magához a hívőket. A gyakorlati tudományok csak e modern teológia szolgálóleányai _________________________ Kolozsvári szalonna, 208. április 17. Bár azt már nagyon sokan meglátták, hogy az orbánizmus valójában egy vallás, s Orbán Viktor inkább látszik szektavezérnek, mint politikusnak, s nem föltétlenül választói vannak, hanem ún. „hívői”. Következően az Orbán-rezsimet a vallástudomány fogalomrendszere segítségével kell leírni; a racionalitás világából át kell lépni az irracionalitás világába. Első lépésként azt kell kimondanunk, hogy vallásról van szó, nem pedig politikáról. Azonban nagyot tévednénk, ha az orbánista vallást a keresztény vallás fogalomrendszerével akarnánk leírni. Elég egy Soros-plakátra ránézni, hogy azonnal tudjuk: az orbánizmus nem lehet keresztény. Fogalmilag is kizárt, hogy egy ember nevével fémjelzett „-izmus” keresztény legyen. Mondjuk ki második gondolati lépésként, hogy nem kereszténységről van szó. Tudjuk azt is, hogy az Orbán-rezsim kereszténynek tűnő szavakat használ, a kereszténységre hivatkozik, s felületesen szemlélve olyan, mintha keresztény – politikai fogalommal mondva kereszténydemokrata – lenne. Vagyis egy keresztény-látszatú vallásról van szó. Még azt is sokan érzékelték, hogy az orbánizmus olyan, mintha a szektatagok, szektahívek számára Orbán Viktor isten, istenember lenne, vagy legalább király, netán istenkirály. Tudjuk, hogy a kereszténységgel párhuzamosan nagyon régóta létezik az a magát kereszténynek álcázó vallás – helyesebben álvallás –, amelyben egy élő ember ténylegesen Isten. Ha idáig eljutunk, kimondhatjuk: a keresztény eretnek gnoszticizmusról van szó. Mivel az orbánizmus alfája és ómegája az állandó harc, a gyűlölet, a jókra és rosszakra való felosztás, meg tudjuk határozni a gnoszticizmus típusát is. A rezsim nem „csupán” maffiaállam, hanem gyűlöletállam: egy gyűlöletvallásra épülő állam. A gnoszticizmus irányzatai közül egyetlenegy van, amelyik kimondottan gyűlöletvallás: a manicheizmus. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy ez az eretnek gnoszticizmus orbánizmussal kevert, ezért ezt a vallást fidesz-gnózisnak nevezzük. Az Orbán-rezsimnek nem a célja, hanem „csupán” az eszköze a közvagyon lenyúlása. Az nem olyan egyszerű, hogy csak a kapzsiság miatt lopják el a közvagyont, ugyanis még az sem biztos, hogy a szó szoros értelmében lopnak. A gnózist elért, azaz megistenült gnosztikus mint istenkirály nem is tud lopni, hiszen nincs kitől, mivel látásmódja szerint minden az övé. Ugyanígy a megistenült gnosztikus túl van a morál, az erkölcs, az empátia fogalmán, vagyis meg sem érti, mit jelent a „bűn”, mi fáj embertársának, miért nem szabad lopni, hazudni, másokat megtéveszteni stb. A megistenült gnosztikus lelkiállapotát a kereszténység elkárhozásnak mondja, az orvostudomány pedig okkult elmebajnak. A gnosztikus megistenülés végeredménye a teljes elborulás, s a gnózis mint elborulás útján lévő gnosztikus szavai, tettei már régen túl vannak a normalitás határán. Mivel a gnosztikus elitkaszthoz nemcsak Orbán Viktor tartozik – bár kétségtelenül ő van az élén –, a gnosztikus vallási téboly tünetei többeknél is tapasztalhatóak, sőt már az országgyűlés is a gnosztikus téboly színhelyévé vált. Az elemzés számos olyan szöveget idéz az Orbán-rezsim prominenseitől, mely szövegek aligha vitathatóan a keresztény eretnek hermetikus gnoszticizmus tanait tartalmazzák, s melyek – szintén aligha vitathatóan – a gnosztikus téboly jeleit mutatják. Fontos látnunk, hogy nem politikai gnoszticizmusról van szó, hanem igazi vallásról. Ha ismerjük ezt a vallást, meg tudjuk fejteni a rezsim szinte minden titkát, s körvonalazódik előttünk a fidesz-gnózis jövőterve is. Ha a leírtakat együtt továbbgondoljuk, közösen meg fogjuk találni a megoldást. A tanulmány nemcsak az Orbán-rezsim ellenzékének szól, hanem Orbán Viktor ún. „hívői”-nek is – azzal a nem titkolt céllal és keresztény reménnyel, hogy visszasegítse őket a tévútról, amelyre terelték őket. ______________________________________________________ Rimai Éva. Save our Souls , Megosztás Nagy Boldizsár Előadása a Magyar Szociológiai Társaság szemináriumán, 2018. május 10.

2 Kelet Guta, 2018 március

3 A tervezett témák A jog változásának – absztrakt – mozgatórugói
A magyar menekültügy korszakolása 1988-tól Az értelmezés elméleti kerete szekuritizáció többségi identitárius populizmus krimmigráció A menekültpolitika céljairól A hét főbűn Embertelen, jogsértő, embertelen és egyben jogsértő vonások Következtetések

4 A hipotézis A magyar menekültpolitika 2015-től (nem előzmények nélkül) embertelenné és jogsértővé vált Az embertelenség megnyilvánulhat jogszerű és jogsértő gesztusokban a lényege, hogy a menekülő személyét, történetét, választásait semmibe veszi, neki elkerülhető szenvedést, hiányt vagy megaláztatást okoz, őt amúgy megengedhető lehetőségektől fosztja meg A jogsértés állhat a magyar jog és alkotmányos követelmények, avagy az EU joga vagy a nemzetközi jog Magyarországot kötelező szabályának megsértésében. A jogsértés és az embertelenség gyakran együtt jár (pl. a fogvatartásban)

5 Mitől változik a jog? Belső fejlődés (autopoiezis) - Külső hatás Nemzetközi jogi Politikai Európai jogi (bel- és kül-) Anticipál Reagál

6 Magyarország A menekültekre vonatkozó magyar politika öt stádiumra osztható. Az első időszak ( ) a Romániából érkező, nagyrészt magyar menekülőket érintette. Ebben a szakaszban a menekültek befogadása a fő cél, függetlenül attól, hogy kapnak-e formális menekült státuszt (amire csak 1989 októbere után volt lehetőség) vagy sem. A második időszak ( ) a szerb-horvát, illetve a boszniai háborúé. Ekkor a Magyarország területét elérő menekülőket egy - gyakran sok évig elhúzódó - ideiglenes státuszba gyömöszölik: menedékesek lesznek, a maradás jogával, de a munkavállalás, integrálódás lehetősége nélkül. A hatóságok visszatérésüket vagy továbbvándorlásukat feltételezik. Reaktív, politikavezérelt 1989: a genfi egyezmény és jegyzőkönyvének kihirdetése 1993: a Menekültügyi és Migrációs Hivatal felállítása (addig ORFK KEO feladata) 1997: az első menekültügyi törvény (hatályos január 1-től) 1998: a földrajzi korlátozás feloldása 1999: a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal felállítása (hatályos január 1-től) 2004: Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz (harmonizációs feladatok) 2007: új menekültügyi törvény (jogharmonizációs kötelezettség; hatályos január 1-től) 2010: a menekültügyi törvény módosítása (nyilvánvalóan megalapozatlanság bevezetése; biztonságos harmadik ország koncepció átalakítása; a területen maradás jogának korlátozása; jogorvoslati rendszer átalakítása 2013 a menekültügyi őrizet intézményének bevezetése 2015 a tranzitzóna és határ-eljárás bevezetése, a kerítés felépítése, a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet (alaptalan) kihirdetése 2016 a déli határtól (a schengeni külső határtól) 8 km-en belül elfogott kérelmező erőszakos átteétele Szerbiába, az integrációs támogatás megszüntetése 2017 Amagyarországon bárhol elfogott menedékkérők áttétele Szerbiába Reaktív, politikavezérelt, az önfejlődésnek ellentmondó

7 Magyarország A harmadik időszak ( ) a kilencvenes évek közepén kezdődik, amikor az Európai Unióhoz csatlakozás reális lehetőséggé válik. Elfogadják az évi minisztertanácsi rendeletet felváltó első törvényt a menedékjogról (1997. évi CXXIX. tv.). Ez eltörli a kínos földrajzi megszorítást, és ezzel a hazai hatóságok feladatává teszi a nem-európai menekülők ügyében eljárást. Az ország a világfolyamatok részévé vált s egyszeriben igyekezett úgy reagálni, mint tanácsadói, a német és osztrák hatóságok: kiszorítóan, védekezve a menekülők érkezése ellen. A negyedik korszak ( ), a csatlakozással kezdődött A közösségi vívmányok legfontosabb elemeit január 1-jén hatályba lépett szabályozás (tv. és korm. rend.) átültette. A dublini rendelet alkalmazása nem jelent súlyos terhet. Az idegenrendészeti, majd a 2013 nyarán bevezetett menedékjogi őrizet emberi jogilag aggályos és nem tántorítja el az érkezőket. Az EU 2013-as menedékjogi csomagjának átültetése részben megtörtént. Anticipáló, politikavezérelt, de sokban autopoietikus Reaktív, EU- és magyar politikavezérelt

8 Magyarország Az ötödik korszak (2015-) során hétszer módosítják érdemben a Met-et, mindannyiszor szigorítva a szabályokat. Rövidítik az eljárási határidőket, a területenkívüliség (tarthatatlan) fikcióján alapuló határ-eljárást vezetnek be és a határon konténerekből álló tranzit-zónát hoznak létre. A kormány félévente kihirdeti a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet” noha annak törvényi feltételei (Met, 80/A) soha nem teljesülnek. A magyar-szerb és a magyar-horvát határon pengésdrót-kerítést állítanak fel, átlépését bűncselekménnyé teszik, így akadályozva meg a menedék-kérés lehetőségét. Szerbia biztonságos harmadik országgá nyilvánításával a beérkezett kérelmeket elfogadhatatlannak minősítik, a kérelmezőt rövid úton visszakisérik Szerbiába. A bárhol Magyarország területén elfogottakat erőszakkal „átkísérik” a kerítés túloldalára. A bírósági szakot is magában foglaló teljes menekültügyi eljárást szögesdrótokkal körbevett konténerekben kell kivárni. IX/A. Fejezet6 6 Beiktatta: évi XX. törvény 5. §. Hatályos: III. 28-tól. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet 80/A. §7 7 Beiktatta: évi CXL. törvény 16. §. Hatályos: IX. 15-to˝l. (1) Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet rendelheto˝ el, ha a) a Magyarországra érkezo˝ elismerést kéro˝k száma aa) egy hónap átlagában a napi ötszáz fo˝t, ab) két egymást követo˝ hét átlagában a napi hétszázötven fo˝t vagy ac) egy hét átlagában a napi nyolcszáz fo˝t meghaladja, b) a Magyarországon a tranzitzónában tartózkodók száma - a külföldiek ellátásában közremu˝ködo˝ személyeket nem számítva - ba) egy hónap átlagában a napi ezer fo˝t, bb) két egymást követo˝ hét átlagában a napi ezerötszáz fo˝t vagy bc) egy hét átlagában a napi ezerhatszáz fo˝t c) a) és b) pontban meghatározott eseteken kívül bármely olyan migrációs helyzettel összefüggo˝ körülmény alakul ki, amely ca) a Schengeni határ-elleno˝rzési kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelo˝ külso˝ határ szerinti magyarországi határvonal védelmét közvetlenül veszélyezteti, cb) Magyarország területének a Schengeni határ-elleno˝rzési kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelo˝ külso˝ határ szerinti határvonaltól, illetve a határjelto˝l számított 60 méteres sávja, illetve valamely magyarországi település közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyezteti, különösen, ha e területen, illetve az adott településen vagy annak külterületén található befogadó állomáson vagy a külföldiek elhelyezését biztosító egyéb létesítményben zavargás tör ki, vagy ero˝szakos cselekményeket követnek el. Reaktív, kizárólag hazai politika-vezérelt. Nincs önfejlődés

9 Az értelmezés elméleti kerete
Biztonságiasítás (szekuritizáció). A nyolcvanas években indult irányzat legfőbb tétele az, hogy a biztonságiasító szereplő egy jelenséget (a migrációtól a terrorizmuson át akár a környezet-szennyezésig) a nemzet/állam/társadalom biztonságát fenyegető veszélynek minősít, amit csak a normális jogrend kereteiből kilépve, rendkívüli eszközökkel lehet elhárítani, s erre a lépésre csakis a biztonságiasító aktor vagy az általa megnevezett erő képes, amely ezért privilégiumokhoz és a bürokratikus versenyben előnyökhöz jut. (Huysmans) Jeff Huysmanns prófétai szavai 2000-ből. [A biztonságiasító a] „migrációt a nemzeti közösségre és a nyugati civilizációra leselkedő belső és külső veszélyként eltárgyiasítja. Ez a diskurzus kirekeszti a migránsokat a társadalom normál szövetéből, és nem csupán idegeneknek tartja őket, hanem olyan idegeneknek, akik veszélyeztetik a társadalom szövetének megújulását. A biztonságiasító beszédmód azt teszi a politikai közösség jövőjét illető fő kérdéssé, hogy támogatjuk-e a migrációt, avagy ellenezzük. Feléleszti azt a politikai mítoszt, amely szerint a múltban létezett valamilyen homogén nemzeti közösség vagy nyugati civilizáció, amelyet ma akkor tudunk újrateremteni, ha kirekesztjük a kulturálisan idegenekként megbélyegzett migránsokat” J. Huysmans, „The European Union and the Securitization of Migration”, Journal of Common Market Studies Vol. 38 (2000) No. 5, 758. o.

10 Az értelmezés elméleti kerete
Identitárius többségi populizmus A populista szereplő elhatárolja magát az elittől, amelyet akár a nép ellen konspiráló tényezőként is bemutathat. A politikusokat bűnrészesként állítja be a „tömeges bevándorlás vagy az európai integráció vagy mindkettő tekintetében (attól függően, hogy épp kik alkotják a mások csoportját)”. (Lazaridis és Kosta) A Fidesz a Jobbik kiszorítása érdekben szélsőjobb pozíciót foglal el a politikai palettán. A külföldi tulajdonú bankok, a nagy multinacionális élelmiszerláncok és a külföldi tulajdonban lévő közművállalatok után egy új „másikat”, egy új ellenségképet kellett rajzolni. Ez lett Soros György, illetve „Brüsszel”. Az identitárius populisták a kormányban ezúttal a „brüsszeli bürokrata” elittől igyekeznek megkülönböztetni magukat. G. Lazaridis és A. M. Kosta: „Identitarian populism: securitization of migration and the far right in times of economic crisis in Greece and the UK” in G. Lazaridis, & W. Khursheed (Szerk.): The Securitisation of Migration in the EU: Debates since 9/11, Palgrave MacMillan, Houndsmille, 2015, o.

11 Az értelmezés elméleti kerete
Krimmigráció A bűncselekményekre vonatkozó büntetőjogi és a migrációt reguláló közigazgatási hatáskörök és intézkedések egybecsúszását hangsúlyozza. Az elmélet szerint büntetőjogi intézkedéseket foganatosítanak azokkal szemben, akik nem követtek el bűncselekményt, csak a határ átlépésére és a jogszerű tartózkodásra vonatkozó közigazgatási szabályokat szegték meg.. Az ellenük alkalmazott „büntető” eszközök (fogvatartás, kitiltás, a kerítésen érkezés bűncselekménnyé nyilvánítása) nem szolgálja a büntetőjogi rehabilitáció célját, nem a társadalomba visszavezetésre irányul, egyszerű, zsigeri megtorlás és elrettentés. A krimmigráció a másik irányt is hangsúlyozza, amelyben a bűnöző hagyományos büntetése mellé idegenrendészeti büntetést (kiutasítás, kitoloncolás) csatolnak. (J. Stumpf) J. Stumpf: „The Crimmigration Crisis: Immigrants, Crime, and Sovereign Power”. American University Law Review 56, No. 2 (2006. december) o.

12 A visszafejthető célok
A magyar menekültjog hétszeri érdemi változtatása 2015-től szinte kizárólag belpolitikai célokat szolgál A menekültek (és egyéb migránsok) egy működési modell kellékei. A modell egyszerű: teremts ellenfelet/ellenséget – az állam túlhatalmát kihasználva szorítsd sarokba, jelents győzelmet – seperd be a népszerűség-növekedést Választott ellenfelek: hitelező bankok – multinacionális élelmiszer-láncok – közműszolgáltatok (a rezsiszörny) – (irreguláris) migránsok A menekülőkről folyó diskurzus semmibe veszi méltóságukat, emberi jogaikat, cselekvő énjüket: totális eltárgyiasítással és kommodifikációval jár Autopoietikusnak tekinthető az első nagy módosítás 2015-ben, amely a 2013-as EU revízió bizonyos elemeit átültette és a 2017 végi , amely a közigazgatási törvény változtatásait vezette be

13 POTYÁZIK – NEM SZOLIDÁRIS
Mit csinál ban a magyar állam a menekülteknek nyújtott védelem helyett? 1. TAGADÁSBAN VAN 7. Gyűlöletet szít 2. ELRETTENT 6. EU ÉS HAZAI JOGOT SÉRT Tagadás – nyelvhasználat – érdemi segítség megtagadása Elrettentés: kerítés – menekültügyi őrizet – tranzitzónabeli őrizet – büntetőjogi fenyegetés Obstrukció. : Szerbia bizt harmadik – visszküldés a határon –tranzitzónába belépés minimalizálása (területhez hozzáférés akadályozása) – Dublin végre-nem hajtása - áthelyezés megtagadása Büntet: keritésen átjövetelért – embercsempészetért – menekültek segítéséért (kitiltás) Szolidarítás hiány: áthelyezés megtagadása - áttelepítésben részt nem vétel – Dublin recast és a szolidarítási mechanizmus akadályozása – menekülők „átintegetése” Magyarországon, legyen a védelem AT, DE feladata Jogsértések: GC 31 – nem büntetés irreguláris érkezés miatt – fogvatartása menedékjogi őrizet – tranzitzóna – eljárás: hatékony jogorvoslat hiánya, sérülékeny csoportok ignorálása – kisérő nélküli kiskorúak őrizete – magyar Alaptörvény megsértése (Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet) Gyülöletkeltés - a vándorok ellen hangolta a magyar közvéleményt nyílt hazugságokat terjesztve 3. OBSTRUÁL 5. POTYÁZIK – NEM SZOLIDÁRIS 4. BÜNTET

14 Embertelen A menekült mivolt tagadása, az „illegális bevándorló”, „illegális migráns” kifejezés használata. (A menekülőnek jog van okmányok nélkül belépni, lépése irreguláris, de nem illegális) Az irreguláris vándorok kollektív stigmaitizálása, potenciális terroristaként, bűnözőként. A diskurzus nyílt rasszizmusa és vallási fensőbbsége. (Az afrikaiak veszélyesek, az iszlám önmagában fenyegető) A bánásmód az érkezőkkel 2015-ben, mesterséges feltorlasztásuk a pályaudvarokon, s a mai bánásmód a tranzit-zónába bejutásra várókkal. A befogadó állomások, (pl. Debrecen, Bicske) bezárása A rendes eljárásban a menekült- ügyi őrizet széleskörű alkalmazása Az integráció megtagadása a nap után A harmadik országokból érkezendő menekültek átvételétől elzárkózás (Az áttelepítés /resettlement/ megtagadása) Mr Orbán's speech on 8 February [2018] to a group of city councils was a clear-cut statement of racism. It is an insult to every African, Asian, Middle Eastern or Latin American woman, man and child. The belief that mixing races creates an ineradicable and damaging taint was once …But that era is long dead – or should be. To hear it unabashedly expressed by the leader of a modern, European Union country should outrage every one of us. Hungary: Opinion Editorial by UN High Commissioner for Human Rights Zeid Ra'ad Al Hussein, [az ENSZ Emberi jogi főbiztosa], 2018 március 7. Orbán: „Ki kell mondanunk, hogy nem akarunk sokszínűek lenni úgy, hogy összekevernek bennünket, a saját színünket, a saját hagyományunkat, a saját nemzeti kultúránkat összekeverik mások, ezt nem akarjuk. Egyáltalán nem akarjuk. Nem akarunk sokszínű ország lenni. Olyanok akarunk lenni, mint amilyen ezeregyszáz év alatt mi itt, a Kárpát-medencében lettünk” A határ szerbiai oldalán való várkaoztatás körülmányeit a Bizottság már 2015 október 6-i (adminisztratív elvelében kifogásolta)

15 JOGSÉRTŐ / NEMZETKÖZI JOG (NKJ), EU JOG (EU), MAGYAR JOG (MJ)
Már kötelezettségszegési eljárás indult A) Az áthelyezési (relocation) döntés végre-nem-hajtása miatt. (EU) A bíróság a Magyarország által indított perben kimondta, hogy M.o. köteles lett volna áthelyezni. (2017 szeptember 6). A kötelezettség-szegési eljárás még zajlik. B) A menedékjogi eljárás és a befogadási körülmények miatt (EU és NKJ) A büntető eljárásban a fordítás és tolmácsolás részleges hiánya A fellebbezés felfüggesztő hatályának hiánya Határeljárás (fogvatartás) Speciális igényű menedékkérőkkel szembeni bánásmód Hatékony jogorvoslat hiánya (rövid határidők) Szerbiába visszaküldés Kiskorúak fogvatartása

16 JOGSÉRTŐ / NEMZETKÖZI JOG (NKJ), EU JOG (EU), MAGYAR JOG (MJ)
Új tény nem terjeszthető elő fellebbezés során (időközben eltörölték ezt a korlátot) Bírósági titkár is eljárhat a fellebbezés ügyében (Már nem) Szerbia biztonságos harmadik országként kezelése (EU, NKJ)) 210 ezer ember átutaztatása az országon 2015 őszén a schengeni szabályok teljes figyelmen kívül hagyásával (EU) Az akárhonnan Magyarországra belépett menedékkérők „átkísérése”, azaz kitoloncolása Szerbiába a határkerítés ajtóin keresztül a visszatérésre vonatkozó EU-Szerbia megállapodás teljes mellőzésével (EU) A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet - törvénybe iktatása alkotmányos alap nélkül (MJ) - félévenkénti kihirdetése anélkül, hogy a feltételei teljesülnének (MJ) A menekülőknek és menekülteknek segítséget nyújtó szervezetek elleni represszió (NKJ, EU)

17 Jogsértő és embertelen
A kerítésen át irregulárisan érkezők büntetőjogi felelősségre vonása (NKJ) Fogvatartás a tranzitzónában (EU, NKJ) Nincs bírói jogorvoslat Nem meghatározott az időtartam Erőszak alkalmazása a kerítésen át Szerbiába visszazsuppoltakkal szemben (NKJ, EU, MJ) A tranzitzónába naponta beengedett személyek számának korlátozása. (2018 május: 1-1 fő/nap) A különleges bánásmódot igénylő személyek azonosításának elmaradása vagy késlekedése (EU) A év közötti kiskorúak tranzitzónában fogvatartása (NKJ, EU)

18 Következtetés 1988 és 2015 között a magyar jog vagy reaktív, vagy anticipáló módon, vagy az önfejlődés következtében, vagy az EU-hoz csatlakozás, majd az EU tagság hatására magukkal a menekültekkel foglalkozott, hol befogadóan, hol kirekesztően. Mindhárom nagy hullám idején (Románia/Erdély, Jugoszlávia, 2015) még nem alkalmazta vagy már félretette a Genfi egyezményre támaszkodó menekültjogot, más státuszt biztosított (1988 – 1995 között) vagy nem nyújtott érdemi védelmet ( ) A 2015 után a magyar menekültjog a magyar belpolitikát uraló politikai erő engedelmes szolgálólányává vált: kész megsérteni a nemzetközi és az EU jogot valamint az Alaptörvényt is, ha a menekültet létét is tagadó politikai hit és teológia ezt kívánja tőle Ez távolról sem általános az EU tagállami között, s Magyarország nem trendalapító, hanem bomlasztó erő. Nincs több olyan EU tagállam amely a menekülők védelmének kötelezettségét ne ismerné el.

19 Köszönöm a figyelmüket! Nagy Boldizsár www.nagyboldizsar.hu
Nagy Boldizsár előadása