Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Az előadások a következő témára: "Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány"— Előadás másolata:

1 Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
Zalai innovatív foglalkoztatási paktum megvalósítása KKV munkacsoport– konferencia november 9. Kis- és középvállalkozói gazdasági stratégia Nagy András ügyvezető igazgató Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

2 A STRATÉGIA CÉLJA A megvalósítás módszertanának kidolgozása
A gazdasági - foglalkoztatási megállapodásokkal, és a foglalkoztatási stratégiával összhangban konkrét projektjavaslatok kidolgozásának előkészítése Gazdaság – és foglalkoztatás-fejlesztési projektcsatorna- rendszer felállításának segítése A helyi és MJV paktumokban érintett KKV-k együttműködések összehangolása A mindenkori foglalkoztatási célú kormányzati intézkedések megvalósulásának segítése

3 A STRATÉGIA TARTALMI ELEMEI
Helyzetfeltárás Jövőkép, célrendszer Lehetséges források Akcióterv Prioritások és intézkedések rendszere, prioritások és intézkedések részletes ismertetése Akcióterv végrehajtása Akcióterv értékelése, kockázatelemzése Az ágazati stratégia illeszkedése a megyei paktum intézményrendszerébe 6. A stratégia értékelésének menete

4 Zala megye gazdaságának jellemzői
Bővülő aktivitás (60%) és javuló munkanélküliség (3,5%) (2016) Alacsony bérszínvonal (versenyszféra bruttó 200 ezer Ft, közszféra 221 ezer Ft) (60 ezer Ft-tal kevesebb mint az országos átlag!) Külföldi működőtőke kivonulása a megyéből (560 vállalkozás) (150 millió Ft/vállalkozás, nominálisan 2008-as szinten, Nyugat-Dunántúlon háromszorozódott, országosan kétszeresére nőtt A zalai gazdaság termelékenységének gyengesége 2016-ban: az ipari termelés volumenének visszaesése (-11%), alacsony beruházási szint (180 ezer Ft/lakos, országosan 410 ezer Ft), kibocsátás 1,9 millió Ft/lakos, országosan 2,8 millió Ft)

5 Húzóágazat közepes és nagyvállalati szektor, ipari termelés bővülése 2,3%-os volt. Termelés mennyiségében a gépipar, élelmiszeripar, gépi berendezésgyártás járt az élen, volumenében a fémfeldolgozás és gépipar. Többi ágazat inkább stagnált, könnyűipar és villamos-gépgyártás jelentős visszaesése. K+F+I kiemelkedő gyengesége: Ráfordításban országosan 2015-ben a 18. hely. Összesen 31 szervezeti egység. ebből a vállalati szférában mindössze 10 db. (2012-óta 13 egység szűnt meg.) 806 millió Ft ráfordítás (2010 – 40%, pl. Vas megyében 3,5X bővülés)

6 Átfogó mutatók Bruttó hozzáadott érték gyengesége (társas vállalkozások): 2016-ban 278 mrd Ft (+30 mrd Ft), válság után javuló tendencia, de országos arányban 2010-óta folyamatos csökkenés (1,04%) Bruttó hazai termék (fogyasztás, beruházás, értékesítés) 2010-óta hullámzó javulás, 2015-ben 785 mrd Ft. Egy főre vetített értékében 2,8 m Ft, 82%, inkább stagnálás

7 Vállalkozás-szerkezet
50300 regisztrált vállalkozás, de csak működik (34%), számuk 2012-óta emelkedik (évente ), (2008-ban több mint 20 ezer) Ágazatok: Kereskedelem, gépjárműjavítás (3200), Szakmai, tudományos… (2400), Ipar és építőipar (1700) Válság hatására szerkezeti átalakulás KKV-k ( fő; <50 m euro): 811 db működő vállalkozás, számuk folyamatosan csökken (válság óta 20%) Kisvállalkozás 695 db, Közepes vállalkozás 116 (nagyvállalat 20 db) kisvállalkozás száma nagyobb arányban csökken!

8 A helyzetelemzés főbb megállapításai
Szekunder adatok másodelemzése + interjúk KKV és mikro szektor véleménye nem válik el Többnyire pozitív helyzetértékelés, de a jövőkép az országosnál rosszabb Legfőbb probléma: általános munkaerőhiány, foglalkoztatás költségei Fejlesztési és foglalkoztatásbővítési tervek Atipikus foglalkoztatás iránti magasabb igények Szükségletek és javaslatok: Tőkeszegénység: finanszírozási források elérése, rugalmasabb pályázati rendszer Szakképzés erősítése Nemzetközi piacok elérése Vállalkozói környezet: hálózatosodás, belső piac, mentori, képzési és tanácsadó szolgáltatás

9 Stratégiai célok Átfogó cél: a Versenyképesség javítása megyei szinten
Jövőkép: Zala megye kis- és középvállalkozóinak versenyhelyzete javul. A magasabb hozzáadott értékű munkahelyek megjelenésével a vállalkozások termelékenysége növekszik. A KKV-k munkaerő-piaci problémái mérséklődnek. Mindezek együttes hatásaként aktívabb részesei lesznek a bel- és külpiacoknak, amelynek következtében az előállított jövedelem az országos átlaghoz közelít és az új piacok megnyitásával a KKV száma stabil marad, vagy bővül. A KKV-k helyzetének javulása pozitívan hat Zala megye foglalkoztatási és társadalmi helyzetére.

10 Stratégiai Specifikus célok
A zalai KKV-k K+F+I tevékenységének javítása: intelligens szakosodás, meglévő alapok A munkaerő biztosítása: összhangban a foglalkoztatási paktum működésével (+ egyéb megyei programok), szakképzés A KKV versenyképességének javítása a külföldi piacra jutás támogatásával: meglévő infrastruktúra fejlesztése Kapcsolódások a releváns stratégiai irányokhoz

11 Kinek a feladata a vállalkozásfejlesztés?
Az akcióterv keretei Kinek a feladata a vállalkozásfejlesztés? Területi szintek és beavatkozási lehetőségek Állami feladatok a szabályozás, pénzügypolitika, támogatások révén Helyi szinten: adminisztráció és adópolitika Érdekképviseleti szinten: információ csere A megyei szint lehetőségei: elsősorban a vállalkozói környezet fejlesztése és összehangolása, érdekegyeztetés

12 Prioritás 1. A zalai KKV-k K+F+I tevékenységének javítása
I/1. intézkedés: Zala megye K+F+I hálózatának kialakítása Erőforrások összehangolása, fejlesztési keretek kialakítása, párbeszéd Megfelelő alapok I/2. intézkedés: K+F+I humán-kapacitás erősítése munkaerő megtartása és vonzása, fiatal szakemberek

13 Prioritás 2.: A szakképzett munkaerő biztosításának elősegítése
II/1. intézkedés: Munkaerő biztosítása és megtartása a KKV-knál Elsősorban a megyében zajló nagyprojektek II/2. intézkedés: A szakképzési rendszer átalakulásának kiegészítő támogatási lehetőségei Személetváltás, pályaorientáció, ágazati párbeszéd

14 Prioritás 3. A nemzetközi piacra lépés támogatása
III/1. intézkedés: Az exporttámogató szolgáltató-rendszer kiterjesztése erősödjön az érintett KKV-k nemzetközi gazdasági ismerete, kialakuljanak az ezirányú fejlesztési célok rendelkezésre álljon nemzetközi kereskedelemben jártas humán-állomány fejlődjenek vagy alakuljanak ki azok az ágazatközi együttműködések és párbeszéd csatornái, amelyek az erőforrások összehangolását szolgálják.

15 Végrehajthatóság kérdései
Fejlesztési időszak félideje, még jelentős források (22 kapcsolódó kiírás), de a vállalkozói környezetet fejlesztő támogatások hiányoznak (GINOP 112 most induló nagypályázat) Stratégia elsősorban elvi dokumentum Munkacsoport és a paktum hálózatának projektgeneráló és nyomonkövető szerepe Magas kockázatok: forráshiány és érdektelenség

16 Köszönöm a figyelmet!