Regisztráció az Online Számlaadat-szolgáltatáshoz

Az előadások a következő témára: "Regisztráció az Online Számlaadat-szolgáltatáshoz"— Előadás másolata:

1 Regisztráció az Online Számlaadat-szolgáltatáshoz https://onlineszamla
Regisztráció az Online Számlaadat-szolgáltatáshoz június

2 TESZT

3 Regisztráció: június 18-tól
Regisztráció: június 18-tól Éles üzem: július 1-től

4 Regisztráció Ki járhat el?
Törvényes képviselő Eljárási jogosultságot automatikusan biztosítja a NAV, de a regisztrációt végig kell csinálni!!! Kivéve ha kérte a képviselő az ügyintézési jogának törlését II. Állandó meghatalmazott EGYKE nyomtatványon nyilvántartásba vett

5 Regisztráció Ki járhat el? Állandó meghatalmazott
valamennyi elektronikusan, telefonon, valamint személyesen és papír alapon intézhető ügytípusban teljeskörű képviseletre jogosult (EGYKE adatlap 01-A lapjának D/3. rovat jelölésével) valamennyi adóügy elektronikus intézésére jogosult (EGYKE adatlap 01-A lapjának E/1. rovat jelölésével)

6 Regisztráció Ki járhat el? Állandó meghatalmazott
valamennyi adóügyi bevallás, adatszolgáltatás és elektronikusan teljesíthető bejelentés, beadvány, kérelem intézésére jogosult (EGYKE adatlap 01-B lapjának H/1. rovat jelölésével) valamennyi adatszolgáltatás intézésére jogosult (EGYKE adatlap 01-B lapjának H/8. rovat jelölésével) általános forgalmi adóval összefüggő adatszolgáltatások elektronikus intézésére jogosult (az EGYKE adatlap 01-B lapjának H/12. rovat jelölésével)

7 A regisztráció folyamata
II. az adózó azonosítása A tesztrendszerben korábban regisztráltaknak az éles rendszerben ismételten regisztrálniuk kell!!!

8 A regisztráció folyamata

9 A regisztráció folyamata
I. adózó képviseletében eljáró természetes személy azonosítása II. az adózó azonosítása

10 A regisztráció folyamata
Természetes személyek I. adózó képviseletében eljáró természetes személy azonosítása 1. ügyfélkapun keresztüli azonosítás 2. személyes adatok megadása – adóazonosító jel elegendő június 18-tól! Ellenőrzés panelra kattintással megtörténik a viszontazonosítás

11 A regisztráció folyamata
Természetes személyek Vizsgálja a rendszer, hogy a megadott azonosító adatokkal létezik-e már regisztrált felhasználó. Amennyiben már létezik felhasználó, lehetőség van arra, hogy a regisztrációt végző személy korábbi felhasználónevét használja. Ez akkor lehet célszerű, ha az elsődleges felhasználó több adózó nevében is jogosult eljárni, és azok regisztrációját is ő végezte

12 A regisztráció folyamata
Adózók azonosítása A „Regisztráció típusa” alatt lenyíló panellel kell kiválasztani, hogy a regisztrációt végző adózó gazdálkodó szervezet vagy egyéni vállalkozó (adószámot és adóazonosítót is meg kell adni).

13 A regisztráció folyamata
Adózók azonosítása Utolsó lépés a részletes adatok megadása

14 A regisztráció folyamata
Elsődleges felhasználók A már regisztrált adózóhoz felvehető további elsődleges felhasználó is, ha több törvényes képviselő vagy állandó meghatalmazott van. A regisztráció megegyezik az előbbiekkel. Az elsődleges felhasználók azonos, teljes körű jogosultsággal rendelkeznek az Online Számla rendszerben. Ezzel biztosítható az is, hogy ha pl. megváltozik a vezető tisztségviselő személye vagy új állandó meghatalmazottat választ az adózó, az új képviselő regisztrációja megtörténhessen. Az adózó/törvényes képviselő/állandó meghatalmazott, mint elsődleges felhasználó a bejelentkezést követően a „FELHASZNÁLÓK” oldalon az „ÚJ FELHASZNÁLÓ” gomb kijelölése után megjelenő ablakban jelenthet be (igényelhet) az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges technikai felhasználót, hozhat létre másodlagos felhasználót.

15 A regisztráció folyamata
Másodlagos felhasználók Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, számlák lekérdezése vagy exportálása, illetve kézi számla feltöltése, a felület használatának biztosítása érdekében másodlagos felhasználó is létrehozható. A „Cég-felhasználó kapcsolatok” felületen választható ki a törzsszámot tartalmazó piros panelre történő kattintással, hogy mely adózóhoz legyen másodlagos felhasználó létrehozva.

16 A regisztráció folyamata
Másodlagos felhasználók Az adózó kiválasztását követően a “FELHASZNÁLÓK” oldalon az “ÚJ FELHASZNÁLÓ” panel kijelölése után a “Másodlagos felhasználó” opcióra kattintva adható meg a másodlagos felhasználó.

17 A regisztráció folyamata
Másodlagos felhasználók A másodlagos felhasználó hozzáadása során, felhasználónév és jelszó megadása kötelező. Itt lehet beállítani az online számla adatkezelővel és az online számlázó programmal kapcsolatos jogosultságokat.

18 A regisztráció folyamata
Technikai felhasználó A számlázó programból teljesítendő adatszolgáltatás esetén adatszolgáltatás kizárólag gép-gép kapcsolat (interfész) útján történik melynek használatához szükséges adatokat, azaz a technikai felhasználót nyilvántartásba kell venni. A „Cég-felhasználó kapcsolatok” felületen választható ki a törzsszámot tartalmazó piros panelre történő kattintással, hogy mely adózóhoz legyen másodlagos felhasználó létrehozva.

19 A regisztráció folyamata
Technikai felhasználó Az adózó kiválasztását követően a “FELHASZNÁLÓK” oldalon az “ÚJ FELHASZNÁLÓ” panel kijelölése után a “Technikai Felhasználó” opcióra kattintva adható meg a technikai felhasználó.

20 A regisztráció folyamata
Technikai felhasználó A technikai felhasználó véglegesítéséhez jelszó megadása kötelező, továbbá itt lehet beállítani a számlák beküldésére, kezelésére és a számlák lekérdezésére vonatkozó jogosultságokat.

21 A regisztráció folyamata
Technikai felhasználó A „Mentés” gomb aktiválását követően automatikusan létrejön egy Felhasználónév, ezt követően a „Részletek” lap alján található „Kulcsgenerálás” nyomógombra kattintva XML aláírókulcs és XML cserekulcs generálható, mely kulcsok az adózó számlázó programja és a NAV szervere közötti kommunikációhoz szükségesek. A kulcsoknak nincs elévülési ideje, ugyanakkor az arra jogosult felhasználó – figyelemmel a saját biztonsági intézkedéseire – tetszőleges gyakorisággal megváltoztathatja az adott technikai felhasználó jelszavát vagy kulcsait továbbá módosíthatja a kapcsolattartás nyelvét és a jogosultságokat.

22 Számla adatszolgáltatás – automatikus, gépi bejelentés
Ügyfél által használt számlázó rendszer Egyszeri adatszolgáltatási kulcs kérése Egyszeri adatszolgáltatási kulcs kiadása Adatszolgáltatás beküldése a kapott kulccsal Adatszolgáltatás feldolgozottságának lekérdezése Adatszolgáltatás feldolgozási válasz megküldése (Rendben, Figyelmeztetés, Hiba) Hiba: kötelező az újraküldés a helyes adatokkal Figyelmeztetés: nem feltétlenül kötelező az újraküldés

23 Üzemzavar, karbantartás, internet probléma [23/2014. NGM rendelet 13/B
Üzemzavar, karbantartás, internet probléma [23/2014. NGM rendelet 13/B. § (1)-(3) bek.] Üzemszünet, üzemzavar, karbantartás fogadó (NAV) oldalon tervezett karbantartásról tájékoztató közlemény a kezdő és a megszűnési időpontról adatszolgáltatás teljesítése üzemzavar karbantartás internet szolgáltatás elégtelensége megszűnést követő 24 órán belül elektronikus úton 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 13/B. § (1)-(3) bekezdése

24 Üzemzavar, karbantartás, internet probléma [23/2014. NGM rendelet 13/B
Üzemzavar, karbantartás, internet probléma [23/2014. NGM rendelet 13/B. § (1)-(3) bek.] Üzemzavar, internet szolgáltatás elérhetetlensége az adatszolgáltatásra kötelezett adóalany oldalán üzemzavar internet szolgáltatás elégtelensége Teendők 48 órát meghaladó üzemzavar esetén 48 óra leteltekor bejelentés a NAV rendszerébe ezt követő 24 órán belül MANUÁLIS RÖGZÍTÉS amennyiben az üzemzavar/internet szolgáltatás elégtelensége nem hárul el ismételt bejelentéssel az időkeret 24 órával többször hosszabbítható az üzemzavar megszűnéséig megszűnést követő 24 órán belül elektronikus úton 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 13/B. § (4)-(5) bekezdése

25 Nyomdai úton előállított számlák adatairól adatszolgáltatás
Értékhatártól függ a gyakoriság. Az adóalany ha az áthárított adó összege eléri vagy meghaladja a forintot, de az forintot nem éri el, a számla kibocsátását követő 5 naptári napon belül, ha az forintot eléri vagy meghaladja, a számla kibocsátását követő naptári napon köteles adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatást az adóhatóság által erre a célra biztosított elektronikus felületen kell teljesíteni.

26 Adatszolgáltatás a nyomdai úton előállított számlák adatairól
A módosító vagy érvénytelenítő számlákról is szükséges az adatszolgáltatás [Áfa tv § szerinti adattartalomról]. a) az okirat kibocsátásának kelte; b) az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja; c) hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja; e) a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetőleg annak számszerű hatása, ha ilyen van. Az adatszolgáltatást a NAV által erre a célra biztosított elektronikus felületén kell teljesíteni.

27 Adatszolgáltatásra kötelezett számlák szűrése
Nem számla dokumentumokról nem szabad adatot szolgáltatni! (belső bizonylatok, könyvelési bizonylatok, a díjbekérő, pro forma számla, nyugta, számviteli bizonylat, kézi számla rögzítése a számlázó programban…) Belföldi adóalany vevő azonosítása (külföldi vevő, magánszemély vevő kizárása) 100 ezer forintos értékhatár Áthárított áfa Módosító számlák kezelése Adatszolgáltatásra kötelezettek azok a számlák és számlával egy tekintet alá eső okiratok, melyek a 100 ezer forintos adóértéket elérik vagy meghaladják, valamint Magyarországon nyilvántartásba vett adóalanyoknak került kibocsátásra. Amennyiben egy módosító számla a módosítással haladja meg a 100 ezer forintot, akkor a módosító számla már adatszolgáltatásra kötelezetté válik, ugyanakkor az alapszámla nem. Ugyan így nem lesz adatszolgáltatásra kötelezett a július 1. előtt kibocsátott alapszámla akkor sem, ha azt július 1. után módosítja egy bizonylat. Tehát nem beszélhetünk visszamenőleges adatszolgáltatásról. A jogszabályi kötelezettség a számlákra, számlákkal egy tekintet alá eső okiratokra vonatkozik. Mivel számlázó rendszerből nem csak számlák, hanem nyugták, számviteli bizonylatok (jellemzően belső bizonylatok, könyvelési bizonylatok, de ide lehet sorolni a díjbekérő, pro forma számlát) is előállhatnak, ezért fontos ezeknek a kiszűrése. Nyugta és számviteli bizonylat nem szerepelhet az adatszolgáltatásban. Előfordul olyan ügyviteli folyamat is, amikor a kézi számlatömbökben rögzített számlák adatait a könyvelés zártsága miatt utólag a számlázó rendszerben is rögzíti a társaság. Ebben az esetben a kézi számlatömbből kiállított és kibocsátott számlára vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség, a számlázó rendszerben könyvelési célból utólag rögzített dokumentumról (mely nem tölti be a számla funkcióját) nem szabad adatot szolgáltatni. Létezik olyan vállalkozási gyakorlat is, hogy egy nap végén a számlázó rendszerben kiállítanak egy napi összesítő bizonylatot, mely alapján megtörténik a könyvelés. Ez a bizonylat sem kerülhet be az adatszolgáltatásba, hiszen nem tölti be a számla funkcióját. Ráadásul kiállításakor egyértelműen fel kell tüntetni azt az információt is, hogy nem adóügyi bizonylat. 2017. január 1-jén lépett hatályba az Áfa törvénybe az a módosítás, hogy a legalább 100 ezer forint áthárított adót tartalmazó számla esetében fel kell tüntetni a vevő adószámát. Amennyiben a vállalkozás megfelelő gyakorlatot folytat, akkor a vevő adószámának vizsgálata elegendő annak kiszűrésére, hogy a számlán magyar adóalany szerepel-e vagy nem. A magyar adóalanyok közé tartozik az alanyi mentes vállalkozás, valamint az Áfa regisztrált adóalany is. Az adatszolgáltatási kötelezettséget nem befolyásolhatja, hogy a vevő az adott ügylet tekintetében adólevonásra jogosult-e vagy sem. Magyarországi letelepedettséggel nem rendelkező vevő esetén pedig kiemelten fontos tisztázni, hogy vevőként milyen minőségben jár el, az adott teljesítés mely entitásához kapcsolódik. Bár ez eddig is kiemelten fontos ellenőrzés volt a számlát kiállító adóalany részéről, az adatszolgáltatási szabályozás alapján további kötelezettséget keletkeztet, ha a vevő a magyarországi Áfa regisztrációjánál számolja el, vagy azon köteles elszámolni az adott ügyletet. Az adatszolgáltatási kötelezettség nem terjed ki a nem adóalanyi körre. Tehát a magánszemélyeknek kiállított számláról nem szabad (sőt tilos!) adatot szolgáltatni, mivel a jogszabályi kötelezettség a vevő tekintetében egy merev szabályozást jelent, melytől nem lehet eltérni. Befogadói oldalon is szükséges megvizsgálni az adóalanyiságot. Amennyiben magyar adóalany szerepel az értékesítői oldalon, akkor lehet az adott számlára vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettség. Külföldi vállalkozások által kiállított számlák esetében itt is alapvetően tisztázandó kérdés, hogy ha van Áfa regisztrációja az értékesítőnek, akkor melyik entitása az adott bizonylat kibocsátója. Amennyiben ez a számláról nem derül ki egyértelműen, akkor a számla befogadójának mindenképpen tisztáznia szükséges, hogy az adott számlát például egy német adóalanytól, vagy a német társaság magyarországi Áfa regisztrált entitásától kapta. Ez utóbbi esetben adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezhet. Az adatszolgáltatásra akkor köteles a számla, ha az áthárított adó összege meghaladja a 100 ezer forintot. A feltétel egy viszonylag egyszerű szűrési paramétert tartalmaz a legtöbb szoftver fejlesztőnek, ugyanakkor mindenképp fontos ismerni az áthárított adó fogalmát. Az adó áthárítása azt jelenti, hogy az értékesítő felszámítja és befizeti az adót, a vevő pedig az adóval növelt összeget fizeti meg. Amennyiben a vevő adóalany és az adott ügylet tekintetében a jogszabály engedi az adó levonását, akkor a vevő levonható adóként szerepelteti az összeget az adóbevallásában. A fentiek alapján is sejthető, hogy nem minden esetben szerepel áthárított adó a számlán, ugyanakkor lehet az ügylet után adófizetési kötelezettség. Ilyen esetek az olyan speciális adózási módok, mint például a fordított adózás, a különbözet szerinti adózás. Ezekben az esetekben a számlán vagy nem jelenik meg adó összege, vagy pedig csak utalás arra, hogy a végösszeg adót tartalmaz. Ugyanakkor a vevő oldalán nincs adólevonási lehetőség. A jogszabály ezen egy feltételtől való eltérést engedi meg, ugyanakkor nem felfele, hanem lefele. Tehát kisebb összegű értékesítésekről adható adatszolgáltatás, de a 100 ezer forintos áthárított adót tartalmazó értékesítésekről kötelező. Az adóalany választása, hogyan alkalmazza ezt az értékhatárt. Előfordulhat, hogy csak a 100 ezer forintot meghaladó számlák kerülnek bele, de dönthet úgy is, hogy értékhatárra tekintet nélkül megtörténik az adatszolgáltatás. Attól, hogy egyszer beküldött 100 ezer forintos értékhatár alatti számlát is, még nem jelenti, hogy ez a választása bármire kötelezné. Azt is megteheti, hogy számla kibocsátóként értékhatárra tekintet nélkül adatot szolgáltat, míg számla befogadóként az összes számláról. Amennyiben egy ügylet 100 ezer forint feletti áthárított adótartammal rendelkezik, akkor arról egy számlát kell kiállítani. A számla kiállítója egy ügyletet mesterségesen nem darabolhat csupán azért fel, hogy ne keletkezzen adatszolgáltatási kötelezettsége. Az ilyen adózói magatartás szankciót is vonhat magával, és ellent mond a számla kiállítás alapelveinek. Értékhatár vonatkozásában számla kibocsátói és számla befogadói oldalon eltéréseket tapasztalhatunk. A számla kibocsátónál az értékhatárt számlánként szükséges vizsgálni, míg a befogadói oldalon megmaradt az összeszámítási kötelezettség. Tehát ha a számla befogadója az adott adóelszámolási időszakban egy értékesítőtől több számla adóösszegének az összeadásával lépi át a 100 ezer forintot, akkor befogadóként adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezhet. Ez azért feltételes mód, mivel az adatszolgáltatási kötelezettsége a befogadott és az adott elszámolási időszakban levonásba helyezett számlára vonatkozik. Tehát a számla befogadójának azt is szükséges megvizsgálnia, hogy a bevallásában levonásba helyezte-e az adott bizonylatot. Amennyiben egy számla adatszolgáltatásra kötelezett volt, akkor annak minden módosítása adatszolgáltatásra kötelezett. Például ha egy július 2-án kiállított számla adótartalma 102 ezer forint és a vevő magyar adóalany, akkor adatszolgáltatásra kötelezett a bizonylat. Amennyiben július 5-én módosításra kerül a számla azért, mert a vevő a számlában szereplő egyik tételt nem vette át, és ennek összegének adótartalma 30 ezer forint, akkor erről a számláról is van adatszolgáltatási kötelezettség, függetlenül attól, hogy már 100 ezer forintos értékhatár alá került az alapbizonylat a módosítással együtt. Amennyiben az alapszámlát július 1. előtt állította ki a számla kibocsátója, akkor az alapszámla semmilyen körülmények között sem válik adatszolgáltatásra kötelessé. De ha ezt a számlát úgy módosítja, hogy a módosított bizonylattal együtt 100 ezer forint feletti adótartalom keletkezik, akkor a módosító számláról szükséges az adatszolgáltatás, de kizárólag a módosító számláról. Az adatszolgáltatási rendszer egyik nagyon fontos alapelve, hogy nem létezik kiállítói oldalon visszamenőleges adatszolgáltatás. A számla kiállításának időpontjában szükséges megvizsgálni a jogszabályi feltételeket. Amennyiben azok fennállnak, akkor adatot kell szolgáltatni a számláról, amennyiben nem, akkor nem szükséges, de egyedül összeghatár tekintetében lehetséges. Ezért nincsen kiállítói oldalon összeszámítás sem, mivel a kiállítás pillanatában szükséges értékelni az adott számla adatait, és egyedül az adott számla vonatkozásában keletkezhet jogszabályi kötelezettség az adatszolgáltatásra. Amennyiben egy számlázási folyamatban az alapszámla még nem került bele az adatszolgáltatásba, de az azt módosító számla igen, akkor az alapszámlára hivatkozó összes módosító számla adatszolgáltatásra kötelezett. Tehát az adatszolgáltatási kötelezettséget egy számlázási láncolatra fontos vizsgálni.

28 Számla adatszolgáltatás – manuális bejelentés
weboldalon, mobileszközről is elérhető rögzítő felület készül, melyen lehetőség lesz: a kézi számlák adatainak kézi rögzítésére figyelmeztetési üzenettel visszatérő adatszolgáltatások javítására üzemzavar alatt kiállított számlák adatainak rögzítésére, meghatározott feltételek esetén

29 EVA alanyok 2018. július 1-től az eva alanya is az Áfa tv-ben meghatározott szabályok szerint teljesíti az online adatszolgáltatási kötelezettséget az általa KIÁLLÍTOTT számláról [EVA tv. 16. § (9) bek.]

30 Elektronikus adatszolgáltatás a számlák adatairól Átmeneti szabályok [Áfa tv. 317.]
2018. július 1-je után (számlatömbben vagy számlázó programban) kiállított vagy kibocsátott számlákra kötelező az új szabály. számla kelte: új szabályok Ha a július 1. utáni és azt megelőző szabály alapján is adatot kellene szolgáltatni, az adóalany dönthet úgy is, hogy csak a július 1-jétől hatályos szabályok szerint szolgáltat adatot számla kelte: lehet csak az új szabályok teljesítés: szerint A július 1-je előtt kibocsátott, július 1-je utáni kötelezettséget tartalmazó számlára a június 30-án hatályos szabályt kell alkalmazni (vagyis a tételes összesítő jelentést). számla kelte: M-es lapokon teljesítés: millió Ft

31 Belföldi összesítő jelentéssel (M-es lapok) kapcsolatos változások
2018. január június 30. nincs változás [Áfa tv ig hatályos 10. melléklet] 2018. július 1-től A kibocsátott számlákról július 1-től az összesítő jelentés korábbi módja megszűnik. A befogadott, adólevonási jog alapjául szolgáló számlák adatairól továbbra is szükséges az adatszolgáltatás. Bevalláshoz kötött adatszolgáltatási kötelezettség (M-es lapokon továbbra is!) A számlán feltüntetett áfa-összeg értékhatára 100 ezer forintra csökken. A szolgáltatandó adatok köre nem változik. Lekérdezhetőek a számlák a NAV rendszerében

32 Szankciók - az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.)
A fejlesztő szankcionálása: a magánszemély 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható   [Art § (1) bekezdés] A számla kibocsátó szankcionálása: adatszolgáltatási kötelezettségének nem teljesítése (illetve késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése) miatt a magánszemély adózó – a mulasztással érintett – számlánként 200 ezer forint, más adózó – a mulasztással érintett – számlánként 500 ezer forintos mulasztási bírsággal sújtható. [Art. – július 1-jén hatályba lépő – 229. §]

33 Mely esetekben nincs a számlán áthárítva áfa?
belföldi fordított adózás – Áfa tv § [„fordított adózás” kifejezés] Áfa tv. területi hatályán kívül teljesített ügylet [lehet fordított, akkor „fordított adózás” kifejezés, vagy egyenes adózású (külföldi adószám alatt, külföldi áfa)] Áfa tv. tárgyi hatályán kívüli eset [2. §] különbözet szerinti szabályozás - használt cikkek különbözet szerinti szabályozás – műalkotások különbözet szerinti szabályozás - gyűjteménydarabok és régiségek különbözet szerinti szabályozás - utazási irodák [kivétel! itt van a számlán áthárított áfa] kompenzációs felár 7% kompenzációs felár 12% A 8-9. eset akkor fordulhat elő, ha a kompenzációs felárra jogosult mezőgazdasági termelő adóalany vevője nem bocsát ki felvásárlási okiratot, vagyis meghatározóan külföldi adóalany vevő esetén. Adómentesség alá tartozó esetek: alanyi adómentes (Áfa tv. XIII. fejezet) közérdekű vagy speciális jellegére tekintettel adómentes (Áfa tv §) adómentes Közösségen belüli termékértékesítés (Áfa tv §) termékexport harmadik országba (Áfa tv §) adómentesség egyéb jogcímen (Áfa tv §)

34 Számla módosítás - példák
Amennyiben egy számla adatszolgáltatásra kötelezett volt, akkor annak minden módosítása adatszolgáltatásra kötelezett. 1. példa számla kelte: július 2. számla adótartalma: 102 ezer Ft adatszolgáltatás! és a vevő magyar adóalany módosító számla kelte: július 5. adatszolgáltatás! módosítás hatása: -30 ezer forint 2. példa Számla kelte: június 10. Számla adótartalma: 90 ezer Ft nincs adatszolgáltatás és a vevő magyar adóalany (visszamenőlegesen sem!) módosító számla kelte: július 3. módosítás hatása: +20 ezer adatszolgáltatás!

35 Milyen válaszüzeneteket kaphatunk?
Elfogadó nyugta Warning Számla hiba / adatszolgáltatás hiba Számla módosítás / adatszolgáltatás javítás Fejlesztő bevonása! Error Adatszolgáltatás javítás A számlázó program az adatok megküldését követően kap az adóhivatali rendszertől visszaigazolást, melyet a számlázó program meg is jeleníthet. Ez az eredmény három típusú lehet: Elfogadó nyugta Figyelem felhívó nyugta (warning) Hibaüzenet (error) Az NGM rendelet tervezet 13/A. § (3) bekezdése alapján az adatszolgáltatás akkor minősül teljesítettnek, ha az adatok megküldését követően a sikeres feldolgozást az adóhivatal rendszere visszaigazolta. Technikailag ez azt jelenti, hogy ha a számlázó program elfogadó vagy figyelem felhívó (warning) nyugtát kap, akkor az adatszolgáltatás teljesítettnek minősül. Számlázó programtól függ, hogy ez az információ mikor, milyen formában, kinek lesz elérhető, de a felhasználónak ezeket az információkat kell mindenképpen figyelemmel követnie. Amennyiben elfogadó nyugta érkezik vissza, akkor az azt jelenti, hogy az adatszolgáltatás teljesült, az adóhivatali elemzés nem talált semmilyen problémát. Ugyanakkor ez nem jelenti automatikusan azt, hogy a számla tartalma mindenben tökéletesen megfelel a jogszabályi követelményeknek. Az adóhivatali elemzés bár nagy számú összefüggés vizsgálatot takar, ugyanakkor nem teljes körű. Így előfordulhat, hogy egy számláról nem érkezik hibajelzés, mégis hibás az adattartalma. Adózói oldalon el lehet végezni olyan teszteket, mint például a szolgáltatott adatok és a számlázó programban megtalálható adatok összevetése. Ezt az összevetést akár a számlázó program fejlesztője is elvégezheti, és akár meghatározott időszakonként automatikusan lefuttathatja. Például egy adatexportot készít, melyet összevet az adóhivatali rendszerből lekért adatokkal. Az utóbbihoz az online adatszolgáltató rendszer biztosít megoldást is. Ezáltal az esetleges eltérések akár automatizáltan kiszűrhetők lehetnek. A figyelmeztető warning üzeneteknek számos esete lehetséges. Ilyen például, ha helytelen az Áfa kód, megyekód, termékkód, helytelen az irányítószám és település elnevezés pár, stb. A warning üzeneteket hiba úgy kezelni, hogy csak figyelemfelhívás. Bár alapvetően igaz, hogy warning üzenet mellett az adatszolgáltatás feldolgozásra került, ugyanakkor olyan problémákra hívja fel a figyelmet, melyek akár a számla adattartalmának jogszabályi problémáit jelentheti. Ugyanakkor az is előfordul, hogy a számla adattartalma tökéletes, de az erről készített adatszolgáltatás a hibás. A warning üzenet nem csak a hibát jelzi, hanem a pontos helyét és a problémát is. A válaszüzenet tartalmazza az XML adatszolgáltatásban az adott hibásnak vélt adattartalom pontos helyét, valamint a hiba rövid leírását is. Az utóbbit beállítástól függően magyar vagy angol nyelven adja vissza az adóhivatali rendszer. Mivel az online számla adatszolgáltatási rendszer egyik alapelve, hogy utólagosan történik meg az adatszolgáltatás, ezért a rendszer – bizonyos körben - engedi hibás számlaadatokkal az adatszolgáltatás teljesítését. Ezek a hibák azonban csak olyanok lehetnek, melyek nem okoznak az adóhivatalnál értelmezhetetlen adatszolgáltatást, vagy teljesen elfogadhatatlan adattartalmat. Az error típusú válaszüzenetek a warning üzenettel szemben sokkal súlyosabb problémára hívja fel az adóalany figyelmét, mely az adóalany számára jellemzően cselekvési kötelezettséget jelent. Az error típusú hibák blokkolják az adatszolgáltatást, tehát azt eredményezik, hogy egy kiállított számláról nem teljesült az adatszolgáltatási kötelezettség. Ez akkor fordul elő, ha például nem megfelelő az XML struktúrája, a kiállító adószáma nem az adott technikai felhasználóhoz tartozik, az adott tokent már felhasználták, a számla nem tartalmaz tételsort, hibás a számlasorszám hivatkozás, a számlasorszám adóalanyon belül nem egyedi stb. A warning hibák esetében az adóalanynak meg kell vizsgálnia, hogy a számlája került hibás adattartalommal kiállításra, vagy adatszolgáltatási probléma fordult elő. Ettől függően vagy módosító számlát állít elő, vagy pedig felveszi a kapcsolatot a fejlesztővel. Amennyiben error típusú hiba fordul elő, akkor jellemzően a szoftver nem működik megfelelően, ezért a fejlesztővel szükséges az adóalanynak felvennie a kapcsolatot.

36 Hibás adatszolgáltatás
A számlázó programmal történő adatszolgáltatás akkor minősül teljesítettnek, ha az  (1) bekezdés szerint (XML) történt a benyújtása, és a sikeres feldolgozást az állami adó- és vámhatóság rendszere visszaigazolta. Ha az állami adó- és vámhatóság visszaigazolása alapján az adatszolgáltatás nem dolgozható fel, („ERROR”) a hiba elhárítását követően az adatszolgáltatást meg kell ismételni. Amennyiben a visszaigazolás alapján a feldolgozás sikeres, de adózó észleli, hogy hibás adatszolgáltatás történt, az adatszolgáltatást a hiba elhárítását követően meg kell ismételni adózói jóváhagyással. („technikai érvénytelenítés”) Adatszolgáltatás teljesített: 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 13/A. § (3) bekezdése Hiba jellege: 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 13/A. § (4) bekezdése: adatszolgáltatás nem dolgozható fel, adatszolgáltatást meg kell ismételni (ERROR) 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 13/A. § (5) bekezdése: sikeres feldolgozásra vonatkozó visszaigazolás ellenére adózó észleli, hogy hibás adatszolgáltatás történt (technikai érvénytelenítés- interfész leírás 2.4. pontja Figyelmeztetés: nincs kötelezően követendő eljárás, a teendőket a hiba jellege határozza meg Hibás adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatást MANUÁLIS rögzítéssel is lehet teljesíteni. Ha 3 munkanapon belül a hiba elhárítása nem történt meg, akkor az adatszolgáltatást manuálisan kötelező teljesíteni!

37 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!