6. Tétel - Az Európai Unió iskolarendszereinek a közös elemei + Németország oktatása Készítette: Hollósi Hajnalka.

Az előadások a következő témára: "6. Tétel - Az Európai Unió iskolarendszereinek a közös elemei + Németország oktatása Készítette: Hollósi Hajnalka."— Előadás másolata:

1 6. Tétel - Az Európai Unió iskolarendszereinek a közös elemei + Németország oktatása
Készítette: Hollósi Hajnalka

2 Általános jellemzők európai szinten
Iskolába a legtöbb európai gyerek legalább hatéves korába kezd járni Sok helyen kötelező az iskola előtti nevelés is (pl. Belgium, Litvánia) Az európai iskolások tanulmányaik első éveiben általában elemi szintű oktatásban részesülnek és innen lépnek tovább a középiskolába, vagyis a második szintre. Itt folytatják a tanulást rendszerint a tankötelezettségi kor befejezéséig; 15 éves korukig

3 A felső középiskolai tanulmányi időszak viszont általában a tanulók 18 éves koráig tart.
Ezek a periódusok is országonként változnak: két- vagy háromévesek. Az általános oktatási tartalmak mellett megjelennek bizonyos szakmai vagy technikai ismeretek is. Külön kategória a post secondary képzés A harmadik szint az adott ország intézményi szerkezetétől függően általában éves koruktól fogadja a tanulókat.

4 A legtöbb helyen a tanítási hét ötnapos, Németország, Olaszország, Luxemburg és Ausztria iskoláiban az oktatás első szintjén a hét hat napján tanítanak. Iskolakezdéskor az országok többségében egy tanító tanítja az összes tantárgyat Országonként eltérő osztálylétszámok,valamint óraterhelés

5 Az oktatás tartalmi elemei
Az európai országokban mindenütt tanítanak anyanyelvi tárgyakat, matematikát és természettudományokat, beleillesztik a tantervbe a sport- és a művészeti foglalkozásokat is. Leggyakrabban oktatott idegen nyelv az angol.

6 Pedagógusok Európában a legtöbb aktív pedagógus valamilyen felsőfokú intézményben szerezte képesítését, mely egyetemi szintű végzettséget jelent. A pedagógusképzésnek rendszerint van általános és szakmai komponense.

7 Finanszírozás Állampolgárainak oktatása minden ország számára óriási pénzügyi beruházást jelent. Az oktatásra fordított költségek legnagyobb hányadát minden országban a pedagógusbérek teszik ki.

8 Németország oktatási rendszere

9 Általános jellemzők Németországban a teljes oktatási rendszer állami felügyelet alatt áll. Tartománytól és állampolgárságától függetlenül minden hatodik életévét betöltött gyermek tankötelessé válik. A kötelező iskolai oktatás - tartománytól függően évig - a 6. életévtől, a gyermek 18. életévéig tart. Az iskolakötelezettség teljesítéséhez a diákok 9 (néhol 10) évig nappali tagozaton tanulnak, majd (eredménytől függően) további tanulmányok, vagy részidős szakmai képzés következik. Az iskolaév a nyári szünet után kezdődik, de pontos kezdete az adott tartománytól függ. A nyári szünet 6 hetes, az összes többi ünnepre (húsvét, pünkösd, őszi és téli szünet) 7 hét áll rendelkezésre. Németországban az oktatás ingyenes, és az iskolai tankönyvekhez is ingyen juthatnak a tanulók. A jelenlegi kötelező oktatás iskola előtti, általános iskolai és középiskolai részre oszlik.

10 Iskola előtti nevelés Az óvoda a 3 és 6 év közötti gyerekek iskolai előkészítésének hagyományos formája. Az óvoda nem kötelező. Az óvodák (a szülő szociális helyzete alapján megállapított) térítés ellenében fogadja a gyermekeket.

11 Általános iskola Az iskolaév a nyári szünet után kezdődik, de pontos kezdete az adott tartománytól függ. A nyári szünet 6 hetes, az összes többi ünnepre (húsvét, pünkösd, őszi és téli szünet) hét hét áll rendelkezésre. Általános iskola (Grundschule): 6-tól 10 éves korig (4 osztály) - kivéve Berlinben és Brandenburgban, ahol 6 osztály)

12 Középiskola Alsó és felső tagozatra oszlik Alsó tagozatok: Hauptschule Realschule Gymnasium Gesamtschule A felső tagozat nem kötelező

13 Középiskola/Alsó tagozat
Hauptschule: alapvető általános oktatást biztosít a tanulóknak ötödik osztálytól a kilencedik osztályig. A tizedik osztály keretében a tanulók további képesítést szerezhetnek. Realschule: a középiskola (Hauptschule) és a klasszikus gimnázium között áll. Szélesebb körű oktatást biztosít a tanulóknak, mint a Hauptschule. Gymnasium: magasabb fokú középiskolai oktatást biztosít a tanulók számára, és általában az ötödik évtől a tizenharmadik évig terjedő időszakot foglalja magában. A tizenharmadik év végén a tanulók érettségi vizsgát tesznek (Abitur), amely egyetemi jelentkezésre jogosít. Gesamtschule: ugyanazokat a tantárgyakat oktatják, mint más középiskolákban, az ötödik évtől a kilencedik vagy a tizedik évig (Berlin 7-10). A Gesamtschule integrálja a három előbbi középiskola pedagógiai és szervezeti tartalmát, egyes tárgyakat azonban a 7. osztálytól kezdve kétféle szinten (magasabb-alacsonyabb) oktatnak, a későbbi orientáció szerint.

14 Középiskola/Felső tagozat
A középiskola felső tagozata nem kötelező. A éves diákok a következő oktatási formákat vehetik igénybe: középiskola felső tagozata (általános ismeretek bővítése), szakmai képzést nyújtó kurzusok, melyek gyakorlati képzésben is részesítik a tanulókat, és záróvizsgával végződnek (betanított szakmunkás), szakmai képzés (Szakmunkás bizonyítvány).

15 Felsőoktatás Németországban néhány privát (vallási) főiskola és a katonai valamint a szövetségi államigazgatási főiskola kivételével valamennyi felsőoktatási intézmény a tartományok felügyelete alá tartozik. Finanszírozásuk és tantervük azonban közös a Bund és a Länder-ek között. Az intézmény élén önálló, választott rektor vagy elnök áll. A hallgatói önkormányzatok erősek, a legtöbb tartományban maguk dönthetnek egyes kérdésekben. A felsőoktatás lehet egyetemi, illetve főiskolai.

16 Felnőttoktatás Ezt a feladatot elsősorban a Népfőiskola, a helyi felnőttoktatási központok látják el; biztosítaniuk kell egy rendszeres, széleskörű tanfolyamkínálatot, melynek illeszkednie kell a különféle társadalmi igényekhez és az egyéni szükségletekhez. A távoktatás lehetőséget kínál a felnőttek számára, hogy munka mellett tanuljanak a folyamatos tanulás e rugalmas formájában. A magánszervezetek által kínált távoktatás csak állami jóváhagyással működhet.

17 7. Tétel - Az Európai Unió iskolarendszereinek a közös elemei + Franciaország oktatási rendszere

18 Rövid történelem 13. század párizsi Sorbonne egyetem megalapítása.
líceumok „Université Impérialé” (császári egyetem) 1808 tanárképző intézmény, az École Normal Superieure 1882 kötelező elemi iskolai oktatása és az iskoláztatás szekularizációja

19 Áttekintés Franciaországban a 6-tól 16 éves korig kötelező oktatás ingyenes. A gyermekek mintegy egyötöde jár katolikus iskolába, amelyeket az állam támogat. A középiskola 11 évestől 18 éves korig tart, ezen belül először 4 év collčge majd 3 év lycée következik.

20 Áttekintés Az oktatási rendszer centralizált és minden iskolában a részletes nemzeti alaptanterv szerint folyik. 1959. tankötelezettség - 16 évre emelése. 1986. eltörölték az egyetemi felvételi vizsgákat. 1989. új oktatási törvény.

21 Általános jellemzők állami fenntartásúak
a rendszer erősen centralizált dualisztikus hierarchikus az oktatás nagymértékben verbális jellegű hangsúlyozottan intellektuális; vizsgaközpontú; nagy jelentőséget tulajdonít az érdemjegyeknek, és versengésre késztető

22 Általános jellemzők tanügyi régiók
8 illetve 11 éves korban tudás- felmérés 36 hetes tanévet 5 egyenlő periódusra osztják koedukált oktatás óraszámok között átlagos osztálylétszám 22,5 fő/osztály

23 Iskola előtti nevelés Franciaországban az iskola előtti oktatásnak régi hagyományai vannak. Minden, második életévét betöltött kisgyerek óvodába (école maternelle) járhat. Az Európai Közösség országai közül, Belgiumot kivéve Franciaországban a legnagyobb az óvoda intézményét igénybe vevők százalékos aránya: a kétévesek 32,2%-a, az ötévesek 100 %-a óvodás. Az óvodák 85%-a közintézmény, mindenki számára ingyenes. A fennmaradó 15% magánóvoda, melyek támogatást kapnak az államtól és a régiótól egyaránt. Természetesen a magánóvodák esetében a szülők pénzügyi hozzájárulása kötelező. A gyerekeket életkor szerint három csoportba osztják: kis, középső és nagycsoportba.

24 Általános/elemi iskola
Az általános iskolai oktatás (école primaire) 5 évig, 6-tól 11 éves korig tart. Az öt tanulmányi évet két szakaszra osztják: az első szakasz az alapoktatás szakasza, amely már az óvoda nagycsoportjában megkezdődik és folytatódik az általános iskola első két évében. A második szakasz pedig a következő három év a collčge-ba bocsátás előtt.

25 Középiskola A diákok a középiskolát (collége) általában 15 éves korukra fejezik be (a collčge időtartama 4 év), ezért a kötelező iskolai tanulmányok befejezéséhez még egy évet tanulniuk kell. A diákok ezért általában egy általános, illetve reálgimnáziumban (lycée) vagy egy szakképzettséget adó gimnáziumban (lycée) tanulnak tovább.

26 Középiskola Franciaországban a középiskolai oktatás két részből áll: alsó és felső középiskolai oktatásból. A tanköteles oktatás keretében az alsó középiskolai oktatás általános középfokú ismereteket és szakmai ismereteket nyújt azoknak a diákoknak, akik sikeresen befejezték általános iskolai tanulmányaikat.

27 Felsőoktatás Felsőoktatási intézmények:
Egyetemek, amelyek rövid (érettségi után két év) és hosszú (érettségi után 3 vagy annál több év) kurzusokat kínálnak. Köz- és magánintézmények, amelyek felsőfokú szakmai képzést biztosítanak minisztériumi felügyelet alatt. Ezek lehetnek rövid (műszaki, kereskedelmi) és hosszú (politikatudományok, mérnöki, kereskedelmi, katonai, építészeti, telekommunikációs és művészeti) kurzusok. Érettségi utáni képzések, amelyek általános és műszaki gimnáziumi oktatást biztosítanak: az ún. Grandes écoles (elit iskola) előkészítő kurzusai; felsőfokú műszaki képzés. Grandes Écoles: hosszú időtartamú kurzusok. Ezek a kurzusok lehetnek köz- és magánkurzusok. Itt a létszám limitált, az oktatás 3 évig tart.

28 Numerus clausus Franciaországban az orvosi tanulmányok kivételével nincs numerus clausus, azaz mindenkit felvesznek az egyetemekre, akik rendelkezik érettségi vizsgával. A hallgatók létszámának kizárólag az intézmény kapacitása szabhat gátat.

29 Felnőttoktatás Nagy hangsúlyt fektetnek rá.
Élethosszig tartó tanulás eszménye is francia földön született meg. A felnőttoktatási programok legnagyobb fogyasztói a 25 és 40 év közötti férfiak.

30 Felnőttoktatás Franciaország nagy hangsúlyt helyez azoknak az azonosítására, akik az alacsonyabb képzettségi szintjük, a megszűnő munkakörük, vagy a középkori krízisük miatt veszélyeztetettek. Az 1991-ben elfogadott jogi szabályozás a képességek felmérését, mint a gazdaság és a dolgozók részére nyújtott szolgáltatás eszközét teszi lehetővé.

31 8. Tétel - Az Európai Unió iskolarendszereinek a közös elemei + Hollandia oktatási rendszere

32 Áttekintés Hollandiában a kötelező oktatás általános, középiskolai és szakképzésből áll. A kötelező iskolai oktatás két csoportra oszlik: 5-17 éves korig vagy 5-16 éves korig, melyet egy kötelező, részidős oktatás követ 18 éves korig. A holland oktatási rendszerben számos magán és állami oktatási intézmény vesz részt. Az általános iskolák 70%-a és a középiskolák 80%-a magánkézben van.

33 Iskola előtti nevelés Kifejezetten iskola előtti előkészítés Hollandiában nem létezik. A négy év alatti gyermekek részére ún. játszócsoportokat hoznak létre. Ezek között magán óvodák és a helyi hatóságok által irányított és ellenőrzött óvodák is megtalálhatóak. Ez utóbbiakért a holland Jóléti, Egészségügyi és Kulturális Ügyek Minisztériuma felelős. Sem a magán, sem az állami óvodák nem ingyenesek, díjaik azonban eltérőek.

34 Általános iskola A teljesen ingyenes általános iskolai oktatás nyolc évig, 4-12 éves korig tart. Az iskolaév augusztus 1-jétől július 31-ig tart. A kor nem tartozik a felvételi követelmények közé, mivel a gyermekek akár négy évesen is elkezdhetik az általános iskolát. A gyermekeknek a helyi hatóságok által kijelölt iskolába kell beiratkozniuk. Tandíjat a gyermekek 16. életévének betöltése után kell fizetni.

35 Általános iskola A tankönyvek és a taneszközök beszerzése a szülők feladata. A gyermekek után 16. életévük betöltése után éves tandíjat kell fizetni, ehhez azonban a szülők támogatást kérhetnek. 1986 óta az általános iskola utolsó két évében az angol nyelv tanulása kötelező. A 18 éven aluli általános iskolában tanuló diákok szülei tanulási támogatást igényelhetnek, melynek összegét a szülők jövedelmi szintje határozza meg.

36 Középiskola A középiskolában a tanulók egyetemi előkészítő (VWO), magasabb szintű általános képzés (HAVO), alacsonyabb szintű általános képzés (MAVO) és szakmai előkészítő képzés (VBO) között választhatnak. VWO: hat évig tart és az egyetemi továbbtanulásra készíti fel a tanulókat. A VWO képzésen belül három típusú iskola választható: Athéneum, ahol a diákok nem tanulnak klasszikus nyelvet és irodalmat Gimnázium, ahol a klasszikus nyelv és irodalom kötelező tantárgyak Líceum, ahol a fenti tárgyak tanulása választható HAVO: öt évig tart és célja, hogy a diákokat magasabb szintű szakképzésre készítse fel. A gyakorlatban a HAVO-t megszerző diákok VWO vagy MBO képzésen tanulhatnak tovább.

37 Középiskola MAVO: négy évig tart és fő célja a diákok MBO képzésre való felkészítése. A tanulók a MAVO bizonyítvány megszerzése után dönthetnek, hogy tovább tanulnak a HAVO-n, vagy gyakornokként helyezkednek el. VBO: négy évig tart és ennek megszerzése után a diákok folytathatják tanulmányaikat az MBO-n, vagy gyakornokként helyezkedhetnek el. A diákok számára maximum 5 év áll rendelkezésre hogy befejezzék tanulmányaikat a fent említett négy iskolatípusban.

38 Felsőoktatás Hollandiában a felsőoktatási rendszert az egyetemi képzés, a magasabb szakmai (nem egyetemi szintű) képzés és a nyitott egyetemek alkotják. A magasabb szakmai képzés (HBO) mind elméleti, mind gyakorlati oktatást biztosít, a részvétel előfeltétele előzetesen megszerzett szakmai képzettség, így a HBO kurzusok meghatározott alkalmazotti területekhez kötődnek, nappali és levelezős képzés keretében is elvégezhető. A felsőoktatásban a 18. életévüket betöltött fiatalok vehetnek részt, akiknek első diplomájuk megszerzéséhez legalább négy éves képzésen kell részt venniük. Ez alól kivételt az orvosi, gyógyszerészeti, állatorvosi (6 éves képzések), a fogorvosi és az egyes filozófiai tanulmányok (5 éves képzések) képeznek.

39 Felnőttoktatás A holland kormány felnőttoktatás politikája elsősorban a szakmai, munkaerőpiacra irányul azzal a céllal, hogy ez a terület egyesüljön az általános felnőtt neveléssel. Jelenleg 12 nem formális felnőtt neveléssel foglalkozó intézmény működik. Ezen a téren prioritást és támogatást élveznek a hosszabb ideje munkanélküli személyek, a nők és az etnikai kisebbségek.

40 9. Tétel - Az Európai Unió iskolarendszereinek a közös elemei + Svédország és Finnország oktatási rendszere

41 Áttekintés A svéd oktatási törvény megköveteli, hogy valamennyi gyermek egyenlő eséllyel vehessen részt az oktatásban. Svédországban a tankötelezettség minden 7 és 16 év közötti gyermekre kiterjed. A törvényi szabályozás szerint a középiskolai képzést az önkormányzatoknak minden olyan diák részére biztosítania kell, akik kötelező általános tankötelezettségüket teljesítették. Svédországban a legtöbb egyetemet az állam tartja fenn.

42 Iskola előtti nevelés A szülők önkormányzati, illetve magán bölcsődékbe, óvodákba írathatják be gyermekeiket. A gyermekek számára magas színvonalú kis csoportos foglalkozást biztosítanak. Az ellátás díját részben az állam, részben a szülő állják. A költségek országszerte változóak. Az önkormányzati gyermekfelügyeletnek 5 formája van: A napközis óvoda Otthoni gyermekfelügyelet Az ún. szabadidőközpontok a 6 és 12 év közötti gyermekek számára biztosítanak felügyeletet az iskolai órák előtt és után A játszó iskolák a hatéves gyerekek napi három órás felügyeletéről gondoskodnak Nyitott iskolai előkészítő: tanítók és óvónők számos helyen különböző programokat szerveznek gyermekek és szüleik számára

43 Általános iskola Az oktatási törvény szerint valamennyi Svédországban élő gyermeknek kötelező iskolába járnia, s valamennyi gyermek jogosult az állami oktatási rendszerben tanulni 7 és 16 éves kora között. Svédországban a tankötelezettség az általános iskolára és a középiskola alsó tagozatára terjed ki, mely 9 évet foglal magában. 1995 július 1-én egy, az egész kötelező oktatási rendszerre kiterjedő új tantervet vezettek be, amely új tanmenetet és órarendet vezetett be. Az új tanmenet minden egyes tantárgy esetében megállapítja azon célokat, amit az iskola ötödik illetve kilencedik évének végére el kell érni. Az órarend a minimális tanórák számát határozza meg, amit a tanulóknak teljesítenie kell (6665 óra). Az általános iskolai, valamint a középiskola alsó tagozatán való kötelező oktatás költségmentes.

44 Középiskola A középiskola felső tagozata 16 és 19 éves korig tart, de nem kötelező. A középiskolákat az önkormányzatok, a megyei tanácsok, vagy magánintézmények működtethetik. Az új, egységes oktatási rendszert 1995-ben vezették be. A nyolc kötelező tantárgy mellett, specifikus tantárgyakat is tanítanak. A három év teljesítéséhez összesen tanórára van szükség. Az állami oktatás díjmentes.

45 Felsőoktatás A felsőoktatás egyetemi és nem egyetemi oktatást foglal magába. A felsőoktatás Svédországban elsődiplomás és posztgraduális képzésre, valamint kutatói státuszra osztható. A jelenlegi rendszert az 1993-as felsőoktatási törvény vezette be. Svédországban a felsőoktatás egyetemeken és főiskolákon (högskola) zajlik. Jelenleg 33 állami egyetem és főiskola található az országban. Az egyetemi diplomát minimum 2 év, a bachelor fokozatot minimum 3 év, míg a master fokozatot minimum 4 éves képzés után lehet megszerezni. A képzés nyelve svéd, de egyes területeken a kötelező irodalom angol nyelvű is lehet. A tanév 2 szemeszterből áll.

46 Felnőttoktatás Közösségi felnőttoktatás, a tanulásban akadályozottaknak, és az emigránsoknak biztosít svéd oktatást minden közösségi központ, önkormányzat. Közösségi felnőttoktatást különböző oktatási szervezetek, intézmények kínálnak. A Rugalmas Tanulásért svéd ügynökségnek két nagy működési egysége van, a Härnösand és a Norrköping. A vezető testület a Hässleholm. Tíz felnőttoktatási szövetség van egész országra kiterjedő hatáskörrel és 148 népfőiskola, melyek állami támogatást kapnak. Munkaerő piaci képzést csaknem minden közösségi központ szervez, nemcsak hagyományos oktatási keretek között, hanem speciálisan megszervezett formában is.

47 Finnország oktatási rendszere

48 Általánosságban Finnországban a kötelező iskolai oktatás hét éves kortól tizenhat éves korig tart. A finn iskolarendszer a kötelező oktatási intézményeket (általános iskola és alsó szintű középiskola), a felső szintű általános és szakmai középiskolákat, a felsőoktatási intézményeket, valamint a felnőtt oktatás intézményeit foglalja magában.

49 Iskola előtti nevelés Finnországban az önkormányzatok feladata az óvodai képzés biztosítása minden hat éves gyermek számára, bár a képzésben való részvétel önkéntes.

50 Általános iskola A gyermekek hét éves koruktól iskolakötelesek, 16 éves korukig részesülnek általános iskolai vagy más, ezt helyettesítő képzésben. Az általános iskola alsó tagozata hat, felső tagozata pedig három osztályos.

51 Középiskola A középfokú oktatás alsó és felső szintre oszlik.
Az alsó szintű középiskola után a diákok számos felső szintű középiskola (három éves képzés, mely érettségivel zárul), illetve szakközépiskola (két vagy három éves képzés, a végén alapfokú szakmai vizsgával) között választhatnak.

52 Felsőoktatás A felsőoktatásban Finnország húsz egyeteme és harminc műszaki főiskolája vesz részt. Az ország legnagyobb egyeteme a Helsinki Egyetem, amelyet 1640-ben alapítottak. Finnországban 20 egyetem működik, ebből 3 közgazdasági, 4 művészeti és 3 műszaki egyetem. 30 szakfőiskola van országban, tanulók száma től 8 000-ig változhat iskolánként.

53 Felnőttoktatás Költségtérítéses rendszerben működnek.
Nem adnak diplomát vagy szakmai végzettséget, de a munkáltatók körében nagyra becsültek és keresettek. Diplomás munkanélküliek számára is kínálnak kurzusokat.