Emberi értékrendre alapozott gazdasági paradigmák elvi hátterei

Az előadások a következő témára: "Emberi értékrendre alapozott gazdasági paradigmák elvi hátterei"— Előadás másolata:

1 Emberi értékrendre alapozott gazdasági paradigmák elvi hátterei
Dr. Baritz Sarolta Laura OP

2 A gazdaság értelme az emberek boldogságának elősegítése.
Ezt Laura fejti ki jó részletesen mint az elmélet szakértője!!!!! A piaci struktúra soha sem semleges, a cselekvő emberek motivációi vannak a héttérben. Ha az emberek jó értékrendet követnének (objektív önérdek, valódi önszeretet), akkor a gazdaság és a piac a személyesség és az emberi kiteljesedés helye lenne, tehát az emberek boldogságát szolgálná. A gazdaság értelme az emberek boldogságának elősegítése. KÖZJÓ

3 Ami a biztosítékot kiveri a mai világban...
Az ember az első a struktúrához képest. A profit nem cél, hanem eszköz. Ezt még én mondom, és utána adom át a szót Laurának kifejtésre

4 Melyik az első? Aronson, Allport, Durkheim,
Struktúra Egyén Pénzügyi rend, gazdasági rend Erkölcs / értékrend Aronson, Allport, Durkheim, Campbell, Luhman, Festinger… Herbert Simon, James March, Frank, Bandura, Ash, Rogers, Maslow, Ryan Deci, Alford Self Determination Theory – belső motiváció Bűn- és erény struktúrái (II.János Pál) „Az emberi személy szabad” „felelősség” „…a végső meghatározó az egyén, aki állandó kölcsönhatásban áll a struktúrával”

5 Empirikus kutatás Eredmények – Korrelációs mátrix

6 Empirikus Kutatás Eredmények Klaszter táblázat

7 Más emberi értékrend más gazdasági renddel jár együtt.

8 Haszonközpontú paradigma Erényetikai paradigma
Végső Cél E R K Ö L C S GAZDASÁG GAZDASÁG ERKÖLCS Megszépíteni!!! Haszonközpontú paradigma (Politikai gazdaságtan) Erényetikai paradigma (Civil gazdaság)

9 Erényetika: búvópatak
Kr.e. IV. - I. század: Platón, Arisztotelész, Cicero Középkor: Aquinói Szent Tamás, Firenzei Szt. Antonin, Skolasztika XV. – XVIII. század: Itáliai Civil gazdaság Antonio Genovesi XIX. század vége: Egyház társadalmi tanítása XX. század: Szociális piacgazdaság Civil társadalom Alternatív közgazdaságtan Kicsit átláthatóbbá de maradjon

10 HASZONKÖZPONTÚ PARADIGMA ERÉNYETIKAI PARADIGMA
Az altruizmus helyes, ha a kooperációból nyerek és hasznom van belőle, „csak viszonzott, ún. reciprok altruizmus maradhat fenn”; viszont „a feltétlen altruizmus (kategorikus imperatívusz) egyenesen kártékony” Felvilágosult önérdek. (Hunyadi, Székely [2003], p. 721) „Az Én-Te alapszót csak egész lényével mondhatja az ember… A Te által leszek Én-né. S hogy Én-né leszek, mondom: Te. Minden valóságos élet – találkozás.” (Buber [1994], p. 15) „[…] a pozitív közgazdaságtan ugyanolyan ’objektív’ tudomány, mint bármely természettudomány, illetve azzá lehet. Természetesen az a tény, hogy a közgazdaságtan az emberek közötti kapcsolatokkal foglalkozik, […] jelentősen megnehezíti az objektivitás elérését…” (Friedman [1986], p. 18) „…amint a társadalmi viszonyok fontosságát fokozatosan elismerték, a szóhasználat megváltozott. Ma például már sokat beszélünk szociális tőkéről.” (J. E. Stiglitz előszava in: Polányi [2004], p. 13). Megszépíteni!! „a klasszikus iskola a termelő természetes magatartásának tartott (a haszon maximalizálására való) törekvését ezután a fogyasztóra is vonatkoztatták.” (Muzslay, I. [1995], p. 34). „A hasznot úgy tekintik, mint azon emberek életszínvonala és életminősége javításának eszközét, akiknek az életét a vállalat működése érinti […] a nyereség eszköz, nem cél.” (Pataki, Radácsi [2000], p. 55)

11 A gondolkodásmód változása
HASZONKÖZPONTÚ ERÉNYETIKAI JÓ Szubjektív, haszon, hedonista Objektív, célra irányul, hierarchikus, racionális ÉN Birtokol, individuum, ÉN – AZ Létezik, kiteljesedik, személy, ÉN – TE BOLDOGSÁG Hêdoné, állapot Eudaimonia, dinamizmus ERÉNY Hatalom, birtoklás, mértéktelenség Jóra való cselekvési készség ÖNÉRDEK Szubjektivista önérdek (E. Fromm) Objektivista önérdek (E. Fromm)

12 kiteljesedés A „JÓ” szubjektív vagy objektív? BOLDOGSÁG – EUDAIMONIA
- kiteljesedés az erények által - emberi kapcsolatok - lelki élet A „JÓ” szubjektív vagy objektív? örök törvény; természettörvény VÉGSŐ JÓ egyetemes normák; erkölcsi normák kiteljesedés Szépíteni de minden kell és kell az animálás is! valódi „jó” látszólagos „jó” Emberi kapcsolatok

13 A gondolkodásmód változása
ÉN – AZ ÉN – TE tömeg közösség Martin Buber: ÉN és TE Arisztotelész: NE, barátság individualizmus perszonalizmus

14 Valódi szükségleteimben
Objektivista önérdek Valódi szükségleteimben a másik ember jólléte is benne van. Kiteljesedés az erények által.

15 Piaci játszmák Fogolydilemma
Kooperálás Defektálás 3,3 0,5 5,0 1,1 Kooperálás Defektálás nyer-nyer többet veszt-többet nyer többet nyer-többet veszt veszt-veszt Kooperálás Defektálás R,R S,T T,S P,P Kikötések: T > R > P > S 2R > T+S Szempontok: Időtáv, kapcsolati tényező, bizalom, törvényesség

16 Arisztotelész: Politika
Daily – Cobb, 1989 Á-P-Á’ OIKONOMIA KREMATISZTIKA P-P’ Aquinói Szent Tamás Profit jó célt szolgál Laura jön!!! Profit turpitudo (S.Th. II-II.) Ferencesek, XV. század MONTI DI PIETA P-P’(Á)

17 Az emberi tettek tényezői
Motivációk – extrinzik, intrinzik, transzcendens ●Konzekvencializmus (Krematisztika) J. S. Mill: fuldokló szándék (akarat) (cél)=eredmény, kimenet indíték / motiváció =”érzés” (Mill) MIÉRT? ●Tomizmus (Oikonomia) Szándék (akarat) indíték (motiváció) MIÉRT? tárgy körülmények konkrét cél

18 Firenzei Szent Antonin: Summa Moralis, XV. század
„A nyereség célja, hogy vele az ember magának vagy másnak juttasson, állapotuk szerint. A juttatás célja magának vagy másnak, hogy erényesen tudjanak élni. Az erényes élet célja az örök dicsőség megszerzése.” Firenzei Szent Antonin: Summa Moralis, XV. század

19 Haszonközpontú paradigma (Politikai gazdaságtan) Erényetikai paradigma
(Civil gazdaság) NOMA elv 1829, Oxford Integrációs elv, Itália, Genovesi gazdaság, etika, politika Társadalmi jólét: a javak összege Közjó: a javak szorzata n n ∑ ∏ a a i i i= 1 i= 1 Nincs reciprocitás elv Homo hominis lupus Homo Oeconomicus Van reciprocitás elv Homo hominis natus amicus Homo Reciprocans piac piac újraelosztás újraelosztás civil társ./reciprocitás Stefano Zamagni, 2014

20 A „JÓ”-k (értékek) rendje
Klasszikus görög filozófia Aquinói Szt. Tamás Végső Cél Erkölcsi értékek Intellektuális értékek Érzékelés Vegetatív Holt anyag Materiális világ Erkölcsi jó Gyönyörködtető jó Hasznos jó  Hasznos "jó" - eszköz  Erkölcsi "jó" - prioritás  Gyönyörködtető "jó" – kísér S.Th. I. k.5,sz.6.

21 A gondolkodásmód változása
Haszonközpontú Erényetikai CÉL haszon, élvezet erkölcs, erény élvezet ESZKÖZ hasznos erkölcs, erény Homo Oeconomicus Homo Reciprocans Fukuyama: Bizalom, Steven Covey: The 7 habits of highly motivated people

22 < A háromdimenziós gazdaság 1. és 2. dimenzió 3. dimenzió 2. 1.
- tőke javak - pénzügyi eszközök - marketing stratégia - profit Hasznos „jó”=materiális javak Erkölcsi „jó” = értékek - közjó - bizalom - igazságosság - szolidaritás - kölcsönösség - mértékletesség élet < eszközök célok 2. 1. A piaci mechanizmusok a hasznos (materiális) javak körében érvényesek.

23 Hasznos jó (anyagi javak)
Végső Cél Erkölcsi jó (értékek) Hasznos jó (anyagi javak)

24 Erkölcsi, szellemi értékek jelenléte a gazdaságban.
3 dimenzió A HÁROM DIMENZIÓS GAZDASÁG Végső Cél 2 dimenzió Erkölcsi jó Klasszikus gazdasági elv hasznos jó Klasszikus gazdasági elv hasznos jó Aquinói Szent Tamás: a „jó”-k analogikus rendje Erkölcsi, szellemi értékek jelenléte a gazdaságban.

25 Pénzhasználat (economica) > Pénzszerzés (pecuniativa)
Erényetikai paradigma Haszonközpontú paradigma VÉGSŐ CÉL ERKÖLCSI „JÓ” PÉNZ HASZNOS „JÓ” PÉNZ A szolgák szolgája Végső cél Erkölcs Aquinói Tamás: Pénzhasználat (economica) > Pénzszerzés (pecuniativa)

26 A profit trónfosztása Cél Uralkodik Eszköz Szolgál
Fodor István: Lejárt a profitmaximalizálás kora (Magyar Idők, ) “...profitmaximalizálással szemben a döntéshozó felelőssége, az innováció és a tisztesség kerül előtérbe”

27 Boldogság paradoxon H”= f(I,R) Welfare→ Wellbeing Jólét → Jóllét
Easterlin, Kahneman, Bruni Kasser, Kocsis Kapcsolati javak Hi X (critical point) Ii RI H”= f(I,R) H = happiness I = income, marketed goods R = relational goods Welfare→ Wellbeing Jólét → Jóllét

28 Erkölcsi normák, értékek
𝑡=1 𝑛 βt−1(C 𝑡 0,5 + ρ(1−Lt)0,5 ) β: türelmetlenségi paraméter ρ: exogén változó (szabadidő súlya) U= Peremfeltételek C, L Erkölcsi normák, értékek objektivista önérdek

29 Y= közjó (SWB, MLQ, PIL, MLM,...) X1= profit
Y= β0+β1X1+ β2X2+... βkXk+ℇ Y= közjó (SWB, MLQ, PIL, MLM,...) X1= profit X2= környezet X3= kulturális színvonal X4= egészségügyi színvonal X5= jövedelemelosztás Keressük Y maximumát, ahol X1 optimum értéket vesz fel! Profit optimalizálás

30 Boldogság mércék Hedonisztikus: SWB
Eudaimonikus: globális jóllétet mérnek PWB (Psychological Well-Being) Ryff, Keyes 1995 PWI (Personal Well-Being) vallást, spiritualitást is mér, Wills 2009 SWLS (Satisfaction With Life Scale) Ed Diener, 1995, Ryan, Deci önkiteljesítést, növekedést, tökéletesedést, autonómiát is mér Speciális eudaimonikus mércék: MLM (Meaning of Life Measure) Morgan, Farsides PIL (Purpose In Life) Crumbaugh, Maholik MLQ (Meaning of Life Quetionnaire) Steger 2006 Viktor Frankl: Az életet az teszi értelmessé, ha magunkon kívüli értékekre figyelünk

31 Köszönöm szépen a figyelmet!