A Közös Agrárpolitikai célkitűzéseiről

Az előadások a következő témára: "A Közös Agrárpolitikai célkitűzéseiről"— Előadás másolata:

1 A Közös Agrárpolitikai célkitűzéseiről
EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG létrehozásáról rendelkező Római szerződés 39.cikkelye A Közös Agrárpolitikai célkitűzéseiről

2 Római Szerződés céljai:
1951 Párizsi Szerződés – Európai szén és acélközösség (ESZEK) 1957 Római Szerződés – Európai Gazdasági Közösség (EGK) Római Szerződés céljai: Kiegyensúlyozott gazdasági növekedés Növekvő stabilitás Növekvő életszínvonal Közös Piac létrehozás – 4 alapszabadság Gazdaság politikák összehangolása

3 Közös Agrárpolitika( CAP ) céljai
Munkatermelékenység emelése, a műszaki fejlesztés fokozásával, a munkaerő racionális felhasználásával Mg.-i lakosság számára méltányos jövedelem és életszínvonal biztosítása Piacok stabilitásának megteremtése Élelmiszer ellátás garantálása, önellátás Fogyasztói igények méltányos áron történő kielégítése

4 Célok: Termelékenység-Életszínvonal-Piacok stabilizálása-Önellátás-Méltányos áron
Alacsony munka- termelékenység a 50-es években az EGK-ban -korlátozott birtok méret -alacsony fokú gépesítettség Új technológiák bevezetése, alkalmazása Pl: kemikáliák ( műtrágyák, gyomirtók) Termelékenység gyors növekedése Mezőgazdaságban foglalkoz-tatottak számának csökkenése Az ezredfordulón hazánkban: tulajdonos váltás tőkehiány műszaki fejlesztések megtorpanása elmaradt fejlesztések következményei Mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 2003-ban Magyarországon cca. 6 % Túl a mélyponton ?

5 A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 2001
Forrás: Európai Bizottság

6 Alkalmazottak és foglalkoztatottak
Év A mezőgazdasági ágazatokban Alkalmazottak Foglalkoztatottak ezer fő összesen ezer fő 1995 176,0 295,1 1996 167,7 302,4 1997 158,2 287,8 1998 150,5 278,8 1999 144,9 270,4 2000 132,7 255,5 2001 121,3 243,4 2002 112,4 240,9 2003 107,4 215,2 2004 101,2 205,0 CSÖKKENÉS 75 ezer fő 90 ezer fő Forrás: KSH

7

8 Célok: Termelékenység-Életszínvonal-Piacok stabilizálása-Önellátás-Méltányos áron
A reáljövedelmek stagnálnak, szerény mértékben emelkednek, elmaradás más EU-s jövedelmekhez Jövedelemek forrásainak megváltozása - támogatások Ár Export Közvetlen kifizetések Új, többfunkciós mezőgazdaság Belépők, támogatás megoszlása A magyar mezőgazdasági jövedelem és életszínvonal jelentősen elmarad, mind az EU-hoz, mind más hazai ágazatokhoz képest A csatlakozás szempontjából a támogatás mikéntje döntő kérdés volt A hazai kifizetések feltételeinek megteremtése – mikorra?

9 A mezőgazdaságban, vad- és erdőgazdálkodásban, valamint a halászatban foglalkoztatottak létszámának alakulása

10 Célok: Termelékenység-Életszínvonal-Piacok stabilizálása-Önellátás-Méltányos áron
Közös Piaci Szervezetek- CMO Pénzügyi források:2002-ben 41,8 Md Euró - EMOGA Csatlakozás jogi oldala, szabályozás átvétele, stabilitás Kialkudott kvóták, lehetőségek, versenyfeltételek

11 Célok: Termelékenység-Életszínvonal-Piacok stabilizálása-Önellátás-Méltányos áron
Rohamos fejlődés (termelésnövekedés) a termelékenység megalapozásával Túltermelés és következményei export WTO CAP reformjai( 1992, ‘99-es, kibővülés ) Mennyiség után minőségi követelmények, élelmiszerbiztonság van választék egész társadalmat érinti

12 ADATOK: Termelés – Populáció
Világ lakossága: 1970.: 3,7 mrd fő 2000.: 6,1 mrd. fő Termelés 30 év alatt megduplázódott Élelmiszer termelés növekedésének üteme nagyobb a létszám növekedésnél (15 %)

13 Forrás: Agriculture Statistical yearbook 1997 Eurostat

14 ADATOK Alultápláltság
Alultáplált népesség (jövedelem <1$): 1970.: 970 millió fő (37 %) 2000.: 800 millió fő (17 %) Éhínséggel sújtott ter.: (2200 kal./nap/fő >) 1960.: 57 % -a lakosságnak 1999.: 10 % -a lakosságnak Javult a táplálékok változatossága

15 Célok: Termelékenység-Életszínvonal-Piacok stabilizálása-Önellátás-Méltányos áron
Méltányos ár , viszonyítás kérdése -világpiacihoz -összfogyasztáshoz Árszínvonal kialakítása, különbségek (Dánia, Spanyolország) Hazai árak alakulása (felzárkozás)

16

17 Összefoglalás Napjainkra a fő hangsúly az elérhető jövedelemre és az ezen keresztül elérhető életszínvonalra helyeződött át az EU-ban Nemzetközi kritikák

18

19 Mindegyik csatlakozó ország mezőgazdasága számára megvalósításra ( kiteljesítésre ) vár
a Római Szerződésben foglalt célkitűzések

20 A Közös Agrárpolitika alapelvei

21 1. A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek egységes piaca
A közösségen belüli termékek korlátozásmentes megjelenése a tagországok piacain Egységes rendelkezések: a kereslet-kínálat befolyásolásában, a támogatásokban, a termékek minőségét illetően, állat- és növényegészségügy területén.

22 2. A közösségi preferencia
A közösségen belüli termékek előnyt élveznek a harmadik országokból behozottakkal szemben. A hazai ( Uniós ) termékek támogatása mellett erős importvédelem

23 3. Pénzügyi szolidaritás elve
A CAP működési költségeit a tagországok pénzügyi hozzájárulással viselik. ( függetlenül az ágazat súlyától, a nemzetgazdaságban betöltött szerepétől ) A termelőknek egységes, közösségi szinten megszabott normák szerint fizetik a támogatást.

24 A Termékpiaci Szervezetek ( CMO ) – piaci
A Termékpiaci Szervezetek ( CMO ) – piaci rendtartások, mint a célkitűzések megvalósításának szintere - közös versenyszabályok, - a piaci rendtartások kötelező koordinációja, - európai piaci rendtartás kiépítése Érintett termékek RSz II sz. mellékletében A horizontális intézkedések ( szabályozások ) A vidékfejlesztést (mint a CAP második pillérét) átfogó intézkedések

25 Az EU költségvetéséről

26 EU költségvetése 1960 - 94 években folyó áron, milliárd ECU

27 II. időszak (két költségvetési ciklus 1993-2006)
Állandósul a túltermelés A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepének relatív mérséklődése A társadalom egyes rétegeinek elszakadása a mezőgazdasági érdekszférától Nemzeti érdekkülönbségek kiéleződése

28 1992 A Mac Sharry – féle reform lényege

29 EU költségvetése 1993-2006 között Milliárd euró

30 Az EU költségvetésének struktúrája a 2000-2006 közötti időszakban

31

32

33

34 Magyarország hozzájárulása az EU költségvetéshez (millió euró)
2004 2005 2006 Tradicionális saját források 97 150 Forrás: Külügyminisztérium

35 Magyarország hozzájárulása az EU költségvetéshez (millió euró)
2004 2005 2006 Tradicionális saját források 97 150 ÁFAalapú befizetések 107 167 173 Forrás: Külügyminisztérium

36 Magyarország hozzájárulása az EU költségvetéshez (millió euró)
2004 2005 2006 Tradicionális saját források 97 150 ÁFAalapú befizetések 107 167 173 Bruttó nemzeti jövedelmek GNI alapú befizetés 349 528 542 Forrás: Külügyminisztérium

37 Magyarország hozzájárulása az EU költségvetéshez (millió euró)
2004 2005 2006 Tradicionális saját források 97 150 ÁFAalapú befizetések 107 167 173 Bruttó nemzeti jövedelmek GNI alapú befizetés 349 528 542 ÖSSZES BEFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 553 845 865 Forrás: Külügyminisztérium

38 Magyarország hozzájárulása az EU költségvetéshez (millió euró)
2004 2005 2006 Tradicionális saját források 97 150 ÁFAalapú befizetések 107 167 173 Bruttó nemzeti jövedelmek GNI alapú befizetés 349 528 542 ÖSSZES BEFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 553 845 865 Összes kifizetési előirányzat 824 1342 1487 Forrás: Külügyminisztérium

39 Magyarország hozzájárulása az EU költségvetéshez (millió euró)
2004 2005 2006 Tradicionális saját források 97 150 ÁFAalapú befizetések 107 167 173 Bruttó nemzeti jövedelmek GNI alapú befizetés 349 528 542 ÖSSZES BEFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 553 845 865 Összes kifizetési előirányzat 824 1342 1487 NETTÓ PÉNZÜGYI ELŐIRÁNYZAT 271 497 622 Forrás: Külügyminisztérium

40 Az EU tagországok uniós költségvetési egyenlege 2000-ben Millió euró

41

42

43

44 Az EU agrárköltségvetése alapján számított befizetési- támogatásiegyenleg tagországonként 2000-ben Millió euró

45

46 1. Következtetés Döntően a mezőgazdasági termelés volumene után elnyerhető támogatások ellenzőinek törekvése érezteti hatását.

47 Milyen összefüggés található az egyes országok termelési szerkezete és az elnyert agrártámogatások bruttó összege között?

48 A növényi és állati termékek termelése az EU-ban az ezredfordulón
Mezőgazdaság bruttó termelési értéke: 220 milliárd euró Növénytermesztés: 108 milliárd euró Állattenyésztés: 112 milliárd euró

49

50

51

52

53 Gabonafélék, olaj-, fehérje és rost növények piacszabályozása (GOFR)

54 Jelentősége Európai Unióban gabonaféléket 36,5 millió ha-on
EMOGA-ból 40 %-al részesedik 17,5 Md € Hazánkban 2- 2,5 M ha-on 2002-ben Búza Kukorica Ezer t t/ha Magyarország 3859 3,51 6087 5,07 EU-15 93926 6,73 37881 8,79

55 Négy intézkedéstípusba sorolhatók a támogatási intézkedések
Közvetlen termelői támogatások (termőföld, állat létszám alapján) Intervenció Belpiaci intézkedések Külpiaci szabályozás GOFR növények piacszabályozása a 1., 2., 4. típusú intézkedésekből épül fel.

56 1. Közvetlen termelői támogatások
A GOFR növények esetében közvetlen területalapú jövedelem támogatás van érvényben. A hektáronkénti támogatási összeget a következőkép kapjuk: támogatási alapösszeg x referenciahozam

57 Támogatási alapösszeg: közösségi jogszabályok alapján rögzített, egységes, jelenleg 63 €/t.
Fehérje növények esetében további 9,5 €/t kiegészítő támogatást kapnak. Referenciahozam: országonként eltérő, hazánkban 4,73 t 1 ha- gabonára jutó közvetlen támogatás: 63 €/t x 4,73 t/ha = 298 €/ha

58 Durumbúza termesztése esetén további 344,5 €/ha a tradicionális körzetekben, azon kívüli területeken 138,9 €/ha támogatás folyósítható. Rostnövények kiegészítő támogatása: elsődleges feldolgozói szerződés bemutatásával lenre és kenderre 90 €/t. A közvetlen támogatások függetlenek a piaci áraktól és a birtokmérettől. Azonban minimálisan 0,3 ha feletti területe után igényelhető.

59 Az EU agrárköltségvetésének szerkezete 2003-ban

60 A közvetlen támogatás szintjének változása

61 SAPS 2004 Single Area Payment System
1. EU forrás összesen (az un.25%): Euro Támogatásba vont mg-i művelt terület: ha szántó(>1ha): szőlő ( >0,3ha): gyümölcsös (>0,3ha): gyep terület (>1ha): Támogatás/ha :67,65 euro ~ Ft

62 2005-ben a 4,3 millió ha bázisterülethez képest 4,9 millió ha-ra történik a SAPS kifizetés: Ft/ha mintegy igénylő számára 93 milliárd forint kifizetés

63 Nemzeti kiegészítő támogatás(30%)
Nemzeti kompetencia, de engedélyeztetni kell A támogatás sem nemzeti, sem ágazati szinten nem lépheti túl az 55%-ot Csak azok az ágazatok támogathatók melyek az EU-ban is Ágazati boríték kiszámításának elve: ágazati 55% - EU SAPS= nemzeti kieg. tám Javasolt a területi alapon történő szétosztás ( de nem kötelező, ágazatonként is lehet választani)

64 2004 évi magyar költségvetésben
290 milliárd Ft agrárcélokra Ebből 91 milliárd Ft ágazati - nemzeti borítékba ( az úgynevezett 30%) - juh és kecske - tej termelés - anyatehén - hízott bika - rizs, dohány - szántóföldi kiegészítés

65 A cukor(répa) és piaci szabályozása

66 A Közöspiaci szabályozás
Hatálya alá tartozik: répacukor, nádcukor, izoglükóz, cukorrépa, inulin Specialitások: - elsősorban a feldolgozott termékre irányul - értékesítési és árgarancia csak a kvótákra korlátozódik - a termelés többlet költségeit az ágazat állja a termelési illetéken keresztül

67 A Közöspiaci szabályozás
Eszközök: 1. piacvédelem, import korlátozás 2. export visszatérítés 3. intervenciós felvásárlás 4. kvótarendszer

68 A Közöspiaci szabályozás
Importnál vámok: - fix összegű - világpiaci árhoz igazodó mozgó vám Export támogatás, oka a viágpiaci árkülönbség Intervenció, nem került rá sor már évek óta. Kvóták: meghatározásuk Eu-25 szinten történik, majd a tagállamoknak szétosztják. Nem lehet adni- venni! A tagállam tulajdona. Az országon belül a felelős főhatóság (minisztérium) osztja tovább a kvótát a feldolgozóknak, majd a gyárak a termelőknek.

69 A Közöspiaci szabályozás
Intézményes árak: - intervenciós ár, fehér cukorra állapítják meg ,9 EUR/t cukorrépa alapára, 16% cukortartalmú répára vonatkozik 47,67 EUR/t minimális répaár: az az ár, amit a gyárnak fizetnie kell az átvett répáért a termelőnek. A termelők is fizetik a termelési illetéket, így Cukorrépa alapára – termelési illeték = minimális répaár. A termelési illetéket a gyár vonja le és juttatja el az intervenciós hivatalhoz a termelő helyett.

70 A Közöspiaci szabályozás
Kvóták: A –kvóta: értékesítési és árgarancia vonatkozik rá, eltérés az illeték mértékében van. Jelenleg 46,72 EUR/t a minimális ár. B –kvóta: Az illeték összege magasabb és változó. Jelenleg 32,42 EUR/t a minimális ár. Az illeték max. mértéke az intervenciós ár 39,5% lehet. A –kvóta + B –kvóta = Maximális kvóta C – cukormennyiség („kvóta”) Az a mennyiség, amit a maximális kvótán felül előállítanak. Semmilyen garancia nem vonatkozik rá, kötelezően exportálni kell.

71 A Közöspiaci szabályozás
Az illeték összegét az intervenciós ár arányában fejezik ki. Befizetése megoszlik a termelők és a feldolgozók között. ( nagyobb rész jut a termelőkre) Szakmaközi egyezmény: a feldolgozók és a termelők érdekképviseletei között jön létre. Szabályozza a felvásárlás, szállítás, átvétel, fizetési részleteket.

72 Az Európai Bizottság 2004. július 14-i reformjavaslata ( WTO hatás )
Intézményes árak: Finomított cukor intervenciós árának csökkentése 631,9 €/t-ról 421 €/t szintre. Intervenció helyett magántárolás támogatása Cukorrépa minimál ára 43,6 €/t-ról 27,4 €/t-ra. Cukortermelési kvóta csökkentése 17,4 millió tonnáról (EU-25) 14,6 millió tonnára (A és B kvóták összevonása) Kedvezményes vámkontingensek csökkentése Exporttámogatás csökkentése 2,4 millió tonnáról 0,4 millió tonnára

73 Az ágazatra költött évi 1,5 milliárd euró nem csökken.
A megtakarított összegeket a termeléssel felhagyó vállalkozók kompenzálására fordítanák. Reális fenyegetettség (?) : 15 országban leállhat a termelés ! Magyarország „A” cukor kvótája tonna (mérsékelt fogyasztásnövekedés?) „B” cukor kvótája tonna A 2004/05-ös kampányidőszakban tonna túltermelés Vetésterület csökkentésének veszélye Kvótán felüli cukor „C” kategóriába sorolódik.

74 2. Következtetés Az EMOGA szerkezete szempontjából alapvetően nincs „jó” vagy „rossz” nemzeti termelési struktúra. Az alapítók és később csatlakozók is érvényesíteni tudták érdekeiket a mezőgazdaságuk támogatását illetően a folyamatosan növekvő költségvetési forrásokból.

75 A tagállamok részesedése az EMOGA-ból és a mezőgazdasági termelési értékből 2000-ben
Forrás:

76 3. és egyúttal végkövetkeztetések
Termelési szerkezetünk nem ad lehetőséget az átlagostól eltérő termelési támogatásra. Érdekérvényesítési lehetőségünk a 2007 utáni KAP reform nyomán adódik, ez: - előremutató nemzeti érdeket szolgálna, - diverzifikált,a jelen helyzethez igazodó támogatás-elosztást biztosítana

77 Zöldség - gyümölcs

78 A világ zöldség-gyümölcs termelése a harmadik évezred elején: 1,30 milliárd tonna ( így az 1 főre jutó fogyasztás cca. 200 kg ) ebből: millió t zöldség ( 58 % ) millió t gyümölcs ( 42 %) A gyümölcstermékek felét a citrusfélék és trópusi gyümölcsök teszik ki.

79 A legfontosabb gyümölcsfajok az Európai Unióban 1000 tonna 2002-ben
Alma Körte Őszibarack/nektarin Kajszi Szilva Citrusgyümölcsök Csemegeszőlő

80 Piacszabályozás Nem korlátozó jellegű a szabályozása
Versenyágazat, minőség és az ár a meghatározó Sokféle termék, gyorsan romló, idényjellegű, dinamikus árváltozás Újra szabályozás 1996-ban – korrekciók 2006-tól átalakítás, kedvező irányú ?! Minőségi előírások 40 zöldség- és gyömölcsfajra (24-16) kötelező minőségi előírás (érvényesek az importra is) Minimumkövetelmények (ép, egészséges, tiszta, friss, kártevőtől mentes, fejlett, érett stb.) Minőségi osztályba sorolás: Extra, I. és II. o. Méretelőírások: átmérő, tömeg, hossz és kombinációi – méret és minőségi eltérések 5-10 %

81 Csomagolás és jelölés (göngyölegen minimum 8 feltüntetett információ)
TÉSZ-ek (PO) – termelői szervezetek - társasági formájuk – cégbirósági bejegyzés, jellemző a szövetkezeti forma - az EU piacszabályozásának részét képezik - számuk: a z.-gy.40 %-át értékesítik, nagyker. és üzletláncok, feldolgozók felé ehhez: válogatás, csomagolás, tárolás - méretük: 5-10 ezer tonnától több száz ezer tonnáig termel - taglétszámuk: 5-10 főtől több ezer főig

82 - földrajzi, termék és termékcsoport szerinti szerveződés
- egyéb tevékenység lehetséges pl. anyag- és eszközbeszerzés - elismerésük feltételei pontosan előírtak „teljes elismerés” „előzetes elismerés” - meghatározottak a TÉSZ-ek fő feladatai, kötelezettsége, tagok kötelezettsége - támogatásuk: megalakulásukhoz, 5 éven át árbevétel %-ában 1,5-5-ig (forgalomtól függően) - minimális méret: létszám és termelési érték alapján - szövetségeket, szakmaközi szervezeteket alakítanak - nemzeti sajátosságok lehetségesek (Magyarországon mintegy 100 előzetesen elismert TÉSZ)

83 Árukivonás, intervenció
16 termék esetében lehetséges a termésmennyiség 10 %-áig.

84 A horizontális szabályozások
Kialakításának indoka: Egységes piac, egységes, standard minőségű terméket követel meg. Fogyasztói, egészségügyi, gazdasági szempontok egységes rendelkezésekkel biztosíthatók (A termékek nem jelentenek veszélyt a fogyasztóra, a növénytermesztésben a kártevők behurcolásának megakadályozása, a környezetvédelem stb.) Szabályok betartása többletköltséggel jár, a piaci előnyök semlegesítése

85 A horizontális szabályozás részterületei
Állategészségügy Területei: - állatbetegségek, járványok megelőzése, mentesítési programok - állatok, állati termékek forgalmának ellenőrzése, bizonylatolása - integrált állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai ellenőrzés az állat születésétől levágásáig - állatjelölés és nyilvántartás

86 Állatvédelem Kiterjedt: - a gazdasági haszonállatok tartáskörülményeire (tojótyúkokra, borjakra, sertésekre terjed ki, mozgásigény, helyigény kielégítése) - az állatok levágásának módja (vágóhídra szállítás, a levágás során fájdalom kiküszöbölése) - az állatok szállítása (50 km-nél nagyobb távolság esetén) - a kísérleti állatokra vonatkozó előírások Viták a libatömés vagy libatépés szabályozásáról

87 Növényegészségügy - növények veszélyes károsítói behurcolásának, közösségen belüli terjedésének megakadályozása - a hatósági munka legfontosabb része a kereskedelmi forgalom ellenőrzése, de nem akadályozhatja ez az egységes piac működését (ellenőrzés az élő növényekre koncentrálódik) - növény egészségügyi bizonyítvány használata a harmadik országból történő behozatalnál - ellenőrzés általában az EU külső határain, továbbítás növényútlevéllel - szállítmányok helyett termőhelyek, termelők ellenőrzése - védett zónák rendszere

88 A termelés során felhasznált anyagokra vonatkozó szabályozás
a növényvédőszerek alkalmazási módja (csak hatósági engedéllyel, növénykultúra, fenofázis technológia stb. megjelölésével) állatgyógyászati készítmények és gyógyszerezett takarmányok előállításának szabályozási és ellenőrzési rendszere (szermaradványok határ- értékének vizsgálata, növényvédő szereknél is) keveréktakarmányok előállításának és forgalmazásának engedélyezése tiltott a termelésnövelő hormonok alkalmazása, a genetikailag módosított szervezetek termelése

89 Az élelmiszerekre vonatkozó szabályozás
A szabályozás főbb területei: - adalékanyagok - az élelmiszerek minőségi előírásai - a nyersanyagokra vonatkozó szabályok - élelmiszerhigiénia - a hatósági élelmiszerellenőrzés rendszere - címkézés - a besugárzással kezelt és gyorsfagyasztott termékek - különleges és biotechnológiai eljárással készült termékek Gyártásbiztonsági rendszerek kialakulása: HACCP – veszélyelemzés a kritikus irányítási pontokon, CEN – európai szabványok

90 Speciális minőségű termékek
A közösségi szabályozás háromféle speciális minőség elismerését teszi lehetővé: - A védett termőhelyről származó speciális termékek (a termék előállítása, feldolgozása, forgalmazása meghatározott földrajzi helyen történik). - Védett földrajzi elnevezésű termékek (a feldolgozás legalább egy fázisa adott földrajzi helyhez kötődik). - A garantált tradicionális specialitás (hagyományos alapanyagból vagy eljárásokkal állítottak elő).

91 Agrár-környezetvédelem
A CAP részévé 1992-től vált, társadalmi igény váltotta ki az általános környzetvédelmi célokhoz való hozzájárulást - Extenzív termelési módszerek alkalmazása (kemikáliák, trágya és hulladék mérséklése) - A természet, a táj védelme, kötelező a Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program kidolgozása - Bekapcsolódás szerződéses alapon (gazdál- kodó ) a környezetvédelmi programba - A termelésből kivont területek szabadidős célú felhasználása

92 Biotermelés A horizontális szabályozás szerény gazdasági jelentőségű területe Az EU fogyasztói igények kielégítése érdekében az előállított termékek minőségét garantáló szabályozást egységesített. A rendelkezések rögzítik: a termékelőállítás, a feldolgozás, forgalmazás, a harmadik piac kereskedelmi feltételeit, valamint: a termékek igazolási, bizonylatolási szabályait, hatósági ellenőrzés rendszerét.