Molnár György a – Bazsalya Balázs b

Az előadások a következő témára: "Molnár György a – Bazsalya Balázs b"— Előadás másolata:

1 A közfoglalkoztatás területi megoszlása – kvantitatív és kvalitatív elemzés
Molnár György a – Bazsalya Balázs b a MTA KRTK KTI, b ELTE TáTK Szociológia Doktori Iskola Kísérlet és Empíria – Munkaerőpiaci kutatások 2017 Szirák, november 1

2 Motiváció A közfoglalkoztatás deklarált célja a (tartós) munkanélküliséggel kapcsolatos munkapiaci problémák kezelése. Ennek ellenére a közfoglalkoztatási létszámok elosztása a megyék, járások, települések között egyenlőtlenül ment végbe, nem segíti elő a munkanélküliség célzott csökkentését. (Czirfusz, 2015) A KJM Alapítvány támogatásával folytatott kutatás azoknak a mechanizmusoknak a feltárását tűzte ki célul, amelyek eltérítik a megvalósulást a deklarált céloktól. 2

3 Adatelemzés és interjúk
Elemi adatok a közötti időszakra (teljes állomány): nyilvántartott álláskeresők nyilvántartás szüneteltetése közfoglalkoztatottak foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak 60 interjú (2016 vége – 2017 eleje) minisztériumok (BM, NGM) megyei foglalkoztatási főosztályok országos közfoglalkoztatók járási foglalkoztatási osztályok (Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mindegyik) polgármesterek, jegyzők ebben a két megyében Helyi adatok felhasználása az interjúzásban – időbeli eltérés ellenére hasznos eszköz volt. 3

4 Konzisztencia zavarok az adatokban
A közfoglalkoztatottak adminisztratív nyilvántartás és fht-ban részesülés szerinti megoszlása, % 2011 2012 2013 2014 Álláskeresők nyilvántartásában szerepel 57 47 37 28 - fht-ra jogosult 25 17 9 - fht-ra nem jogosult 20 23 19 Álláskeresők nyilvántartásában nem szerepel 43 53 63 72 26 18 54 Összesen 100 A közfoglalkoztatottaknak elvileg szünetel a nyilvántartása Fht-ban részesül versus fht-ra jogosult Az fht-ra jogsultak %-a nem közfoglalkoztatott és nincs a nyilvántartásban. 4

5 Aktív munkapiaci eszközökre fordított kiadások, milliárd Ft
Költségvetési adatok Aktív munkapiaci eszközökre fordított kiadások, milliárd Ft 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Közfoglalkoztatás 101 66 132 171 225 254a 268b 285c Növekedés az előző évi %-ában - 65 200 129 113 106 79 Közfoglalkoztatás egy főre jutó havi költsége, ezer Ft 102 111 99 100 a tervezve 270 b tervezve 340 c tervezve 325

6 Közfoglalkoztatás főbb típusai és tervezése
Rövid időtartamú (2012-re kifut) Hosszabb időtartamú Országos Mintaprogramok (járási startmunka mintapr., országos, egyéb) Kedvezményezett járásokban, településeken Egyéb, 2011-ben kifutó formák Tervezési periódus: március-február Költségvetési fejezetért NGM felelős, a részletekért a BM BM javaslatot tesz, kormány elé NGM terjeszt, politikai döntés 2016-ban felülbírálták a szakmai javaslatot – emelés Szervezeti változás: január 1-től NMH megszűnik. Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szervezetrendszere átalakul, megyei és járási kormányhivatalok foglalkoztatási osztálya. Fht megállapítás 2013-tól önkormányzatoktól kormányhivatalokhoz, de nem a foglalkoztatási osztályokon. hagyományos

7 Tervezési folyamat – hosszabb időtartamú
Úgynevezett decentralizálási folyamat, decentralizált keret Megyei létszám keretszámok kialakítása a BM-ben: 1,5*fht + további nyilvántartottak képlet alapján Értelmezési bizonytalanságok Előző évi tapasztalatok alapján korrekciók Támogatás-intenzitás az adóerő figyelembe vételével Megyék a járásokkal koordinálva saját hatáskörben osztanak tovább. Megyék ismerik a képletet, járások többnyire nem. Koordináció a településekkel. A települések teszik a kiinduló javaslatot. Nem kedvezményezett helyzet kompenzálása

8 Tervezés – mintaprogramok
Központi keret, belügyminiszer dönt Települési kezdeményezés alapján indul, járások ötletekkel segíthetnek, közfoglalkoztatási kiállítások Lehetőség 2011 szeptembertől, beruházási költség is támogatható. 15 főig akár teljes költség, utóbbi időben sávosan csökken. Sokféle típus, részletek évenként változnak, egyre bővülő tervezési segédletek mezőgazdasági, helyi sajátosságokra épülő (értéktermelő, helyi közösségi igényeket kielégítő) szociális programelemek (belvíz, helyi utak, megújuló energia, hulladék) ráépülő programok mindkét típusban Típustól függő egy közfoglalkoztatottra jutó fajlagos költség fölött tervtárgyalások. Megyei koordinátorok. 8

9 Tervezés – országos Országos közfoglalkoztatók kérelme alapján (kivéve BM-hez tartozók) Belügyminiszter dönt Tervezési segédletek dologi kiadások, adminisztratív személyzet erősen korlátozottak, részletes elszámolási szabályok Mintaprogramok 9

10 Közfoglalkoztatás főbb típusainak megoszlása
A közfoglalkoztatottak támogatási forma szerinti megoszlása, % 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Rövid időtartamú 53 Hosszabb időtartamú 21 25 31 49 36 43 Országos 20 33 19 Mintaprogram 42 44 38 Egyéb 6 Összesen 100 Közfoglalkoztatottak száma, ezer fő 76 113 133 190 208 223 Forrás: saját számítás; valamint 2012 mintaprogram BM

11 A területi eloszlás vonzáspontja
A tényleges és a különböző képletekkel prediktált közfoglalkoztatás közötti korreláció vizsgálata nyilvántartott munkanélküliek és fht-ben részesülők különböző módokon vett súlyozott átlaga (BM által használt kiinduló képlet) nyilvántartott munkanélküliek/tartós munkanélküliek – Czirfusz 2015-ben alkalmazott módszer  túl nagy szórás (kistelepülések 30%-ában több a közfoglalkoztatott, mint a munkanélküli) (tartós) munkanélküliek + előző évi közfoglalkoztatottak A legjobb illeszkedés az utóbbival adódott, 1 éven túli munkanélküliekkel, ez a közfoglalkoztatás területi eloszlásának "vonzáspontja" Ez önmagában a hosszabb távú közfoglalkoztatásra is igaz, a folyamat során a kiinduló képlet "felülbírálódik". Ezzel a közfoglalkoztatási aránnyal is viszonylag nagy szórás A legjobb illeszkedés 2014-ben, a közfoglalkoztatás növekedésével. 11

12 Járási közfoglalkoztatási arányok, összes kf
Nagy szórás megyén belül is Kistelepüléses járásokban viszonylag magas, jobb munkapiaci helyzetű térségekben is 12

13 Mintaprogramok 13

14 Hosszabb távú közfoglalkoztatás
Járási szinten még jobban látszik a túlkompenzálás 14

15 Országos közfoglalkoztatás
Meglepően magas jó helyzetű járásokban, kiugró arányok 15

16 Megyei közfoglalkoztatási arányok, 2014
Legmagasabb arány: Békés (124%), Győr-Moson-Sopron (114), Baranya, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg (110) Legalacsonyabb: Budapest (56%), Pest megye (72), Bács-Kiskun (88) Az országos közfoglalkoztatásnak a legnagyobb a szórása, Győr-Moson-Sopron (225), Baranya (64) a két szélsőség (Bp-et nem nézve) Mintaprogram megyei szinten jól céloz: Baranya (170), Békés (162), B-A-Z (145), Sz-Sz-B (144), legalul Budapest, Pest, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Veszprém Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás részben túlkompenzálja a mintaprogramok hatását. Legmagasabb: Veszprém (131), Komárom-Esztergom, Heves, Gy-M-S; legalacsonyabb Bács-Kiskun (91), Baranya (91), Somogy (92), Sz-Sz-B (93) 16

17 A területi eloszlást meghatározó tényezők 1
Közfoglalkoztatottak száma településenként, OLS 2011 2012 2013 2014 Prediktált közfoglalkoztatás 0,9** 0,7** 0,8** Népesség, ezer fő -1,4** -0,8** -2,2** -1,8** Kedvezményezett járás 3,5** 8,5** 8,6** 6,5** Fejlesztendő járás 9,7** 17,5** 17,7** 13,5** Komplex programmal fejlesztendő járás 11,5** 21,8** 20,8** 21,3** Kedvezményezett település -4,2** -6,2** -6,5** -4,6** Átmenetileg kedvezményezett település 0,2* 3,1* 5,3** 5,4** Konstans 4,4** 6,6** 6,4** 7,4** R2 0,91 0,87 0,94 A prediktált kf hatása 2012-ben és 2013-ban különösen alacsony Nagyobb település  kisebb közfoglalkoztatási arány Kedvezményezett település a kedvezményezett járáson belül – negatív hatás

18 A területi megoszlást meghatározó tényezők 2
Becslés mindegyik típusra, magyarázó erő a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásnál a legerősebb A közfoglalkoztatási arány településméret szerinti csökkenése monoton, minden évben és minden közfoglalkoztatási típus esetében. Az azonos méretű települések között is nagy a szórás A közfoglalkoztatás településméret szerint változó funkciója minél kisebb egy település, annál elfogadottabb a szociális funkció minél több egy településen az elsődleges munkapiacon foglalkoztatott, annál kevésbé elfogadott a látható munka nélküli közfoglalkoztatás minél kisebb egy település, annál kevésbé üzemeltethető közfoglalkoztatás nélkül ( önkormányzati forráselvonások más területeken) hátrányos helyzetű településeken kisebb kezdeményező erő, szervező- képesség 18