Paulay Ede TRAGÉDIÁJA Források: Készítették: a Fényhozók.

Az előadások a következő témára: "Paulay Ede TRAGÉDIÁJA Források: Készítették: a Fényhozók."— Előadás másolata:

1 Paulay Ede TRAGÉDIÁJA Források: Készítették: a Fényhozók

2 rendező,dramaturg színészpedagógus igazgató színész fordító Paulay Ede
„Erősen meg vagyok én arról győződve, hogy nálunk a színészetnek nemzeti feladata is van.” rendező,dramaturg színészpedagógus Paulay Ede 1836. március 12. igazgató színész fordító 1894. március 12.

3 Paulay és Az ember tragédiája
az egész darabot átdolgozta - a szöveg majd’ harmadát törölte - elhagyta a második prágai színt és az Űr- jelenetet - átalakította a londoni belső sorrendjét - tizennégy szín - előjátékra és öt szakasz - „képek” elgondolásait a Kisfaludy Társasággal és a bemutató előtt a Fővárosi Lapokban a nyilvánossággal is megismertette dramaturgia funkciójú kísérőzene – zeneszerző: Erkel Gyula öt szünettel négy órán keresztül tartó előadás a meiningeni színház és a bécsi Burgtheater hatása: történeti-historikus irányzat — különleges színpadi látványosságok

4 régi és új — Paulay által tervezett — díszletelemek
szcenika régi és új — Paulay által tervezett — díszletelemek a történeti hűségű háromdimenziós terek és jelmezek - díszletváltás ún. változási függönnyel - több színben – például Menny, Falanszter — süllyesztő – a férfi főszereplők ruháit Paulay tervezte – Jászai Marinak Paczka Ferenc és Feszty Árpád készítettek minden színhez új jelmezt a Bécsből hozott világítási berendezés effektjei vizuális trükkök (pl.: hold- és napfény, felhővonulás és vízhullámzás illúziója) szereplők több mint száz embert tanított be az epizódszerepekben is neves színészek léptek fel a főszerepeket az együttes legkiválóbb tagjaira bízta „Ádámok”: Nagy Imre, Szacsvay Imre, Pálffy György „Évák”: Jászai Mari, Fáy Szeréna, Hegyesi Mari, Márkus Emília Lucifer: Gyenes László

5 Főszereplők Az ember tragédiájában Jászai Mari 1850-1926
„Ott van mindenütt a férfi harcai, gyötrelme, kínja, csüggedése, kétségbeesése közt, mint vigasztaló, felemelő, bíztató, lelkesítő ellenkép: az élettárs, a női ideál”. Az ember tragédiájában „Egy gondolat bánt engemet…” „Tudom fel fog mosolyogni arcod,Ha megsugom. De jőj hát közelebb: Anyának érzem, óh,Ádám,magam. „ (Éva) „Gyűlölni nem születtem én, szeretni csak.” (Antigoné) Főszereplők „Kezem piros már mint tiéd; de azt Szégyenleném, ha szivem is oly fehér voln’, Mint a tied”. (Lady Macbeth) „Meghalni - nem királyi széken - ah!” (Gertrudis) A Petőfi Társaság tagja; 1919-ben elsőnek kapta meg a színészek között a Greguss-díjat. Jászai Mari A háború alatt minden szabadidejét a sebesült katonák között töltötte és minden jövedelmét rájuk költötte. 1872-től a Nemzeti Színház tagja –tragika. Tanított is a Színművészeti Akadémián. Mintegy 300 szerepet játszott… Filmszínész (A tolonc; Bánk bán) Művei: Tükröm, Színész és közönség …

6 Az ember tragédiájában
„Az önállóság útját választotta, s ezért még Istennel is szembe mert szállni.” Nagy Imre Az ember tragédiájában „Ha egyszer így szólnék a perchez: oly szép vagy, ó maradj, ne menj! Akkor bátran bilincsbe verhetsz, akkor pusztulnék szivesen!” (Faust) „Önmagam levék Enistenemmé, és amit kivívok, Méltán enyém.” (Ádám) „ Két fátyolt szakasztok el: Hazámról és becsületemről.” (Bánk bán) Gyönyörű adományaival, nagyszerű külsejével és muzsikahangjával… „Álom, álom, édes álom, Ah, csak most ne légy halálom.” (Csongor) 1870. április 1-jétől a Nemzeti Színház tagja. A Könyves Kálmán című drámában mutatkozott be mint Álmos. Az „utolsó hősszerelmes”. A Színművészeti Akadémia tanára volt. Ő maga is rendezett darabokat. Festészettel is foglalkozott.

7 Filmszerepek (A fogadalom, Meseország).
„ A sátáni természetet nagy drámai erővel tette hitelessé.” Gyenes László „Őt elveszíted! Mersz velem fogadni? Feltétlenül veszítenél, ha hagynád útamon haladni.” (Mefisztó) Az ember tragédiájában „Nem adhatok mást, csak mi lényegem. Dicsér eléggé e hitvány sereg.” (Lucifer) „Izzó dühöm békítitek szelíden S most béke és düh rázza minden ízem.” (Tybalt) „Ott van a haza,Hol a haszon - s miért ne húzzam azt?” (Biberach) 1882-től a Nemzeti Színházban Drámai gyakorlatot és beszédet oktatott a Színművészeti Akadémián. Intrikus szerepkör. - Lucifert 400-szor játszotta. Paulay tanítványa volt Filmszerepek (A fogadalom, Meseország).

8 Köszönjük a figyelmet!  A rendezés jelentősége
„Ilyen műnek nincsen soha végleges előadása.” (Hevesi Sándor) A rendezés jelentősége „Madách költeménye bibliája a Nemzeti Színháznak, amelyet örökké forgat, amelyből mindig tanul, amelyet sohasem fog teljesen kitanulni.” (Hevesi Sándor) ősbemutató:1883. szeptember 21., Nemzeti Színház - a „könyvdráma” a színpadon is megállja a helyét - hatalmas közönségsiker - látványvilág, a kortárs elvárások és problémák bemutatása, a birodalmi/nemzetiségi problematika elkerülése 1886. december 25-én az 50., a díszelőadás 1894. május 13-án a 100. előadás - kisebb változtatások - Paulay halála miatt a rendező: gr. Festetics Andor a későbbi előadások mintája színpadi újjáalkotó: Hevesi Sándor(1922) Köszönjük a figyelmet! 