A VOYAGER-1 ÉS A VOYAGER-2 ÚTVONALSZÁMÍTÁSAI

Az előadások a következő témára: "A VOYAGER-1 ÉS A VOYAGER-2 ÚTVONALSZÁMÍTÁSAI"— Előadás másolata:

1 A VOYAGER-1 ÉS A VOYAGER-2 ÚTVONALSZÁMÍTÁSAI
ŰRDINAMIKA—15 A VOYAGER-1 ÉS A VOYAGER-2 ÚTVONALSZÁMÍTÁSAI

2 MEGAJÁNLOTT JEGYEK Röviden értékelni a dolgozatok eredményeit, s megad-ni mindenkinek az érdemjegyet, valamint a javítási lehetőségeket megbeszélni. Akik 2-es, 3-as osztály-zatot kaptak, a javítás alapján újraírhatják a dolgoza-tot, s ezzel egy jeggyel jobbat kaphatnak. Ha valaki 4-esről akar 5-ösre javítani, az vagy egy félórás előadást tart az űrdinamika teljes anyagából, vagy húz három kérdést egy cédulán. A pótvizsga idő-pontját külön egyeztethetjük, de még mindenképpen a vizsgaidőszak előtt célszerű megejteni.

3 HOL TARTANAK A VOYAGEREK?
Napjainkben gyakran olvashatjuk: „A Voyager 1 már elhagyta a Naprendszert” „A Voyagerek kiléptek a Naprendszerből, s a csillagközi térben folytatják útjukat” Űrdinamikai szempontból a Naprendszer határának a Nap ha-tásszférájának a határát kell venni. Azon belül ugyanis a Nap határozza meg a mozgások jellegét. Persze a csillagá-szok kissé másként vizsgálják a dolgokat. Ők azt veszik alapul, hogy a térségben hol több a csillagközi anyag, mint a napszél anyaga. Hallani persze olyan mondatokat is, hogy a Naprendszer határáig még sok ezer évig tarthat az utazás. Ez igaz, de sajnos, ehhez semmilyen adatot nem adnak meg, mi azonban ezt számításokkal bizonyítani is tudunk.

4 AZ ÚTVONALSZÁMÍTÁS LÉPÉSEI
A számítások logikája: Meg kell határozni a Föld hatásszférájának az elhagyásakor még megmaradó, ún. heliocentrikus, majd abból a távolodási sebességet. Az indulási sebesség a Voyager 2-nél, amely elsőként indult, vi = 16,08 km/s, a Voyager 1-nél pedig vi = 17,48 km/s. Mindkét űrszonda esetében kiszámoljuk a heliocentrikus sebesség értékét, amellyel a szondák a Földnek a hatásszférájára érkez-tek.

5 AZ ÚTVONALSZÁMÍTÁS LÉPÉSEI
4. A már ismert képlettel : v2 = v02 - 2KN/r0(1-r0/r) meghatározzuk a Jupiterhez való érkezési sebességét. 5. Az érkezési sebesség, mínusz a bolygó közepes pályasebessége adja a belépési sebességet, amely a bolygó gyorsító hatásához, vagyis a Δv meghatáro-zásához az egyik fontos adat. A másik a belépési és a kilépési irányok alkotta csúcsszög (φ) felének a sin értéke, vagyis: Δv = 2 · vbe (km/s)· sin φ/2

6 A VOYAGEREK ÚTVONALSZÁMÍTÁSAI
6. A Jupiter gyorsítási hatását (Δv) hozzáadva a helio- centrikus érkezési sebességhez, megkapjuk a tovább- haladási sebességet. A már alkalmazott képlettel meg- határozzuk, mennyi lesz a Szaturnusz hatásszférájára érkezéskor a szonda sebessége. Hasonló módszerrel határozzuk meg a belépési sebesség, valamint a φ szög értékének az ismeretében a gyorsítás értékét, amelyet ugyancsak hozzá kell adni a heliocentrikus érkezési sebességhez, s ez lesz az a sebességérték, amellyel a szonda elindul a hatásszféra határa felé. 7. Mivel a távolodási sebesség még ismeretlen, ezért venni kell egy elképzelt sebességértéket, s ennek vál- toztatásával megkaphatjuk, melyik távolodási sebes- séggel kapjuk a legjobb megközelítést a vi-hez..

7 A VOYAGEREK ÚRVONALSZÁMÍTÁSAI
8. Az indulási és a hatásszférára érkezés összegének a fele lesz a közepes utazási sebesség, amely segítségé- vel meghatározhatjuk az utazás időtartamát. Miután már tudjuk a távolodási sebességet is, vala- mint ismerős a legközelebbi csillag távolsága is azt is megközelítő pontossággal ki tudjuk számolni, mennyi idő szükséges annak eléréséhez. Lássunk hát neki a számításoknak. Némi egyszerűsí- téssel vegyük úgy, mintha a megadott sebességérté- kekkel a Föld felszínéről indulnánk.

8 A VOYAGER-2 ÚTVALSZÁMÍTÁSAI
Kiindulási adatok: A Föld hatásszférája határának tá-volsága: km; az indulási sebesség: 16,08 km/s; az alkalmazott képlet, amely segítségével meg állapítható a távolodási sebesség, bármely r távolsá-gon: ahol: v2 – a keresett sebesség négyzete; v02 – az indulá-si sebesség négyzete; r0 – az indulási távolság; r – a távolság, amelyen a távolodási sebességet keressük.

9 A VOYAGER-2 ÚTVONALSZÁMÍTÁSAI
A fenti eredmény alapján kimondhatjuk, hogy a Voyager 2 űrszonda, a Föld hatásszférájának a határán, vagyis a Föld kö- zéppontjától km.-re, 11,589 km/s távolodási sebesség- gel haladt. A heliocentrikus sebessége ekkor tehát a Föld pálya- sebessége, plusz a távolodási sebesség, vagyis km/s volt. A szonda ezzel a sebességgel indult a Jupiter felé.

10 A VOYAGER 2-ŰTVONALSZÁMÍTÁSAI
Az előző képlet alkalmazásával kiszámoljuk, mennyi lesz a szonda érkezési sebessége, amikor a Jupiter ha- tásszféráját eléri. A szonda tehát 17,523 km/s sebességgel érkezik a Jupiter hatás- szférájának a határára, hogy a hintamanőverrel felgyorsuljon.

11 A VOYAGER-2 ÚTVONALSZÁMÍTÁSAI
A heliocentrikus érkezési sebességünk ebben a pilla-natban tehát 17,523 km/s. Ebből levonva a Jupiter közepes pályasebességét, megkapjuk a belépési se-bességet: 17,523 – 13,052 = 4,471 km/s. Ebben az esetben a gyorsítás eredményeként: A gyorsítás eredményeként, a heliocentrikus érkezési sebesség tehát e sebességértékkel növekszik és így 17, ,625 km/s, vagyis 23,148 km/s sebességgel indul a Jupiter pályájáról a Szaturnusz felé.

12 A VOYAGER 2 PÁLYASZÁMÍTÁSAI
A Jupiter pályamagasságáról 23,148 km/s sebesség-gel indulunk a Szaturnusz felé. Innen már kedvezőb-bek a feltételek, hiszen a Jupter a Naptól 5,2 CSE-re kering, így a Nap vonzereje 5,22 = 27,04, így az csak 1/27-e a Föld pályáján lévőnek. Ez tehát azt jelenti, hogy 1 m/s sebességtöbblet is sokkal nagyobb ma-gasság elérését teszi lehetővé. Ha ehhez hozzátesz-szük, hogy a Szaturnuszhoz közeledve ez az érték közelit az 1/90-ed értékhez, akkor az átlag, kb. eléri az 1/58-as értéket, ami bizony jelentős lehetőségeket rejt magában. (Newton egyetemes tömegvonzás tör-vénye: F = γMm/r2).

13 A VOYAGER 2 ÚTVONALSZÁMÍTÁSAI
A 23,148 km/s sebességgel induló szonda, 19,674 km/s sebes- séggel érkezik a Szaturnusz hatásszférájának a határára. Ennek megfelelően, a belépési sebessége 19,674 – 9,636 = 10,038 km/s. A korábbi képlettel meghatározzuk a Szaturnusz hatás- szférájában kialakuló Δv, vagyis az itt kapott többletsebessé- get, amellyel a szonda elindul a Nap hatásszférája határa felé.

14 A VOYAGER-2 ŰTVONALSZÁMÍTÁSAI
A gyorsítás eredménye tehát 14,194 km/s, s ha a távolo- dási sebességet 30,9 km/s sebességnek vesszük, akkor az indulási sebessége vi = 33,868 km/s, a közepes sebes- ség, amellyel a szonda haladni fog, 32,584 km/s lesz. Ezzel a sebességgel, az CSE megtételéhez kb. 8753 évre lesz szüksége, hogy a Nap hatásszféráját elhagyja. Köszönhető ez a kétszeri gyorsításnak.

15 A VOYAGERA-1 ÚTVONALSZÁMÍTÁSAI
A Voyager-1mintegy 16 nappal a 2-es után indult, de nagyobb sebességgel (vi = 17,48 km/s). Ennek kö-szönhetően a Jupiter hatásszférájára már mintegy 6 hónappal korábban érkezett, és a sebességnövekedés is mindenhol nagyobb értéket ért el. Igy az utazás-hoz szükséges idő is jelentősen lecsökkent ugyan, de megtételéhez az emberöltő, természetesen, még mindig nem elegendő. Az indulás időpontja tehát szeptember 5. Most számoljuk ki, milyen távolodási sebességgel érkezett a szonda a Föld hatásszférájának a határához?

16 A VOYAGER-1 ÚTVONALSZÁMÍTÁSAI
A Voyager-1 tehát a Föld hatásszféráját 13,464 km/s sebesség- gel hagyta el, ami a 2-es hasonló sebességénél 1,675 km/s ér- tékkel nagyobb. Ennek hatása a későbbiek során érzékelhetően fog jelentkezni. Most akkor nézzük azt a szakaszt, amely a Ju- piter körzetébe viszi a szondát. (Az ind. sebesség: 43,264 km/s)

17 A VOYAGER-1 ÚTVONALSZÁMÍTÁSAI
Voyager-1 tehát 21,476 km/s sebességgel érkezett a Jupiter hatásszférájának a határához, s ez volt a heliocentrikus érkezési sebessége. Ebből kivonva a bolygó pályasebességét, megkap- juk a belépési sebességet, amely 21,476 – 13,052 = 8,424 km/s. A már ismert képlet alapján tehát kiszámíthatjuk a Jupiter gyor- sításának az értékét. A φ szög értéke: 84°.

18 A VOYAGER-1 ÚTVONALSZÁMÍTÁSAI
A Jupiter hatásszférájában elért gyorsítás értéke tehát 11,271 km/s, vagyis, a heliocentrikus érkezési se-bességhez ezt az sebességértéket hozzáadva, meg-kapjuk, hogy a szonda, a Jupiter pályamagasságáról milyen indulási sebességgel veszi az irányt a Szatur-nusz felé. Ennek értéke a heliocentrikus érkezési sebesség és a gyorsítás Δv értékének az összege, vagyis: 21, ,271 = 32,747 km/s.

19 A VOYAGER-1 ÚTVONALSZÁMÍTÁSAI
A Voyager-1 tehát 32,747 km/s sebességgel indult a Jupitertől a Szaturnusz felé, és 30,392 km/s heliocentrikus étkezési sebességgel rendelkezett, amikor elérte annak hatásszféráját. Így a belépési sebessége: 30,392 – 9,636 =20,756 km/s, φ=90° volt. Az ismert képlettel megkapjuk a gyorsítás mértékét.

20 AVOYAGER-1 ÚTVONALSZÁMÍTÁSAI
A Szaturnusz hatásszférájában a gyorsítás értéke 15,9 km/s, s így a hatásszféra határa felé a Voyager-1 szonda, a Szaturnusz- tól az érkezési heliocentrikus és a gyorsítás összegének együt- tes sebességével indult el, vi = 30, ,475 = 45,867 km/s. Itt most ismét megsaccoljuk a távolodási sebességet, és keresünk egy olyan értéket, amely a második kozmikus sebes- séggel együtt a 45,867 km/s-hoz közeli értéket ad. 44,2 km/s távolodási sebesség esetén az indulási sebesség értéke mintegy 44,870 km/s, tehát megegyezik a keresett értékkel.

21 A VOYAGER-1 ÚTVONALSZÁMÍTÁSAI
A Voyager-1 tehát 45,870 km/s sebességgel indul el a Nap hatásszférája felé, s amikor odaér, a sebessége kb. 43,8 km/s értékre csökken. E hosszú úton, az át-lagos sebessége a Voyager-1-nek 44,835 km/s lesz, s ezzel a hatásszféra határára kb év múlva ér ki. Ez azt is jelenti, hogy a Voyager-2-t, amely ugyan-ezt az utat 8753 év alatt teszi meg, mintegy 2418 évvel előzi meg. A számítások szerint a legközelebbi csillagokat a Voyager-2 mintegy év múlva, a Voyager-1 pedig év múlva éri el. Erre még várni kell!