Rényi Alfréd tudományos munkássága Tudománynépszerűsítő tevékenysége

Az előadások a következő témára: "Rényi Alfréd tudományos munkássága Tudománynépszerűsítő tevékenysége"— Előadás másolata:

1 Rényi Alfréd tudományos munkássága Tudománynépszerűsítő tevékenysége
RÉNYI ALFRÉD ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola Erdélyi-Szabó Dávid 8.b Rényi Alfréd ( ) Idézetek „Aki azt mondja, nem szereti a matematikát, az tulajdonképpen azt mondja, nem szeret gondolkozni.” „A matematikus olyan gép, amely kávéból tételeket készít.” Rényi Alfréd 1939-ben érettségizett gimnáziumunk-ban től a budapesti Pázmány Péter Tudomány-egyetemen tanult, ahol Fejér Lipót tanítványa volt ben doktorált matematikából Riesz Frigyesnél a szegedi egyetemen, majd ben Leningrádban volt aspiráns től a budapesti egyetem matematikai intézetében tanársegéd, majd magán-tanár ben nevezték ki az MTA Alkalmazott Matematikai Intézetének igazgatójává, 1952-től az ELTE valószínűségszámítási tanszékét is vezette, mindkét tisztségét haláláig viselte ben ő hozta létre a Magyar Tudományos Akadémia gyorsan világhírűvé vált Alkalmazott Matematikai Intézetét, mely nevét 1999 óta viseli től az Akadémiának levelező, 1956-tól rendes tagja lett ben és 1954-ben Kossuth-díjat kapott. „Ha rossz kedvem van, mate-matizálok, hogy jó kedvem legyen. Ha jó kedvem van, matematizálok, hogy megmaradjon a jó kedvem.” „A matematika bizonyos tekintetben mindig is az összekötő kapocs szerepét játszotta a különböző tudományok, valamint a tudomány és a művészet között. Meggyőződésem, hogy e tekintetben a matematikára a jövőben még fokozottabb szerep hárul." Rényi Alfréd tudományos munkássága A matematika szinte minden ágában maradandót alkotott. 1946–1947 között Leningrádban Juríj Vlagyimirovics Linnik aspiránsaként igazolta máig is leghíresebb eredményét, az ún. kvázi Goldbach-sejtést. Ő volt a magyar valószínűségszámítási iskola megalapítója, a valószínűségszámításnak több számelméleti alkalmazására jött rá. A valószínűségszámítás elméletének új, axiomatikus megalapozását adta, bevezetve a feltételes valószínűség fogalmát. Vizsgálatai több, a valószínűséggel kapcsolatos fizikai kérdés megoldásához járultak hozzá, főleg a kvantummechanika terén. 32 közös cikket írt a legismertebb magyar matematikussal, Erdős Pállal, nevükhöz fűződik az Erdős-Rényi modell a gráfelméletben. Tudománynépszerűsítő tevékenysége Jelentős tudományszervező és népszerűsítő tevékenységet is folytatott, többek között a Bolyai Társaság élén. Kulturált, szellemes, legendás humorú tudós volt. A tudományról írt cikkei, könyvei szépirodalmi értékűek. Összegyűjtve megjelentek az Ars Mathematica című kötetben. Két feladat Rényi Alfréd Játék és Matematika című TV műsorából: Tudományos munkájának legfőbb területei: valószínűségszámítás matematikai statisztika gráfelmélet kombinatorika információelmélet számelmélet geometria analízis Hány lottószelvényt kell kitölteni ahhoz, hogy biztosan legyen köztük telitalálatos? Hány szelvény lesz ezek közül négy, három, kettő, egy találatos? Ha egy pálcikát véletlenszerûen dobunk egy asztalra, melyen párhuzamos egyenes vonalak vannak húzva, oly módon, hogy két szomszédos vonal távolsága a pálcika hosszának éppen a kétszerese, annak a valószínûsége, hogy a pálcika olyan helyzetben esik az asztalra, hogy átmetszi valamelyik meghúzott vonalat, 1/PI -vel egyenlő, ahol PI a geometriából ismert Ludolf-féle szám (3, ) Miért? Ha tehát sokszor dobjuk a pálcikát az asztalra, és az összes dobás számát elosztjuk azoknak a dobásoknak a számával, melyeknél a pálcika úgy esik, hogy metsz egy vonalat, a PI számra kapunk közelítő értéket. Monte Carlo módszernek nevezik azt az eljárást, amikor véletlen eseményeket használnak olyan matematikai feladatok közelítő megoldására amelyeknek a véletlenhez semmi közük sincs. Ez a feladat erre példa. (A PI értékének közelítő kiszámítására természetesen jóval praktikusabb módszerek is léteznek.) Erdős-Rényi random gráf A kvázi Goldbach-sejtés: Rényiről Létezik olyan K szám, hogy minden elég nagy páros szám előáll egy prím szám és egy olyan összetett szám összegeként, melynek legfeljebb K prímtényezője van. Rényi bizonyítása óta sikerült megmutatni, hogy K választható 2-nek (J.R. Chen, 1973). Az erős Goldbach sejtés szerint minden kettőnél nagyobb páros szám két prím összege. Ez 1742 óta a matematika egyik legismertebb bizonyítatlan problémája. Pintz János, a Rényi intézet kutatója 2010-ben az Akadémia rendes tagja lett a sejtéssel kapcsolatos eredményeinek elismeréseként. Turán Pál Rényiről: „A matematika lételeme volt; séta közben, síelés vagy autóvezetés közben is mindig hajlandó volt matematikai diszkusszióra.” Somlyó Görgy Rényiről: „Szombatonként Rényi zongorázik, és tudom, hogy a matematikai munkái közben is állandóan zongorázott. Imádta a zenét és nagyszerű, képzett zenész is volt, de az irodalomban is nagyon művelt volt. Ennek a társaságnak Rényi Alfréd, akit Bubának neveztek családjában és közöttünk is, igazán a legfontosabb tagjai közé tartozott.” Karinthy Márton: A Kvázi Goldbach-sejtés című epepe az ötvenes évekből Buba főszereplésével érdekes adalék a korról és Rényi Alfrédról. (Az Ördöggörcs című regényből).