Gombaismeret előadás. Gombászkönyvek. Gombák természetvédelme. Gombák felhasználása. Gombák felépítése, életmódja és fejlődése.

Az előadások a következő témára: "Gombaismeret előadás. Gombászkönyvek. Gombák természetvédelme. Gombák felhasználása. Gombák felépítése, életmódja és fejlődése."— Előadás másolata:

1 Gombaismeret előadás. Gombászkönyvek. Gombák természetvédelme. Gombák felhasználása. Gombák felépítése, életmódja és fejlődése.

2 Kezdőknek - Ismeretterjesztő gombászkönyvek

3 Gombászkönyvek Határozók Albert L. – Locsmándi Cs. – Vasas G.:
Ismerjük fel a gombákat! (2 kötet) Gerhardt, E. (2008): Gombászok kézikönyve 1013 faj képes ismertetője

4 Gombászkönyvek

5 Gombászkönyvek Rimóczi Imre: Gombák I.
Rimóczi Imre: Gombaválogató 1-11.

6 Gombaszakellenőri tanfolyamok: Budapest, Pécs, Őriszentpéter… 2018: Bp., Veszprém

7

8 Gombabuli…

9

10 Gombák természetvédelme
13/2001 (V.9.) KöM rendelet 9. sz. melléklete sorolja fel a hazánkban védett gomba- és zuzmófajokat. ezt a 83/2013. (IX.25.) VM rendelet 5. melléklete módosította (bővítette), ennek eredményeként ma már 58 gombafaj és 17 zuzmófaj védett hazánkban Természetvédelmi érték: 5000 – Ft Honi csillaggomba Vérvörös nedűgomba

11 Bocskoros nyelespöfeteg (Tulostoma obesum)
Latin név: Tulostoma volvulatum Tágabb kategória, magyar: Bazidiumos gombák (törzs) Tágabb kategória, latin: Basidiomycota (phylum) Szűkebb kategória, magyar: Lemezesgombák (család) Szűkebb kategória, latin: Agaricaceae (familia) Fokozottan védett: nem Természetvédelmi érték: Ft Védetté nyilvánítás éve: 2005 Rendelet melléklete: 9. melléklet Veszélyeztetettség oka hazai és nemzetközi szinten: Európa-szerte ritka, hazánkban sem gyakori homokpusztai faj. Élőhelyeinek fásítása káros hatású a fajra nézve. Forrás: Mikológiai közlemények Clusiana Vol. 45. No (2006)

12 Neves mikológusaink Hollós László (1859-1940)
Szemere László ( ) Kalmár Zoltán Rimóczi Imre Kortárs mikológusok Jakucs Erzsébet, Siller Irén, Locsmándi Csaba, Vasas Gizella, Albert László, Dima Bálint, Pál-Fám Ferenc

13 Inkább növény vagy inkább állat…?
Színtest és klorofill nincs Valódi sejtmag, szénhidrátjuk glikogén kitin, cellulóz, hemicellulóz egysejtűek (csupasz vagy sejtfallal rendelkező) vagy több sejtűek → fonalasak vagy álszövetesek gombafonal = hifa, gombaszövedék = micélium Kizárólag gomba sajátosság: Dolipórus: bazídiumos gombák hifafalán (szeptum) képződő pórus fánkszerű vastagodása Lomaszóma Szaporodásuk: spórákkal (ivaros), sarjadzással (ivartalan)

14 Fajok száma ~ 85.000 (egyesek szerint többszöröse… 1 millió!)
Nagyobb részük mikroszkopikus méretű egysejtű… Táplálkozás: heterotrófia (szaprotróf, parazita, szimbionta) Kilotróf típusú: táplálékfelvétel az egész testen keresztül Lebontó szervezetek → anyagkörforgalom

15 A gomba mint emberi táplálék
kedvező aminosav-összetétel: mind a 20 fehérjealkotó aminosavat tartalmazzák magas víztartalom (70-90 %), alacsony kalóriatartalom CH-ok, zsír, B-vitamin, K, P gyógyhatású anyagok Fémionok és toxikus anyagok

16 Gyógyhatású gombák Népgyógyászat: sebkötözés (tapló), shii-take fogyasztása Kínában. Antibiotikum termelés: penészgombák (Penicillium), laskagombák, sárguló csiperke, szürke tölcsérgomba Baktericid hatású: lepketapló, bükkfa-tapló, pisztricgomba, Fungicid: káposztagomba, világító tölcsérgomba lepketapló pisztricgomba káposztagomba

17 Keringési betegségek ellen alkalmazhatók
Gyógyhatású gombák Keringési betegségek ellen alkalmazhatók shii-take pecsétviaszgomba téli fülőke gyapjas tintagomba Csökkentik: vérnyomás, vér lipidszintjét, koleszterin-, triglicerid- és foszfolipid szintet, gyulladásgátló, májvédő, véralvadásgátló Továbbá: késői laska, téli fülőke, bükkfa-tapló Gyapjas tintagomba cukorbetegség kezelésére is használható.

18 Immunstimuláns és rák ellen ható gombák
Gyógyhatású gombák Immunstimuláns és rák ellen ható gombák Vírusgátlás, antitumor hatás, influenza ellen Az ízletes vargánya és a barna gyűrűstinóru és egyes taplógombák hatásosak az influenzavírus ellen. A shii-take immunstimuláns, rák elleni vegyülete a lentinán. Gyomor-, végbél-, tüdőrák és leukémia gyógyítására használják. óriás pöfeteg barna gyűrűstinóru késői laskagomba

19 A gombák életmódja Állati és növényi eredetű szerves anyagokat bontanak le. Más élőlények számára felvehető vegyületekké alakítják; a szén-dioxid a levegőbe kerül. A gombasejtek a talaj biomasszájának 40 %-át is kitehetik! Gombák nélkül a légköri szén-dioxid 30 év alatt elfogyna.

20 Szaprotróf: elpusztult élőlények szerves anyagait bontja le – legelterjedtebb
2) Parazita: élő szervezetek szerves anyagait használja fel, az együttélés a gazdának káros (pl. taplók) 3) Szimbionta (mutualista): élő szervezetek szerves anyagait használja fel, az együttélés a gazdának hasznos A gombák életmódja

21 Mikroszkópikusak vagy nagytermetűek
1) Szaprotróf gombák Szerves anyagot a talajban élő állatok feldarabolják, a gombák és baktériumok pedig tovább bontják. Mikroszkópikusak vagy nagytermetűek narancssárga csészegomba pusztai kucsmagomba harkály tintagomba nagy őzláb

22 1) Szaprotróf gombák Xilofág gombák: képesek a faanyagot elbontani (erdők anyagkörforgalma) Fehérkorhadást okozók: a sejtfal ligninje és celllulóza egyszerre bomlik el. Főleg keményfák jellemzője. Pl.: lepketapló, pecsétviaszgomba, bükkfatapló. Barnakorhadást okozók: a cellulózt lebontják, de a barnásvörös lignin megmarad (lignináz enzim hiánya). Főleg a puhafák jellemzője. Pl. sárga gévagomba, nyírfagomba, pisztricgomba. lepketapló sárga gévagomba pisztricgomba

23 2) Parazita gombák gyűrűs tuskógomba Farontó gombák egy része
Sérült vagy legyengült fákat támadják meg (gyengültségi parazita) Fa reakciója: gyanta kiválasztása, ezzel elzárja a levegőt, amely szükséges a gomba növekedéséhez. Számos fa fungicid anyagokat is termel (csersav, fenolok). Gyűrűs tuskógomba: erdeink egyik legveszélyesebb parazita gombája gyűrűs tuskógomba

24 3) Mikorrhizás gombák „miko-rhiza” = gomba-gyökér
Szimbiózis: a gomba átveszi a gyökérszőrök szerepét, segíti a növény víz- és ásványi anyag felvételét, a gomba szerves anyagokat, vitaminokat növekedésserkentőket kap a növénytől A Föld hajtásos növényeinek %-a mikorrhizás! A bazídiumos gombák többsége ektomikorrhizát képez: a gombafonalak nem hatolnak be a növény gyökerének sejtjeibe csak a sejtek közötti járatokba. A gyökér külső felületét sűrű, gombafonalak által alkotott gombaköpeny borítja (fajra jellemző bélyeg) A gombafajok meghatározott növénynemzetségekkel vagy fajokkal alkotnak mikorrhiza kapcsolatot.

25 Ektomikorrhiza kialakulása fagyökéren; a: micéliumköpeny,
b: gombafonalak a kéregsejtek sejt közötti járataiban

26 3) Mikorrhizás gombák Mikorrhizás gombák:
„A növény vízfelvételi szerve” Mikorrhizás gyökerekkel átszőtt talaj: egységes anyagfelvételi rendszer Mikorrhizás gombák: tinórufélék, rókagombák, galambgombák, galócák, nyálkásgombák, gerebengombák, szarvasgombák.

27 A gombák alkotó anyagai
Biogén elemek (H, C, O, N, S, P) + K, Ca, Na, Mg, Fe, stb. Növényeknél magasabb koncentrációban tartalmazzák. Szervetlen anyagok Víz: 85-95%, taplók: 50-80% Felvétele a környezetükből történik. Ásványi anyagok Hamutartalom alapján mutatható ki. K: ozmotikus viszonyok biztosítása P: anyagcsere Ca: sejmembrán, gomba sejtfal, hifacsúcs növekedése, aminosav- transzport Na Mn: enzim aktivátor, pl. ligninbontó farontó gombák

28 A gombák alkotó anyagai
Bioakkumuláció Ha a belső koncentráció eléri az átlagos tízszeresét. Toxikus szintet is elérő felhamzozás: As, Cd, Cu, Hg, Pb

29 A gombák alkotó anyagai
Szerves anyagok aminosavak, fehérjék - minden élő sejt fő alkotói. Sejtmembrán, enzimek. - szabad aminosavak: magasabb arányban (speciális: iboténsav) - biogén aminok: termőtestek elöregedésekor keletkeznek szénhidrátok - mono-, oligo-, poliszacharidok - sejtszerkezet alkotó és energiaszolgáltató vegyületek - egyszerű cukrok: glukóz (mannóz: élesztőgombák), trehalóz, amilóz - gyógyászati célú alkalmazás, pl. shii-take, pecsétviasz - kitin: fő sejtfalalkotó lipidek - sejtmembrán alkotó + tartaléktápanyag (pl. ergoszterol) egyéb vegyületek - nukleinsavak (DNS, RNS) - számos specifikus vegyület

30 A gombasejt Felépítése
Kívülről sejthártya (membrán) határolja.Kettős foszfolipid réteg → anyagcsere. Épsége a sejt életfunkcióinak alapvető feltétele. citoplazma gélszerű alapállomány sejtmag, ER, riboszómák, mitokondriumok, diktioszómák (=Golgi-készülék), sejtvakuólumok, tartalék anyagok sejtfal védelem + anyagcserefolyamatok és enzimreakciók színtere, anyaga kitin. szeptumok, pórusok → plazmaáramlás lomaszómák: speciális membránképletek

31 A gombák növekedése és fejlődése
1. A hifa növekedése Mit nevezünk hifának? Mikrométer nagyságú fonal Csúcsnövekedésű, elágazó rendszert alkot Folytonos, korlátlan növekedés Intenzív térfoglalás Lebontandó anyagok gyors behálózása Szubsztrátmicélium ↔ „éhséghifa” Hifakötegek, „rhizomorfák”

32 A gombák növekedése és fejlődése
A világ legnagyobb élőlénye? Az Armillaria bulbosa tuskógomba faj micéliumtelepei (klónjai) több 100 m2-t borítottak be. Ezek egyetlen, genetikailag egységes „egyedhez” tartoztak (amerikai vizsgálatok alapján)

33 A gombák növekedése és fejlődése
2. A micélium növekedése Mit nevezünk micéliumnak? hifák csúcsnövekedése → kör alakú kolónia (hifaszövedék) optimális térkitöltés összenövések (anasztomózis) → összeköttetés, anyagszállítás napszakos ritmus szerint

34 A gombák növekedése és fejlődése
3. Szaporodási (reproduktív) folyamatok Hifanövekedéssel szemben eltérő fejlődési szakasz. Bonyolult külső (abiotikus) és belső (biokémiai, hormonális) tényezők szabályozzák. Külső tényezők - hőmérséklet, pH, fény, vízellátottság, tápanyagok jelenléte - tápanyaghiány → termőtestképződés - CO2 → termőtestképzés gátlása Hifanövekedés alatt a reproduktív gének gátlás alatt állnak.

35 A gombák növekedése és fejlődése
3. Szaporodási (reproduktív) folyamatok hormonális szabályozás Termőtestképzést hormonhatású anyagok szabályozzák. - auxin: termőtest tönkjének nyúlásos növekedését serkenti - citokinin: ektomikorrhizás gombáknál spóraképzés, csírázás Termőtesteken keletkeznek, a nyugalmi időszak letelte után belőlük ismét hifák fejlődnek. - egymás csírázását gátló anyagok - anyagcseréjük 1-4%-a az aktív sejtekének - tartaléktápanyagok felhasználása (lipidek) - igen ellenállóak a környezeti tényezőkkel szemben Csírázás: többnyire emelkedő hőmérséklet és nedvesség hatására. - rehidratáció → aktív anyagcsere és légzés → hifacsúcs kihajt

36 A gombák növekedése és fejlődése
3. Szaporodási (reproduktív) folyamatok spóraképzés, csírázás Spóratípusok