Humán-controlling.

Az előadások a következő témára: "Humán-controlling."— Előadás másolata:

1 Humán-controlling

2 A controlling… területei: információgyűjtés, ellátás tervezés
ellenőrzés alrendszerei szervezeti funkciók szerint: marketing controlling pénzügyi controlling termelési controlling beruházási controlling humán controlling … alrendszerei controlling funkciók szerint: költség controlling gazdaságossági, hatékonysági controlling jövedelemzőségi, eredményességi controlling

3 A Humán controlling fogalma, céljai
A controlling általános elveinek alkalmazása az EEM területén. Az emberi erőforrás gazdálkodás feladatok stratégiai és operatív tervezése, a vezetői információs igények tervezése és teljesítése, a HR folyamatok elemzése, értékelése és ellenőrzése. Az emberekről, mint szervezeti erőforrásokról nyújt pénzügyi és nem pénzügyi információt. A humán controlling az EEM tevékenységekbe befektetett tőke megtérülését, hatékonyságát vizsgálja mutatószámok segítségével.

4 A humán controlling előtérbe kerülésének okai (Lindner Sándor)
a stratégiai alapú emberi erőforrás gazdálkodás elterjedése a piaci szereplők magatartásának megváltozása, a versenyelőny megszerzésének, megtartásának, a költséggazdálkodás kérdésének, a jövedelmezőség, a hatékonyság növelésének előtérbe kerülése a menedzsment igényeinek, ill. a vállalatirányítás követelményeinek megváltozása (forrás: Lindner Sándor)

5 Alkalmazásának előnyei
Integrált, koordinált HR tevékenységek HR döntések, tervezés előkészítése (szakszerű, objektív) Üzleti döntések, tervezés előkészítésének támogatása HR oldalról HR költségek alaposabb nyomon követése HR tevékenységek és rendszerek értékelése, elemzése, számszerűsítése

6 Mit mér? Funkcionális emberierőforrás tevékenységek célelérése.
Az emberierőforrás-gazdálkodás hatékonyságának mérése. A szellemi tőke mérése, elemzése. HR hozzájárulása a szervezeti célok eléréséhez és a szervezeti hatékonysághoz.

7 A HR contorlling feladatai
munkaerő-tervezés bértervezés szociális-jóléti terv készítése személyzetfejlesztési terv készítése Időtáv szerint: operatív controlling stratégiai controlling

8 Lépései Teljesítménycél kitűzése Mutatószám-rendszer kidolgozása
Teljesítmény mérése Cél és teljesítmény összehasonlítása Benchmarking Eltéréselemzés Akciótervezés

9 Mérési pontok Mutatószámok
A tevékenységek egyes szakaszainak lezárulása után találhatóak Valamilyen számszerűsíthető outputtal rendelkeznek Mutatószámok Elemzésre és összehasonlításra alkalmas módon számszerűsítik az EEM tevékenység eredményeit.

10 A mutatószám alapú mérés
Amit mérnek, azt végzik el Beavatkozás a rendszer működésébe Magasabb hatékonyság elérését támogassa. Célja a javítási lehetőségek feltárása Korlátozott számú mutató. Kiegyensúlyozott, átfogó szemlélet. Üzleti teljesítményhez kapcsolódás.

11 Az EEM hatékonyságmutatóinak csoportjai
Munkaerő-gazdálkodás Létszám Összetétel Munkaerőmozgás Munkaidő-kihasználás Munka- és teljesítménynormák Stb. Bérgazdálkodás Bérköltség Bérszerkezet Bérfelhasználás Átlagbér Munkaerőköltség Kompenzációs költségek Szakoktatás, képzés költségei Egyéb munkaerőköltség Adók, támogatások Munkaerő biztosításának költségei

12 A szellemi tőke Vállalat piaci értéke = Pénzügyi tőke + szellemi tőke
Szellemi tőke = Emberi tőke + strukturális tőke Strukturális tőke = vevői tőke + szervezeti tőke Szervezeti tőke = innovációs + eljárási tőke

13 Mérési korlátok A szellemi tőke (egy része) nem piacosítható, így nincs közvetlenül mérhető piaci értéke Mutatószám-rendszerekkel közelíthető

14 Benchmarking Összehasonlítás más, hasonló vállalatokkal, egységekkel.
Altípusai: Belső Versenytárs Iparági Területei: Hatékonyság Minőség: best pracitce esettanulmányok Szolgáltatás színvonala = humán audit

15 Eltéréselemzés (gap-analysis)
a tervtől való abszolút és relatív eltérés kimutatása, az eltérés okainak feltárása tervezési hiányosságok, objektív okok elemzése (külső, belső) szükséglet és tényleges teljesítmény, kínálat eltérése

16 Humán-audit A pénzügyi audit analógiájára jött létre
Az emberierőforrás-gazdálkodás eredményességére irányul Fókuszában a teljes EEM átfogó, rendszerszintű felülvizsgálata (hitelesítése) áll Célrendszer Tervezés Eljárások Információrendszer (ellenőrzés is) EEM szervezet felépítése, működése Eredménye jelentés formátumú

17 Az EE-ellátás mérési pontjai

18 Az EE-ellátás néhány mutatószáma
Külső toborzási arány = összes külső toborzás / összes alkalmazott Bemutatkozási arány = interjúra behívottak / összes jelentkező Külső felvétel egységköltsége = külső toborzás és kiválasztás költsége / összes külső felvétel Átlagos beillesztési idő = belépéstől az önálló munkavégzésig eltelt idő / összes beléptetés és áthelyezés

19 Mérési pontok az EE-fejlesztés, tanácsadás és a karriermenedzsment területein

20 Mutatószámaik EEM kiszolgálási arány = teljes létszám / HR alkalmazottak száma Egy főre jutó képzési költség = képzési költségek / teljes létszám Egy órára jutó képzési költség = képzések költsége / képzések időtartama Egy főre jutó képzési idő = összes képzési idő / teljes létszám Képzés megtérülési mutatói Fluktuáció költsége Önkéntes kilépések, elbocsátások, aránya létszámhoz ill. szervezeti tagság hosszához (vagy pusztán: fluktuáció / szervezeti tagság hossza Előléptethető alkalmazottak aránya Nyugdíjra várók aránya és más korstruktúra-mutatók Átlagos előléptetési idő (munkakörcsaládonként)

21 Mérési pontok az ösztönzési folyamatban és munkakörtervezésben

22 Mutatószámaik (pl.) Munkaköri leírások készenléti aránya = munkaköri leírással rendelkező munkankavállalók száma / összes alkalmazott Emberi befektetési mutató = [bevétel – (összes ktg. – kompenzációs ktg.)] / kompenzációs ktg. = üzleti eredmény + kompenzációs ktg. / kompenzációs ktg. Munkaerő-hatékonyság = munkaerőköltség / üzleti eredmény Egy főre jutó eredmény = üzleti eredmény / alkalmazotti létszám

23 Ajánlott irodalom Ambrus Tibor – Lengyel László (2006): Humán contorlling számítások. Complex, Budapest. Boda György (2008): A tudástőke kialakulása és hatása a vállalati menedzsmentre. Információs Társadalomért Alapítvány, Budapest. Bacsur Kálmán – Boda György (2006): Személyügyi kontrolling. HEFOP P /1.0 projekt, Budapest. Linder Sándor – Dihen Lajosné (2006): A személyügyi kontrolling gyakorlata. L'Harmattan – Zsigmond Király Főiskola, Budapest.