Szja tv. változásai 2010 adóévre vonatkozóan.

Az előadások a következő témára: "Szja tv. változásai 2010 adóévre vonatkozóan."— Előadás másolata:

1 Szja tv. változásai 2010 adóévre vonatkozóan

2 Adótábla változás A számított adó összege 2010 évre:
forint 17 százalék, forinttól forint és az forinton felüli rész 32 százaléka. Adójóváírás: Bér és annak TB-jének 17%, havi Ft eFt-ig. 3.188 eFt feletti összeg 12%-val csökken eFt-ig

3 Adótábla változás A számított adó összege 2011 évre:
forint 17 százalék, forinttól forint és az forinton felüli rész 32 százaléka. Adójóváírás (mint 2010 évben is): Bér és annak TB-jének 17%, havi Ft eFt-ig. 3.188 eFt feletti összeg 12%-val csökken eFt-ig

4 Összevont adóalap változásai
Összevont adóalap része átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem adóalap-növelő összeg az összevont adóalap után a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerinti, a társadalombiztosítási járulék általános mértékével megállapított összeg biztosítási kötelezettség hiányában az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerinti jövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulás mértékével megállapított összeg. (adóalap-kiegészítés) ((Nem vonatkozik adóterhet nem viselő járandóságra))

5 Összevont adóalap változásai
Egyéb jövedelem: ha nem minősül bérnek, a felszolgálási díj, borra-való, hálapénz vagy más hasonló juttatás címén a munkavállalónak kifizetett (juttatott) bevétel Adóterhet nem viselő járandóság lesz; a korábban mentes munkáltatói lakáscélú vissza nem térítendő támogatás a szépkorúak jubileumi köszöntéséről szóló kormányrendelet alapján folyósított juttatás; a katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézmények ösztöndíjas hallgatójának illetménye (ösztöndíja) és egyéb pénzbeli juttatása ellenőrzött külföldi adózótól származó adózott eredményének a felosztott osztalékkal csökkentett részének a magánszemély részesedésére jutó része.

6 Összevont adóalap változásai
Önálló tevékenység körben a vállalkozói kivét módosul; Falusi vendéglátás adómentes bevétele megszűnik (váll.tev. Hiányában az egész bevétel önálló tev.bevétele lesz) Kikerül a jogtalan kltg. elszámolás szabálya (Ev) kivét-kiegészítés jogintézménye lép be, amelyet akkor kell alkalmazni, ha a vállalkozói kivét nulla, vagy éves összege nem éri el az adóévben a tevékenységre jellemző kereset éves összegét, és keletkezett osztalékalapból megállapított összeget

7 Összevont adóalap változásai
Nem önálló tevékenység körében új bevétel meghatározás: Ha a személyes közreműködői díj éves összege az adóévben nem éri el a tevékenységre jellemző kereset éves összegét, nem önálló tevékenységből származó bevétel (Osztalékból megállapított személyes közreműködői díj-kiegészítés) a személyes közreműködő számára a társas vállalkozás által az adóévben kifizetett osztalékból és/vagy osztalékelőlegként már kifizetett, az adóévben jóváhagyott osztalékból az az összeg, amely a személyes közreműködői díjjal együtt eléri a tevékenységre jellemző kereset éves összegét. (kifizető adóigazolása alapján bevallandó)

8 Összevont adóalap változásai
Nem önálló tevékenység körében bevétel meghatározás megszűnő mentességek miatt: után létesülő jogviszonyban az ágazati kedvezmények (kivéve közlekedési dolgozó kedvezménye) Köztisztviselők, bírók, igazságügyi, ügyészségi alkalmazottak ruházati költségtérítése Kiküldetéssel összefüggő napidíj a jogviszonyra jellemző jövedelemnek minősül (továbbra is nem bevétel; > fegyveres szervek, honvédségi állomány áthelyezése, átvezénylése kapcsán. kif., > nemz áru, személy fuvarozási tevékenység napi 25 euróig)

9 Összevont adóalap változásai
A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között hétvégi hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben kap a magánszemély. A nem önálló tevékenységből származó bevételt az adóalap megállapítása előtt csökkenti érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont (befizetett) tagdíj összege üzemanyag-megtakarítás címén fizetett, annak mértékét meg nem haladó összeg, de legfeljebb havi 100 ezer forint

10 Adókedvezmények változása
Megszűnik az SZJA tv § szerinti összevont kedvezmény. Ehhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések: Háztartási kedvezmény évi bevallásakor nem kell adatot közölni a számla sorszámára, az eladóra, és a számla összegére vonatkozóan. Tandíj halasztott kedvezménye 2010-től is elszámolható biztosítási kedvezmény visszafizetésére vonatkozó szabály hatályban marad. Tartós adományozás kedvezményét – feltétel nem teljesítése esetében – nem kell visszafizetni

11 Adókedvezmények változása
Megszűnik az alkalmi munkakönyvvel történő foglalkoztatásban érvényesített közteherjegy értékének 75%-a. Helyette belép: a kivét-kiegészítés összegére jutó átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó a személyes közreműködői díj-kiegészítésre jutó átlagos társasági adó (mindkét kedvezmény az átlagos vállalkozói adó, ill. TANYA összege) (átlagos adó: (adó, ill. TANYA) / adóalap két tizedes jegyre kerekítve) Őstermelői kedvezmény, és összevont adókedvezmény együttes 100 ezer forintos elszámolhatósági határa megszűnik:

12 Adókedvezmények változása
Családi kedvezmény korlát változás. Ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben az értékhatárt meghaladja, a családi kedvezmény összegéből az értékhatárt meghaladó jövedelemrész 15 százalékát meghaladó részt érvényesítheti. E rendelkezés alkalmazásában értékhatár: 7 millió 620 ezer forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján elérte, de egyetlen napján sem haladta meg a három főt, 8 millió 255 ezer forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a három főt, de egyetlen napján sem haladta meg a négy főt, 8 millió 890 ezer forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a négy főt, de egyetlen napján sem haladta meg az öt főt, 9 millió 525 ezer forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta az öt főt, de egyetlen napján sem haladta meg az hat főt, 10 millió 160 ezer forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta hat főt,

13 Adóelőleg levonási szabályok
Összevont adóalap adóját, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadót – az adóbevallásban/munkáltatói adómegállapításban történő utólagos elszámolással – adóelőlegként kell megfizetni. Nem terheli adóelőleg: az adóterhet nem viselő járandóságot, a magánnyugdíjpénztár által a kedvezményezett részére teljesített, nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetést, a nyugdíj-előtakarékossági számla terhére teljesített nem-nyugdíj szolgáltatás esetében megállapított adóalapot, a jövedelemszerzés helye szerint olyan államból származó jövedelmet, amellyel nincs a Magyar Köztársaságnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye (az adót a magánszemély az adóbevallásban állapítja meg és az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg) Ha az összevont adóalapba tartozó jövedelem kifizetőtől származik az adóelőleget a kifizető állapítja meg. (kivéve a számlaadásra kötelezett magánszemély által számlázott, valamint a felvásárlási jegy alapján kifizetett bevételből)

14 Adóelőleg levonási szabályok
Ha az összevont adóalapba tartozó jövedelem kifizetőtől származik az adóelőleget a kifizető állapítja meg, akkor is ha azt nem tudja levonni. Ilyenkor ; ha, a magánszemély vele munkaviszonyban áll a magánszemély részére bért (is) fizet társas vállalkozás, polgári jogi társaság, és a magánszemély a tevékenységében személyesen közreműködő tagságot eredményező jogviszonyban álló magánszemély helyett a megállapított adóelőleget megfizeti, és a magánszeméllyel szembeni követelésként nyilvántartásba veszi, és beszámíthatja a magánszeméllyel szemben fennálló bármely kötelezettségébe (minimálbér havi összegének 50 százalékánál jobban a kifizetést nem lehet korlátozni) ha, nincs további kötelezettsége akkor a magánszemélyt tájékoztatja a jövedelem kifizetéséről, és a le nem vont adóelőlegről, azt a magánszemély köteles megfizetni. Ha az összevont adóalapba tartozó jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy azt nem vonta le az adóelőleget a magánszemély fizet adóelőleget. Nem kell adóelőleg-alapot megállapítani az őstermelői tevékenységből amíg a bevétel a nemleges bevallási nyilatkozat megtételére jogosító összeghatárt nem haladja meg.

15 Adóelőleg levonási szabályok
Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a bevételt terhelő adóelőleget a magánszemély által adott nyilatkozat (adóelőlegnyilatkozat) figyelembevételével állapítja meg. Az adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély az adott esettől függően nyilatkozik; a bevétel adóelőleg-alapjának megállapításához levonandó költségről, az adóelőleg-megállapítás módjáról, a magánszemély összevont adóalapjának, adóterhet nem viselő járandóságainak adóévi várható összegéről, bér esetén az adójóváírás figyelembevételéről, a családi kedvezmény érvényesítéséről és megosztásáról, az állami végkielégítés megosztásának mellőzéséről, a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapotról A családi kedvezményre esetén a kedvezményre jogosultak együttesen nyilatkoznak; minden jogosult nevét és adóazonosító jelét minden eltartott nevét és adóazonosító jelét minden jogosult adóelőleget megállapító munkáltatójának nevét és adószámát,

16 Adóelőleg levonási szabályok
Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában; tételes igazolással elszámolható költség levonását kérte, és a költség meghaladja az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor a különbözet 39 százalékát; olyan adóelőleg-levonást kért (ideértve, ha az adóterhet nem viselő járandóságairól az adóelőleget megállapító munkáltatónak nem nyilatkozott), vagy oly módon fizette az adóelőleget, aminek következtében utóbb – neki felróható okból – az adóbevallása/munkáltatói adómegállapítása szerint befizetési különbözet mutatkozik, annak 12 százalékát a magánszemély bírságként az adóévre vonatkozó bevallásában feltünteti, és a bírságot megfizeti. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha az a) pont szerinti különbözet az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett költség összegének 5 százalékát, a b) pont szerinti különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg.

17 Adóelőleg levonási szabályok
A fizetendő adóelőleg az adóelőleg-alap összege alapján az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti legmagasabb adókulccsal megállapított összeg; Ha a magánszemély adóelőleg-nyilatkozat-ot tesz akkor az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerint kell ad adóelőleget megállapítani, Rendszeres jövedelmeknél marad az évesítési szabály (ehhez nem kell a munkavállaló adóelőleg nyilatkozata); havi jövedelem kifizetés 12 szeres adóalap képzés, hónapon belüli több rendszeres kifizetés esetében összevonás és 12 szeres adóalap képzés, Több havi visszamenőleges kifizetés, mintha tárgy havi kifizetések lennének, TB hatóság, és tartalékos katona illetménye; adóelőleg-alapot osztva a kifizetés alap napjaival, és e hányadost megszorozza 365-tel. Nem zárja ki az SZJA tv. a családi kedvezmény, illetve a súlyosan fogyatékosok kedvezményének elszámolását önálló, és egyéb jövedelmek esetében. Magánnyugdíjpénztár által a kedvezményezett részére teljesített, nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetésből adóelőleget von le. Egyéni vállalkozó vállalkozói adóelőleg fizetése

18 Természetbeni juttatások
Egyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások bevétele körébe tartozik: a munkáltató, a társas vállalkozás a munkavállalónak, a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának juttatott; személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel üdülési csekk/csekkek (2009-es kibocsátású csekk, még évi szabály szerint adózik) formájában juttatott bevételből – több juttatótól származóan együttvéve – vagy a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; meleg étkeztetés formájában juttatott bevételből a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára (utólag is) havi forintot meg nem haladó rész; az iskolarendszerű képzés átvállalt (viselt) költsége révén juttatott bevételből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész; iskolakezdési támogatás címén juttatott bevételből a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész; a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott bevétel.

19 Természetbeni juttatások
a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát, az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát, meg nem haladó rész; b) a munkáltató által a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíjpénztárba fizetett összeg. (feltéve, hogy a juttató a hozzájárulást havonta vagy több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben.)

20 Természetbeni juttatások
a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, valamint – ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) – a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának juttatott; üdülési csekk/csekkek formájában juttatott bevételből – több juttatótól származóan együttvéve – vagy a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a meleg étkeztetés formájában juttatott bevételből a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára (utólag is) havi forintot meg nem haladó rész; a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, azok közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának

21 Természetbeni juttatások
Egyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások bevétele után az adókötelezettség 25 százalék. A juttató az adókötelezettségének megállapításához figyelembe veszi a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételek fennállásáról szóló nyilatkozatát. Ha az adóhatóság adóhiányt állapít meg; akkor azt annak a juttatónak kell megfizetnie, amely nem rendelkezik a magánszemély említett nyilatkozatával, vagy egyébként nem fizette meg az adót. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetőleg a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie

22 Egyéni vállalkozók adózása
Vállalkozói adó mértéke 19%-ra nő. Veszteségelhatárolás adóhatósági engedélyezése megszűnik ig képzett fejlesztési tartalék hat éven keresztül áll rendelkezésre. előtt szgk-ra megkezdett ÉCS – az új típusú cégautó adó megfizetése mellett – tovább elszámolható (2009 évi (11 hó) új típusú cégautó adó 2010 I.n.évi bevallással teljesíthető utólag jog.köv. nélkül) Megszűnő bevételt csökkentő kedvezmények; Megfizetett helyi iparűzési adó. Szabadalom,és a használati és formatervezési mintaoltalom kedvezménye. A saját vállalkozáson kívül végzett K+F tevékenység költsége.

23 Egyéni vállalkozók adózása
Vállalkozói tevékenység szünetelése. A szünetelés időszakában költség nem számolható el A szünetelés megkezdésének évében befolyt bevétel gyakorolt kiadás Ev tevékenység részének bevétele, költsége A szünetelés megkezdésének évét követően befolyt bevétel, gyakorolt kiadás önálló tevékenység bevétele, költsége. A szünetelés megkezdésének évében – egyéni vállalkozói tevékenysége tekintetében - bevallásra kötelezett Szünetelés további éveiben bevallásra nem kötelezett, kivéve - kisváll kedvezmény feltételeinek, - foglalkoztatói kedvezmény feltételeinek, - fejlesztési tartalék tartásának feltételeinek, - 10%-os adókulcs alk. feltételeinek megsértése esetében adófizetési kötelezettség keletkezik Szünetelés tényét pénzforgalmi számlát vezető banknak be kell jelenteni (számlán keletkező kamat adókötelessé válik); Szünetelés alatt pénzforgalmi számla megszüntethető

24 Egyéni vállalkozók adózása
Egyéni céggé válással kapcsolatos adózás. Egyéni váll megszűnik a cégbejegyző határozat jogerő napjával (TANYA alany lesz), ezért előző nappal leltározási kötelezettségáll fenn. Adókötelezettség megállapítás megszűnés szabályai szerint a leltározás napjára; - bevétel a leltárban, illetve kimutatásban az egyéni cég rendelkezésére adott eszköz alapító okirat szerinti értéke - tulajdonba adásig el nem számolt ÉCS költség - éves bevallásban EV bevétele az egyéni cég tulajdonába nem adott befolyt követelés Nem kell a megszűnés szabályait alkalmazni - kisváll kedvezmény feltételeinek (eszköz egyéni cég felé átadásakor), - foglalkoztatói kedvezmény feltételeinek, - fejlesztési tartalék tartásának feltételeinek, - 10%-os adókulcs alkalmazása feltételeinek kötelezettségét egyéni cég átvállalja. Dönthet úgy is a vállalkozó, hogy a megszűnés szabályai nélkül megállapított adókötelezettség, a a fenti adókötelezettség közötti különbözetet – ha az 10.-eFt feletti három részletben fizeti meg.

25 Tartós befektetés Befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel kötött tartó befektetési szerződés évente kettő; > forintösszeget kamatozó bankbetét > ellenőrzött tőkepiaci ügyletre (állampapír, befektetési jegy) irányuló kamatjövedelmet eredményező befektetés alapján elkülöníthető kamatjövedelem, A szerződés kötésekor minimum 25.-eFt befizetéssel, ami éven belül korlát nélkül növelhető, Legalább három naptári éves lekötés, mely további minimum két évvel meghosszabbítható. A lekötés utáni hozamot terhelő adó; öt éves lekötési időszak végéig tartott befektetés hozama után 0%. Három éves lekötés végén, illetve öt éven belüli megszűnés esetében, a megszüntetéskor 10% Három éven belüli megszakítás esetében 20%

26 Köszönöm a figyelmet