ZALA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI SZEMPONTÚ TURIZMUS STRATÉGIÁJA

Az előadások a következő témára: "ZALA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI SZEMPONTÚ TURIZMUS STRATÉGIÁJA"— Előadás másolata:

1 ZALA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI SZEMPONTÚ TURIZMUS STRATÉGIÁJA
Készült a „Zalai innovatív foglalkoztatási paktum megvalósítása” című TOP ZA számú pályázat keretében Készítette: Bonum Projekt Kft. Előadó: Bódai-Lóránt Nárcisz Csömödér, november 21.

2 STRATÉGIAI CÉLOK Jelen stratégia és akcióterv céljai
A turizmus jövedelemtermelő képességének erősítése nemzetgazdasági szinten (azaz a külföldről beutazó turisták tartózkodási idejének meghosszabbítsa és költésük növelése). A hazai turisztikai fogyasztás jelenlegi szintjének emelése. Jelen stratégia és akcióterv céljai Zala megye turisztikai foglalkoztatási célú törekvéseinek összehangolása. Iránymutatás a térségi idegenforgalmi szereplőinek. Hozzájárulás a megyei foglalkoztatási színvonal növeléséhez, a helyi lakosság jólétének növelése.

3 3. Erős szezonalitás 1. Turisztikai árverseny 2. Koncentráció
A turizmussal kapcsolatos foglalkoztatáspolitikai stratégia megalkotása során az alábbi három problémát mindenképpen figyelembe kell venni: 1. Turisztikai árverseny A szolgáltatók között → a minőségproblémák → fejlesztések elmaradása → gazdasági és társadalmi fenntarthatósági problémák a meglévő szolgáltatások tekintetében 2. Koncentráció Összes vendégéjszaka 2∕3-a Budapest-Közép-Dunavidék, Balaton, Nyugat-Dunántúl, Külföldi vendégforgalom: 59,7% Budapest (2015) Belföldi vendégéjszaka 54,1%-a Balaton, a Budapest – Közép - Dunavidék és az Észak-Magyarország régióban realizálódik. 3. Erős szezonalitás

4 A STRATÉGIA TARTALMI ELEMEI
Helyzetfeltárás Jövőkép, célrendszer Lehetséges források Akcióterv Prioritások és intézkedések rendszere, prioritások és intézkedések részletes ismertetése Akcióterv végrehajtása Akcióterv értékelése, kockázatelemzése Az ágazati stratégia illeszkedése a megyei paktum intézményrendszerébe A stratégia értékelésének menete

5 III. ZALA MEGYE GAZDASÁGI, FOGLALKOZTATÁSI ÉS TÁRSADALMI HELYZETKÉPE
Munkahelyteremtés: turizmus egyik legfontosabb nemzetgazdasági hatása ben a munkanélküliségi ráta nemzeti szinten 11,2%-on állt, november – január közötti a KSH adatai szerint 4,3%-ra mérséklődött. Zala megyében a munkanélküliségi ráta 5%. 2016-ban már egyre több szegmensben jeleztek a piaci cégek munkaerőhiányt Hiány: Szakmunka, és képesítést nem igénylő munkakörök Szezonalitás hatásai Zala megyében Munkáltatói oldal: A munkaerőhiány jellemőzen Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben 8 hétre koncentrálódik. Álláskeresői oldal: Gyakorlattal nem rendelkező, fiatal pályakezdő Olyan munkavállalók, akik vagy nem képesek, vagy nem akarnak tartósan egy munkahelyen dolgozni. Mobilitás hiánya

6 Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 (NTS 2030)
Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 Új szemlélet az állami turizmusirányításban Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 (NTS 2030) alapdokumentum feladata a turisztikai paradigmaváltás megalapozása definiálja az állam feladatait az ágazatban 2016. évi CLVI. törvény a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól Magyarország turisztikai potenciáljának növelése a turisztikai desztinációkban rejlik állami turizmusirányítás feladata: lehatárolja a desztinációkat, azokra egyedi beavatkozási programot dolgozzon ki egyedi élménnyel azonosítható desztinációkhoz pedig önálló márkákat, márkaprofilokat építsen fel és menedzseljen új szemléletű attrakciófejlesztési és alapinfrastruktúra-fejlesztési logika biztosítja a fejlesztett attrakciók gazdasági- társadalmi-környezeti fenntarthatóságát turisztikai tervezés alapja korábban a 9 régió volt, ezeket váltják a NTS 2030 által meghatározottak alapján a jövőben kiemelt turisztikai fejlesztési térségek és az azokon belül meghatározott desztinációk.

7 A legnépszerűbb magyarországi települése 2016-os rangsora:
Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 Új szemlélet az állami turizmusirányításban A Stratégia megvalósításához a 2030-ig terjedő időszakban előirányzott tervezett fejlesztési források: 574,6 Mrd Ft hazai költségvetési forrás 253,6 Mrd Ft uniós fejlesztési forrás   A Balaton Kiemelt Térség lehatárolása a desztinációs logika mentén Balaton Kiemelt Üdülőkörzet. 3 megye 180 település  Zala megyére a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 22%- a esik. Új belépő: Kehidakustány → min. 3 évszakos attrakciók preferálása Nem BKÜ területek kikerülnek a Magyar Turisztikai Ügynökség látóköréből. A legnépszerűbb magyarországi települése 2016-os rangsora: 2. hely: Hévíz: 1 056 234 vendégéjszaka 7. hely: Zalakaros 500 319 vendégéjszaka Keszthelyi kistérség stagnál

8 2007-2013 között megvalósult turisztikai fejlesztések Zala megyében
Nyugat-dunántúli Operatív Program: kiemelkedő mértékben járult hozzá Zala megye turisztikai vállalkozásainak és meghatározó önkormányzatainak fejlődéséhez. 64 projekt 9,3 milliárd forint uniós támogatás Városközpontok megújulása Szálláshely minőségi fejlesztések Attrakció-fejlesztés: fürdőfejlesztések: pl. Hévíz, Zalakaros, Lenti; örökségfejlesztések: Festetics Kastély, Egervári Várkastély fejlesztése, Zalavári Történelmi Emlékpark kialakítása TDM szövetséges fejlesztése 440 új munkahelyet teremtettek elmúlt 10 évben jelentős amortizáción esett át A megvalósult zalai turisztikai fejlesztések első mérföldkövei voltak Innoválásuk időszerű

9 2007-2013 között megvalósult turisztikai fejlesztések Zala megyében
A Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program Összesen 43 projekt került jóváhagyásra és megvalósításra Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) származó közösségi hozzájárulás A program 2 stratégiai prioritási tengely mentén valósult meg: 1. prioritási tengely: Az együttműködési terület vonzerejének növelése Hangsúlyt fektettünk a határ menti terület vonzerejének növelésére: idegenforgalom, kultúra, elérhetőség 2. prioritási tengely: Fenntartható fejlődés A 2 megelőző egészségápolásra, környezetvédelemre és -gazdálkodásra, vízgazdálkodásra, hatékony energiafelhasználásra és regionális fejlesztésre.

10 2007-2013 között megvalósult turisztikai fejlesztések Zala megyében
Magyarország-Horvátország (IPA) Határon Átnyúló Együttműködési Program A Program finanszírozott: környezet- és a környezeti értékek védelmét szolgáló infrastrukturális fejlesztéseket; közös programok, tanulmányok, környezetvédelmi fejlesztési stratégiák kidolgozását; kerékpárutak építését és kijelölését; turisztikai látványosságok fejlesztését; hátrányos helyzetű emberek munkába integrálását elősegítő intézkedéseket; a kutatási tevékenységekhez szükséges eszközök és infrastruktúra fejlesztését; közös megvalósíthatósági tanulmányok készítését; közös tananyagfejlesztést és az oktatási lehetőségek bővítését; emberek közötti kapcsolatok fejlesztését, mint például fesztiválok, előadások, koncertek, kiállítások, művészeti akadémiák, jótékonysági események, határon átnyúló amatőr sportbajnokságok és tornák szervezését; valamint a nyelvi akadályok csökkentését célzó tevékenységeket. 

11 ZALA MEGYE FŐ TURISZTIKAI TERMÉKEI, PRIORITÁSOK A TURIZMUSFEJLESZTÉSBEN
Gyógy-, és termál termék Gyógy- és élményfürdők sűrű hálózata Zala megye minősített gyógyhelyei: Hévíz, Zalakaros, Lenti és Kehidakustány További, jobbára helyi jelentőségű termálfürdők: Zalaszentgrót, Zalaegerszeg, Bázakerettye, Letenye Hévíz-Zalakaros-Keszthely-Zalacsány-Kehidakustány egészségturisztikai tengely „Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja” komplex térségi fejlesztési program + Ehhez társul még a Lenti központú Mura-térség turisztikai fejlesztése: a megye nyugati részén, az államhatárok túloldalán elhelyezkedő térségekkel együttműködő új turisztikai alcentrum. A projektcsomagból ennek a térségi programnak a kiegészítő, a kkv-k szolgáltatás-fejlesztésére fókuszáló elemeit kívánja a megyei fejlesztési program támogatni, melyek finanszírozására a GINOP nem vállalkozik.

12 ZALA MEGYE FŐ TURISZTIKAI TERMÉKEI, PRIORITÁSOK A TURIZMUSFEJLESZTÉSBEN
Kerékpáros termék Zala megyei kerékpáros koncepció - A Zala Kétkeréken 2020 program nagyszabású kerékpárúthálózat fejlesztések zajlanak a megyében A közlekedésfejlesztési források 30%-át különítette el a Zala Megyei Önkormányzat e célra • A hivatásforgalmi kerékpárutak fejlesztése nagyban képes hozzájárulni a munkaerő mobilitás elősegítéséhez • A kerékpárutak fejlesztésével nő az egyes területek turisztikai vonzereje, javul az attrakciók megközelíthetősége Zala Kétkeréken 2020 Kerékpárút- fejlesztés Keszthely, Hévíz, és Hahót településeken: ,- Ft Kerékpárút-fejlesztés Lentiben: ,- Ft Kerékpárút-fejlesztés Kisrécse és Nagykanizsa között: ,- Ft Kerékpárút-fejlesztés Lenti, Kerkateskánd, Szécsisziget, Csömödér településeken: ,- Ft

13 ZALA MEGYE FŐ TURISZTIKAI TERMÉKEI, PRIORITÁSOK A TURIZMUSFEJLESZTÉSBEN
Gasztronómia, illetve az ahhoz kapcsoló helyi termék (rövid ellátási láncok) Helyi termék előállítás és fogyasztás megyei szintű elősegítése érdekében a Zala Megyei Önkormányzati Hivatal önálló munkacsoportot működtet, amely fő tevékenysége ágazati stratégia és innovatív projekttervek kidolgozása, illetve ebben való szakmai közreműködés. A Zala megye helyi termék stratégiája jelen turizmus stratégiával párhuzamosan, külső szakértő és 50 helyi termelő bevonásával készül el.

14 ZALA MEGYE FŐ TURISZTIKAI TERMÉKEI, PRIORITÁSOK A TURIZMUSFEJLESZTÉSBEN
Családbarát termék A fiatalabb generáció, valamint az aktív dolgozóval bíró családok számára egyre kevésbé csak a klasszikus nyári idényben és iskolaszünetekben való pihenés van fókuszban Zalában családbarát célterület egyértelműen a Nyugat-Balaton, konkrétan a következő települések: Keszthely, Hévíz, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Kehidakustány, Zalakaros, ill. Alsópáhok, Balatongyörök és Cserszegtomaj. A ,,családbarát térség” azoknak a közepes-jó anyagi helyzetben lévő, hazai középosztálybeli családoknak a turisztikai megszólítására lehet alkalmas, akik a minőségi szolgáltatásokért hajlandók az átlagost, ill. más célcsoportokat meghaladó mértékű kiadásokra. 2013-ban készült el a Zala Megyei Önkormányzat megbízásából a Hétfa Elemző Központ által a ,,Családbarát turisztikai térség kialakítása a Nyugat-Balatonnál” című tanulmány

15 STRATÉGIAI CÉLOK Foglalkoztatás bővítése
A turizmus Zala megye GDP-hez való hozzájárulásának növelése Turisztikai vállalkozások termelékenység növelése Turisztikai vállalkozások versenyképességének javítása A szezonalitás okozta munkaerőhiány hatásainak csökkentése Külföldi munkaerőpiacok elszívó hatásának csökkentése A turizmusban munkaerőpiacra lépő pályakezdő fiatalok számára gyakorlati programok támogatása Duális képzés kiszélesítése és összehangolása a turisztikai ágazatban jelen lévő munkaerőpiaci igényekkel Munkaerőpiaci alkalmazkodóképesség fejlesztése Zala megye népességmegtartó erejének növelése LEHETSÉGES FORRÁSOK  Zala megye foglalkoztatási stratégiájának elsődleges forrását a TOP számú pályázati konstrukció megyei keretösszege jelenti.

16 AZ AKCIÓTERV Alapgondolat:
A turisztikai vállalkozásokat sújtó munkaerőproblémák jelentős részét a szezonalitás okozza, azaz a nyári főszezoni időszakra – július 20. – augusztus 20. – és elsősorban a BKÜ területekre koncentrálódik a munkaerőhiány. A turisztikai szektor jelenlegi szezonális foglalkoztatási problémáit okozó tényezők az alábbiakban foglalhatók össze: Nyári gyakorlatok időtartamának rövidsége a szakiskolákban, diákmunkások hiánya a kiemelt szezonban Kollégiumok, mint olcsó szállások hiánya a nyári diákmunka ösztönzése céljából GYED/GYES alatti részmunkaidős foglalkoztatás csekély mértéke Büfék tevékenységének szabályozatlansága A nyári időszakban – június, július, augusztus - a BKÜ területén lévő településeknél szüntessék meg a közmunka, közfoglalkoztatási programokat Tömegközlekedési problémák, a mobilitás teljes hiánya Propaganda tevékenység kifejtése Fiatalkorúak munkavállalásának 15 évről 14. életévre való csökkentése

17 PRIORITÁSOK RENDSZERE
OPERATÍV CÉLOK 1. prioritás: Munkáltatói igényekre alapozott képzési programok biztosítása 2. prioritás: Kereslet által meghatározott foglalkoztatási célú fejlesztések 3. prioritás: Álláskeresők felkészítése és elsődleges munkaerő-piacra juttatása

18 Az akcióterv által meghatározott elvárt eredmények
Zala megye turisztikai teljesítménymutatóinak növekedése Elsődleges cél a turisták számának növelése, lehetőség szerint a kevésbé leterhelt nyári/főszezoni időszakon kívüli hónapokban A minőség fokozása mellett az 1 főre jutó költésszint növelése A turisztikai szektor által hozzáadott GDP részarányának növekedése. Jelenleg ez a részarány kb. 10%, távlati cél a 20%-os részarány elérése. A foglalkoztatási aktivitás növelése a turizmus területén Diákmunka kereteiben foglalkoztatási létszám növekedése Diákmunka keretében végezhető álláslehetőségek számának emelkedése Jól működő Zala megyei iskolaszövetkezet felállítása konzorciumi partnerek segítségével Jól működő Zala megyei nyugdíjas szövetkezet felállítása szintén konzorciumi partnerek közreműködésével

19 AZ AKCIÓTERV CÉLCSOPORTJAI
Munkáltatói oldalról: Idegenforgalmi szolgáltatók, attrakció gazdák Szakmai érdekképviseletek: mint pl. Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Pannon Gasztronómiai Akadémia Álláskeresői oldalról: alacsony iskolai végzettségű személyek 25 év alatti fiatalok vagy 30 év alatti pályakezdő álláskeresők, elsősorban felsőoktatási intézmények hallgatói és középfokú szakképzésben résztvevő diákok 50 év felettiek Továbbá: GYED-ről, GYES-ről visszatérők foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek/tartós munkanélküliek megváltozott munkaképességű személyek roma nemzetiséghez tartozó személyek inaktívak Valamint: hátrányos szociális helyzetű, kevésbé mobilis kistelepülési lakosság

20 AZ AKCIÓTERV VÉGREHAJTÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE
Az akcióterv végrehajtását a paktumszervezeten belüli turizmus munkacsoport ellenőrzi és monitorozza a konzorciumi partnerek közreműködése mellett. A konzorciumi partnerek közé szükséges bevonni még: a KLIK Zala megyei szervezetét – kollégiumok, mint diákszállások kijelölése közlekedési vállalatokat: MÁV és Észak-dunántúli Közlekedési Vállalatot- menetrendek összehangolása a turizmus/vendéglátás speciális igényeivel Az értékelés alapja: Folyamatos adatgyűjtés, mennyiségi (statisztikák), minőségi (vélemények, tapasztalatok, attitűdök) Output indikátorok: A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerőpiaci programokban résztvevők száma (fő) Diák és nyugdíjas foglalkoztatotti létszám (fő) Megyében eltöltött vendégéjszakák száma (fő) Megyei attrakciók látogatószáma (fő) Termelékenységi szint (megyei ágazati bevétel / megyei ágazati foglalkoztatotti létszám) A paktum keretében ágazati képzésben résztvevők száma (fő)

21 AZ AKCIÓTERV VÉGREHAJTÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE
Eredményindikátorok: A létrehozott új munkahelyek száma (db) A paktum programokba bevont inaktív személyek aránya a munkaerő-piaci programokba bevont résztvevők között (%) A programba bevont inaktív személyek aránya a foglalkoztatási paktumok keretében képzésben résztvevők között (%) A foglalkoztatási paktum szervezetébe bevont tagok száma (db) A foglalkoztatási paktummal együttműködő vállalkozások száma (db) A turizmus részesedési aránya a Zala megyei GDP-ben (%) A turizmus-vendéglátásban foglalkoztatotti létszám Zala megyében (fő) A kiemelt idegenforgalmi szezonban létrehozott éjszaki Volán/MÁV járatok száma (db) Diák és nyugdíjas szálláshelyek száma (db)

22 Köszönöm a figyelmet!