Vér, vérképzés Dr. Puskár Zita FOK I. 2017/10/18.

Az előadások a következő témára: "Vér, vérképzés Dr. Puskár Zita FOK I. 2017/10/18."— Előadás másolata:

1 Vér, vérképzés Dr. Puskár Zita FOK I. 2017/10/18

2 A vér funkciói Szállítás
Gázok: oxigén és szén-dioxid (a tüdő és a többi szövet között) Tápanyagok (az emésztőrendszerből, tároló helyekről a szövetekhez) Salakanyagok (májhoz és veséhez) Hormonok (a célterületekre) Védelem Fehérvérsejtek (mikroorganizmusok, daganatsejtek elpusztítása) Antitestek, fehérjék (patogének megsemmisítése) Vérlemezkék (véralvadás, vérveszteség csökkentése) Szabályozás Hő Vízháztartás pH

3 A vér összetétele 5-6,5 l Hematokrit: a vérsejtek százalékos arányát fejezi ki a teljes vér térfogatához viszonyítva. (férfiban %, nőben %)

4 A vér alakos elemei Vörösvérsejt (erythrocyta)
Fehérvérsejt (leukocyta) Lymophocyta Monocyta Granulocyták Neutrophil Eosinophil Basophil Vérlemezke (thrombocyta) A keringő vér scanning electron mikroszkópos képe Vörösvérsejt (4-6 millió/mm3) > Vérlemezke ( /mm3) > Fehérvérsejt ( /mm3)

5 Vérkenet Festés : 1. May-Grünwald oldat (methanol - fixálás, metilénkék – bázikus festék, eosin – savanyú festék) 2. Giemsa oldat (azúrkék – bázikus festék, eosin – savanyú festék) Basophil festődés: sejtmag, basophil granulumai, RNS Eosinophil festődés: vörösvérsejt, eosinophil granulumai

6 Vörösvértestek (erythrocyták)
Erythrocyták scanning elektronmikroszkópos képe Egy érben lévő erythrocyta transmissziós electronmikroszkópos képe élettartam ~ 120 nap nincs magja nincsenek organellumai a feladatát a véráramban végzi el

7 Vörösvértestek (erythrocyták)
bikonkáv alakú az oxigén és a szén-dioxid szállításáért felelős eosinophil plasma (proteinek, 95% hemoglobin)

8 Éretlen vörösvérsejt - reticulocyta
a vörösvérsejtek 0.5-1% -a riboszómacsoportok reticularis hálózata a cytoplazmában

9 A vörösvértest membránja
Rugalmasan deformálható magas protein tartalom actin, spectrin, ankyrin → alak, ellenállás, rugalmasság glycocalix – szénhidrátok → AB0 vércsoport

10 Hemoglobin Vérszegénység (anaemia): a vér hemoglobintartalmának csökkenése - vörösvértestek hemoglobinjának megfogyatkozásából vagy - vörösvértestek számának csökkenéséből

11 Vérlemezke (thrombocyta)
granulomer hyalomer méret: 2-3 μm élettartam: 7-11 nap granulomer (sötétebb festődés, tubulusok, granulumok) hyalomer (microtubulusok-marginális köteg, aktin mikrofilamentumok, miozin)

12 A vérlemezkék funkciója
Funkció: véralvadás, az alvadék összehúzása, megsemmisítése α –granulum (véralvadási faktorok, PDGF növekedési faktor, fibrinogén, plazminogén, fibronektin, IV vérlemezke faktor, von Willebrand faktor, trombospondin), δ –granulumok (szerotonin, hisztamin, ADP, ATP, kálcium), λ –granulumok (lizoszómális enzim) mikrotubulusok, filamentumok (aktin, miozin) kanalikuláris rendszer (granulumok exocytosisa)

13 A vérlemezke elektronmikroszkópban
nyugvó aktivált

14 Fehérvérsejtek (leukocyták) (granulocyták, lymphocyták, monocyták)
monomorphonuclearis polymorphonuclearis Átmenetileg vannak a vérben A vérárammal jutnak el a különböző szövetféleségekhez A kapillárisok és venulák falán lépnek ki a kötőszövetbe, nyirokszövetbe és a csontvelőbe Funkció: Patogén mikroorganizmusok, fertőzött sejtek, idegen molekulák felismerése és eliminációja

15 Neutrophil granulocyta
Barr body condensed X cromosome a fehérvérsejtek 60-70%-a átmérője: 8-10 μm (vérben), 12-14 μm (vérkenetben) élettartam kb. 3 nap (8-10 óra a vérben) szegmentált mag (öregedéssel fokozódik), heterochromatikus nem festődik jellegzetesen sem savanyú, sem bázikus festékekkel

16 Neutrophil granulocyta funkciója
azurophil granulum specifickus granulum akut gyulladás elsőként aktiválódó sejtjei (amoboid mozgás v=15-40 µm/perc) phagocytózis (specifikus granulumok: antibakteriális anyagok: lizozim, phagocytin, alkalikus foszfatáz, azurophil granulumok: primer lizoszómák, mieloperoxidáz, defenzinek egyéb granulumok: elasztáz, kollagenáz)

17 Egy neutrophil bactériumot kerget

18 Fiatal (jugend) és pálcika(stab) alakok
érett érett jugend 5% stab 10% érett sejt magja: 3-5 lebeny (lobulus) kromatin hidakkal összekötve nem teljesen érett sejtalakok: a mag még nem szegmentálódott - fiatal-jugend alak: a sejtmag kifli vagy elnyúlt bab alakú - pálcika-stab alak: a mag tovább nyúlik egyenes vagy S alakban görbült pálcikává Balra tolt vérkép: a granulocyták között felszaporodnak az éretlenebb alakok (stab, jugend). Akut gyulladásra, folyamatban lévő fertőzésre utal.

19 Tonsillitis, tonsillectomia
fiziológiás gyulladt tonsillectomia 19

20 Eosinophil granulocyta
2-4% átmérő : μm élettartam (legalább) 6 nap kétlebenyű mag funkció: vírusfertőzés, parazita elleni küzdelem, allergiás reakció restitúciója, gyulladás csökkentése, antigen-antitest complexek endocytosisa idegen anyagoknak kitett nyálkahártya kötőszövetében (tápcsatorna, légutak)

21 Fülmelegítő vagy eosinophil?

22 Eosinophil granulumok
crystalline body Granulumok átmérője: 0,5-1,5 μm A granulum centrumában – „crystalline body” major basic protein (MBP) nagy bázikus protein-cytotoxicitás A granulumok mátrixa: RNáz, phospholipáz, peroxidáz, hisztamináz, arylsulphatáz, eosinophil peroxidáz (EPO), eosinophil kationos protein (ECP), (eosinophil-derived) neurotoxin (EDN)

23 Basophil granulocyta a fehérvérsejtek 0,5-1 % átmérő : 10-14 μm
metakromázia a fehérvérsejtek 0,5-1 % átmérő : μm élettartam: 3-10 nap nincs valódi szegmentált magja a specifikus granulumok bázikusan festődnek (heparin, hisztamin, slow reacting substance SRS) funkció: allergiás reakció (receptor for IgE), véralvadás gátlása (heparin, SRS), vasodilatáció (hisztamin)

24 Lymphocyták közepes (7-11 μm) 5-15% kicsi (5-7 μm) 80-90%
Natural killer, transformed T or B lymphocyte közepes (7-11 μm) 5-15% kicsi (5-7 μm) 80-90% nagy (11-18 μm) 3% Gömb alakú heterokromatikus mag egyik oldalon mély invaginációval, amelyet keskeny, enyhén basophil cytoplazma vesz körül. (azurophil granulumok, mitochondriumok, ribosomák, Golgi apparátus)

25 Lymphocyták típusai Funkció (A nyirok- és az immunrendszer legfontosabb sejtjei) T lymphocyta (70-90%) – sejt mediált immunitás B lymphocyta (5-15%) – humorális immunválasz, Ig termelés (plazmasejt) Természetes ölősejt (Natural killer) (1-3%) – fertőzött és tumorsejtek elpusztítása (perforin) Fejlődés T: csontvelő, thymus, nyirokszervek (T függő területek) B: csontvelő, nyirokszervek (B függő területek)

26 Lymphocyta aktiváció

27 Plasmasejt

28 Monocyta mo ly A fehérvérsejtek 4-6%-ka. A legnagyobb fehérvérsejt μm. Excentrikus „bab alakú” mag (1-2 nucleolusszal). Enyhén basophil cytoplasma azurophil granulumokkal (lizoszómák)

29 A monocyta funkciói Monocyta
Mononucleáris Phagocita Rendszer prekurzor sejtjei (MPS) csontvelőben differenciálódnak és a vérbe kerülnek (1-3 nap) elhagyva az ereket → szöveti macrophágokká differenciálódnak Szöveti macrophágok: alveolaris macrophág (tüdő), Kupffer sejt (máj), Langerhans sejt (bőr), microglia (KIR), osteoclast (csont), chondroclast (porc), Hofbauer cell (placenta)

30

31 Naív és adaptív immunválasz
31

32 Vérképzés (haemopoesis)
Intrauterin – magzati vérképzés Első vagy prehepatikus (mesenchymalis, mesoblasticus) fázis – vérszigetek a szikhólyag falában Második vagy hepatolienalis fázis – máj, lép, nyirokszövet. Harmadik vagy myeloid fázis – csontvelő és nyirokszövet Felnőtt haemopoesis Myelopoesis – csontvelő Erythropoesis Granulocytopoesis Monocytopoesis Thrombocytopoesis Lymphopoesis - csontvelő, nyirokszervek

33 A vörös csontvelő előfordulása
izületi porc 2. szivacsos állomány 3. compakt állomány 4. velőűr 5. sárga csontvelő 6. periosteum 7. proximális epiphysis 8. diaphysis 9. distális epiphysis Csöves csontok üregében, lapos csontok (pl. bordák, szegycsont, koponya, medence) szivacsos állományának közei között található. 0-1 évig vörös csontvelő van mindenütt. Később a hosszú, csöves csontok diaphysiseben és distalis epiphysisében sárga csontvelő jelenik meg.

34 Vörös csontvelő A M S

35 Dr. Rakhnakrishnan

36 A vörös csontvelő összetétele
Alapszövet (stroma) – retikuláris kötőszövet reticulumsejt és rácsrostok Specializált erek – sinusok (átmérő: 50 –70 μm) artériák és vénák között - endothel sejtek - lamina basalis (nyomokban) - külső (adventitialis) reticulumsejt réteg rácsrost termelés, őssejtek vérsejtté való differenciálódásának stimulációja Sejtek: fejlődő vérsejtek, megakaryocyták, macrophágok, hízósejtek, plasmasejtek, zsírsejtek

37 Vérképzés vérképző őssejt - haemocytoblast
Hematopoietic Stem Cell (HSC) Pluripotens (valódi) őssejt, önmegújító, proliferál, számos sejtvonal fejlődése indul belőle Myeloid SC Lymphoid SC Multipotens őssejt CFU-Gemm CFUs progenitor sejtek B T Colony Forming Unit Cells (CFU) Proliferál és precursor sejtekké differenciálódik megfelelő növekrdési faktorok jelenlétében. Morfológiailag nem különíthető el az őssejtektől BLAST prekurzor sejt proB T NK Specific Colony Forming Cells jellegzetes morfológiai sajátságokat mutat blast CSF: Colony Stimulating Factor

38 Hemoglobin szintézis, accumuláció Basophilia → Eosinophilia
Erythropoesis Szabályozó faktor : erythropoetin (vese, máj). Szükséges: vas, kobalt, C, B6, B12 Hemoglobin szintézis, accumuláció ↓ Basophilia → Eosinophilia A nucleus kilökődése → Reticulocyta (riboszómacsoportok finom hálózata) Érett erythrocyta normoblast

39 Granulopoesis Promyelocyta (azurophil granulumok) ↓ Myelocyta
CFU-GM CFU-Eo CFU-Bas Promyelocyta (azurophil granulumok) ↓ Myelocyta (specifikus granulumok → neurophil, basophil, eosinophil) Metamyelocyta (a mag lebenyeződése, specifikus granulumok számának növekedése ) érett éretlen érett basophil neutrophil eosinophil „stab, jugend” (a mag szegmentálódása) érett neutrophil Szabályozó faktorok : (GM-CSF, G-CSF, interleukinek 3, 5,6, 11) stromalis eredet - makrofágok, endothel, reticulum sejt, fibrocyta, zsírsejt

40 Megacaryopoesis-thrombopoesis
diploid 2n Megacaryoblast (diploid) ↓ (endomitosis) Promegakaryocyta (poliploid) ↓ Megakaryocyta Thrombocyta poliploid 4n, 8n, 16n, 32n, 64n Demarkációs membránok Vérlemezke: a megacaryocyta plazmájának fragmentációja Szabályozó faktor : thrombopoetin (máj)

41 Lymphopoesis

42 Monopoesis

43 Irodalom: Röhlich Pál: Szövettan. Budapest, 2006 Michael Ross and Lynn J. Romrell: Histology, Baltimore, 1989 Anthony L. Mescher: Junqueira’s Basic Histology, New York, 2010