A GAZDÁLKODÁS Készíítette: Czeglédi László. A GAZDÁLKODÁS KÖRNYEZETE Fogalma: céltudatos tevékenység, melynek keretében a rendelkezésre álló erőforrásokat.

Az előadások a következő témára: "A GAZDÁLKODÁS Készíítette: Czeglédi László. A GAZDÁLKODÁS KÖRNYEZETE Fogalma: céltudatos tevékenység, melynek keretében a rendelkezésre álló erőforrásokat."— Előadás másolata:

1 A GAZDÁLKODÁS Készíítette: Czeglédi László

2 A GAZDÁLKODÁS KÖRNYEZETE Fogalma: céltudatos tevékenység, melynek keretében a rendelkezésre álló erőforrásokat a lehető legjobb eredmény érdekében kívánjuk felhasználni. Célja: a szükségletek kielégítése. Hogy ez megvalósuljon olyan ismeret és információ halmazra van szükségünk, amely megkönnyíti a döntést. Gazdasági döntés: összehasonlítjuk az előnyöket a hátrányokkal, valamint a ráfordítást a várható eredménnyel.

3 A GAZDÁLKODÁSI KÖRNYEZET Gazdálkodási környezetnek nevezzük : A piac A társadalom Az adózás A természeti tényezők A technológiai fejlettség A szociális környezet összességét.

4 A GAZDÁLKODÁSI KÖRNYEZET A gazdálkodás szintjei:  Nemzetközi  Nemzetgazdasági  Vállalkozói  Háztartási

5 A GAZDÁLKODÁS NEMZETKÖZI KÖRNYEZETE A nemzetközi kereskedelem alapozta meg a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat és az egyre bővülő nemzetközi munkamegosztást. A nemzetközi vállalatok egymással kereskednek: exportálnak, vagy importálnak. Export: kivitel Import: behozatal

6 KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK 1. Gazdasági környezet – fejlettség, fizetőképesség, infrastruktúra 2. Politikai, jogi környezet – politikai berendezkedés (diktatúra, demokrácia) 3. Kulturális környezet – vallás, erkölcsi szokások, hagyományok 4. Vállalkozási környezet – működési feltételek, üzleti partnerek megbízhatósága A magyar állam sokat tesz azért, hogy a vállalkozások a külpiacra léphessenek. Hosszútávú államközi szerződésekkel, támogatásokkal, pénzügyi háttérrel.

7 NEMZETGAZDASÁG Fogalma: az országban működő gazdálkodó egységek és a köztük lévő kapcsolatok összessége, egy ország újratermelési folyamatának rendszere. Nemzetgazdasági szinten a gazdálkodás egy körfolyamat, melynek állomásai: termelés – elosztás – csere – fogyasztás.

8 A NEMZETGAZDASÁG TAGOZÓDÁSA  A kapcsolatrendszer bonyolultsága miatt a gazdálkodó egységek csoportosítására van szükség. Azért is, hogy megállapítható legyen a nemzetgazdaság teljesítménye.  A gazdálkodó egységek besorolása a fő tevékenységük alapján történik. Beilleszkedésüket a TEÁOR számok jelölik. (Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere)

9 A NEMZETGAZDASÁG TAGOZÓDÁSÁNAK SZINTJEI 1. Nemzetgazdasági ág: 20 nemzetgazdasági ágat az ABC nagy betűivel jelölik. I – Vendéglátás, szállás szolgáltatás 2. Nemzetgazdasági ágazat: az ágon belül két számjegy jelzi. A vendéglátást az – 56. 3. Nemzetgazdasági alágazat: az ágazat kódja+ 1 szám – rendezvényi és éttermi vendéglátás – 56.1 4. Nemzetgazdasági szakágazat: az alágazaton belüli csoportosítás + egy szám : 56.10 – Éttermi vendéglátáson belül: étterem, vendéglő, önkiszolgáló étterem.

10 A VENDÉGLÁTÁS TEÁOR BESOROLÁSA  T evékenységek E gységes Á gazati O sztályozási R endszere  56Vendéglátás  56.1Éttermi vendéglátás  56.10Étterem, önkiszolgáló étterem, gyorsétterem  56Vendéglátás  56.3Italszolgáltatás  56.30Bár, italbolt, kocsma, söröző, drinkbár, kávézó

11 A NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK AZ ÚJRATERMELÉS FOLYAMATÁBAN ELFOGLALT HELYE 1. Primer szektor: az alapanyagok kitermelése, előállítása: mezőgazdaság, bányászat. 2. Szekunder szektor: feldolgozással foglalkozó ágak: élelmiszeripar, gépkocsigyártás, bútoripar. 3. Tercier szektor: szolgáltatási szektor: kereskedelem, vendéglátás, pénzügyek, oktatás Napjainkban a tercier szektor teljesítménye meghatározó a gazdaság életében, és a nemzeti jövedelem megtermelésében.