Gyires Béla és a debreceni informatika oktatás

Az előadások a következő témára: "Gyires Béla és a debreceni informatika oktatás"— Előadás másolata:

1 Gyires Béla és a debreceni informatika oktatás

2 Gyires Béla Zágráb, március 29. -Budapest, augusztus 26.)

3

4

5 Gimnáziumi évek...

6 Pázmány Péter Tudományegyetem
hallgatója

7 Rados Gusztáv Jordán Károly Fejér Lipót

8 Publikációk

9

10 Munkássága 1941: egyetemi doktor
1953: a matematikai tudományok kandidátusa 1962: a matematikai tudományok doktora 1987: az MTA levelező tagja 1990: az MTA rendes tagja

11 Munkássága 1952-től: tanszékvezető 1958-74:
a Matematikai Intézet vezetője : a KLTE TTK dékánja

12 Kitüntetések, elismerések
1980: Állami díj 1980: NJSZT tiszteletbeli tag 1982: TIT tiszteleti tag 1984: Pro Universitate 1985: Bugát Pál emlékérem 1987: KLTE TTK emlékérem 1988: MTESZ emléklap 1992: MTT tiszteletbeli tag 1994: Hatvani István díj 1994: Professor emeritus 1996: DAB plakett 1996: KLTE díszdoktora 1997: Debrecen díszpolgára

13 Valószínűségszámítás, statisztika a tudományegyetemen ...
Rényi Alfréd Gyires Béla

14 Az informatika oktatás kezdetei
Jékel Pál és Tar László az MTA Számítástechnikai Laborban M3 Megindul az elméleti képzés matematika-fizika szakos és matematikus hallgatóknak 1967 – Megalakul a Számolóközpont Vezetője: Jékel Pál

15 Az ODRA 1013 korszak egy-bites soros (szekvenciális) aritmetikai egysége volt, így nem csoda, hogy egy másodperc alatt csak 1500 fixpontos összeadást tudott elvégezni; 8 kiló-szavas (1 szó 39 bit) dobmemória volt az operatív tár, mely » 38 Kbájtnak felel meg. 2 db 128 szavas [~ 1,2 Kbájt] ferritgyűrűs blokk

16 Az ODRA 1013 programozása Operációs rendszere nem volt, minthogy hiányzott még a megszakítási rendszer; gépi-kód (az utasításokat oktális számsorokkal kellett leírni!), 1+1 címes utasítással (az első cím az egyik operandust adta meg, a másik címen a következő utasítás volt megadva); speciális assembler; autókód (MOST-1, MOST-F); felhasználói programok, melyek bináris lyukszalagokon voltak.

17 1972 ODRA 1204 32 kiló-szavas (1 szó 24 bit) [» 96 Kbájt] ferritgyűrűs operatív memória; 4 db 64 kiló-szavas fix dob háttértár [össz kapacitás ~ 768 Kbájt] (1972-től). Vezérlő pult; konzol írógép (ROBOTRON) a gép irányítására, de be/kimenethez is használni lehetett; 8 csatornás lyukszalagos be/kimeneti egység; 80 karakter széles (DATA PRODUCT) sornyomtató;

18 Az ODRA 1204 programozása Vezérlõrendszere nem volt, különbözõ kezelõprogramokat kellett használni, melyek bináris lyukszalagon voltak, ezek bevitele a memóriába a BINO elnevezésû fixen beépített bináris beolvasóval történt; az utasítások végrehajtását mikroprogramok generálták, melyek 512 szavas (1 szó 33 bit) fix tárban voltak; assembler (JAS); autókód ( MOST-2); algoritmikus nyelvek (Algol-1204, FORTRAN); a programok lyukszalagra rögzített szövegét különbözõ kezelõ (kétlépcsõs fordító) programokkal közvetlenül a memóriába, vagy bináris szalagra fordítottuk, s a futtatáshoz is szükség volt úgynevezett segédprogramok (PP) bevitelére (I/O eljárások, függvények, eljárások).

19 A Számítástudományi Tanszék alakulása
Az 1971/72-es tanévben a KLTE TTK hallgatói már 25 szemeszteróra előadás és 46 szemeszteróra gyakorlat számítástechnikai képzést kaptak, melynek jó része a számítógépeket is terhelte. Így 1972-ben már szükséges volt egy önálló tanszéket, a Számítástudományi Tanszéket létrehozni

20 1972 Tudományegyetemi programozó matematikus szakok alapítása ...
Kátai Imre Kalmár László Gyires Béla

21

22

23 2004 Informatikai Kar 5 tanszék Jelenlegi hallgatói létszám: ~1500
A 2005/06 tanévre felvett hallgatók száma: PTI 102 MI 107 PTM 128 Gyires Béla Informatikai Napok

24 Köszönöm a figyelmet