Általános fűtési rendszerek

Az előadások a következő témára: "Általános fűtési rendszerek"— Előadás másolata:

1 Általános fűtési rendszerek
A fűtési rendszer áll egy energiaátalakítóból(legyen az kazán vagy más hőtermelő), a működéséhez nélkülözhetetlen energiahordozókból(pl. szén, földgáz, nap), a csőrendszerből, mely eljuttatja a kívánt helyiségbe a megtermelt hőt, ill. a fűtőtestből, mely leadja a hőt. Manapság a kazánoknál a légellátás, maga a kazán és az égéstermék elvezetése egy rendszert alkot.

2 Megfelelő rendszer kiválasztásának szempontjai:
Teljesítmény / ár Üzembentartási költségek Fűtendő terület nagysága Épület határoló szerkezetinek nagysága Épület hőtechnikai tulajdonságai

3 Fűtési rendszerek fajtái
Falfűtés Padlófűtés Hősugárzás Fűtőtest

4 Padlófűtés-helyes és helytelen
A felfűtés hatására kitágulnak a csövek-dilatációs zónák kialakítása szükséges

5 Energia átalakítók Kazánok(kondenzációs, zárt-nyitott égésterű kazán)
Megújuló hőtermelők (pl. napkollektor, hőszivattyú)

6 Kazánok csoportosítása
Energiahordozók szerint : vegyes-, szén-, földgáz-, folyékonygáz tüzelésű; elektromos, megújuló energia felhasználású Vízhőmérséklet szerint : hagyományos hőm., alacsony hőm., kondenzációs Égőtere szerint : kis és nagyláng szabályzású, lángmodulációs

7 Megújuló hőtermelők A nagyobb házaknál leginkább alkalmazott alternatív megoldások: Napenergiával működő(napkollektor) Abszorpciós elven működő( hőszivattyú)

8 hőszivattyú Egy kompresszor a csővezetékben olyan munkaközeget keringet, melynek igen alacsony a forráspontja, csak nagy nyomás alatt cseppfolyósodik. A hideg oldali hőcserélő előtt a folyékony halmazállapotban lévő munkaközeg nyomását egy nyomáscsökkentő szelep leejti kb. 5 bar-ra. Ekkor a munkaközeg hevesen elpárolog, kb. 0 0C-ra lehűl és a párolgáshoz szükséges hőt a hőcserélő másik oldalán átfolyó környezeti közegből (vízből, levegőből, termálvíz hulladékból. szennyvízből, stb ) vonja el, annak lehűtésével. A kb. 50C-re felmelegedett munkaközeget a kompresszor elszívja, besűríti bar nyomásra, melytől a lecsapódó munkaközeg felmelegszik C-ra. A lecsapódásnál felszabadul az a hő, melyet a környezetből elvont, megnövelve a kompresszorba betáplált és hővé átalakult energiával. Mindezt az energiát a másik hőcserélőn áthaladva átadja a fűtési rendszerben keringő fűtőközegnek

9 Fűtési rendszerek-légkollektor

10 Alkalmazhatósága: épületek kiegészítő fűtésére átszellőztetésére
melegvíz előállítására páramentesítésre

11 Működése A napsugárzás hatására a kollektoron átáramló levegő felmelegszik és ezt a meleg levegőt hasznosítják fűtésre. A napkollektorral ellentétben, ahol a kollektoron átfolyó víz melegszik fel, itt nem áll fent a csőtörés esete ill. kisebb a kollektor abszolút tömege ill. az energiafogyasztása is. A légkollektor előtt található egy szűrő(külön vagy beleintegrálva) mely a szennyeződés- és pollenmentes levegőért felelős. A rendszer része továbbá a ventilátor, mely a levegő áramlását végzi.

12 Felépítése A hőszigetelt merev keretre üveg vagy polikarbonát lap kerül Az abszorber lemez nyeli el a hőt, mely szelektív matt fekete bevonatú

13 Típusai: TOPSOLAR TWINSOLAR(beépített napelemes)

14 TOPSOLAR TWINSOLAR

15 Energiatermelés Már kevés szórt fénynél is üzemel (minimális hatásfokkal) Tiszta napos időben akár 70%-os hatásfok elérhető.

16 Légkollektor méretezése

17 Kialakításai: Léghűtés, melegvíz előállítás, szellőztetés
Alkalmazása: Családi házak, nyaralók

18 Légfűtés, melegvíz előállítás, kontrollált szellőztetés hővisszanyeréssel
Alkalmazása: Családi házak, nyaralók

19 Terményszárítás Alkalmazása: mezőgazdaság

20 Hypocaustum Az épület nagytömegű részeiben (tégla-, kőfal, padló) kialakított zárt légcsatornákban keringő levegőt a légkollektorok felmelegítik, a levegő a hőenergiát az épületrészeknek közvetlenül adja le. A levegővel fűtött épületrészek sugárzó hőleadással (fal-, padlófűtés) fűtik a helyiséget.

21 Fűtés-hűtés rendszer:
Kombinált megoldás: míg a kollektor felmelegíti a szobát, a hőcserélő rendszer hideg levegőt enged a szobába a ventillátorok segítségével

22

23 Egy másik megoldás: hőtárolós kályha

24 Felépítése Nagy hőtároló képességű vastartalmú tömbök(régen samot téglák) Hőszigetelő burkolat Fűtőbetétek Ventillátor(kis méretű társainál nincs ilyen, gravitációs elvű ) Szűrőbetét Hálózati ellátás(1 ill. 3F)

25 Működése A fűtőbetétek éjszaka felmelegítik a tömböket, melyek nem hűlnek le a hőszigetelés miatt és a termosztáttal vezérelt ventillátor a beszívott és felmelegített levegőt kijuttatja a szobába. Töltésszabályzóval és időjárás-érzékelővel kombinálva annyi energiát vesz fel, amennyi elegendő a következő napra.

26 Teljesítmény-ár arány

27

28 Bár elég drága az üzemeltetési költség (pl
Bár elég drága az üzemeltetési költség (pl. a hőszivattyúhoz képest) viszont a készülék ára viszonylag olcsó

29 Összehasonlítás Légkollektor
Egyszeri beruházási költség, fogyasztása gyakorlatilag nulla. Üzemeltetési költsége nincs A hatásfok időjárásfüggő, nem lehet elsődleges fűtésrendszernek használni Hőtárolós kályha Ez lehet alap fűtésrendszer, mellé esetleg kiegészítő fűtésként Minimális meghibásodási lehetőség Közel 100%-os hatásfok Üzemeltetési költsége drága

30 Felhasznált „irodalom”