Adler Judit Az ágazati létszám struktúra alakulása 2015-ig

Az előadások a következő témára: "Adler Judit Az ágazati létszám struktúra alakulása 2015-ig"— Előadás másolata:

1 Adler Judit Az ágazati létszám struktúra alakulása 2015-ig
HEFOP kutatási témája 2008. március

2 Feladat foglalkoztatási színvonal prognosztizálása két részletben ; a munkaerő-kereslet prognosztizálása ágazati (szokásostól eltérő) a foglalkoztatottak telephely szerinti létszám kategóriás regionális bontásban a munkaerő-keresletre ható tényezők változásának prognosztizálása

3 Alkalmazott módszerek
Konzervatív mennyiségi becslés a KSH által rendelkezésre bocsátott adatbázison A foglalkoztatási struktúra változást előidéző tényezők változásának becslése szempontok és tényezők segítségével Szempontok: a technikai-műszaki fejlődés iránya és jellege, területi elhelyezkedés tulajdonosi kör bérek foglalkoztatásra gyakorolt hatása A teljesítmény várható változása Vállalati interjúk készítése a várható keresletről A hatások szintetizálása

4 A kiinduló helyzet A kiinduló mátrix 3.963 főt tartalmazott
Csak a legális foglalkoztatottak szerepeltek Sűrűsödési pontok

5 A foglalkoztatottak számának megoszlása ágazat és létszám-kategória szerint, 2005 megoszlás összesen=100 % Megnevezés 1-9 10-19 20-49 50-249 250- Összesen fő Élelmiszer, ital, dohány 0,40 0,47 0,60 1,12 1,09 3,7 Ruházat és bőripar 0,23 0,19 0,33 0,70 0,39 1,8 Textilipar 0,09 0,07 0,11 0,22 0,32 0,8 Faipar 0,56 0,21 1,7 Nyomda, könyv- és lapkiadó 0,42 0,14 0,36 0,26 1,4 Kohászat, fémfeldolgozás 0,50 0,45 0,58 0,84 2,9 Iroda és számítógép, villamos-gép-, műszergyártás, híradás-technikai eszközök gyártása 0,30 0,13 2,85 4,2 Gép- és járműgyártás 0,29 0,25 0,66 1,61 3,0 Építőipar 3,42 0,96 1,02 6,4 Építőanyagipar, vegyipar 0,31 0,81 1,20 Mező-, erdő-, halgazdaság 0,69 1,10 0,54 Kereskedelem, javítás, vendég-látás, szálláshely 10,42 2,97 2,43 1,54 1,00 18,4 Szállítás, raktározás, közlekedés, posta 1,91 0,53 0,67 1,18 2,82 7,1 Villamosenergia, gáz-, gőz-, víz 0,10 0,57 0,61 Pénzügyi és biztosítási tevékenység 0,37 Ingatlanügyek 1,53 0,35 0,12 2,7 Gazdasági szolgáltatás 5,12 0,77 1,23 0,98 8,9 Oktatás 2,80 6,0 Egészségügyi és szociális ellátás 1,29 0,27 1,42 3,38 6,5 Szórakoztatás, Kultúra, Sport és egyéb szolgáltatás 1,74 0,18 0,28 0,48 Köz-, és általános igazgatás, érdekvédelem 3,24 0,44 1,04 2,89 2,53 10,1 35,0 9,3 12,1 20,6 23,0 100,0

6 Ágazat és méretkategória szerinti sűrűsödési pontok
A legnagyobb foglalkoztató ágazat, a kereskedelem, melyre elsősorban a kisméretű vállalkozások jellemzőek, és súlya a méretkategóriák növekedésével csökken. A második legnagyobb súlyú foglalkoztató a közigazgatás, melyre szintén a legkisebb méretkategória jellemző elsősorban, de sokkal kisebb dominanciával, mint a kereskedelem esetében. Ebben az ágazatban fontos foglalkoztató a két legnagyobb kategória is. A harmadik legnagyobb foglalkoztató ágazat a gazdasági szolgáltatások, ahol erős dominanciája van a kisszervezeteknek.

7 Ágazat és méretkategória szerinti sűrűsödési pontok
Az 1-9 főt foglalkoztatókon belüli sorrend az előbbiekből már adódik: kereskedelem, gazdasági szolgáltatás, de harmadik helyen az építőipar található, megelőzve a közigazgatást. A fő között foglalkoztatók képviselik a legkisebb súlyt méretkategória szerint az összes foglalkoztatásból. Az ilyen szervezeti méret elsősorban a kereskedelmet, majd az építőipart és a gazdasági szolgáltatásokat jellemzi. A fő közötti foglalkoztatás a második legkisebb súlyú a gazdaságban, ez a kereskedelemre, az építőiparra és a közigazgatásra jellemző.

8 Ágazat és méretkategória szerinti sűrűsödési pontok
Az fő között foglalkoztatók középen helyezkednek el a foglalkoztatási súly szerinti rangsorban, s közigazgatásra és az oktatásra, továbbá az energiaszektorra jellemző. A nagy szervezetek az egészségügyben, az irodagép-számítógép, műszergyártás-híradástechnika, valamint a szállítás, raktározás, posta, hírközlés ágakban tipikusak.

9 A foglalkoztatottak számának megoszlása ágazat és régió szerint, 2005 megoszlás összesen=100 %
Megnevezés Közép-Mo. Közép-Dtúl. Nyugat-Dtúl. Dél-Dtúl. Észak-Mo. Észak-Alföld Dél-Alföld Össze-sen Élelmiszer, ital, dohány 0,7 0,3 0,5 0,4 0,6 0,8 3,7 Ruházat és bőripar 0,2 1,8 Textilipar 0,0 0,1 Faipar 1,7 Nyomda, könyv- és lapkiadó 1,4 Kohászat, fémfeldolgozás 2,9 Iroda és számítógép, villamosgép-, műszergyár-tás, híradástechnikai eszközök gyártása 1,1 4,2 Gép- és járműgyártás 3,0 Építőipar 2,3 6,4 Építőanyagipar, vegyipar 0,9 Mező-, erdő-, halgazdaság Kereskedelem, javítás, vendéglátás, szálláshely 7,5 1,5 1,6 2,2 18,4 Szállítás, raktározás, közlekedés, posta 3,3 7,1 Villamosenergia, gáz-, gőz-, víz Pénzügyi és biztosítási tevékenység Ingatlanügyek 2,7 Gazdasági szolgáltatás 4,9 8,9 Oktatás 2,1 6,0 Egészségügyi és szociális ellátás 6,5 Szórakoztatás, Kultúra, Sport és egyéb szolgáltatás Köz-, és általános igazgatás, érdekvédelem 3,8 1,0 1,3 10,1 Összesen 36,8 10,9 10,4 8,7 10,0 11,9 11,3 100,0

10 Az egyes régiók meghatározó ágazatai
Közép-Magyarország: kereskedelem-javítás-idegenforgalom, gazdasági szolgáltatás, közigazgatás Közép-Dunántúl: iroda és számítógép, villamosgép, műszer, híradástechnikai gépek gyártása, továbbá az építőipar, és a gazdasági szolgáltatások Nyugat-Dunántúl: az előbbihez hasonlóan gép és műszergyártás, továbbá a szállítás-hírközlés és a gazdasági szolgáltatások mutat jelentősebb szerepet Dél-Dunántúl: oktatás, építőipar és az egészségügy Észak-Magyarország: egészségügy Észak-Alföld: építőipar, oktatás és az egészségügy Dél-Alföld: élelmiszeripar, mezőgazdaság, egészségügy.

11 A foglalkoztatottak számának megoszlása létszám-kategória és régió szerint, 2005 megoszlás összesen=100 % Közép-Mo. Közép-Dtúl. Nyugat-Dtúl. Dél-Dtúl. Észak-Mo. Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen 1-9 fő 13,6 3,6 3,5 3,1 3,2 4,0 35,0 10 – 19 fő 3,4 1,0 0,9 0,8 1,1 1,2 9,3 20 – 49 fő 3,9 1,3 1,6 1,5 12,1 fő 6,4 2,2 1,8 2,4 2,9 2,7 20,6 250 - fő 9,5 2,8 2,6 1,7 1,9 23,0 36,8 10,9 10,4 8,7 10,0 11,9 11,3 100,0

12 Kérdések a jövőre Látszik-e esély a következő 10 évben a jelenleginél valamivel egyenletesebb foglalkoztatási eloszlások kialakulására? A változó feltételek kikényszerítik-e központi régió súlyának csökkenését? Átalakul-e a gazdálkodó szervezetek méretstruktúrája a közepes és nagyobb szerveztek javára? Az ágazati struktúra módosulásában folytatódnak-e az évek óta tartó tendenciák?

13 Mennyiségi prognózis 2015-re
: A foglalkoztatottak száma összesen kb. 5%-kal évi átlagos 0,5%-kal emelkedik (200 ezer fő) : összesen 1,8%, éves átlag 0,4% 70 ezer fő : összesen 3,2%, éves átlag 0,6% 130 ezer fő

14 A foglalkoztatottak számának növekedési üteme ágazatok és létszám-kategóriák szerint között, összesen, % Megnevezés 1-9 10-19 20-49 50-249 250- Összesen fő Élelmiszer, ital, dohány 60,9 69,8 76,0 83,6 79,2 76,8 Ruházat és bőripar 70,2 68,0 78,1 81,2 78,3 77,3 Textilipar 63,0 59,5 62,2 72,5 70,3 Faipar 72,4 68,5 75,7 76,7 74,0 73,7 Nyomda, könyv- és lapkiadó 82,8 82,5 83,9 86,2 84,3 84,1 Kohászat, fémfeldolgozás 63,8 74,2 78,9 85,1 81,0 77,8 Iroda és számítógép, villamos-gép-, műszergyártás, híradás-technikai eszközök gyártása 76,5 80,3 83,8 102,2 106,1 100,9 Gép- és járműgyártás 87,6 93,6 90,8 98,8 101,1 97,9 Építőipar 109,2 142,5 161,8 157,3 147,5 129,7 Építőanyagipar, vegyipar 64,0 77,5 92,1 96,0 86,1 Mező-, erdő-, halgazdaság 78,2 83,3 97,7 92,7 86,7 Kereskedelem, javítás, vendég-látás, szálláshely 110,5 114,6 120,2 134,4 129,8 115,5 Szállítás, raktározás, közlekedés, posta 88,0 90,2 104,0 95,9 Villamosenergia, gáz-, gőz-, víz 93,1 93,5 102,0 103,5 100,0 Pénzügyi és biztosítási tevékenység 108,5 107,1 106,0 109,9 108,2 Ingatlanügyek 102,5 103,7 107,4 105,3 108,1 Gazdasági szolgáltatás 127,7 133,2 154,1 156,0 168,8 139,0 Oktatás 89,3 92,0 101,5 99,5 98,9 Egészségügyi és szociális ellátás 84,0 99,3 114,7 114,9 112,6 Szórakoztatás, Kultúra, Sport és egyéb szolgáltatás 112,4 115,6 132,3 144,0 135,7 121,8 Köz-, és általános igazgatás, érdekvédelem 48,8 72,3 99,4 120,5 91,2 100,4 102,9 106,5 110,4 105,0

15 Az ágazati létszámváltozás fő okai I.
A technikai – műszaki fejlődés hatása differenciált: 70% szerint semleges A vállalati méretkategória növekedésével nő a kiszorító hatás A gyors műszaki fejlesztés erősíti a vállalkozás növekedési stratégiáját, piaci részesedés növekedését KKV tőkehiánya lassítja a műszaki fejlődést

16 Kereskedelem, üzleti szolgáltatások Közszolgáltatások, államigazgatás
Az elkövetkező években követett vállalati stratégiák (megoszlás, százalék) Ipar, építőipar Kereskedelem, üzleti szolgáltatások Közszolgáltatások, államigazgatás Minta összesen Túlélés a cél 21 5 12 A jelenlegi szintű tevékenység fenntartása 13 37 9 18 A piaci részesedés kisebb bővítése 16 11 15 A piaci részesedés jelentős bővítése 50 47 40 A szolgáltatások fejlesztése 55 Összesen 100

17 Az ágazati létszámváltozás fő okai II.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (EU-források felhasználása) beruházás bővítő hatása kereslet növelő A magasan kvalifikált szellemi munka relatív olcsósága tőkevonzó Szabályozási – ellenőrzési tényezők (kifehéredés) statisztikai értelemben növelő hatásúak Növekvő lakossági kereslet – népesség elöregedés, egészségi állapot

18 Az ágazati szerkezet változása
A létszámváltás üteme szerint Nyertesek Vesztesek Gazdasági szolgáltatások Könnyűipar Építőipar Élelmiszeripar Szabadidő eltöltésével kapcsolatos szolgáltatások

19 Az ágazati szerkezet változása
A foglalkoztatási súly szerint 2005 2015 Kereskedelem – javítás – vendéglátás – szálláshely Közigazgatás – társadalombiztosítás – érdekvédelem Gazdasági szolgáltatások

20 Méretszerkezet változása
A növekedési ütem alapján Ágazat-specifikus méretkategória növekedése Valamennyi létszám-kategóriában nő a foglalkoztatottak száma Legjelentősebb bővülés az fős felső közép kategóriában

21 Méretszerkezet változása
A súlyarány alapján A mikró méretűek súlya visszaesik 1,5 százalékponttal, de ez marad a legnagyobb foglalkoztató közöttiek súlya emelkedik 1,1 százalékponttal 250 fő felett 0,5 százalékpontos emelkedés

22 A létszám-kategória szerinti létszámváltozás fő okai
A mikrók között sok a zsákutca vállalkozó között ki lehet használni a kis – középvállalati kedvezményeket 50 fő felett folyamatosan nő az érdekérvényesítő képesség a megrendelés szerzésben, javul a munkaszerzési előnyök érvényesíthetősége

23 Régió szerinti változások a növekedési ütem alapján
Két alföldi régióban a leggyorsabb a növekedés Központi régió átlag feletti Dél-Dunántúl átlagos Közép – és Nyugat-Dunántúlon átlag alatti Következmény: a foglalkoztatói súly szerint gyakorlatilag nincs változás

24 Régiós létszámváltozás okai
EU balkáni bővítése Közlekedési infrastruktúra fejlődése Külföldi források konzerváló hatása EU-s források elosztásának regionális jellemzői nem változnak

25 Válaszok a kérdésekre A foglalkoztatás különböző dimenziók mentén tapasztalt eloszlásai igen kismértékű átrendeződést mutatnak. A központi régió foglalkoztatási súlya minimális mértékben tovább emelkedik között. A gazdasági szervezetek méret-struktúrájának megoszlásában igen kis mértékű átrendeződés lesz a nagyobb méretűek javára. Az ágazati struktúra változásában folytatódnak a korábbi évek tendenciái, tehát a mezőgazdaság és az ipar foglalkoztatási képessége romlik, az építőiparé és a szolgáltatási ágazatoké javul. Az utóbbiakon belül átrendeződés lesz az üzletiek javára és költségvetésiek kárára.

26 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!