Készletek - Idő-vezérelt rendelési pont - 1

Az előadások a következő témára: "Készletek - Idő-vezérelt rendelési pont - 1"— Előadás másolata:

1 Készletek - Idő-vezérelt rendelési pont - 1
Utolsó módosítás dátuma: csütörtök, december 27.csütörtök, december 27. Készletek - Idő-vezérelt rendelési pont - 1 Az idő-vezérelt rendelési rendszert (IVR) tulajdonképpen az MRP-re alapul, hiszen a „becsült” igényeket onnan kapjuk. Előrejelzett kereslet : az előrejelzett keresletet tartalmazza. Jele: b. Korábbi rendelés: korábban megrendelt és visszaigazolt pótlások. Jele: qv Készlet(nagyság): az adott időszak végén rendelkezésre álló készlet. Jele: (Qi) Rendelés beérkezés: A beérkezett, korábban megrendelt pótlás Rendelés feladás: A rendelt mennyiség feladása

2 Készletek - Idő-vezérelt rendelési pont - 2
Biztonsági készlet = 20 Rendelési tétel = 200 Ciklusidő = 3 hét 200 (Induló = 130) Egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy a következő 8 héten át az igény változatlan, s hetente 100 egység. Egy korábbi 200 egységre szóló rendelés van, amelyik a 2. hét elején érkezik meg. Az induló készlet 130 egység, vagyis az első héten ennyi készlet áll rendelkezésre. További feltételek: Biztonsági készlettel dolgozunk. El kívánjuk kerülni, hogy tervszinten ez alá kerüljön a készlet. Legyen ennek az értéke most 20 egység. Állandó rendelési mennyiséggel dolgozunk. Legyen egy tételnagyság 200 egység. Végül a rendelés és annak beérkezése közötti átfutási időt vesszük fel. Ez legyen 3 hét.

3 Készletek - Idő-vezérelt rendelési pont - 3
200 (Induló = 130) 30 Az adott időegység végén rendelkezésre álló készletet úgy kapjuk, hogy az előző időszak végén rendelkezésre álló készletéhez hozzáadjuk az időszak alatt beérkező visszaigazolt rendelést és ebből kivonjuk az adott időszakra eső várható keresletet: Ahol qvj a j-edik időszakra visszaigazolt korábbi rendelés bj a j-edik időszakban várható kereslet. Az első hét végén ezért a rendelkezésre álló készlet nyilván: 130 + - 100 = 30

4 Készletek - Idő-vezérelt rendelési pont - 4
200 -70 ! (Induló = 130) 30 130 30 130 200 200 Folytassuk a táblázat kitöltését! A következő héten nem tudnánk termelni, ha nem érkezne be korábbi rendelés. Így viszont a hét végén a rendelkezésre álló készlet az előzők szerint: 30 + 200 - 100 = 130 lesz. A harmadik hét végén a készlet 30-ra csökken, mert = 30. A negyedik héten pedig „- 70” készlettel zárulna, ha nem lenne pótlás. MIKOR? Ez nyilván nem engedhető meg, ezért időben fel kell adni a rendelést. Mivel az átfutási idő három hét, ezért az első héten! A feladott rendelés a 4. hét elején beérkezik, ezért a hét végén a készlet 130 egység lesz.

5 Készletek - Idő-vezérelt rendelési pont - 5
(Induló = 130) 30 130 30 130 200 200 200 200 A készletek számítására felírt összefüggésünket az előzők szerint ki kell bővíteni a feladott megrendelésekkel: itt a j-edik időszakban már felhasználható, a „j-c”-edik időperiódusban megrendelt utánpótlás, ahol c = ciklusidő. Gyakorlásképpen töltsük ki a táblázat hiányzó rovatait!

6 Készletek - Optimális rendelési tétel számítása -1
A továbbiakban azzal foglalkozunk, hogy mekkora legyen a gazdaságos rendelés abban az esetben, ha az igények változóak. A bemutatott példában a nyitókészlet 370, a biztonsági készlet nagysága 75 egység, a ciklusidő 2 hónap, korábbi rendelés NINCS. Egy rendelés költsége 10 pénzegység, a beszerzendő áru értéke egységenként 1,50, a vizsgált időszakra (itt év) jutó készlettartási költség, a vételár 24%-a. Az előrejelzések szerint az igények a 8 hónapra a következőképpen alakulnak: A rendelt mennyiségek állandóak, nagyságuk legyen 500. Próbálkozás -1

7 Készletek - Optimális rendelési tétel számítása - 2
1220 240 80 460 -40! 200 70! 570 450 260 150 2410 500 500 500 500 Meghatározzuk az időszak összes igényét. Ez a következő: R = = 1220 Elkezdjük a programozást a már ismert módszerrel. A lépéseket kísérje figyelemmel! Észrevette, hogy az 5. héten miért kell - tervezéskor rendelésnek beérkeznie? Azért, mert a készlet a biztonsági szint (75) alá csökkenne, amit el akarunk kerülni! Kiszámítjuk az átlagos készletet. Ez nyilván Készlet/8 lesz. Mivel: K = =2410, ezért az átlagos készletszint 2410/8 = 301,25 volt. Próbálkozás -1

8 Készletek - Optimális rendelési tétel számítása - 3
1220 240 80 460 200 570 450 260 150 2410 500 500 500 500 Számítsuk most ki, hogy mennyibe került 8 hónap alatt a beszerzés és készletezés! A készlettartás költsége 1,5*0,16*2410/8 = 72,3 pénzegység volt. Itt azért szerepelt 0,16, mert az éves 24%-nak csak 8/12-ed részét kellett figyelembe venni (csak 8 hónapot vizsgálunk!). A beszerzési költség (kifizetett vételárak összege) 1220*1,5 = 1830 pénzegység volt. A rendelési költség, mert 2 alkalommal rendeltünk 8 hónap alatt: 2*10 = 20 volt. Az összes költség tehát, ha állandó 500 tételnagyságú rendeléssel dolgozunk: Költség = 72, = 1922,3 pénzegységre adódott. Próbálkozás -1

9 Készletek - Optimális rendelési tétel számítása - 4
1220 240 80 710 450 320 200 760 650 3410 750 750 750 750 Nézzük most meg, hogyan alakulnak a költségek, ha nem 500, hanem 750 egységet rendelnénk egy-egy alkalommal! Figyelje meg a táblázat kitöltésének részleteit! Az egyes időszakok végén mért készletek összege: K = = 3410 A készlettartás költsége ebben az esetben tehát: 1,5*0,16*3410/8 = 102,3 Mivel a többi költség nem változott, ezért az összes költség, készlettartással: Költség = 102, = 1952,3 pénzegységre adódik, azaz több, mint az első esetben. Próbálkozás -2

10 Készletek - Optimális rendelési tétel számítása - 5
1220 240 80 310 400 270 150 310 200 1650 350 350 350 350 350 350 Minthogy a 750 rendelés soknak bizonyult, próbáljuk meg most 500-nál kevesebb, mondjuk 350 tételnagyságú rendeléssel is meghatározni az összköltséget! A számítás lépéseit kísérje figyelemmel! A hónap végi készletek összege: K = =1650 A készletezés költsége tehát: 1,5*0,16*1650/8 =49,5 A rendelési költségek megnőttek, mert 3-szor rendeltünk: R = 3*10 = 30 A összes költség tehát: Készlet = 49, = 1909,5 pénzegység, kisebb, mint az 500 tételnagyságnál. Próbálkozás -3

11 Készletek - Optimális rendelési tétel számítása - 6
1220 240 80 310 400 270 150 310 200 1650 350 350 350 350 350 350 Ábrázoljuk a készletek alakulását! Ez egy ti,q jelzőszint nélküli készletezési stratégia. t2 Készlet t1 Biztonsági készlet Idő, t Próbálkozás -3

12 Készletek - Optimális rendelési tétel számítása - 7
1220 240 80 280 340 210 90 220 110 1570 320 320 320 320 320 320 A „próbálkozásos” módszernél van gyorsabb eljárás is. Logikusnak tűnik, hogy a GRM legyen az állandó rendelési mennyiség. A gazdaságos rendelési mennyiség, a már megismert összefüggéssel: Ezzel az értékkel elvégezve a számításokat, az összes költség: 1907,1 pénzegység, ami valóban az eddigi legkisebb érték! Ellenőrizze ÖN is számítással! Rendelési tétel = GRM szerint

13 Készletek - Optimális rendelési tétel számítása - 8
120 260 1220 240 80 80 80 80 80 80 80 800 120 260 130 120 190 110 120 260 130 120 190 110 Most rendeljünk mindig annyit, amennyi az időperiódus előre becsült igénye. Itt tehát a rendelési időköz lesz állandó, a rendelési tétel pedig változó! Ez a “kereslet szerinti rendelés szabálya” (“as-needed” rule). Figyeljük meg a számítás menetét! Mielőtt továbbmenne, válaszolja meg, miért ekkora rendelést adott fel! Számítsa ki az összes költséget! Az összes költség ebben az esetben 1914 pénzegység lesz. Figyelje meg, hogy most a készletezés költsége alacsony (24 pe), de a rendelési költség sok (60 pe). Rendelési tétel = „as-needed rule” szerint

14 Készletek - Optimális rendelési tétel számítása - 9
510 420 = 510 = 420 1220 240 80 470 210 80 380 190 80 1650 510 420 510 420 Ha az igények jellemző hullámzást mutatnak, hasznos lehet a rendelési tételeknek a igényeket követő periodikus változtatása. Ez tulajdonképpen az állandó rendelési tételnagyságot, ill. a becsült igények szerint változó rendelési tételnagyságot meghatározó, előzőekben tárgyalt módszerek kombinációja. A különbség az, hogy itt a rendelések nem módosulnak minden hónapban, csak egy előre meghatározott időtartamra (pl. egy évszakra). Azt, hogy milyen hosszú időszakaszokra célszerű a rendelést állandónak tekinteni, először intuitív módon állapítjuk meg: pl. “két hetet egyszerre”, “90 napot egyszerre” stb. Itt 3 hónap igényét rendeljük esetenként. Az összes költség 1899,5! Rendelési tétel = 3 hónap igénye egyszerre

15 Készletek - Optimális rendelési tétel számítása - 10
380 250 = 380 = 250 1220 240 80 340 80 200 80 190 80 1290 380 250 300 380 250 300 Ez az eljárás tulajdonképpen megegyezik az előző módszerrel. Az eltérés az, hogy itt az együtt rendelt időperiódusok számát a GRM-ből vezetjük le. Az átlagos igény nagysága 1220/8 = 152,5 pénzegység/hónap. Az előzőekben láthattuk, hogy a GRM, kerekítve, 320 egységre adódott. Ezzel a „optimálisnak” tekinthető időszakasz hossza tehát 320/152,5  2 hónap. Gyakorlásképpen töltsük ki ismét a táblázat hiányzó rovatait! Az összes költség 1898,7, vagyis ahogy vártuk, az előző változatnál alacsonyabb! Rendelési tétel = időszakasz a GRM-ből

16 Készletek - Optimális rendelési tétel számítása - 11
1220 240 80 340 80 200 80 190 80 1290 380 250 300 380 250 300 Ábrázoljuk a készletalakulást! Ez egy t,qi készletezési stratégia. Készlet q1=380 q2=250 A beszerzendő mennyiséget nem a max. kapacitáshoz igazítottuk. q3=300 t t Biztonsági készlet Idő, t Rendelési tétel = időszakasz a GRM-ből

17 Készletek - Optimális rendelési tétel számítása - 12
A minimális költséget alapul vevő rendelési módszer egy folyamatos eljárás, amely mindig kiszámítja a beszerzés és a készlettartás összes költségét egy-egy időszakaszra, majd ezt a beszerzendő mennyiséggel osztva egységnyi készletköltséget kalkulál, s azt az időszakaszt tekinti a beszerzés szempontjából optimálisnak, amelyre ez az egységköltség minimumot ad. A gyakorlati számítás során az aktuális időszakasz hosszát mindig egy időperiódussal (példánkban hónappal) növeljük, addig, amíg a fajlagos készletköltség emelkedést nem mutat. Ekkor egy újabb ciklust indítunk. Ezeket a költségeket a következő slide-on bemutatott táblázat szerint számítjuk. A táblázat kitöltésekor az egyszerűbb követhetőség érdekében arra az időszakaszra, amelyen az igény felmerül, a beérkezett utánpótlásra készletezési költséget nem számítunk. Rendelési tétel = minimális költség elve szerint

18 Készletek - Optimális rendelési tétel számítása - 13
1220 240 80 , ,0 0,083 + 7, ,8 0,047 A segédtáblázat első sorát értelemszerűen töltjük ki. A 3. hónapban a készlet a biztonsági alá csökkenne, ezért az első hónapban pótlást kell rendelni. Indulásként csak egy hónap (a 3. hónap) igényét vesszük számításba. Felveszünk egy segédtáblázatot. Nincs készletezési költség, mert a beérkezett pótlást azonnal felhasználjuk. Az összes költség eszerint = 10, a fajlagos költség tehát 10/120 = 0,083 lesz. Hogyan alakul a fajlagos költség, ha a 3. és a 4. hó igényét együtt rendeljük meg? Ehhez kitöltjük a táblázat második sorát. A 4. hó igénye (260) már 1 hónapot készletként vár, a készletköltség = 260*1,5*0,24/12 = 7,8. A fajlagos költség tehát: (7,8+10) / 380 = 0,047 lesz. Rendelési tétel = minimális költség elve szerint

19 Készletek - Optimális rendelési tétel számítása - 14
1220 240 80 , ,0 0,083 + 7, ,8 0,047 + 7,8 25,6 0,050 Folytatjuk a táblázat kitöltését, az 5. hónap bevonásával. Figyeljük meg, hogy az 5. hónap 130-as igénye, ha az már a 3. hónapban megérkezik, akkor 2 hónapot készletként várakozik. Ez a készletezési költség 2*130*1,5*0,24/12 = 7,8 lesz, amit az előző készletköltségekhez hozzáadunk. Az összes költség így 10 (egy rendelés) + 7,8 (4. hó 1 havi készletezése) +7,8 (5. hó 2 havi készletezése) = 25,6 A fajlagos költség tehát 3 hónap igényének együtt történő megrendelése esetén: 25,6/510 = 0,050 Rendelési tétel = minimális költség elve szerint

20 Készletek - Optimális rendelési tétel számítása - 15
1220 240 80 340 80 250 130 380 250 380 250 Eszerint 2 hónapnyi igényt kell rendelnünk. Kitöltjük a táblázatot. Most ismét el kell döntenünk, hogy hány hónap igényét rendeljük meg egyszerre. A számítást az előzőek szerint végezzük, a 5. hónappal indítunk. Most is csak 2 hónapot indokolt együtt rendelni. , ,0 0,077 , ,6 0,054 , ,0 0,057 A számítás lépéseit figyelje meg! A 7. hónapban ismét be kell érkeznie utánpótlásnak. Rendelési tétel = minimális költség elve szerint

21 Készletek - Optimális rendelési tétel számítása - 16
1220 240 80 340 80 200 80 190 80 1290 380 250 300 380 250 300 Megint el kell döntenünk, hogy hány hónap igényét rendeljük meg egyszerre. A számítást az előzőek szerint végezzük, a 7. hónappal indítunk. Tovább nem tudunk számolni, ezt a két hónapot rendeljük meg. , ,0 0,053 , ,3 0,044 A számítás lépéseit figyelje meg! Az összes költség 38, = 1898,7 lesz. Rendelési tétel = minimális költség elve szerint

22 Készletek - Jelzőszintes stratégia - 1
1220 230 150 390 230 110 150 20 200 10 200 1310 300 300 300 300 300 300 Ha jelzőszinttel dolgozunk, akkor a rendelés feladása akkor történik, amikor a készlet a jelzőszintet eléri vagy az alá csökken. A rendelés beérkezéséig, bár ekkor a készlet a jelzőszint alatt van, nem adunk fel újabb rendelést! A rendelt mennyiség legyen állandó, mégpedig 300 egység! A jelzőszint legyen 300, az induló készlet pedig 520 egység. A 2. hónap végére a készlet 300 alá csökken, ezért itt rendelést adunk fel. A 4. hó végére szintén 300-nál kisebb a készletállomány, azaz rendelést kell feladni. Az összes költség 1899,3-ra adódik. Ellenőrizze!

23 Készletek - Jelzőszintes stratégia - 2
1220 390 230 110 150 20 200 10 200 1310 300 300 300 300 300 300 Ábrázoljuk a készletalakulást! t1 t2 Ez egy jelszőszintes ti,q stratégia. Készlet q=300 q=300 Jelszőszint Idő, t Rendelésfeladás

24 Készletek - Jelzőszintes stratégia - 3
1220 390 230 110 140 10 280 90 290 1540 290 390 310 290 390 310 Másik példaként egy olyan jelzőszintes stratégiát választunk, amelyben mindig annyit rendelünk, hogy a készletszint a pótlás beérkezésekor a maximumon legyen. Legyen a vizsgált áruból a maximális tárolható készlet 400 egység. A „jelzés” után ekkor annyit kell rendelnünk, hogy a pótlás beérkezésekor még meglévő készlet, valamint a pótlás együtt éppen 400 legyen. Mivel a 2. hónapban csökken a készlet a jelzőszint alá, ezért a rendelést itt kell feladni. Az átfutási idő 2 hónap, azaz a készlet a 4. hó elején érkezik. Mivel a 3. hónap végén a készlet 110 egységgel zárult, ezért a megrendelendő mennyiség = 290. Megjegyzés: a folyamat a maximális készletszintnél nagyobb készletről indult!

25 Készletek - Készletszintes stratégia - 4
1220 390 230 110 140 10 280 90 290 1760 290 390 310 290 390 310 Ábrázoljuk a készletalakulást! t1 t2 Ez egy jelszőszintes s,S stratégia. Készlet Max. készletszint q1=290 Jelszőszint q2=390 q3=310 Idő, t Rendelésfeladás

26 Segítségét előre is köszönöm. Hirkó Bálint hirko@sze.hu
Kedves hallgatóm! Jó tanulást kívánok. Ha a bemutatóban bármilyen hibát talál, vagy az anyaggal kapcsolatban észrevétele van, kérem, küldjön t! Segítségét előre is köszönöm. Hirkó Bálint