Eger /16 – második félév Komenczi Bertalan

Az előadások a következő témára: "Eger /16 – második félév Komenczi Bertalan"— Előadás másolata:

1 Eger /16 – második félév Komenczi Bertalan Elektronikus tanulási környezetek III. Elektronikus tanulás- elektronikus tanulási környezet Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Oktatás- és Kommunikációtechnológia Tanszék 1

2 1. A tanítás és tanulás rendszerszemléletű megközelítése
2. A tanítás és tanulás új koncepcionális keretei 3. Elektronikus tanulási környezetek 4. Az e-learning fogalmának értelmezése

3 Elektronikus tanulási környezetek III.
Elektronikus tanulás- elektronikus tanulási környezet 1. Az elektronikus tanulási környezet fogalma 2. Az e-learning fogalom értelmezése 3. Elektronikus tanulási környezetek rendszermodelljei 4. Elektronikus tanulási környezet mint kognitív habitus Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

4 1. Az elektronikus tanulási környezet fogalom olyan tanulási környezeteket jelent, ahol a tanítás és tanulás feltételrendszerének kialakításánál meghatározó szerepe van az elektronikus információ- és kommunikációtechnikai eszközöknek. Az új információtechnikai megoldások - többek között - kiterjednek az információk rendszerbe szervezésének technikáira (hipertext, multimédia, hipermédia, polimédia) a prezentáció - és általában a közlés - új, illetve a digitális világban megújult módozataira (video, animáció, szimuláció, blog, Wiki, podcast, stb.), az információk tárolásának és előkeresésének a digitális technológia által lehetővé tett megoldásaira (adatbázis, keresőrendszer) valamint a kommunikáció és az interakció változatos formáira. 1. Az elektronikus tanulási környezet fogalma

5 2. Az elektronikus tanulási környezeteknek mindig van virtuális dimenziója is, amely többféleképpen értelmezhető. A virtuális tanulási környezet fogalmat gyakran az elektronikus tanulási környezet szinonimájaként használják. A virtuális dimenzió a több, egymásra épülő szinten is megjelenik. Már az epizodikus eseményészlelés és a mimetikus kommunikáció mentális reprezentációi is virtuálisnak tekinthetők. A narratív elmeszerkezet kialakulásával és a külső emlékezeti eszközök megjelenésével a virtuális valóság új szintjei (megosztott és megosztható virtuális valóság) manifesztálódnak. Ezeket a meglévő virtuális-valóság változatokat egészíti ki a számítógépes-hálózati virtualitás új világa. 1. Az elektronikus tanulási környezet fogalma

6 3. Az elektronikus tanulási környezet erőforrásai – virtuális dimenziója következtében – részben delokalizáltak. Ezek a szétosztott erőforrások azonban a hiperlinkek aktiválásával elvileg bármikor, bárhonnan elérhetők. Az információs erőforrások sokrétűsége és szétszórtsága miatt az oktatásban fokozott jelentőségű a jól átgondolt didaktikai design, azaz a tanítási-tanulási folyamat tényezőinek hatékony, a tanulás eredményességét javító rendszerbe szervezése. 1. Az elektronikus tanulási környezet fogalma

7 4. Az elektronikus tanulási környezet közvetlen és azonnali kommunikációs csatornákat biztosít közös tudáskonstrukcióhoz, illetve a tanulás során felmerült problémák megoldásához segítségül hívható tanulótársakhoz, szakértőkhöz, tutorokhoz, tanárokhoz. A kooperatív tanulásnak ez a formája kilép a személyes együttlét közös akusztikai és fizikai teréből, és lehetővé teszi tetszőleges helyen tartózkodó egyének együttes tanulását és problémamegoldását. A Web 2.0 lehetőségrendszere pedig nem csupán kiterjeszti, hanem egyenesen normává teszi a globális, hálózati kommunikáció és kooperáció gyakorlatát. 1. Az elektronikus tanulási környezet fogalma

8 5. Az elektronikus tanulási környezeteket nem a hagyományos tanulási környezetek alternatívájának, hanem azok új fejlődési fázisának tekintjük, amelynek eredményeképpen eszköztáruk az új infokommunikációs technikával bővül. Az elektronikus tanulási környezete esetenként digitális tanulási környezeteknek is nevezik. Ez arra vezethető vissza, hogy ilyen tanulási környezetekben az információk feldolgozása, tárolása, módosítása, továbbítása elsősorban a digitális technológiák segítségével történik. .. a kulturális átadás mára kialakult új feltételrendszere; sajátos kulturális ökológiai fülke, nagy információsűrűségű kognitív habitus, amelyben a kognitív erőforrások szinte korlátlanul rendelkezésre állnak. 1. Az elektronikus tanulási környezet fogalma

9 Elektronikus tanulási környezetek III.
Elektronikus tanulás- elektronikus tanulási környezet 1. Az elektronikus tanulási környezet fogalma 2. Az e-learning fogalom értelmezése 3. Elektronikus tanulási környezetek rendszermodelljei 4. Elektronikus tanulási környezet mint kognitív habitus Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

10 Az e-learning alapformái
Online tanulásirányítás medializálás interaktív tutorial problémák megfogalmazása, projektek kidolgozása célok, követelmények, feltételek, szabályok meghatározása a tanulók közötti kommunikáció megszervezése kép hang tanuló közösségek létrehozása videó animáció folyamatos, reflektív tanári jelenlét hivatkozás teszt

11 ? Distance Learning e-Learning Online Learning Computer-Based Learning
Source: Urdan, T. and Weggen, C.: Corporate e-Learning: Exploring a new Frontier, 2000.

12 Számítógéppel segített tanulás
Online, webalapú tanulás nyitott információforrások adattárolás hálózati kommunikáció adatfeldolgozás e-learning kiterjesztett valóság interaktivitás didaktikai design hipertext modularitás multimédia rendszerszemlélet animáció szimuláció Távoktatás virtuális valóság idő- és térbeli függetlenség tanulás- és tanulóközpontúság önirányításos tanulás Didaktica elektromagna? Az e-learning virtuális valóságai. Új Pedagógiai Szemle, 2004/11 12

13 Számítógéppel segített tanulás
Elektronikus környezet Számítógéppel segített tanulás adattárolás black box adatfeldolgozás interaktivitás érett technológiák hipertext multimédia toolkit szimuláció formálódó technológiák virtuális valóság

14 Online, webalapú tanulás
Elektronikus környezet Online, webalapú tanulás mail, fórum, diszkusszió, videokonferencia, IP telefon, stb. hálózati kommunikáció „The computer as a communication device” nyitott információforrások kiterjesztett valóság A környezet számítógép által generált elemekkel egészül ki, amelyek elősegítik az adott környezetben történő tevékenységünk eredményességét. Ezek a kiegészítő információk általában vizuálisak, de lehetnek akusztikus és taktilis jelzések is. hipertextes információszervezés, dinamikus textualitás virtuális információk valós helyekhez, helyzetekhez és objektumokhoz kapcsolása

15 A kiegészített valóság új reláció ember és környezete kapcsolatában:
a valóságra vonatkozó tudás nem biológiai, belső mentális reprezentációban vagy külső szimbolikus tárban van jelen, hanem kívülről érkezve közvetlenül a környezetre szuperponálódik, új dimenziót adva ember és környezete interakciójának. valóság módosítás ...virtuális objektumoknak a valós környezetbe helyezése, a valóság és a virtuális realitás kombinációja, egységes cselekvésirányító rendszerré történő integrációja.

16 Számítógéppel segített tanulás
Online, webalapú tanulás Számítógéppel segített tanulás nyitott információforrások adattárolás hálózati kommunikáció adatfeldolgozás e-learning kiterjesztett valóság interaktivitás didaktikai design hipertext modularitás multimédia rendszerszemlélet animáció szimuláció Távoktatás virtuális valóság idő- és térbeli függetlenség tanulás- és tanulóközpontúság önirányításos tanulás Didaktica elektromagna? Az e-learning virtuális valóságai. Új Pedagógiai Szemle, 2004/11 16

17 Tananyagfejlesztési fázis
Formatív értékelés Tananyagfejlesztési fázis visszacsatolás értékelés Értékelés megtervezése önértékelés elismerés Tartalom-tervezés Tanulástámogatás tanácsadás/tutorálás modulok DIDAKTIKAI DESIGN adaptivitás leckék t a n y g motiváció tanulási objektumok Text design Multimédia design didaktikai orientáció kép/mozgókép szövegformálás hanganyagok képernyőtervezés Hipertext design animáció szövegtagolás szimuláció szövegszintek meghat. Az e-learning fejlesztések a tananyag kinyitása 17

18 3 1 2 A tananyagfejlesztés kritikus pontjai DIDAKTIKAI DESIGN
Mérés és értékelés megtervezése A tananyag tartalmának meghatározása Tanulástámogató visszacsatolások beillesztése DIDAKTIKAI DESIGN 1 A szöveg didaktikai feldolgozása Multimédia elemek integrációja Hipertext struktúra kialakítása 2 18

19 t a n y g LO modulok leckék tanulási objektumok
Az e-learning fejlesztések

20 Áttervezés! T a n a n y a g Didaktikai design Pedago-patológia
Hagyományos előadás CBL / WBL Megváltozott előadás Áttervezés! T a n a n y a g Pedago-patológia amnézia fantázia inercia Eredmény és hatékonyság deficit

21 MIT ? Az e-learning alapformái Online tanulásirányítás medializálás
interaktív tutorial problémák megfogalmazása, projektek kidolgozása célok, követelmények, feltételek, szabályok meghatározása a tanulók közötti kommunikáció megszervezése kép hang tanuló közösségek létrehozása videó animáció folyamatos, reflektív tanári jelenlét hivatkozás teszt MIT ?

22 Számítógéppel segített tanulás
Online, webalapú tanulás Számítógéppel segített tanulás nyitott információforrások adattárolás hálózati kommunikáció adatfeldolgozás e-learning kiterjesztett valóság interaktivitás didaktikai design hipertext modularitás multimédia rendszerszemlélet animáció szimuláció Távoktatás virtuális valóság idő- és térbeli függetlenség tanulás- és tanulóközpontúság MIVEL ? önirányításos tanulás Didaktica elektromagna? Az e-learning virtuális valóságai. Új Pedagógiai Szemle, 2004/11 22

23 + HOGYAN ? Blended learning Alternatív e-learning Additív e-learning
E-learning értelmezések 14% Additív e-learning 11% + Hagyományos előadás CBL / WBL Megváltozott előadás Komplementer e-learning Helyettesítő e-learning Blended learning 58% Átalakító e-learning HOGYAN ?

24 Számítógéppel segített tanulás
Online, webalapú tanulás nyitott információforrások interaktivitás hálózati kommunikáció hipertext kiterjesztett valóság multimédia animáció Magas belépési küszöb szimuláció Magas szintű digitális írástudás Alacsony belépési küszöb Alapfokú digitális írástudás + motiváció + műveltség Probléma: + motiváció kognitív hozzáférés Probléma: technikai hozzáférés TANULÓ

25 Az e-learning különböző értelmezései
E-learning értelmezések Az e-learning különböző értelmezései 1. A hagyományos, jelenléti oktatás alternatívája 2. Additív módon kibővíti a hagyományos oktatást 3. Kapcsolata a hagyományos oktatással komplementer 4. Az oktatási intézmény átalakításának eszköze Transzformatív e-learning ? 5. Az oktatási rendszer átalakításának eszköze Médium vagy módszer? E-learning trendek Amerikában. Iskolakultúra, 2004/12

26 Elektronikus tanulási környezetek III.
Elektronikus tanulás- elektronikus tanulási környezet 1. Az elektronikus tanulási környezet fogalma 2. Az e-learning fogalom értelmezése 3. Elektronikus tanulási környezetek rendszermodelljei 4. Elektronikus tanulási környezet mint kognitív habitus Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

27 tabula rasa

28 World Wide Web HIPERVILÁG Globális reprezentáció Médiaszféra
MIKROVILÁGOK HIPERVILÁG Lokális reprezentációk Globális reprezentáció MEZOVILÁG Médiaszféra ISKOLA zárt tanulási környezet Gutenberg - galaxis A tanulási környezet mezovilág modellje Marconi - konstelláció Egyedi tudástartalmak Neumann - univerzum Megelőző tapasztalatok Különböző kognitív kompetenciák Eltérő kulturális hátterek World Wide Web Különböző világszemléletek Személyes célok és programok

29 World Wide Web HIPERVILÁG Globális reprezentáció Médiaszféra
MIKROVILÁGOK HIPERVILÁG Lokális reprezentációk Globális reprezentáció MEZOVILÁG ISKOLA Médiaszféra Nyitott tanulási környezet Gutenberg - galaxis Marconi - konstelláció Egyedi tudástartalmak Megelőző tapasztalatok Neumann - univerzum Különböző kognitív kompetenciák Eltérő kulturális hátterek World Wide Web Különböző világszemléletek Személyes célok és programok

30 Sokféle és zavaros tudás van a fejekben, és ez nem csak helyet foglal, de a motivációt is csökkenti. Minden iskolának először pontosan tájékozódni kellene, hogy miről mit tudnak tanulói, és csak a felmérés után szerkeszthetné meg a tananyagot, ami egyre inkább ismeretszervező és nem ismeretadó lenne. ? Csányi Vilmos: Oktatáspolitikai problémák egy humánetológiai rendszerszemlélet tükrében. Iskolakultúra 2010/1

31 Iskolakultúra 2010/1

32 Médiaszféra World Wide Web Neumann - univerzum HIPERVILÁG
MIKROVILÁGOK HIPERVILÁG Lokális reprezentációk Globális reprezentációk Médiaszféra MEZOVILÁG INTERFACE1 INTERFACE2 KORTÁRSCSOPORT ISKOLA Gutenberg - galaxis INTERFACE 3 CSALÁD Marconi - konstelláció Egyedi tudástartalmak Neumann - univerzum Megelőző tapasztalatok Különböző kognitív kompetenciák Eltérő kulturális hátterek World Wide Web Különböző világszemléletek Személyes célok és programok

33 A mezovilág modell új relációba helyezi az iskolát azzal, hogy több ponton is független változókat tartalmaz, korlátozottnak tételezve ezáltal a tanítási folyamat tervezhetőségét és hatását. Az iskola - két autonóm, evolúciósan determinált és változó rendszer, az elme és a kultúra közé illesztve – ha megfelelő hatást akar elérni, a korábbinál jóval nyitottabbnak kell lennie mindkét irányban.

34 Az iskola kitüntetett színtér abban a folyamatban, amelynek során a mindenkori kulturális környezet hatásrendszerének asszimilációjával az emberi szubjektumok felépítik saját belső világukat. Sajátos interfész a kultúra kognitív univerzuma és a fizikai kozmosznak az egyes emberi agyakban megtestesülő részrendszerei között.

35 Tanuló Tanár Könyv Társ Interaktív elektronikus médium
8. A tanulási környezet kommunikáció-középpontú modellje Tanár Könyv Társ Tanuló Interaktív elektronikus médium Nem interaktív elektronikus médium konvergencia Médiumpluralizmus

36 Interszubjektivitás és instrumentalizmus
A tanár tanulásirányító támogató szerepe Tanár A tanulási környezet kommunikációs kapcsolatrendszerének újraszabályozása Társ Könyv Tanuló Interaktív elektronikus médium Nem interaktív elektronikus médium konvergencia

37 A személyes tanulási hálózat olyan mobil, virtuális elektronikus kommunikációs és kooperációs rendszer, amelynek a tanuló a szuverén építője és működtetője. Egyéni érdeklődés és személyes tanulási preferenciák alapján folyamatosan bővülő, változó, dinamikus kapcsolatrendszer, amely képessé teszi a tanulót a web határtalan és egyre bővülő tanulási potenciáljának hasznosítására

38 Elsősorban olyan belső orientációs tudásstruktúrák és képességek kialakulását kell elősegíteni, amelyek alkalmassá teszik a tanulókat a hálózatban található információk „letöltésére”, a webvilágban történő eligazodáshoz és az eredményes navigációhoz szükségesek.

39 Elektronikus tanulási környezetek III.
Elektronikus tanulás- elektronikus tanulási környezet 1. Az elektronikus tanulási környezet fogalma 2. Az e-learning fogalom értelmezése 3. Elektronikus tanulási környezetek rendszermodelljei 4. Elektronikus tanulási környezet mint kognitív habitus Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

40 kognitív habitus I. kognitív habitus II. MITIKUS MIMETIKUS EPIZODIKUS
Modern elme kognitív habitus III. Hálózati A HÁLÓZATI TUDÁSHORDOZÓK VILÁGA Gutenberg kognitív habitus II. TEORETIKUS A KÖNYVES KULTÚRA VILÁGA MITIKUS kognitív habitus I. A TERMÉSZETES PEDAGÓGIA SZEMTŐL-SZEMBE VILÁGA MIMETIKUS EPIZODIKUS Merlin Donald: Az emberi gondolkodás eredete Osiris Kiadó, 2001 Biológiai evolúció Kognitív evolúció

41 A kognitív habitus alapformái
Az emberek úgy össze tudják gyűjteni kognitív erőforrásaikat, ahogyan más állatfajok nem. epizodikus mimetikus ontogenezis kognitív habitus 1 kulturális tanulás mitikus kognitív habitus 2 kulturális tanulás filogenezis teoretikus szociogenezis kognitív habitus 3 A kulturális erőforrások kiaknázása A gyerekek kognitív fejlődése olyan kontextusban zajlik, amely magán hordozza az adott csoport teljes kultúrtörténetének a lenyomatát. Technológia Gutenberg kulturális tanulás Hálózati Kultúra …a bennünk rejlő lehetőségek kibontakozásához elengedhetetlenek a kulturálisan tárolt információk …

42 képernyő A hálózati kultúra additív kognitív habitusa Interfész III.
A HÁLÓZATI TUDÁSHORDOZÓK VILÁGA Interfész III. kognitív habitus III. Külső memória mező II. képernyő 42

43 A teoretikus kultúra additív kognitív habitusa
A hálózati társadalom additív kognitív habitusa A külső szimbolikus tár metamorfózisa Műveletvégző gép Vezérlőpanel a műveletvégző géphez Ablak és bejárat valós és virtuális világokhoz Ablak és bejárat szimbolikus/ikonikus világokhoz Kommunikációs csatornák input/output felülete A közösségi aktivitás tereinek virtuális kiterjesztése

44 agy hálózat elme könyvlap képernyő imaginárius tükör
+ reális interfészek ! elme könyvlap agy képernyő A real mirror! Sandwiched between two world a natural, but mysterious – an artificial a conservative one an avantgard, ever changing one highly plastic human brain – hyper-responsive too-flexible interface What will be the long-term outcome? hálózat