Professzorok Batthyány Köre, április 17.

Az előadások a következő témára: "Professzorok Batthyány Köre, április 17."— Előadás másolata:

1 Professzorok Batthyány Köre, 2004. április 17.
Professzorok Batthyány Köre, április 17.

2 Messze van-e még Bologna?
Pálinkás József Professzorok Batthyány Köre, április 17.

3 A magyar felsőoktatás fejlesztésének céljai
A magyar nemzet gazdasági, tudományos és kulturális versenyképességének fenntartása. A hallgatók és az oktatók helyzetének és boldogulási esélyeinek javítása. A Bolognai nyilatkozatból fakadó kötelezettségeink teljesítése. Professzorok Batthyány Köre, április 17.

4 Professzorok Batthyány Köre, 2004. április 17.
Bolognai nyilatkozat áttekinthető és összehasonlítható végzettségek, oklevélmelléklet lényegében kétciklusú képzés kreditrendszer diákok és oktatók cseréje a minőség garantálása az „európai dimenzió” Professzorok Batthyány Köre, április 17.

5 A fejlesztés néhány fontos elve
nyitottság és esélyteremtés közhasznúság és nemzetépítő feladat az állam nagyfokú felelősségvállalása hatékony finanszírozás szabadság és felelősség egyensúlya jogok és kötelezettségek egyensúlya önkormányzás, tulajdon, önálló gazdálkodás az oktatók és a hallgatók kompetenciájuknak megfelelően szólhatnak bele az őket érintő döntésekbe Professzorok Batthyány Köre, április 17.

6 Hibás stratégia esetén
A felsőoktatás színvonala rohamosan csökken. A hallgatók és oktatók helyzete és lehetőségei rosszabbodnak. A magyar intézmények versenyképessége romlik. Legjobb hallgatóink egy része külföldön keres megfelelő oktatási intézményt. Professzorok Batthyány Köre, április 17.

7 A „Magyar Universitas Program”-ról
A felsőoktatás nem értelmezhető pusztán klasszikus piaci adás-vételként, „oktatási szolgáltatás”-ként, következésképpen a „tanulmányi utalvány” rendszer bevezetése ellentétes az intézmények felelősségével és közösségi feladataival. A képzések döntő hányadában az oktatás kellő hatékonysága csak szakonként eltérő alapképzéssel valósítható meg. Az alapképzések képzési ágon belüli összehangolásával kell a szakmódosítást lehetővé tenni. A képzések tartalmát pontos képesítési követelményekben kell meghatározni, a definiálatlan képzési keret ezt nem helyettesítheti. Professzorok Batthyány Köre, április 17.

8 A „Magyar Universitas Program”-ról
A felsőoktatás fejlesztése során megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a tehetséges és felkészült hallgatók képzésének. A kétciklusú képzés nem öncél, hanem az európai felsőoktatási térséghez való csatlakozás eszköze. A képzések átalakítását csak a szükséges mértékben, a magyar oktatási rendszerhez hasonló oktatási rendszerű országokban ténylegesen végrehajtott változtatásokkal összhangban kell elvégezni. A magyar felsőoktatásban a jelenlegi tervezetnél szélesebb körben és sokrétűbben kell megengedni a lineáris kétciklusú képzéstől eltérő képzéseket, például a kétszakos képzést. Professzorok Batthyány Köre, április 17.

9 A „Magyar Universitas Program”-ról
Jelenleg az egyetemi és főiskolai képzések alapozó szakasza jelentősen eltér egymástól. Az alapképzést úgy kell kialakítani, hogy a magiszteri képzés színvonala feleljen meg a jelenlegi egyetemi diplomának. Az állami felsőoktatási intézmények fenntartója a magyar állam, a fenntartói jogokat az oktatási miniszter gyakorolja. A felsőoktatási intézmény vezetője a választott rektor. Professzorok Batthyány Köre, április 17.

10 Professzorok Batthyány Köre, 2004. április 17.
Professzorok Batthyány Köre, április 17.

11 Professzorok Batthyány Köre, 2004. április 17.
Felsőfokú végzettség a éves korosztály %-ában Professzorok Batthyány Köre, április 17.

12 Professzorok Batthyány Köre, 2004. április 17.
Professzorok Batthyány Köre, április 17.

13 Professzorok Batthyány Köre, 2004. április 17.
Professzorok Batthyány Köre, április 17.

14 Két általános megállapítás
A létszámnövekedésben szerepet játszik a második és a harmadik diploma megszerzésének növekvő igénye, amelyet az oktatási intézmények és az oktatáspolitika mesterségesen is gerjesztenek. A létszámnövekedéssel és az alacsonyabb szintű főiskolák egyetemi rangra emelésével jelentős mérvű színvonalcsökkenés következett be. A bekerülő hallgatók csökkenő tudásszintje és a felsőoktatási intézmények létszámnövelési kényszere következtében a diploma értékét veszti. Professzorok Batthyány Köre, április 17.

15 Professzorok Batthyány Köre, 2004. április 17.
Demográfiai mutatók Professzorok Batthyány Köre, április 17.

16 A magyar felsőoktatás problémái
Nem képes szétválasztani a tehetségek színvonalas képzését a tömegképzésétől. A finanszírozás esetleges. A kutatás finanszírozása messze elmarad a kívánatostól. Az intézmények képzési kínálata egyszerre elavult és túlzottan divatvezérelt. Az intézményi döntéshozatalban nem kellően érvényesül a kompetencia-elv. Az oktatásirányítás nem törekszik az államilag finanszírozott képzési kínálatot az ország valós igényeivel összhangba hozni. Professzorok Batthyány Köre, április 17.

17 Professzorok Batthyány Köre, 2004. április 17.
Évente kiadott műszaki/természettudományos diplomák a éves korosztály %-ában (EU tagországok) Professzorok Batthyány Köre, április 17.

18 Professzorok Batthyány Köre, 2004. április 17.
Évente kiadott műszaki/természettudományos diplomák a éves korosztály %-ában (csatlakozó országok) Professzorok Batthyány Köre, április 17.

19 Professzorok Batthyány Köre, 2004. április 17.
Az évente kiadott műszaki/természettudományos diplomák számának változása (%) (csatlakozó országok) Professzorok Batthyány Köre, április 17.

20 A fejlesztés területei
a képzési és a kutatási tevékenység a finanszírozás az intézményi vezetés az állami irányítás Professzorok Batthyány Köre, április 17.

21 Professzorok Batthyány Köre, 2004. április 17.
Képzési szintek a felsőfokú alapképzés: bakkalaureátus fokozat és szakképzettség(?) a magiszterképzés: magiszteri fokozat és szakképzettség A doktori képzés: PhD/DLA fokozat A felsőfokú szakképzés Professzorok Batthyány Köre, április 17.

22 Professzorok Batthyány Köre, 2004. április 17.
A nehézségekről A a főiskolai és az egyetemi képzés szervezetileg és tartalmilag is elkülönül. A triviális megoldás: Az egyetemi képzést jelenlegi formájában bontsuk két ciklusra, a főiskolai képzést pedig tekintsük alapképzésnek Ez az egyik legnagyobb veszély Az alapképzések szintje a főiskolai képzések szintjéhez igazodik, és ezáltal a magiszteri fokozat színvonala a jelenlegi egyetemi diploma színvonala alá esik. Professzorok Batthyány Köre, április 17.

23 Meg kell engedni a kétciklusú képzéstől eltérő képzéseket
Alapképzésre nem épülő magiszteri fokozattal végződő képzések indulhatnak. Szakképzettséget nem adó alapképzések indulhatnak Meghatározott szakpárokon meg kell valósítani a kétszakos képzés lehetőségét. Önálló tanító és az óvodapedagógus-képzés. A tanárképzés továbbra is két szinten legyen lehetséges. Emelt szintű alapképzés, amely előnyt jelent a magiszterképzésbe történő felvételnél. Professzorok Batthyány Köre, április 17.

24 Professzorok Batthyány Köre, 2004. április 17.
A tanárképzésről A képzés első szintje (preferáltan két) szakterületet megjelölő előadói vagy szakterületi bakkalaureátus fokozat megszerzése után, tanítási gyakorlat és tanári készségeket átadó képzésben történjen, és tanári vizsgával záruljon. A második szint a magiszteri képzéssel egyidejűleg, vagy azt követően tanítási gyakorlat és tanári készségeket átadó képzésben történjen, és tanári vizsgával záródjon. A szakterületet megjelölő előadói bakkalaureátusi fokozattal rendelkezők felvételi vizsgával beléphetnek a magiszteri képzésbe. Professzorok Batthyány Köre, április 17.

25 Professzorok Batthyány Köre, 2004. április 17.
Szakok, ágak, területek A képzés minden szinten meghatározott szakon történik. A szakok képzési ágak és képzési területek szerinti csoportosítása a sok szempontból (pl. finanszírozás) hasznos lehet. Az alapképzés általános alapszakokon történik (tanári alapszakok). A magiszteri képzés speciálisabb szakokon történik. Professzorok Batthyány Köre, április 17.

26 Felvétel az egyes képzésekre
Felsőfokú szakképzés: érettségi eredmények (felvételi vizsga) Felsőfokú alapképzés: érettségi eredmények, felvételi vizsga Magiszteri képzés: felvételi vizsga, alapfokozati eredmények Doktori képzés: felvételi vizsga (magiszterfokozati eredmények) Professzorok Batthyány Köre, április 17.

27 A hallgatók belépési arányai az egyes képzési ciklusokban
Felsőfokú szakképzésbe az érettségizettek kb. 10 %-a (7 000) Alapképzésbe az érettségizettek kb. 75 %-a (54 000) Magiszteri képzésbe az alapképzésben részt vettek kb. 60 %-a (32 000) Doktori képzésbe a magiszteri képzésben részt vettek kb. 4 %-a (1300) Professzorok Batthyány Köre, április 17.

28 A kutatás, fejlesztés és szakmai alkotó munka a felsőoktatásban
A kutatási, fejlesztési és szakmai (pl. művészeti) alkotó munkát az intézmények alaptevékenységéhez tartozónak kell tekinteni. Ezek finanszírozását be kell építeni az alapfinanszírozásba Új pályázati alapot kell létrehozni új szellemi műhelyek létrehozására A kutatás és fejlesztés valamint a művészeti alkotó tevékenység versenypályázati rendszerének támogatását jelentően növelni kell. Professzorok Batthyány Köre, április 17.

29 Professzorok Batthyány Köre, 2004. április 17.
Finanszírozás (1) normatív alapú támogatások: (a) képzési támogatás (b) kutatási támogatás (c) fenntartási támogatás (2) pályázatok útján elosztandó források (d) egyéb járulékos támogatások (3) szerződéses alapon nyújtott (e) átalakítási támogatások (f) fejlesztésekre és felújításokra nyújtott beruházási támogatások (4) saját bevételek Professzorok Batthyány Köre, április 17.

30 Professzorok Batthyány Köre, 2004. április 17.
Professzorok Batthyány Köre, április 17.

31 Professzorok Batthyány Köre, 2004. április 17.
Professzorok Batthyány Köre, április 17.

32 Az állami finanszírozás arányai
A normatív támogatások: 80 % A (d)-(f) támogatások együttes súlya fejezeti szinten 20 % intézményi szinten max. 30 % A fejlesztési (beruházás, felújítás) támogatás fejezeti szinten 7-12 % intézményi szinten: 4-18 % Kutatási támogatások: fejezeti szinten a teljes támogatás 25 /%-a Professzorok Batthyány Köre, április 17.

33 Döntés a finanszírozásról
Az Országgyűlés a költségvetési törvényben képzési ciklusonként és képzési áganként meghatározza az egy hallgatóra eső képzési támogatást, a kutatási és a fenntartási támogatás, a beruházás és a pályázati támogatás fejezeti összegét. A kormány képzési területenként és ciklusonként meghatározza az állami finanszírozásban részesítendő hallgatók számát. Az oktatási miniszter meghatározza az államilag finanszírozott hallgatói helyek intézmények közötti elosztását, valamint dönt a kutatási és a fenntartási és beruházási támogatás intézményenkénti elosztásáról. Professzorok Batthyány Köre, április 17.

34 Professzorok Batthyány Köre, 2004. április 17.
Az intézményi vezetés Az intézményi vezetés rendszeren csak annyit érdemes változtatni, amennyi a képzési szerkezet megváltoztatásához és a hatékonyabb működéshez szükséges. Az intézményeket továbbra is az egyetemi közösség által választott rektornak kell vezetnie. A gazdálkodás jogszerűségéért a gazdasági főigazgató felel. Az akadémiai tevékenység és a menedzsment tevékenység felügyelete nem válaszható ketté. Professzorok Batthyány Köre, április 17.

35 Az intézményi vezetés hatékonyságának növelése
a rektor vezető szerepének és hatáskörének, és a rektori tanács hatáskörének növelése a dékán vezetői szerepének és hatáskörének, és a dékáni tanács hatáskörének növelése az intézmények Társadalmi Tanácsainak a felsőoktatási törvény szerinti működtetése A fenntartó fokozott szerepvállalása Professzorok Batthyány Köre, április 17.

36 A fenntartói irányítás
A fenntartó az a szervezet vagy személy, amely, illetve aki a felsőoktatási intézmény működéséhez szükséges feltételeket biztosítja. az állam alapítvány, gazdasági társaság, az egyházi jogi személy, az országos kisebbségi önkormányzat, önkormányzat magánszemélyek. Professzorok Batthyány Köre, április 17.

37 Professzorok Batthyány Köre, 2004. április 17.
A fenntartó Létrehozza az intézményt és meghatározza a feladatait. Biztosítja a működéshez szükséges vagyoni, személyi és tárgyi feltételeket. Megállapítja a felsőoktatási intézmény költségvetését és biztosítja részére a működéséhez szükséges fedezetet. Kinevezésre felterjeszti az egyetemi tanárokat és az intézmény vezetőjét, az egyetemi tanács javaslata alapján kinevezi az intézmény gazdasági főigazgatóját. Jóváhagyja a jelentős átalakítási döntéseket: pl. jelentős beruházások, karok és új professzori állások létese. Ellátja az intézmény működése feletti törvényességi ellenőrzést. Professzorok Batthyány Köre, április 17.

38 Az állami (közigazgatási) irányítás
az Országgyűlés a köztársasági elnök a kormány az oktatási miniszter (ágazati irányítás) a szakmai tartalomért felelős miniszterek Professzorok Batthyány Köre, április 17.

39 Az állami felsőoktatási intézmények
Az állami intézmények fenntartója a magyar állam. A fenntartói jogokat az oktatási miniszter gyakorolja. A Fenntartói Tanács (FT) a fenntartó (miniszter) tanácsadó és döntés-előkészítő testülete, amelynek vannak jogosítványi az intézmény működésének vizsgálatára. A FT –ot a fenntartó (miniszter) a felsőoktatási intézmény tanácsával és az egyetem képzési profiljában érdekelt szakminisztériumokkal egyetértésben hozza létre. Professzorok Batthyány Köre, április 17.

40 Állami felsőoktatási intézmények átalakítása
A törvényben meg kell engedni a szigorúan kontrollált – az állami vagyonvesztést megakadályozó – átalakulást. A befektető létrehoz egy magánalapítványt, amely legalább öt évre biztosítani tudja az intézmény teljes költségvetésének legalább 30 %-át. Az alapítvány és az OM létrehoz egy intézményfenntartó közhasznú társaságot (a továbbiakban Kht.). A Kht tulajdonosi tanácsában a szavazati arány a befektetett tőke és az intézmény finanszírozásában vállalt részesedés szerint oszlik meg. Az OM – az Országgyűlés jóváhagyása után – átadja a fenntartói jogokat az intézményfenntartó Kht.-nek. Professzorok Batthyány Köre, április 17.