Filkor Gréta Neptun kód: API8NR Szak: Osztatlantanári- Történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára, könyvtárostanár Tagozat: nappali.

Az előadások a következő témára: "Filkor Gréta Neptun kód: API8NR Szak: Osztatlantanári- Történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára, könyvtárostanár Tagozat: nappali."— Előadás másolata:

1

2 Filkor Gréta Neptun kód: API8NR Szak: Osztatlantanári- Történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára, könyvtárostanár Tagozat: nappali

3  A kommunikáció olyan folyamat, amely során információkat közlünk egymásnak.  A kommunikáció tehát közlés.  A kommunikáció olyan tevékenység, amely egy kibocsátó és egy befogadó között gondolatok közösségét vagy egyezését hozza létre.

4  Közvetítő szerint:  Biológiai (állati/növényi)  Társadalmi (emberi)  Gépi-technikai (gépi)  Üzenet jellege szerint:  Verbális  Nonverbális  Vegyes  Közvetítők száma szerint:  Csoportos  Személyközi  Tömeg kommunikáció  Én kommunikáció

5  A kommunikáció az állatoknál, többnyire a fajtársak közötti jelzés, „üzenetváltás”. ◦ Pl.:A legelésző csorda tagjai hangjelzésekkel figyelmeztetik egymást, ha ragadozó közeledik.  Az üzenet tehát valamilyen jelzés: hang, látvány, szag formájában valósul meg.  A közvetítő jelek természete szerint a kommunikáció lehet kémiai, akusztikus és vizuális.  az állati kommunikatív viselkedés megjelenése nem véletlenszerű 1. 2.

6 I. őszinte kommunikáció II. becsapás III. lehallgatás, kifülelés  speciális esete lenne az őszinte kommunikációnak: ◦ a denevérek kommunikációja de ezt aligha tekinthetjük valódi kommunikációs tevékenységnek

7 a) az állat identitása, hovatartozása: ◦ pl. faj, nem, csoporttagság, egyediség b) az állat státusza vagy a státuszból fakadó hangulata: ◦ pl. domináns vagy alárendelt egyed-e, félelem, agresszió c) az állat viselkedése: ◦ pl. közelítési, menekülési, hágási, kurkászási “szándék” d) a környezettel kapcsolatos lényeges felfedezések: ◦ pl. ragadozók megjelenése, élelem lelőhelye

8 1) Tisztán genetikus eredetűek:  az egyedek öröklik a kommunikációs viselkedésformákat  nem kulturálisan veszik át őket, mint az emberek az emberi nyelveket 2) Zártak, behatárolt és szűk elemkészletük van:  a jelkészlet kizárólag a generációs váltással bővülhet 3) Nincsen kettős tagolásuk:  a jelentésteli szignálok nem bonthatók jelentésnélküli, de kombinálható elemekre

9 4) Konkrét szemantika, korlátozott fogalmi tudás:  csak konkrét eseményekre, tárgyakra tudnak utalni  nem használnak fogalmi általánosításokat 5) Reakciószerű, öntudatlan használat:  nem világos, hogy szignálok szándékfüggőek- e  feltehetőleg kényszeresen és öntudatlanul “kommunikálnak ”

10 6) a) nyelvtan (grammatika) és a szintaktika hiánya:  nincsenek szintagmák, mondatszerűségek, összetett mondatok, nincsenek igeidők, igemódok (kijelentő, kérdő, feltételes mód stb.) b)a grammatikai produktivitás hiánya:  az emberek képesek véges számú kiinduló elemből végtelen számú komplexumot előállítani. 7) A metajelleg hiánya:  az állati nyelvek szignáljai nem tudnak saját magukra visszautalni

11  az állati kommunikációs aktusok eredetileg nem kommunikatív aktusokból alakultak ki  a szignál kialakulásának feltételei: 1)a feladó eredetileg nem kommunikatív, de jelként szolgálható viselkedése járjon együtt bizonyos (pl. világbeli) jelenséggel 2)a vevő asszociálja a viselkedést a környezeti jelenséggel 3)mindkét félnek nyernie kell

12  fogalma: a véletlen „kezdő” viselkedés jelentést hordozó szignállá alakulása  A ritualizáció magába foglalja: I.egyszerűsödés, vagy a komponensek számának csökkentése II.túlzás III.szignál ismétélés IV.sztereotipizálódás  ritualizáció nem szükségszerűen folyik le

13 1) Szándékmozgások: ◦ előkészület egy cselekvésre, amelyet nem hajt végre az állat ◦ nem feltétlenül szándékos, a viselkedés jelzi a küszöbön álló aktust ◦ udvarlásnál:  a hím látszólag fészeképítésbe fog  nemi szerv megmutatása és kopulációs mozgások

14 2) Összeütközésbe kerülő motivációs tendenciák  éhség, szomjúság, hőszabályozás stb.  a legmagasabb fokozatú motiváció jelenik meg a viselkedésben  különféle motivációk egyszerre konfliktus 3) Autonóm válaszok/folyamatok  látható hatással járó fiziológiai folyamatok ezeket a jeleket az agresszív viselkedés előrejelzéséhez használják az állatok

15  a támadót ijesztő viselkedés  fajtársak között nem használnak hangjeleket  funkcionális viselkedés megváltozhat:  a harkály kopogása a fán: a)a) odút váj szabálytalan ritmusban (kis rezonanciájú fán) b)b) területet akar jelölni szabályos ritmusban kopácsol (jól rezonáló fán)

16 a) emlősöknél a testet építő szteroidok szexuális jelekké válnak  a feladó neme, kora és párzó képességének állapotát jelzi b) a védekező (ellenségre nézve mérgező anyag) ‘meneküljetek’ jelzéssé válik

17  csalás őszinteség  az idegen előtt az állat nagyobbnak, erősebbnek, fittebbnek próbálja mutatni magát, mint amilyen valójában  példák az őszintétlenségre: i.mimikri, rejtőzés, megtévesztés ii.aktív hazugság iii.a jel visszatartása iv.blöff vagy túlzás

18  A hazug viselkedés ellen is: a)a kutyáknál a magasabb hang elárulja a kutya izgalmát:  nagyobb testű kutya mélyebb hang  izgatott magasabb hangot ad b)madárfiókáknál:  hangosabb és több csiripelés több élemet kap  túl gyakori, vagy túl feltűnő csiripelés vonzhatja a ragadozókat

19 i. Audiális ii. Vizuális iii. Kémiai iv. Elektromos v. Taktilis

20  általában három részből áll: ◦ a vibráció létrehozása ◦ a vibráció módosítása, hogy megfeleljen az adott biológiai funkciónak ◦ a módosított vibráció hozzákapcsolása a szállító médiumhoz  az ízeltlábúak és gerincesek  az emlősöknél: a gége és a hangszálak keltik a hangot  a környezethez adapálódott hangkibocsátás madaraknál: ◦ nyílt terepen ◦ a hangadás a növényzetnek felel meg ◦ erdőben

21  a legtöbb állat visszavert fényt használja ki, nem saját maga hozza létre a fényt: 1.némelyik faj egyedi tudják változtatni a bőrük színét 2.eltakarják/felfedik valamilyen elütő színezetű testrészüket  a láthatóságot, feltűnőséget négyféle módon szabályozzák: i.fényesség kontrasztja ii.színek kontrasztja iii.mintázat kontrasztja iv.mozgási kontraszt

22  Legrégebbi, legősibb kommunikációs fajta  a jelző molekulának az adótól a vevőig el kell jutniuk, végig  3 féle jelzés-eljuttatási mód : i.valamilyen áramlás felhasználása ii.diffúzió iii.fizikai kontaktus  A kémiai szignáloknak két nagy csoportja létezik: i.belső hírvivő ii.külső hírvivők

23  a levegő által szállított feromonok:  szénalapúak  max. 300 a molekuláris tömegük  tipikusan 5-20 szénatom van bennük  mirigyek termelik őket  disszemináció formái: ◦ a hírvivők receptor molekulákhoz kötődnek a sejthártyán ◦ a hírvivők hatására a receptor fehérjék megváltoznak, ami további változásokhoz vezet  a hírvivőt aztán elengedi a receptor sejt

24  csak vízben alkalmazható és csak igen kis távolságokon  gerincesek  kálium ion és nátrium ion  az angolnák képesek 720 V-os feszültséget is előállítani  egyes halfajták is használják: a)elektorlokációra, helymeghatározásra b)területvédelemre c)préda elejtésére

25  az elektromos szignálok használatának a célja lehet: a) a préda felfedezése b) navigálás c) szociális jelzések d) a környező tárgyak letapogatása

26  területjelzők: kijelölnek egy területet és azonosítják a tulajdonosát  terület: élelem-, fészekhely és szexuális partner- forrás is, ezért a területjelző hosszú távú fenyegető jelként is kell, hogy szolgáljon  kószáló-e, vagy csak a szomszéd  szomszédokétól és a kószálókétól eltérő és stabil jelet kibocsátani  nem észlelik a különbséget agresszívvá válnak

27 Köszönöm a figyelmet! Filkor Gréta