Kézműves mesterségek A mesterség gyakorlásának keretei:

Az előadások a következő témára: "Kézműves mesterségek A mesterség gyakorlásának keretei:"— Előadás másolata:

1 Kézműves mesterségek A mesterség gyakorlásának keretei:
önellátás, házimunka (csak saját szükségletre) háziipar (megrendelésre, piacozásra) céhek (szabályozott működés) iparosok (falusi mesterek, családi vállalkozások) Értékesítés: vásárokon

2 Fonható növények feldolgozása
Elsősorban a házi munka az önellátás, illetve a szakmunka és a háziipar keretei között végezték Vízparti növények: fűzvessző, nád, gyékény, sás, káka Termesztett fonható anyagok: szalma, kukoricacsuhé Felhasználható anyagok még: faháncsok, hasítékok

3 Vízparti fonható növények
Nád A nádvágás a szegényparasztok egyik téli munkalehetősége volt. Elsősorban az alföldi házak tetőfedésére használták. Nádból készült építmények: - gazdasági épületek - pásztorkunyhók falazat - vejsze terelőfala és ketrecei - kisebb tárgyak (szövőszék bordája, nádseprű)

4 Nádvágó Átány, Heves megye

5 Nádkévék bekötése Átány, Heves megye

6 Nádvágás tolókaszával
Balaton

7 Somogyszentpál, Somogy megye
Nádtetős ház Somogyszentpál, Somogy megye

8 Nádtetős lakóház Balatonszentgyögy
Veszprém megye

9 Juhászkunyhó vasalóval Hortobágy, Hajdú-Bihar megye

10 Hortobágy, Hajdú-Bihar megye
Szárnyék Hortobágy, Hajdú-Bihar megye

11 Hortobágy, Hajdú-Bihar megye
Szárnyék Hortobágy, Hajdú-Bihar megye

12 rác vejsze

13 Borda készítése szövőszékhez Bardócz, v. Udvarhely megye

14 2. Sás A sásféléknek fontos szerepe volt a takarmány biztosításában.
- a puhább fajtákat zölden és szárítva is adták a szarvasmarháknak - a keményebb levelű sásféléket alomként hasznosították Használták: - kötöző anyagként a szőlőművelő vidékeken (Kis-Balaton, Hegyalja) - aratókötél a kévekötéshez - kötöttek belőle szakajtót, vékát és lábtörlőt is

15 3. Gyékény Augusztusban vágják mocsaras, vízjárta réteken,
tavakon, folyók mellékágaiban. Ahol a gyékény megterem, minden faluban akad néhány hozzáértő gyékényfonó, aki alkalmilag és rendelésre dolgozik. Nagyobb mocsarak és vízjárta területek mellett a házimunkából fontos háziiparrá fejlődött. A napon kiteregetett, megszáradt növényt kévébe kötve szállítják, és otthon dolgozzák föl.

16 Gyékényfonó: A földön ül, lábával rögzíti a gyékényt,
a kezével pedig fon. A gyékénykötélből rendszerint spirális technikával alakítja ki a terménytartó kosarakat, szakajtókat, lábtörlőket stb.

17 Gyékényfonás a Sárréten, Hajdú-Bihar megye

18 Gyékényszövés: több előkészületet kíván
1. lehántják a gyékény külső rétegét 2. az alatta levő rostokról lefejtik a gyékényszár finom szalagjait, az ún. selymet 3. majd a bélgyékényt meghasítják A selyemből két tenyér közt zsineget sodornak, amely a szövés hosszanti vetülékszálát képezi. A szövés földbe vert karókhoz erősített, egyszerű szövőszéken történik.

19 Gyékényszövés, Cigánd, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

20 Gyékényből készült kisszék
Tápé, Csongrád megye

21 Gyékényszatyrok, gyékénypapucsok a piacon
Bákó

22 Termesztett fonható növények
Csuhé A kukorica csőborító levelének hasznosítása a folyószabályozások, lecsapolások után kezdődött el, amikor a gyékény termőterületei lecsökkentek. A kukoricacsőről lefejtett leveleket csomóba kötve a padláson tárolják. Feldolgozása: - langyos vízben áztatják - keskeny csíkokra hasítják - fonják .

23 Csuhéból készített tárgyak:
- házi faragású székek ülőkéinek befonása - kezdetleges fekvőhelyek (dikó, vacok) befonása - csuhé lábtörlő - csuhészatyor - csuhépapucs

24 Csuhészatyor fonása

25 Csuhészatyrok

26 Csuhészatyrok fonása

27 Csuhészatyrok piacra szállítása lovaskocsival

28 2. Szalma A rendszerint külön aratott, válogatott búza- vagy rozsszálak kalászaiból sulyokkal kiverik a magot. Előkészítés: - tisztítják a szalmát: ízekre szedik a bütyöknél elvágják a levélhüvelyeket eltávolítják - fonadékká alakítják: a tiszta, megnedvesített szalmából 6, 7, 8, 12 szálával lapos szalagfonatokat készítenek, amelyeket leginkább a szalmakalap készítésénél alkalmaznak.

29 szalmafonatok

30 Kalotaszentkirály, v. Kolozs megye
Női szalmakalap Kalotaszentkirály, v. Kolozs megye

31 Kalotaszentkirály, v. Kolozs megye
Férfi szalmakalap Kalotaszentkirály, v. Kolozs megye

32 Szalmakalap árus a csíkszeredai piacon v. Udvarhely megye

33 Szalmakötéssel készülhet még:
- méhkas - terménytároló edények - székülőke

34 Szalmakötő munka közben
Krizba, v. Brassó megye

35 farkasfej röpnyílással
Szalmából font méhkas, farkasfej röpnyílással Baranya megye

36 Tojástartó szalmaedény Dálnok, v. Háromszék megye

37 Szalmafonással készült ülőkéjű szék Nagycsány, Baranya megye

38 Szalmafonatos dikó

39 3. Seprűcirok A söprűkötés régi háziipari ág. Kezdetleges eljárás:
- a kalászt nem vágják le a szárról, hanem fűzfavesszővel vagy dróttal nyélre kötözik Tartósabb és esztétikusabb söprűforma: („fordított vállú”) - a kalászt vagy szakállt kádakban áztatják és fehérítik (kénezik) - söprűkötőgép segítségével puha dróttal nyélre kötözik - színes madzaggal körülhurkolják („varrják”) - végül a végét egyenesre vágják

40 Cirokseprűk Átány, Heves megye

41 Cirokseprűvásár Hajdúnánáson
Hajdú-Bihar megye

42 A vessző feldolgozása Kaskötők, kosárfonók Paraszti kaskötők:
a télen levágott hántolatlan, zöld, fekete fűz-, nyír- vagy mogyoróvesszőből kötötték tárgyaikat - sövényt vagy használati tárgyakat készítettek

43 sövény

44 Vesszőből font kerítés Adorján, Bács-Bodrog megye

45 Talpas-vázas ház sövényfala

46 Vesszőből font tyúkól, Vízvár, Somogy megye

47 Vesszőkas Berzence

48 Kosárfonás Kopács, Baranya megye

49 Kosárfonás Szatmár-Bereg megye

50 Kosárfonás Onga

51 Füles kosár

52 Karkosár

53 Kosárfonók: A munka menete:
- vékonyabb, hámozott, hasított vesszőből dolgoztak - háziipari vagy kisipari ágazat - gyakran a vakok kenyéradó foglalkozása - kézikosarakat, fonott bútorokat készítettek A munka menete: - kerek tárgyaknak előbb a fenekét kötik meg - ebbe tűzdelik a bordákat, a formát és a szerkezetet biztosító vastagabb vesszőket - a felső perem felé haladva végzik el a fonást

54 Füles kosár

55 Karkosár

56 Kenyértartó

57 Láda

58 Fonott demizsonok

59 Fonott üveg