Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, Agrárgazdasági Kutató Intézet

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, Agrárgazdasági Kutató Intézet"— Előadás másolata:

1 Budapest, Agrárgazdasági Kutató Intézet
Az öntözhetőség természeti-gazdasági korlátainak hatása az öntözhető területekre Öntözési workshop Budapest, Agrárgazdasági Kutató Intézet 2018. január 17.

2 A workshop célja A május 30-án bemutatott, „Az öntöz- hetőség természeti-gazdasági korlátainak hatása az öntözhető területekre” c. tanulmány véglegesítése Különös tekintettel az 1744/2017. (X.17.) Korm. határozatra – melynek célja egy Öntözés- fejlesztési Stratégia létrehozása

3 A tanulmány szerzői és opponensei
Szerzők: Dr. Kemény Gábor (szerk.) Dr. Lámfalusi Ibolya (szerk.) Dr. Molnár András (szerk.) Bozán Csaba Domán Csaba Dr. Gaál Márta Illés Ivett Dr. Keményné Dr. Horváth Zsuzsanna Kiss Andrea Dr. Miskó Krisztina Péter Krisztina Dr. Vári Enikő Opponensek: Dr. Ijjas István Professzor emeritus, BME Dr. Szűcs István, egyetemi docens, Debreceni Egyetem

4 A tanulmány korrigált eredményeinek bemutatása

5 A kutatás főbb célkitűzései
Az hazai öntözéses gazdálkodást befolyásoló természeti- gazdasági tényezők áttekintése. Az öntözhető és nem öntözhető területek lehatárolása. Az öntözési beruházások üzemszintű vizsgálata. Az öntözésbe bevonható területek nagyságára ható tényezők vizsgálata. Az öntözésfejlesztés lehetséges makrogazdasági hatásainak vizsgálata.

6 Főbb kritikai észrevételek I.
Az anyag nem említi meg az öntözéses gazdálkodás elmúlt 27 évének válságának okait – 1.4. fejezet, 35. o. Az anyagból hiányzik a Ricardiánus öntözési modell – fejezet, 42. o. Az anyag nem a legfrissebb öntözéstechnológiai fogalomkészlettel operál – 3. fejezet átdolgozása 56. o. Az anyag nem veszi figyelembe a maradványértéket – fejezet, 67. o.

7 Főbb kritikai észrevételek II.
Az anyag érzékenységvizsgálata nem eléggé széles körű – 6. fejezet kibővítése, 115. o. Az anyag növényenként számolja az NPV-t, miközben a mutató területi beruházásra vonatkozik – 3. melléklet o. Az anyag kalkulációs sémája nem követhető – fejezet, 68. o. és 4-9. melléklet, 164. o.

8 Az öntözhetőségi modell működésének menete
Öntözhető növényfajok szárazműveléses hozama 1x1 km rács aszálya Öntözhető növényfajok referencia ára Öntözhető növényfajok öntözéses többlethozama Öntözhető növényfajok öntözéses hozama 1x1 km rács talaja Aszály Öntözhető növényfajok öntözéses többletjövedelme Öntözhető növényfajok öntözéses többletköltsége 1x1 km rács talaja Talaj Öntözhető növényfajok öntözés-beruházási NPV-je Öntözhető növényfajok területe (2,7 mio ha) Öntözhető növényfajok öntözés-beruházási költsége 1x1 km rács lejtése Belvíz 1x1 km rács növény-borítása Öntözhető növényfajok nem öntözött területe (2,6 mio ha) Beruházási támogatás Domborzat NPV-k összegzése 1x1 km-es rácsra A paralelogrammák a térképi formátumokat (és a mögöttük levő adatbázisokat) jelölik, míg a téglalapok az általános, az egész országra érvényes az adatbázisokat, amelyek alapján az egyes 1x1 km-es rácsokban szereplő növények értékei kiszámításra kerültek. FELSZÍNI VÍZKÍNÁLAT (öntözőrendszerek) FELSZÍN ALATTI VÍZKÍNÁLAT VÍZKERESLET – Pozitív NPV-jű területek Felszíni vízből nem öntözött pozitív NPV.-jű zöldség-gyümölcs terület EREDMÉNY I.: Felszíni vízből öntözhető terület EREDMÉNY II.: Felszín alatti vízből öntözhető terület

9 Öntözhető növények által lefedett mezőgazdasági terület
Gazdaságosan öntözhető terület Terület nagysága, hektár Megnevezés Országos terület Öntözött terület Nem öntözött terület Öntözésbe vonható Szántóföldi növény 62 232 Szántóföldi zöldségnöv. 21 007 2 102 18 905 17 369 18 296 Gyümölcs 80 468 4 110 76 358 44 609 57 421 Szőlő 52 301 16 52 285 4 982 7 832 Összesen 68 460 Öntözött terület Növénykultúránként vizsgálva megállapítható, hogy a vizsgált szántóföldi növényeknél összességében több mint tízszeresére lehetne növelni az öntözött területek nagyságát. A szántóföldi zöldségnövényeknél nyolcszoros, a gyümölcsösök esetében a megfigyelt időszakban öntözött területekhez képest kicsivel több mint tízszeres területnövekedést lehetne elérni a megtérülő beruházás hatására. A 8. táblázatból jól látható, az is, hogy a vizsgált szántóföldi növényeken belül az öntözéses gazdálkodás bevezetése a legnagyobb mértékben a búza és az árukukorica területét növelné, így azok öntözött területe közel huszonhét és harminckilencszeresére emelkedne. A szántóföldi zöldségnövényeknél a paprika és a fejeskáposzta területe megsokszorozódna, több mint tizenötszörösére bővülne. A vizsgált gyümölcsféléknél a meggy területe a szántóföldi zöldségnövényekhez hasonló nagyságrenddel emelkedne, az alma öntözött területe pedig 1892 hektárról közel hatezer hektárral 7663 hektárra növekedne. Összességében megállapítható, hogy az NPV-értékek alapján becsült öntözhető területek a jó talajtani és a kedvező domborzati adottságokkal rendelkező tájakon találhatóak, különös tekintettel a 33. ábrán jelölt legjobb földminőségű löszhátakra (Békés-Csongrádi-, Hajdúsági, Mezőföldi- és Észak-Bácskai löszhát).

10 Felszíni vízkészlet által lefedett területekből öntözhető területek
Megnevezés Öntözésbe vonható Öntözhető terület (eha) 300,2 337.2 Beruházási érték (mrd Ft) 88-101 Nettó jelenérték (mrd Ft) 125,3-137,6 Fajlagos nettó jelenérték (eFt/ha) Hozam-többlet (mrd Ft) 48,1 58,2 +337,2 ezer hektár öntözhető terület Az öntözhető növénykultúrákat nézve megállapítható, hogy összességében a szántóföldi növényeknél több mint ötszörösére (5,9), szántóföldi zöldségnövényeknél négyszeresére (4,2) lehetne növelni az öntözött területek nagyságát. Összefoglalva a felszíni vízkészletekből rendelkezésre álló vízkínálatot megállapítható, hogy a jelenleg felszíni öntözőrendszerekből öntözött kicsivel több mint 51 ezer hektár mezőgazdasági területet 300,2 ezer hektárral lehetne bővíteni az általunk számolt NPV-értékek alapján. Ennek minimális beruházási igénye 88,2, maximális beruházási igénye 100,7 milliárd forint lenne. Összességében a beruházás 125,3-137,6 milliárd forint többletjövedelmet, azaz a beruházás 10 éves időtávlatában hektáronként millió forintot hozna összességében. A szántóföldi növények öntözési beruházása milliárd forint felett alakulna, azaz milliárd forint többlethozam keletkezne, amennyiben megvalósulna a beruházás. A legnagyobb fajlagos megtérülés a szántóföldi zöldségnövényeknél érhető el, 9,4-9,5 millió forint hektáronként

11 Felszín alatti vízkészletből öntözhető területek
Megnevezés Öntözésbe vonható Öntözhető terület (eha) 31 44,7 Beruházási érték (mrd Ft) 17,4-19,6 25-28 Nettó jelenérték (mrd Ft) 141,1-143,3 Fajlagos nettó jelenérték (mFt/ha) 4,4-4,5 11,4-11,5 Hozam-többlet (mrd Ft) 24 77 +44,7 ezer hektár öntözhető terület A vizsgált növénykultúrákat elemezve elmondható, hogy összességében a szántóföldi zöldségnövényeknél több mint tizenhétszeresére lehetne növelni az öntözött területek nagyságát. A gyümölcsösöknél a megtérülő beruházásokkal a vizsgált időszakban öntözött területekhez képest több mint kilencszeres területnövekedést lehetne elérni. Az 19. táblázatból jól látható, az is, hogy a szántóföldi zöldségnövényeknél a fejeskáposzta területe 27,4-szeresére bővülhetne, a paprikáé és fűszerpaprikáé ugyancsak megtöbbszöröződhetne (24-35-szörös növekedés). Gyümölcsösöknél a meggy felszín alatti vízkészletből történő öntözése tizenhétszeres területnövekedést hozna. Összefoglalva a felszín alatti vízkészletekből megvalósuló öntözést megállapítható, hogy a kertészeti kultúrákból felszín alatti vízkészlettel lefedhető 105 ezer hektárnyi területből öntözéssel hektárnyi területet lehetne gazdaságosan öntözni az általunk számolt NPV-értékek alapján. Ennek minimális beruházási igénye 17,4, maximális beruházási igénye 19,6 milliárd forint lenne. Összességében a beruházás 141,1-143,3 milliárd forint többletjövedelmet, azaz a beruházás 10 éves időtávlatában hektáronként 4,4-4,5 millió forintot hozna összességében. A vizsgált szántóföldi zöldségnövények öntözési beruházása 3,5-4,1 milliárd forint között alakulna, ami milliárd forint többlethozamot jelentene, amennyiben megvalósulna a beruházás. A legnagyobb fajlagos megtérülés a zöldségeknél jelentkezne hektáronként több mint 9 millió forinttal (19. táblázat).

12 Érzékenységvizsgálat - beruházási támogatások
Megnevezés Aktuális 0% támogatás terület, terület, hektár változás, százalék hektár Kereslet alapján összesen ,07 Szántóföldi növények ,41 Szántóföldi zöldségnövények 18 296 16 655 ,97 Gyümölcsösök 57 421 54 746 ,66 Szőlő 7 832 4 811 ,57 Felszíni vízkészletből összesen ,30 ,25 5 805 5 573 ,00 5 922 5 529 ,64 582 368 ,84 Felszín alatti vízkészletből összesen 44 768 40 625 ,26 - 6 344 6 063 ,43 38 109 34 562 ,31 316 A vizsgált növények által lefedett mezőgazdasági terület 2,7 millió hektár, ebből 68 ezer hektáron öntöznek és 2,6 millió hektáron nem. Összességében az öntözhető növények teljes területe 2,7 millió hektár, ezzel szemben a vízkínálati oldal összességében 858,1 ezer hektárt fed le. Az NPV értékek alapján ugyan közel 900 ezer hektárral bővülhetne az öntözött területek nagysága a 2,6 millió hektárból, azonban a vízkínálati korlátot figyelembe véve „csak” kicsivel több mint 331 ezer hektáros növekedés képzelhető el, úgy, hogy a felszíni öntözőrendszerekből 96 százalékban a szántóföldi növények öntözhető területe bővíthető, a felszín alattiból pedig elsősorban a szántóföldi zöldségnövényeké. Számszerűen a szántóföldi növényeknél ez további 288,0 ezer hektár öntözésbe vonását jelentené a jelenlegi 48,7 ezer hektár öntözött területhez képest, a szántóföldi zöldségeknél pedig még 14,3 ezer hektárt a jelenlegi 2 ezer hektárhoz képest. Összességében a szántóföldi kultúrák öntözött területe 50,7 ezer hektárról csaknem hatszorosára növekedhetne az öntözésfejlesztésnek köszönhetően. Ez egyben azt is jelenti, hogy 4. hipotézisünk beigazolódott, ugyanakkor túlságosan óvatosnak bizonyult, hiszen jóval nagyobb arányban növelhetők az öntözött területek, mint az feltételeztük.

13 Érzékenységvizsgálat - vízdíj
Megnevezés Aktuális (8 Ft) +90% -90% 40 Ft terület, hektár változás, százalék Kereslet alapján összesen ,2 60,7 ,9 Szántóföldi növények ,6 65,5 ,7 Szántóföldi zöldségnövények 18 296 17 863 ,4 18 798 2,7 16 516 ,7 Gyümölcsösök 57 421 56 973 ,8 58 529 1,9 54 902 ,4 Szőlő 7 832 7 385 ,7 8 484 8,3 5 824 ,6 Felszíni vízkészletből összesen ,0 32,4 ,6 ,2 33,6 ,2 5 805 5 761 5 860 0,9 5 445 ,2 5 922 5 865 ,0 6 056 2,3 5 551 ,3 582 569 ,3 642 10,1 432 ,8 Felszín alatti vízkészletből összesen 44 768 43 943 ,8 46 072 2,9 40 630 ,2 - 6 344 6 342 ,0 6 386 0,7 6 055 ,6 38 109 37 285 ,2 39 371 3,3 34 575 ,3 316 ,0

14 Érzékenységvizsgálat – hozam és ár (felszíni)
Referenciaár Aktuális Nem változik +30% -30% Hozam terület, hektár változás, százalék Kereslet alapján összesen 57,7 ,3 Szántóföldi növények 59,6 ,8 Szántóföldi zöldségnövények 5 805 6,5 ,5 Gyümölcsösök 5 922 4,6 ,0 Szőlő 582 59,2 ,4 68,3 ,2 70,3 ,4 9,2 ,5 6,1 ,2 179,9 ,5 ,9 ,5 ,7 ,9 ,5

15 Érzékenységvizsgálat – hozam és ár (felszín alatti)
Referenciaár Aktuális Nem változik +30% -30% Hozam terület, hektár változás, százalék Kereslet alapján összesen 44 768 8,1 ,1 Szántóföldi növények - Szántóföldi zöldségnövények 6 344 2,0 ,9 Gyümölcsösök 38 109 8,8 ,8 Szőlő 316 39,0 ,0 16,3 ,8 53,0 ,5 10,0 ,1 ,4 ,9

16 Érzékenységvizsgálat – aszály
Megnevezés Aktuális Minden terület aszályos Sehol nincs aszály terület, változás, százalék terület, hektár hektár Kereslet alapján összesen 55,1 ,0 Szántóföldi növények 59,4 ,2 Szántóföldi zöldségnövények 18 296 18 774 2,6 16 594 ,3 Gyümölcsösök 57 421 58 776 2,4 56 311 ,9 Szőlő 7 832 8 873 13,3 5 914 ,5 Felszíni vízkészletből összesen 13,4 ,4 13,9 ,7 5 805 5 854 0,8 5 277 ,1 5 922 5 946 0,4 5 746 ,0 582 673 15,6 444 ,7 Felszín alatti vízkészletből összesen 44 768 47 210 5,5 42 811 ,4 - 6 344 6 353 0,1 6 127 ,4 38 109 40 448 6,1 36 684 ,7 316 409 29,6 ,0

17 Érzékenységvizsgálat – talajtípus
Megnevezés Aktuális Csak a jó talajok öntözése Minden talaj öntözhető terület, változás, százalék hektár Kereslet alapján összesen ,1 31,5 Szántóföldi növények ,0 33,1 Szántóföldi zöldségnövények 18 296 16 750 ,4 19 759 8,0 Gyümölcsösök 57 421 50 955 ,3 65 655 14,3 Szőlő 7 832 7 584 ,2 8 713 11,3 Felszíni vízkészletből összesen ,2 57,5 ,1 59,2 5 805 4 749 ,2 6 491 11,8 5 922 4 708 ,5 6 507 9,9 582 556 ,6 691 18,6 Felszín alatti vízkészletből összesen 44 768 41 931 ,3 50 731 13,3 - 6 344 6 056 ,5 6 788 7,0 38 109 35 560 ,7 43 611 14,4 316 ,0 332 5,1

18 Érzékenységvizsgálat – kamatláb
Megnevezés Aktuális 5%-os kamatláb terület, változás, százalék hektár Kereslet alapján összesen ,9 Szántóföldi növények ,1 Szántóföldi zöldségnövények 18 296 18 107 ,0 Gyümölcsösök 57 421 57 182 ,4 Szőlő 7 832 7 402 ,5 Felszíni vízkészletből ,5 5 805 5 780 5 922 5 879 ,7 582 533 ,4 Felszín alatti vízkészletből összesen 44 768 44 725 ,1 - 6 344 ,0 38 109 38 065 316

19 Érzékenységvizsgálat – üzemelési ktg.
Megnevezés Aktuális üzemeltetési_koltség +30% terület, változás, százalék hektár Kereslet alapján összesen ,0 Szántóföldi növények ,7 Szántóföldi zöldségnövények 18 296 14 871 ,7 Gyümölcsösök 57 421 55 016 ,2 Szőlő 7 832 5 449 ,4 Felszíni vízkészletből összesen ,3 ,6 5 805 5 039 ,2 5 922 5 566 ,0 582 424 ,2 Felszín alatti vízkészletből összesen 44 768 39 403 ,0 6 344 4 826 ,9 38 109 34 577 ,3 316 - ,0

20 Érzékenységvizsgálat – szélsőértékek
Megnevezés Aktuális Legjobb eset Legrosszabb eset terület, változás, százalék hektár Kereslet alapján összesen 117,0 71 873 ,4 Szántóföldi növények 121,1 41 795 ,8 Szántóföldi zöldségnövények 18 296 23 022 25,8 1 850 ,9 Gyümölcsösök 57 421 69 467 21,0 27 633 ,9 Szőlő 7 832 47 407 505,3 595 ,4 Felszíni vízkészletből összesen 93,0 8 571 ,5 95,4 5 560 ,3 5 805 6 927 19,3 324 ,4 5 922 6 766 14,2 2 585 ,3 582 2 326 299,4 102 ,5 Felszín alatti vízkészletből összesen 44 768 94 678 111,5 16 462 ,2 - 6 344 10 285 62,1 319 ,0 38 109 47 965 25,9 16 143 ,6 316 36 428 11 441,6 ,0

21 Összefoglalás (hipotézis igazolása)
Az ültetvénykultúrák túlnyomó része, valamint az összes vizsgált zöldségféle esetében egyértelműen pozitív az öntözési beruházás nettó jelenértéke (1. hipotézis igazolása). Nem csak a jó, hanem az öntözésre kevésbé alkalmas területek esetében is pozitív nettó jelenértéket eredményez az öntözési beruházás már a modell alapverziójában is (2. hipotézis igazolása). A vízdíj ismételt bevezetése (amennyiben Ft/köbméteres nagyságrend alatt marad) nem csökkenti érdemben a termelők öntözési igényét (3. hipotézis igazolása). Összességében a szántóföldi kultúrák öntözött területe hatszorosára növekedhetne az öntözésfejlesztésnek köszönhetően, amely jóval nagyobb arány mint hipotézisünkben feltételeztük (4. hipotézis igazolása)

22 Következtetések és javaslatok
1 millió hektár gazdaságosan öntözhető terület 750 ezer hektár öntözőrendszerrel lefedett terület Támogató környezet kialakítása: Öntözési Hivatal, támogatások, jogszabályi környezet, termelői társulások 68 ezer hektár ténylegesen öntözött terület 380 ezer hektár felszíni vízből öntözhető terület Új öntözőcsatornák és öntözőfürtök építése Talajjavítás – melioráció

23 Köszönöm szíves figyelmüket!


Letölteni ppt "Budapest, Agrárgazdasági Kutató Intézet"

Hasonló előadás


Google Hirdetések