A járulékokat, szociális hozzájárulási adót, és egészségügyi hozzájárulást érintő 2017. évközi és 2018. január 1-től hatályos változások.

Az előadások a következő témára: "A járulékokat, szociális hozzájárulási adót, és egészségügyi hozzájárulást érintő 2017. évközi és 2018. január 1-től hatályos változások."— Előadás másolata:

1 A járulékokat, szociális hozzájárulási adót, és egészségügyi hozzájárulást érintő évközi és január 1-től hatályos változások

2 Közérdekű nyugdíjas szövetkezet 1.
A szövetkezetekről szóló évi X. törvény alapján től alapítható. A nyugdíjas szövetkezetnek csak olyan természetes személy tagjai lehetnek, akik a szövetkezet tevékenységében személyes közreműködést vállalnak. A tagok 90 százalékának öregségi nyugdíjban, átmeneti bányászjáradékban* kell részesülnie (T/18533: korhatár előtti ellátás) Öregségi nyugdíj: öregségi teljes nyugdíj öregségi résznyugdíj 40 év jogosultsági idővel megállapított nyugdíj Korhatár előtti ellátás: korkedvezményes nyugdíj táncművészeti életjáradék szolgálati járandóság *Hatályos: tól

3 Közérdekű nyugdíjas szövetkezet 2.
A nyugdíjas szövetkezet tagja a szövetkezettel tagsági megállapodást köt, ami kiterjed a személyes közreműködés konkrét tartalmára, módjára és ellentételezésére. A személyes közreműködést a nyugdíjas szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás keretében is teljesítheti. Sajátos jogviszony, amelynek keretében a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja teljesíti a személyes közreműködését, és amelyre a Ptk. megbízásra vonatkozó, valamint az Mt. meghatározott szabályait kell alkalmazni. A „nem nyugdíjas” 10 százalék tagság foglalkoztatása

4 Közérdekű nyugdíjas szövetkezet 3.
A közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban, átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja nem minősül biztosítottnak [Tbj. 5. § (1) bekezdés b) pont]. Nincs járulékfizetési kötelezettség (14%-al több marad), nincs kereseti korlát! A közérdekű nyugdíjas szövetkezet és az öregségi nyugdíjban, átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja között fennálló jogviszony nem eredményez szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettséget [Szocho. tv § (2) bekezdés b) pont, (3) bekezdés e) pont]. Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem, amelyet a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban, átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja a szövetkezet tevékenységében kifejtett személyes közreműködésének ellenértékeként a közérdekű nyugdíjas szövetkezettől szerzett [Eho. tv. 3. § (6) bekezdés]. A közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek szakképzési hozzájárulást nem kell fizetnie. [Szht. 2. § (1) bekezdés b) pontja] Hatályos: től

5 Közérdekű nyugdíjas szövetkezet 4.
A közérdekű nyugdíjas szövetkezet a NAV felé köteles a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás megkötése napján bejelenteni: a közérdekű nyugdíjas szövetkezet adószámát, a szövetkezeti tag (öregségi nyugdíjas, átmeneti bányászjáradékban részesülő) adóazonosító jelét TAJ számát, nyugdíjfolyósítási törzsszámát. Ha a közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tag jogviszonya megszűnik, akkor azt a jogviszony megszűnését követő 8 napon belül kell bejelenteni [Art. 16. § (11)-(12) bekezdés]. A bejelentési kötelezettséget ügyfélkapun keresztül (’T1045NY), vagy telefonos ügyfélszolgálaton (185-ös telefonszámon) keresztül lehet teljesíteni. Hatályos: től

6 Saját jogú nyugdíjas fogalma
Saját jogú nyugdíjas az a természetes személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban …..részesül [Tbj. 4. § f) pont]. A 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátások: a) társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás: aa) öregségi nyugdíj, c) rehabilitációs járadék. Hatályos: től

7 Biztosítottak köre Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselők (ideértve: a polgármestert, a főpolgármestert, a megyei önkormányzat közgyűlésének elnökét, az alpolgármestert, a főpolgármester-helyettest, a megyei önkormányzat közgyűlésének alelnökét, a jegyzőt, az aljegyzőt), feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér 30 százalékát, illetőleg naptári napokra annak 30-ad részét [Tbj. 5. § (2) bekezdés]. A közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény VII/A. Fejezete alapján a főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya a képviselő-testület és a polgármester között választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony. E jogviszonyok a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján esnek biztosítási kötelezettség alá. Hatályos: től

8 Egészségügyi szolgáltatási járulék 1. [Tbj. 16. § (1) bekezdés i) pont]
Az oktatásért felelős miniszter mellett már a külügyekért felelős miniszter is adományozhat olyan ösztöndíjat külföldi állampolgár részére, amely tanulói, hallgatói jogviszony létesítésével jár együtt. A külügyekért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban álló személy is jogosult egészségügyi szolgáltatásra. Hatályos: től

9 Egészségügyi szolgáltatási járulék 2. [Tbj. 19. § (4) bekezdés]
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7320 forint (napi összege 244 forint). Hatályos: től

10 Az Art. módosításával összefüggő változások
Az egészségügyi szolgáltatási járulékhoz kapcsolódó bejelentési, változás bejelentési kötelezettségek Art. 20. § (6)-(11) Tbj. 45/A.§ A járulékkülönbözet elszámolása: Art. 30. § Tbj. 52/A.§ Biztosított bejelentése: Art. 16. § (4) új Art. 1. melléklet 3. Bevallás: Art. 31. § (2) új Art. 50. § Hatályos: től

11 Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény (Szocho tv.) évközi és 2018.évi változásai

12 Elévülési időn belül visszamenőlegesen alkalmazható!
Külföldön tanuló vállalkozók 1. [Tbj. 30/A. § (3) és (5) bekezdés; 65/H. §] A természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, eva adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva tv-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, ha az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Elévülési időn belül visszamenőlegesen alkalmazható! Hatályos: tól

13 Külföldön tanuló vállalkozók 2. [Tbj. Vhr. 7/B. § ]
Az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok igazolására a) külföldi felsőoktatási intézmény esetében olyan munkanapokon végzett felsőoktatási tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények teljesítéséhez oktatói személyes közreműködést igénylő foglalkozások (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció) szükségesek, b) külföldi köznevelési intézmény esetében olyan munkanapokon végzett iskolarendszerű köznevelési tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények teljesítéséhez pedagógus, szakképzés esetén pedagógus és gyakorlati oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozások (tanítási óra, szakmai gyakorlat) szükségesek.

14 Külföldön tanuló vállalkozók 3. [Szocho tv. 456
Külföldön tanuló vállalkozók 3. [Szocho tv § (4) bekezdés a) pont; (5) bekezdés; 458.§ (5) és (5b) bekezdés; 467/K. §; 467/I. §] Nem kell az adóalap megállapításának különös szabályait alkalmazni abban az esetben, az egyéni vagy társas vállalkozó az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Igazolás: a Tbj. vhr. 7/B. §-a szerint. 2011. november 26-tól alkalmazható! Hatályos: től

15 Az adó mértéke [Szocho tv. 459. § (1) bekezdés;467/J.§]
től 19,5 százalék Az adó, adókedvezmény mértékének változása esetén a megváltozott adómérték, kedvezménymérték arra a hónapra vonatkozóan bevallott jövedelmekre alkalmazható először, amely hónapban a megváltozott adó mérték, kedvezmény mérték hatályba lép.

16 Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 2018
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény évi változásai

17 Az egészségügyi hozzájárulás mértéke [Eho. tv. 3. § (1) bekezdés; 11/D
től 19,5százalék Az egészségügyi hozzájárulás mértékének változása esetén a megváltozott mérték arra a hónapra, adóévre vonatkozóan bevallott jövedelmekre alkalmazható először, amely hónapban, adóévben a megváltozott egészségügyi hozzájárulás mértéke hatályba lép.

18 Hatályon kívül helyezett rendelkezések [Eho. tv. 3
Hatályon kívül helyezett rendelkezések [Eho. tv. 3. § (3) bekezdés e) pont, 11. (3)-(4) bekezdés§] Megszűnik a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség az ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem után (2017. évi jövedelem után még vallani kell!) Megszűnik az ezzel kapcsolatos nyilatkozattételi és előleg levonási, befizetési kötelezettség. Hatályos: től

19 Egyéb, foglalkoztatáshoz kapcsolódó módosítások

20 Minimálbér: 138.000.- Ft/hó (6.350.-Ft/nap, 794.-Ft/óra)
Garantált bérminimum: Ft ( Ft/nap, Ft/óra) [A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 430/2016. (XII. 15.) Korm. Rendelet] Rehabilitációs hozzájárulás mértéke: x 9 = Ft/fő/év Egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos a) kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy b) - ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár - a garantált bérminimum napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzatát (a továbbiakban: mentesített keretösszeg). Ezt a szabályt évre is alkalmazni kell. [Efo. tv. 9. § (2) bekezdés, 19. §].

21 A kisadózó vállalkozások tételes adóját érintő 2017. évközi és 2018
A kisadózó vállalkozások tételes adóját érintő évközi és évi változások A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII. törvény (Katv.)

22 Az adóalanyiság megszűnéséhez kapcsolódó változások 1. [Katv. 5
Az adóalanyiság megszűnéséhez kapcsolódó változások 1. [Katv. 5. § (1) bekezdés h) és i) pont; 6. §] A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének hónapja utolsó napjával, ha az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a kisadózó vállalkozás terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg; az adószám alkalmazását felfüggesztő vagy törlő határozat jogerőre emelkedésének hónapja utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás adószámának alkalmazását az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt jogerősen felfüggeszti vagy törli. Az adóalanyiság megszűnésének évére és az azt követő 12 hónapra az adóalanyiság ismételten nem választható. Hatályos: tól

23 Az adóalanyiság megszűnéséhez kapcsolódó változások 2. [Katv. 5
Az adóalanyiság megszűnéséhez kapcsolódó változások 2. [Katv. 5. § (1) bekezdés j)] A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot, azzal, hogy az állami adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha a kisadózó vállalkozás az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti és a tartozás megfizetését igazolja. Hatályos: től

24 Főállású - nem főállású kisadózó [Katv. 2. § 8. i) pont]
Főállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:… a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat. Hatályos: től

25 Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás [Katv. 2. § 12. f) és 22. pont, 32/C. §] tól nem minősül a kisadózó vállalkozás bevételének a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás. A költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított olyan támogatás, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap, ideértve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti támogatást is. Átmeneti rendelkezés: jét követően kifizetett támogatásokra is alkalmazható (korábban: től).* *Hatályos: tól

26 Ügyvédi iroda [Katv. 3. §] A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya a) az egyéni vállalkozó, b) az egyéni cég, c) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, d) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság, e) az ügyvédi iroda,* ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy adókötelezettségeit e törvény II. Fejezet rendelkezései szerint teljesíti. Az adóalanyiság létrejöttének nem akadálya, ha az adóalany az adóévre az Szja tv. szerinti átalányadózást vagy az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságot választott. *Hatályos: től

27 A kisadózót megillető ellátások, a jövedelem [Katv. 10. § (1) bekezdés]
A főállású kisadózó biztosítottnak minősül, társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásra jogosultságot szerezhet. Az ellátások alapja: Ft/hó tételes adóhoz Ft * Ft/hó tételes adóhoz Ft * A nem főállású kisadózó nem minősül biztosítottnak, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra nem jogosult. *Hatályos: től

28 Nyilatkozat - bevallás [Katv. 11. § (1) bekezdés]
A kisadózó vállalkozás az adóévet követő év február 25-ig az állami adóhatóság által rendszeresített, papíralapon vagy elektronikus úton benyújtott nyomtatványon nyilatkozatot tesz az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről. A nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül. A nyilatkozat bevallás módjára helyesbíthető, annak elmulasztása, hibás vagy késedelmes teljesítése esetén a kisadózó a bevallásokra vonatkozó szabályok szerint szólítható fel a kötelezettség teljesítésére, illetve ennek eredménytelensége esetén a kisadózó bevallás elmulasztása miatt szankcionálható. *Hatályos: től

29 Osztalékadót kiváltó adó alapja [Katv. 26. § (2) bekezdés]
Ha a Kkt, a Bt és az egyéni cég áttér a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá, az üzleti évre vonatkozó beszámoló alapján, a beszámoló letétbe helyezésére előírt határidőig megállapítja az osztalékadót kiváltó adó alapját. Nem kell figyelembe venni: a mérlegben kimutatott, a társasági adóalanyiság időszakában keletkezett eredménytartaléka terhére felvett osztalékelőleg követelés könyv szerinti értékével, feltéve, hogy az előleget a beszámoló elfogadásakor osztalékként jóváhagyták. Hatályos: tól

30 Köszönöm a figyelmet!