Életmód Magyarországon a kétvilág háború között. Városi munkásság  Létszáma: 1920 és 1941 között 1millióról 1,5 millióra nő  A textil ipar a két világháború.

Az előadások a következő témára: "Életmód Magyarországon a kétvilág háború között. Városi munkásság  Létszáma: 1920 és 1941 között 1millióról 1,5 millióra nő  A textil ipar a két világháború."— Előadás másolata:

1 Életmód Magyarországon a kétvilág háború között

2 Városi munkásság  Létszáma: 1920 és 1941 között 1millióról 1,5 millióra nő  A textil ipar a két világháború között vált fontossá  1930as években a hadiipar fejlesztése is növelte a munkások számát.  Növekedett a betanuló munkások aránya, viszont néhány ágazatban magas maradt a szakképzettek száma a nyomda, a ruházati és a villamossági ipar  Voltak városi cselédek, közlekedési és kereskedelmi személyzet de jelentős része nagyipar munkás 8000 ember.

3 Gazdaság,Politika Gazdaság  Városiasodás  Az ipar rohamosan fejlődik  Szalag munka elterjed  Világháború után először ismét gazdasági fellendülés 1929-ig Politika  Újabb háborúra való felkészülés  Szélsőségek felerősödése  1929 politika és kúltúra  „béke és jóllét

4 Életmód  Szilárd burkolatú utak  Munka ügyi törvény hozás  Polgári rendeltetés repülőgépek  Gép kocsi terjedése  Műanyag bakelit  Harisnya  Nagy áruházak üzlet láncok,  Komfortosabb lakosság (Központi fűtés, villany, gáz, WC)

5 Emancipáció  Volt ahol szavazó jogot is kaptak  Egyen jogosítás  Térdig erő szoknyák  Kisérő nélküli megjelenés  Dohányzás sport  Éjjeli munka tilalma  12 hetes szülési szabadság

6 Sport  Autó versenyek  Focimeccsek  Bicikliversenyek  Boksz meccsek  Rádiós közvetítés

7 Politikai rendszer Paraszt, munkás és polgári demokrata Jobboldali radikális

8 Horthy Miklós kezdetben a jobboldali radikálisok vezére, kormányzóvá választása után azonban nem diktatúrát vezetett be, hanem parlamentáris formát és a konzervatívokra kezdett támaszkodni (részben külföldi elvárásra). Meghatározó miniszterelnökök: Teleki Pál (először 1920-21)Bethlen István (1921-31) konzervatív-liberális, nemesi liberális eszmekörhöz kapcsolódik (polgári átalakulás, bizonyos előjogokról lemondás, parlamentarizmus, felelős kormány, de „tömegdemokrácia helyett” „irányított demokrácia”), szemben áll a kommunizmussal, mivel az a magántulajdon megszüntetésére törekszik, szemben áll a fasizmussal is diktatórikus törekvései miatt.

9 Törvényhozó testület 1920-26 nemzetgyűlés, 1927-től kétkamarás országgyűlés (felsőház létrehozása: méltóság, hivatal, választás és kinevezés utján lehet bekerülni), összlakosság 30%-a jogosult választásra, vidéken visszaállítják a nyílt szavazást, ezt 1938-ban szüntetik csak meg. Pártstruktúra átalakítása: 1922-ben az Egyesült Kisgazdapártot és a keresztény Nemzeti Egyesülés Pártját felbomlasztja és részben összeolvasztja: Egységes Párt az új kormánypárt (vezérként Bethlen irányítja). 1935-től Nemzeti Egység Pártja Gömbös vezetésével a kormánypárt. 1939-től Magyar Élet Pártja a kormánypárt.

10 Egyéb pártok  Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1921.: kiegyezés Bethlennel (lemond a közalkalmazottak és vasutasok szervezéséről és újabb mezőgazdasági szervezeteket nem létesíthet), ettől kezdve a politikai és parlamenti élet aktív szereplője.  Független Kisgazdapárt (1930): középbirtokosok és a nagyatádi- hagyományokat követő gazdák hozzák létre (Tildy Zoltán, Nagy Ferenc).  Liberális pártok integratív alakja: Vázsonyi Vilmos majd Rassay Károly.  Radikális keresztényszocialista frakciók (1920- as évek).  Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt (Fajvédő Párt, 1923-28, Gömbös Gyula vezeti).  Világgazdasági válság teret enged számos radikális eszmének (fasiszta és nemzetiszocialista jellegű pártok alakulása pl. Szálasi Ferenc hungarista eszméin alapuló Nemzeti Akarat Pártja később Nyilaskeresztes Párt). Baloldali: Jobboldali:

11 Külpolitika 1920-as évek eleje kettős külpolitikai vonalvezetés: 1. francia és román-csehszlovák-lengyel közeledés elősegítése, 2. német szövetségben status quo felmondása. (1920-21. kisantant létrejötte: csehszlovák-román-jugoszláv megegyezés). 1922-23.: Bethlen-kormány a nemzetközi elszigeteltség és a gazdasági szükségletek miatt szakít e kettősséggel, és a megbékélés és beilleszkedés irányát választja. 1922.: Magyarországot felveszik a Népszövetségbe. 1923.: nemzetközi kölcsönökért folyamodás 1920-as évek elején Szovjetunióval való kapcsolatfelvétel lehetősége (SZU nem fogadta el a párizsi rendezést és igyekezett destabilizálni a térséget, óriási piac, ám az 1924-ben kötött szerződéseket az ideológiai ellentétek miatt nem ratifikálják). 1925-26.: jugoszláv-magyar tárgyalások végül eredménytelenek. 1927.: olasz-magyar barátsági szerződés (politikai elszigeteltségből való kitörés), ezzel az eddigi beilleszkedési politika tört meg és az olasz mintájú revizionista irány lett az uralkodó. 1928.: lengyel-magyar barátsági szerződés. 1931.: osztrák-magyar barátsági szerződés.

12 Továbbá 1932.: védkötelezettség bevezetése, némi korszerűsítés (1938.: Győri program meghirdetése), de még mindig elmarad az európai színvonaltól. Hitler hatalomra jutása új német külpolitikát eredményez (revízió), ennek része a közép- kelet-európai országok előtt a német piac megnyitása (kétoldalú bartelszerződések), ezekkel az előnyökkel Anglia és Franciaország nem tudott versenyezni. 1933.: négyhatalmi paktum (angol, olasz, francia, német) békeszerződések békés revíziójának elvét erősíti meg (végül nem lép életbe a szerződés). 1934.: római jegyzőkönyvek (olasz-osztrák-magyar): szoros kereskedelmi és politikai kapcsolatok felvétele. 1933.: Gömbös Gyula miniszterelnök elsőként látogatja meg az európai államférfiak közül Hitlert (a németek kezdetben nem támogatják teljesen a magyar revizionista törekvéseket, csak Csehszlovákia felé látnak közös érdeket). 1934.: magyar-szovjet megállapodás (Gömbös). 1937.: tárgyalások a kisantanttal (Hitler ellenében). 1937-38.: Hitler megpróbálja elérni, hogy Magyarország revizionista törekvési okán provokáljon háborús konfliktust Csehszlovákiával, és ekkor számíthat német segítségre és felső-Magyarország visszacsatolására, Imrédy és Horthy nem vállalja. 1938.: müncheni egyezmény javasolja magyar-csehszlovák tárgyalások megkezdését a határrendezésről (tárgyalások megakadnak). 2. bécsi döntés (1938, 1940): a revizionista külpolitika sikerét hozza.

13 Kultúra Oktatásügy két meghatározó politikusa: Klebelsberg Kunó (miniszter: 1922-31), Hóman Bálint (miniszter: 1932-42). Oktatást a nemzetpolitikai stratégia kiemelt ágazatának tartották és ennek megfelelő juttatásban kívánták részesíteni. Népiskolai oktatás fejlesztése (hatására 7%-ra csökkent az analfabétizmus). Falusi és tanyasi lakosság alacsony műveltségi szintje és agrárismereteinek hiányossága miatt a kultuszkormányzat támogatta az iskolán kívüli ismeretterjesztést (népház, művelődési ház, népkönyvtár). Legáltalánosabb oktatási forma: négy elemi osztály, négy polgári osztály (népszerű a felső kereskedelmi osztály is). 1924.: Klebelsberg középiskolai reformja: reáliskola (német, francia, természettudományos műveltség), humán gimnázium (klasszikus nyelvek, klasszikus műveltség), reálgimnázium (latin mellett német, francia és modern ismeretanyag), mindegyik érettségije jogosított bármilyen egyetemi felvételire. 1938.: Hóman középiskolai reformja: egységesíti a középiskolákat (gimnázium), szakközépiskolák felállítása (gyakorlatibb képzés). Középfokú iskolák magas színvonalúak, számos tudóstanár működik itt. Nevelési elvekben a keresztény nemzeti szellem eluralkodása erősödik (iskolán kívül a cserkész- és leventemozgalom elterjedése). Egyetemek fejlesztése (kolozsvári áttelepítése Szegedre, pozsonyié Pécsre, selmecbányai bányászati főiskola Sopronba) és Debrecen támogatása, önálló Közgazdaságtudományi Kar beindítása Budapesten. Külföldi magyar intézetek hálózatának kiépítése. Klebelsberg Kunó Hóman Bálint

14