Kölcsönös tanulás Gyakorlatának kezdeményezése: Néhány ajánlás

Az előadások a következő témára: "Kölcsönös tanulás Gyakorlatának kezdeményezése: Néhány ajánlás"— Előadás másolata:

1 Kölcsönös tanulás Gyakorlatának kezdeményezése: Néhány ajánlás
Tudásbővítő fókuszrendezvény - sorozat i. Előadó: Prof. Dr. Makó Csaba Dátum:

2 A közigazgatás fejlesztése - elméleti-módszertani ajánlások:
Tartalom A közigazgatás fejlesztése - elméleti-módszertani ajánlások: 1.1 Az un. kiterjesztetett Triple-helix megközelítés igénye 1.2. Az intézményi (szervezeti) átalakulás útjainak tipizálása 1.3. Fejlesztési gyakorlatok elemzésének dimenziói 2. Globális kontextus: az OECD Government at a Glance – 2017 néhány megállapítása: bizalom deficit az OECD 35 országában. 2016). Jó példa: a Szolgáltató Kormányhivatal Modell: gyakorlati alkalmazás (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal) 3. ÖFFK II. projekt, 1-3. kutatás központi célja: a „szolgáltató önkormányzat” tartós működésének elősegítése. 3.1. Szabályozók hatásvizsgálata, 3.2. Inkluzivitás, 3.3. Információ – tudás „gazdálkodás” 4. Fenntartható ‘kölcsönös tanuló hálózat’ létrehozása

3 1.1 Az un. kiterjesztetett Triple-helix megközelítés igénye és az ‘intézményi vállalkozó’ (1)
A közigazgatási szervezet-rendszer vizsgálatában az un. triple-helix megközelítés szűk megközelítése helyet annak bővített/kiterjesztet változatát (‘Quintuple Helix’) indokolt használni: A kiterjesztett triple-helix modell jellemzői: Közszféra, magánszféra, kormányzati szféra, civil szervezetek stb. – több-szereplős kapcsolatrendszer, Egyetemeken és kutatóintézeteken kívül, más tudás-transzferálással foglalkozó szereplők (pl. tanácsadó cégek, fejlesztési ügynökségek stb.) is részt vesznek a közigazgatási szervezet-rendszer fejlesztésében. Munkaerő-piaci intézmények és a munkaügyi kapcsolatok rendszere. A közigazgatási szektorban, a kutatási-fejlesztései projektek az „intézményi vállalkozó” szerepét töltik be: a változások olyan kollektív „ügynökei” (‘change-masters’) akik az érintett terület képviselőivel együtt képezik a sikeres változások kritikus forrását. A hosszútávon sikeres változások konszenzuson – kollektív tanuláson alapuló „közös alkotás” termékei.

4 1.1 Az un. kiterjesztetett Triple-helix megközelítés igénye és az ‘intézményi vállalkozó’ (2)

5 1.3. Fejlesztési gyakorlatok elemzésének dimenziói (3)
A fejlesztési programok (gyakorlatok) elemzésének szempontjai (német és finn tapasztalatok alapján (1-6): 1. Kontextus. A kezdeményezés forrása: gyakorlati döntéshozók (politika), a gyakorlat (pl. helyi önkormányzat) vagy a kutatás-fejlesztési szektor képviselői. Orientáció. Cél új, helyi szervezeti-intézményi gyakorlatot átalakító vagy országos, nemzetközi szabályozók (standardok) bevezetése. 3. Részvétel: fentről vezérelt, szakember centrikus vagy az érintettek bevonására építő megközelítés. „Monológ” vagy „Dialógus” vezérelt fejlesztési program. Infrastruktúra. A fejlesztést fejlett nemzeti infrastruktúra támogatja (pl. bőséges szakember ellátottság) Horizontális hálózat A fejlesztési programban érintettekre a hálózati kooperáció jellemző. 6. Cél és az erőforrások kapcsolata. Erőforrások típusa: 1: Anyagi erőforrás (pl. pénzügyi, emberi és idő), 2: Intellektuális (pl. programvízió, fejlesztési koncepció), 3: Társadalmi (pl. társadalmi tőke, eredmények elterjesztésének képessége stb.)

6 2. Globális kontextus: az OECD Government at a Glance – 2017: bizalom deficit az OECD 35 országában (2016) (4) A nemzeti kormányokban vetett bizalom csökkent a 2008-as pénzügyi válságot követően: 45 %  42 % A 35 OECD ország bizalmi rangsorában M.o. a 28-ik helyet foglalja el. A tanulmány a következőt javasolja: az állampolgári kezdeményezésre építő döntéshozatal fejlesztése a cél. 1: Állampolgárok és az önkormányzati tevékenység összehangolása. 2: Inkluzív önkormányzati működési gyakorlat létrehozása. Új veszély: az un. E-kívülmaradás (e-exclusion) létrejöttének megakadályozása, csökkentése.

7 4. Fenntartható ‘kölcsönös tanuló hálózat’ létrehozása (5)
Előzetes javaslatok: 1: Nemzetközi (európai szinten) a közszféra (közigazgatás) innováció legfontosabb akadályozó tényezői: 1.1. Hiányzik a egységes elfogadott értelmezési keret, 1.2. Innovációs menedzsment/megközelítés hiánya, 1.3. Minimális tudás az innovációs folyamatokról és módszerekről, 1.4. Megfelelő minőségű kvantitatív és kvalitatív adatok hiánya. 2: Kutatási, vizsgálati tematikák szerint felépített egységes - közösen felhasználható - adatbázis létrehozásának igénye 3: A résztvevő kutatóműhelye (műhelyek) által képviselt, ‘téma-centrikus’ rendezvények. A résztvevők kutatási témái: 3.1. Fenntarthatóság, tudásközpont, települései terek, 3.2. Elméleti-módszertani, történeti és jogi szabályozás, 3.3. Erőforrások (humán, pénzügyi, információ-tudás stb Munkavégzési praxis, munkaszervezet (feladat-gazdálkodás, szolgáltatás minősége, tudás-menedzsment stb.) 3.5. Inkluzivitás, részvétel (participáció), 3.6. E-közigazgatás, 3.7. Hálózatfejlesztés, nemzetközi összehasonlítás. (Megjegyzés: ‘emberi’, ‘strukturális’ és ‘ hálózati’ tőkék minősége a közigazgatás intelligens infrastruktúrájának színvonala)

8 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!