A napirendelmélet kezdetei, alkalmazási területei és napjainkban betöltött szerepe FARKAS BEÁTA INFORMATIKUS KÖNYVTÁR SZAK, I. ÉVFOLYAM LEVELEZŐ TAGOZAT.

Az előadások a következő témára: "A napirendelmélet kezdetei, alkalmazási területei és napjainkban betöltött szerepe FARKAS BEÁTA INFORMATIKUS KÖNYVTÁR SZAK, I. ÉVFOLYAM LEVELEZŐ TAGOZAT."— Előadás másolata:

1 A napirendelmélet kezdetei, alkalmazási területei és napjainkban betöltött szerepe FARKAS BEÁTA INFORMATIKUS KÖNYVTÁR SZAK, I. ÉVFOLYAM LEVELEZŐ TAGOZAT NEPTUN KÓD: VRB71T

2 Napirendelmélet Angolul: agenda-setting theory Elméleti iskola: korlátozott hatás Kezdetek: Walter Lippmann (Public Opinion, 1922) Bernard Cohen (The Press and Foreign Policy, 1963) Még egyikük sem használja a napirendelmélet kifejezést, de megfogalmazzák az elmélet alapjait.

3 Walter Lippmann (1889-1974) Író, újságíró és politikus Wilson elnök tanácsadója (Wilson-i pontok) Public Opinion (Közvélemény) című, 1922-ben megjelent könyvében kifejti, hogy a tömegtájékoztatás a legszorosabb kapocs a világ eseményei és az emberekben ezekről kialakult képek, vélemények között

4 Walter Lippmann alkotta meg az egyetértés gyártása (manufacturing consent) fogalmát: az emberek tájékozatlanok, nem tudják, mit gondoljanak, kell egy speciális csoport, aki segít nekik a vélemény kialakításában (ő még pozitívnak szánta) Chomsky tovább gondolta: (Egyetértést gépezet, 1989)

5 Bernard Cecil Cohen (1926 - ) Egyetemi tanár, a politikatudományok doktora The Press and Foreign Policy (1963) című könyvében fogalmazza meg, hogy a média nem azt szabja meg elsősorban, hogy mit gondoljunk, hanem hogy miről gondolkodjunk Különböző forrásokból tájékozódó emberek különbözőképpen fogják látni a világot, attól függően, hogy milyen képet vázol fel az általuk olvasott újság

6 Maxwell McCombs és Donald Shaw A napirendelmélet megalkotói The agenda-setting function of mass media (A tömegmédia napirend-meghatározó szerepe, 1972) Empirikus kutatás: Chapel Hill, 1968 – választási kampány során végzett felmérések és vizsgálatok Befolyásolja, mely témák közül válasszanak, de véleményük szerint az egyes események megítélésének már nem szentel akkora figyelmet Donald Shaw Maxwell McCombs

7 Chapel Hill, 1968 – McCombs és Shaw kutatása elnökválasztási kampány – Richard Nixon vs Hubert Humphrey (Észak-Karolina, Chapel Hill) a szavazók véleményt formáltak az általuk használt médiumok közvetített tartalma alapján, hogy szerintük miről van szó a kampányban (domináns témák) – a kutatók összevetették a tényleges tartalommal 1972-ben McCombs és Shaw megismételte kutatását; Charlotte Study – hasonló eredményre jutottak

8 VALÓSÁG NAPIREND A VALÓSÁG ÉRZÉKELÉSE SZELEKCIÓ, KIHAGYÁS ÉS KERETRENDSZEREK Ha egy téma elég dominánsan jelenik meg és gyakran szó van róla, az emberek fontosnak fogják értékelni az adott témát.

9 Egyéb fogalmak: Információk kapuőre (information gatekeeper) – a média az információk kapuőre, a végtelen számú információból véges számút emel be a hírekbe Értékhierarchia (hierarchy of values) – az eseményeket rangsorolja és csak azután tesz közzé Priming – a média tematizációs szerepe kiemelkedő; azt tűzik napirendre, amivel szeretnének hatást gyakorolni a közvéleményre

10 Everett M. Rogers és James W. Dearing Agenda-setting research: Where has it been? Where is it going? (1987) Háromféle napirendet állítanak fel: média, közvélemény és politika napirendje A média napirendje nem csak alakítja, de tükrözi is a közvélemény és a politika napirendjét, és viszont. Everett Rogers James Dearing

11 Stefaan Walgrave és Peter Van Aelst (Antwerpeni Egyetem, Belgium) The Contingency of the Mass Media's Political Agenda Setting Power: Toward a Preliminary Theory (2006) Tovább vitték Rogers és Dearing javaslatait Bevezető tanulmányt készítettek arról, hogy a politikai napirendek terén mi befolyásolhatja a vezető politikusi réteg politikai napirendjét Ők különbséget tettek létező és szimbolikus politikai napirendek és választási időszakbeli és ezeken kívüli napirendek között

12 A napirend elmélet A való világ indikátorai egy napirenden lévő esemény vagy téma kapcsán Média napirendje Közvélemény napirendje Politika napirendje Személyes tapasztalat és interperszonális kommunikáció

13 Fontos fogalmak: Hozzáférhetőség (accessibility) Minél gyakrabban és hangsúlyosabban szerepel egy téma a hírekben, annál több esetben merül fel a befogadók gondolataiban Kapcsolódó fogalom: séma elmélet (schemata theory): az embereknek fontos, mások mit gondolnak A fejünkben sémák vannak, ami alapján rendszerezzük az információkat és különböző fontosságot tulajdonítunk neki

14 Napirendre emelés vs napirend építés Napirendre emelés (agenda setting): a média napirendje bekerül a közvélemény napirendjébe, hatással van rá Napirend-építés (agenda building): kölcsönösséget feltételez a tömegtájékoztatás és a közvélemény napirendje között; Egymást befolyásolják, illetve a politikai napirendekre is hatással lehet a közvélemény által napirendre emelt téma

15 Az internet jelentősége I. Kim és Lee elmélete szerint az interneten három lépésben történik a napirendépítés: 1. Internet közvetítésével begyűrűző napirendek: névtelen felhasználó által képviselt vélemény begyűrűzik a fontos napirendek közé a megosztások, blogok, üzenő felületek által

16 Az internet jelentősége II. 2. napirend szóródás: az online hírportálok és weboldalak a napirend szempontjából fontos tartalmat közlik, amely így még több online felületre eljut

17 Az internet jelentősége III. 3. Internet-közvetítésű fordított napirendre emelés: a hagyományos médiumok közvetítik az online tartalmakat az offline közösségek felé is

18 A kutatók azonban rávilágítottak, hogy a fordított napirendre tevés vagy napirend építés nem feltétlenül történik meghatározott sorrendben: lehet, hogy a hagyományos médiumokból visszaszivárog az online felületekre a napirendi téma A felsorolt három lépés akár párhuzamosan is megtörténhet

19 Példák a napirend-elmélet megjelenéseire: Clinton-Trump választási kampány (2016) – kiemelt témaként kezelték Hillary Clinton nemét, hangsúlyozták és napirenden tartották a gender-témakört A fegyvertartás szabályozásának kérdése az USÁ-ban: szigorítást követel a közvélemény fele Brexit: az Egyesült Királyságban zajló szavazás az uniós kilépésről döntött, naponta, állampolgári szinten is zajlottak viták és érvelések a két tábor között

20 Források: McCombs, M; Shaw, D (1972). "The agenda-setting function of mass media". Public Opinion Quarterly. Lippmann, W (1922). Public opinion. New York: Harcourt. Cohen, B (1963). The press and foreign policy. New York: Harcourt. Dearing, J; Rogers, E (1988). "Agenda-setting research: Where has it been, where is it going?". Communication Yearbook. p 555–594. Bajomi-Lázár Péter: Manipulál-e a média? (Médiakutató) Képek forrása: Pinterest