A középkor zenéje ( ). ~ A közékor a Római Birodalom bukásától (476) egészen a XV. század végéig, Amerika felfedezéséig, 1492-ig tart. ~ A vallás.

Az előadások a következő témára: "A középkor zenéje ( ). ~ A közékor a Római Birodalom bukásától (476) egészen a XV. század végéig, Amerika felfedezéséig, 1492-ig tart. ~ A vallás."— Előadás másolata:

1 A középkor zenéje (476-1492)

2 ~ A közékor a Római Birodalom bukásától (476) egészen a XV. század végéig, Amerika felfedezéséig, 1492-ig tart. ~ A vallás hatalmának növekedése és megszilárdulása következtében a vallásos szemlélet meghatározó szerepet töltött be a tudományok és a művészetek fejlődésében. ~ Két stílus uralkodik ekkor a román és a gót. Jáki templom Saint-Denis apátsági templom

3 Román Építészet: - keresztboltozat - bélleletes kapuzat, oszlopok, szobrok díszítik - keskeny ikerablak - rózsaablak Bélapátvalva, apátság templom Pisai ferdetorony Keresztboltozat Bélleletes kapuzat

4 Gótikus építészet: -Fényes belső tér -Gótikus csúcsívek -Karcsú pillérek -Csúcsíves ablakok -Színesüveg festészet -A vallásos témájú szobrok a templomok belső terét és küéső homlokzatát díszítik Notre Dame Színesüveg festészet

5 Hangjegyírás (notáció) -A gregorián dallamok a IX. század végéig szájhagyomány útján terjedtek Európában, ám egyre jobban merült fel az egységes lejegyzés igénye -Kezdetben a szövegek fölött neumák szerepeltek. Dallamok éneklésének irányát segítették, pontos hangmagasságot nem tudtak rögzíteni. A legrégebbi hangjegyírás a hangok mozgási irányát jelezte, pontos hangközök nélkül. -Kottaírás: Arezzói Guido (IX. században élt) négyvonalas rendszerbe jegyezte a kottajeleket. -XIII. század: hangok időtartamának, ritmusának jelölése -XIV. század: ütemjelzés tette teljessé a hangjegyírás pontosságát-ezek már bonyolultabbak voltak -Ma is használatos rendszer csak a XVII. században állandósult. - Gregorián kottaírás: négyvonalas rendszer C-kulcs (dó kulcs) és az F-kulcs (fá-kulcs) alkalmazásával. Kottaírásban a „római” „kvadrát” (négyszögletes hangjegyek írása jellemző).

6 Egyszólamú zene A kereszténység a vallási kultusznak megfelelő szertartásokat és azokhoz kapcsolódó énekes imaszövegeket, dallamokat vezetett be a gyakorlatba Két fő forrása: - ókori zsidó liturgia zenéje (zsoltárok) - Bizánc központú görög egyházi éneke (himnuszok) Ezek a dallamok évszázadokig szájhagyomány útján maradtak fent. IV. sz. görög nyelv latin nyelv Róma: egyház irányító központja V. és VII. sz. között uralkodó pápák szertartások és azokhoz kapcsolódó dallamok rendjét. I. Nagy Szent Gergely pápa (kb.600) elsőként rendszerezte a keresztény egyház teljes dallamkincsét és összeállította az akkor használatos énekek dallamgyűjteményét. Ez lényegében a XVI. századig változatlan maradt.

7 Gregorián ének A gregorián ének, vagy összefoglaló névvel gregoriánum (cantus gregorianus), a római egyház ősi egyszólamú, latin nyelvű, liturgikus éneke. Először a IX-X. században jegyezték le, szoros értelemben ezt a törzsanyagot nevezzük gregorián éneknek. Elnevezése Nagy Szent Gergely pápa (590-604) liturgiai és énekrendező tevékenységére utal. És megjelennek a kódexekben azok a képek, amelyeken Gergelynek a természetfeletti ihlet galamb képében sugallja a dallamokat. Jellemzői: - hajlításokban gazdag - kíséret nélküli - kötetlen ritmusú - egyedüli és csoportos ének forma is lehet Egyik legismertebb énekünk a Dies Irae.

8 Trubadúr dallamok A középkori világi zenét elsősorban a lovagi költészet képviselte a XII. és XIII.sz-ban (trouver jelentése:kialálni) A trubadúrok balladákat, drámai elbeszéléseket, szerelmi dalokat írtak. Szívük hölgyéhez éneklő trubadúr a trubadúrköltészet jellegzetes típusa. A dallamokat általában hangszerkísérettel adták elő Legjelesebb képviselői: Walther von der Vogelwide Neidhart von Reuenthal Tannhäuser

9 Többszólamúság kezdetei A XII-XIII században az egyszólamúságból a többszólamúságba való átmenetet először a szólamok kvart, kvint és oktáv együtthangzása jelentette. Ezt orgánumnak neveztél el orgonaszerű hangzásáról. Központja: Párizs

10 Orgánum fajtái: 1. Paralel (párhuzamos organum) - Az alapdallamot kvart, illetve kvint távolságra kísérte a második szólam (esetleg oktáv is megszólalhatott) 2. Szabad organum - Az alapdallam az alsó szólamban jelenik meg, a felső szólam szabadon mozog. Haladhat párhuzamosan is az alsó szólammal, de lehet ellenmozgás is a két szólam között (ellenpont). Együtthangzó hangközei: prím, kvart, kvint, oktáv, undecima. 3. Melizmatikus organum - Az alsó szólamban megszólaló alapdallam hosszú kotta értékeire a felső szólamban több hang szólal meg, ezáltal a felső szólam mozgalmas díszítő szólammá válik.

11 Kánon Jelentése: zsinórmérték Az imitáció legszigorúbb formája, a dallamok és ritmikák pontosan követik egymást. Fajtái: rák, végtelen, rejtvény Zárt kánon esetén a szólamok belépésének helyét számok jelölik Utánzás: azonos kezdőhangról induló dallam, ritmika