Pszichológiai elméleti alapok

Az előadások a következő témára: "Pszichológiai elméleti alapok"— Előadás másolata:

1 Pszichológiai elméleti alapok
Mester Dolli 2017.

2 A tantárgy követelménye
Kollokvium (írásbeli – teszt formájában)

3 Irodalmak Pszichológiai elméleti alapok - elearning tananyag
Estefánné V. M. – Hatvani A. – Taskó Tünde: A tanári tevékenység pszichológiai alapjai tevekenyseg_55e9c5e15a508.pdf o

4 Irodalmak Estefánné Dr. V. M., Hatvani A., Taskó T.: Személyiség és szociálpszichológia: távoktatási jegyzet EKF, Eger 2001. 15-56, 79-90, , Estefánné Dr. V. M., Hatvani A., Taskó T.: Bevezetés a pszichológiába, távoktatási jegyzet EKF, Eger 2001. Tóth László:Pszichológia a tanításban. Pedellus Kiadó, Debrecen 2000.  8-13,60-67, Pléh Csaba, Boross Ottilia (szerk): Bevezetés a pszichológiába. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. 1_520_bevezetes_a_pszichologiaba/index.html  16-37,

5 A pszichológia fogalma
Görög eredetű szó Psziché = lélek, értelem, szellem Logosz = tan, tudomány – lélektan, a lélek tudománya A pszichológia az emberi viselkedést vizsgálja.

6 A pszichológia területei
Alaptudomány területek Általánoslélektan Fejlődéslélektan Személyiséglélektan Szociálpszichológia Biológiai pszichológia Kognitív pszichológia Alkalmazott területek Pedagógiai pszichológia Munkapszichológia Klinikai pszichológia Reklámpszichológia Kriminálpszichológia Művészetpszichológia Gazdaságpszichológia Politikai pszichológia Sportpszichológia stb.

7 Interdiszciplináris területek
Megismeréstudomány (filozófia, antropológia, neurológia, pszichológia, mesterséges intelligencia) Szociobiológia (genetika, evolúciós elméletek és pszichológia) Pszichoneuroimmunológia (pszichológia, neurológia, immunológia) Pszicholingvisztika (pszichológia, nyelvészet), stb.

8 A pszichológia módszerei
Kutatási módszerek Cél: új tudományos eredmények feltárása Megfigyelés Introspekció Extrospekció Kísérlet Hipotézisekből (előfeltevésekből) kiinduló új, rejtett összefüggések, törvényszerűségek feltárása alkalmas. A kísérlet során a kiválasztott feltételeket variálják (független változók). A vizsgálat során a független változók hatását vizsgálják a megfigyelt jelenségre, amely maga is változik (függő változó).

9 Vizsgálati módszerek Cél: a már rendszerezett kutatási eredmények alkalmazása Kikérdezés Interjúk Kérdőívek (nyílt végű, zárt végű) Skálák (2,5,7,9 fokú) Tesztek (IQ, teljesítmény, speciális képességeket vizsgáló, projektív)

10 Pszichológiai irányzatok

11 A modern tudományos pszichológia megszületése
Wilhelm Wundt ( ) Első pszichológiai laboratórium Lipcsei egyetem filozófia tanszéke, 1879 Első kísérleti pszichológiai laboratórium Budapesten ben, alapítója: Ranschburg Pál

12 A korai kísérleti lélektan
Érzékelést és észlelést vizsgálja elsősorban Elementarista Tudatlélektan Introspektív

13 Pszichoanalízis Sigmund Freud (1856-1939)
A tudattalan lelki folyamatokra irányítja a figyelmet Kora gyermekkori élmények, szexualitás, agresszió ösztöne Módszer: szabad asszociáció

14 Behaviorizmus John B. Watson (1878-1958)
1913-Hogyan látja a behaviorista a pszichológiát? (a behaviorizmus nyitánya) Amerikában jön létre Objektívvé akarja tenni a pszichológiát Elutasítja az introspekció módszerét, az viselkedés vizsgálható, a tudat nem (fekete doboz) Környezetelvűség jellemzi

15 Alaklélektan (Gestalt pszichológia)
Atyja: Max Wertheimer 1910-es évek, Németország Az egész elsődlegessége a részletekkel szemben—>a szervező elveket kell feltárni A belső mentális folyamatokat kutatja (elsősorban érzékelés, észlelés) —>a mai kognitív pszichológia gyökerei Jelentős alakjai:Kurt Lewin, Wolfgang Köhler

16 Humanisztikus pszichológia
Carl Rogers ( ) 1962 Első Humanisztikus Pszichológia Társaság Harmadik erőirányzat Emberközpontú pszichológia – pozitív emberkép Az ember legfőbb motívuma az ÖNMEGVALÓSÍTÁS Középpontjában az egyén áll a saját szubjektív élményével Rogers-i triász: empátia, feltétel nélküli elfogadás, kongruencia

17 Kognitív pszichológia
Noam Chomsky (nyelvész) 1950-es években indul útjára A mentális folyamatokat kutatja Az embert, mint információ-feldolgozó lényt vizsgálja Kulcsszava: a mentális reprezentáció Az ember alapvetően egy tudós megérteni, értelmezni, anticipálni és kontrollálni személyes világot

18 Érzékelés és észlelés

19 Az érzékelés (szenzáció) fogalma
A receptorok segítségével történő ingerek felvétele és ingerületté, azaz elektromos impulzussá alakítása Az észlelés (percepció) fogalma Az ingerület tudatosítása és annak integrálása— >magasabb idegrendszeri folyamatokat (kérgi) feltételez

20 Az analizátorok általános felépítése
Receptor érzőidegpálya megfelelő agykérgi központ inger ingerület érzéklet (pszichikus jelenség)

21

22 A receptorok osztályozása (Sherrington)
Az ingerforrás a szervezethez viszonyított helyzete alapján Az ingerforrás jellege szerint Exteroceptorok Telereceptorok (látás, hallás) Kontaktreceptorok (tapintás, izlelés, szaglás.) Fotoreceptorok (pl. csapok, pálcikák) Mechanoreceptorok Thermoreceptorok kemoreceptorok Interoceptorok Proprioceptorok (saját test érzékelés, egyensúlyérzékelés) Viszceroceptorok (szervi)

23 Az érzékleti modalitások
Látás Hallás Szaglás Ízlelés Bőrérzékletek (tapintás, hőmérséklet, fájdalom) Propriocepció

24 A küszöbök fogalma Abszolút alsó küszöb: az a legkisebb ingererősség , amelyet már érzékelni tudunk. Abszolút felső küszöb: az a legnagyobb ingererősség, amit még érzékelni tudunk. Különbségi küszöb: az ingerek közötti legkisebb eltérés, amely az érzékletben is változást okoz.

25 Látás Környezeti ingerek 75-80%-a vizuális eredetű Érzékszerv: szem
Adekvát ingere: a fény (elektromágneses hullám) nanométer fénysugarakat vagyunk képesek érzékelni Retinán fordított 2D kicsinyített kép jön létre

26

27 A színlátás Szín: a fény hullámhosszúsága adja Jellemzői:
világosság (a fény intenzitása határoz meg), telítettség (a szín tisztasága) Kb hullámhossz különbség - 7 millió a színek száma, ha a világosságot és a telítettséget is figyelembe vesszük

28 A retina: csapok és pálcikák
A retina receptorsejtjei: csapok és pálcikák, fotopigmenteket tartalmaznak Pálcika: kis felbontóképesség, fény-árnyék, éjszakai látás világosság, mozgás kódolás Csapok: nagy felbontóképesség, szín, alak kódolás Látóideg Pálcikák Csapok

29 Fényérzékelő sejtek csapok koncentrációja nagy a foveában (látógödör, sárga folt) pálcika koncentráció nagy a periferiális tartományokban Számszerűen… ~ 120 millió pálcika (sötétben látás) és ~ 5 millió csap (szín-látás) ~ 125 millió látóideg

30 A hallás Érzékszerv: fül
Adekvát ingere: hang (a levegő molekuláinak a rezgése adja, hullám formájában terjed) hertz közötti frekvenciát vagyunk képesek érzékelni

31 Hanghullám fizikai tulajdonságai alapján:
Az amplitúdó (a hanghullám kilengése) adja a hangerősséget, amit decibelben mérünk. halláskárosodás nélkül elviselhető hangerősség 60 és 100 decibel között van. A frekvencia (a hullámok rezgése) a hangmagasság alapja. Mértékegysége a hertz. A hangszín: az alaphangokhoz társulhatnak az adott frekvencia többszörösei, a felhangok. A hangszín alapján vagyunk képesek, például megismerni a telefon végén beszélő kilétét, még az előtt, hogy bemutatkozna.

32

33 Corti - féle szerv

34 Szaglás Érzékszerv: orr , szaglóhám (2,5cm2)
Adekvát ingere: a levegőben oldott gáznemű molekulák A szagok száma: kb Megnevezés :konkrét dolgokhoz kötve Nők jobbak! Adaptáció

35

36 Ízlelés Érzékelés helye: a nyelven található ízlelőbimbók (kb db) Adekvát ingere: a nyálban oldott kémiai anyagok Négy alapíz: édes (nyelv hegye), savanyú (a nyelv oldala), sós (a nyelv egész felületén), keserű (a nyelv gyökén) Íz+illat= zamat

37

38 Bőrérzékletek Tapintás (mechanoreceptorok)- nyomásváltozás
Hőmérséklet (hideg és melegreceptorok)-hőváltozás Fájdalom- intenzív, szenzoros diszkonform érzés

39 A bőrben található receptorok

40 Fájdalomérzékelés Fázisos fájdalom: erős, gyorsan nő és csökken
Tónusos fájdalom: tompa és állandójellegű.

41 Egyensúlyérzékelés

42 Az észlelés (percepció) fogalma
Az ingerület tudatosítása és annak integrálása Jelentést adunk az ingernek vagy a helyzetnek— >magasabb idegrendszeri folyamatokat (kérgi) feltételez

43 A nézőpont szerepe az észlelésben

44

45 Az észlelés funkciói Lokalizáció Felismerés

46 Lokalizáció Figura-háttér Perceptuális organizáció elvei
Távolság- és mélységészlelés Mozgásészlelés

47 Figura háttér

48 A perceptuális organizáció elvei
Hasonlóság elve Közelség elve Jó folytatás elve Zártság elve [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ]

49 Távolság- és mélységészlelés
Monokuláris jelzőmozzanatok Relatív nagyság Relatív magasság Takarás Lineáris perspektíva Levegő perspektíva

50 Binokuláris látótér Binokuláris jelzőmozzanatok Akkomodáció
Binokuláris diszparitás (retinakép eltérései) Binokuláris parallaxis (2szem eltérő szögben lát)

51

52 Mozgásészlelés Valódi mozgás (a retinán elmozdul a kép)
Relatív mozgás ( mintázott háttér) Abszolút mozgás ( sima háttér) Látszatmozgás (a retinán álló kép) Film

53 Észlelési konstanciák
Definíció: az észlelt tárgy észlelése állandó, annak ellenére, hogy az észlelés során a retinális kép a tárgyról megváltozik. Fajtái: nagyság, alak (forma), világosság konstancia

54 A figyelem

55 A figyelem fogalma Az ingerek közötti szelektálás Reflektor metafora

56 Figyelem A figyelem szelektív, kiemelő folyamat, az észlelés összpontosításaaz ingerek egy korlátozott köre hangsúlyosabban tudatosul. Erőfeszítési folyamatmentális energiánkat akaratlagosan egy meghatározott feladatra fordítjuk. Éber állapotot fenntartó folyamathatékony készenlét az információk vételére.

57 A figyelem fajtái Szándék szerint Szándékos figyelem
Önkéntelen (spontán) figyelem A két figyelemi megnyilvánulás egymásra épül – felválthatják egymást. A kontrollált folyamatok lekötik a figyelmi kapacitást, így csökken a figyelem megoszthatósága. További formái: Automatikus figyelem Kitartó figyelem (éberség)

58 Szándékos figyelem Tudatosan irányított, szabályozott
Mentális erőfeszítést igényel Minden fontosabb tevékenységhez szükséges Fenntartását segíti: a feladattudat a tervszerűség az önkontroll az érdeklődés

59 Önkéntelen figyelmet vált ki
Hirtelen erős inger Szokatlan inger Újszerű inger Mozgó tárgy De befolyásolja az egyén belső állapota is Szükségletek, érdeklődés Korábbi tapasztalatok Általános fizikai állapot

60 Automatikus figyelem Nem igényel tudatos odafordulást és mentális erőfeszítést sem Gyakorlás révén alakul ki Lehetővé teszi a figyelem megosztását

61 Kitartó figyelem Hosszú ideig fennálló
Nagy mentális erőfeszítést igényel Befolyásolja: motiváció, elvárások, érdeklődés, előzetes ismeretek és tapasztalatok Legnagyobb ellensége az idő

62 A figyelem sajátosságai
Terjedelem: hány tárgyat tudunk figyelmünkkel egy adott pillanatban megragadni (7+-2) Tartósság: azt mutatja meg, hogy mennyi ideig vagyunk képesek figyelmünket egy adott dologra irányítani (nagy egyéni különbségeket mutat) Megosztottság: azt jelzi, hogy egyszerre hány dologra tudunk párhuzamosan figyelni Átvitel: azt fejezi ki, hogy hogyan tudjuk figyelmünket egyik dologról a másikra irányítani

63 Szelektív figyelem Kognitív Valahol képességeink a egyik Mátra leglátványosabb egyik jelensége sűrű az, erdejében hogy a ki II. tudunk világháborúban szűrni valaki egy eldugott üzenetet sok egy aranyat. másikból. Bár Ezt több úgy tucat csináljuk, szerencsevadász hogy meg figyelmünket akarta olyan már jelzőingerekre szerezni, irányítjuk, eddig mint nem a sikerült betűtípus. nekik.

64 A figyelem elméletei Kapacitásmodellek Broadbent: szűrőmodell
Treismann: jelcsillapító rendszer Késői szűrő modell

65 Kapacitásmodell - Kahnemann
mindig egy adott figyelmi kapacitással rendelkezünk (ennek mennyisége pl. függ aktuális állapotunktól is!), ezt tudjuk megosztani tevékenységek között automatikus és kontrollált cselekvések eltérő mértékű erőfeszítést igényelnek  gyakorlás, tapasztalás révén a kontrollált cselekvések automatikussá válhatnak (pl. autóvezetés, gépírás, annak megtanulása révén)

66 Broadbent korai szűrő modellje
Jelentés feldolgozása és emlékezeti rögzítése A nem figyelt csatornán nincs további feldolgozás INPUT szűrő (fizikai jegyek alapján) memória Incoming sensory information (speech) is received in channels channel = ear! Info goes first to a buffer (=temporary store) Then a filter selects attention (i.e. chooses 1 of the channels) based on physical characteristics (e.g. voice tone) This single channel is now the focus of attention Ignored (=unattended) info can be recalled from the buffer but this decays rapidly! We can only attend to one channel at a time Switching attention between channels requires effort Szenzoros tár

67 Figyelmi szűrés a hallás esetén
A dichotikus helyzet Egyik fület hallgatja és utánamondja A másiknak csak a fizikai jegyeire emlékszik. A jelentésére nem. Biztos ez?

68 Problémák a korai szűrő modellel
A szűrő „lyukas” Sajátnév-hatás A gyakorlás szerepe Áttérés a másik fülre  Nem olyan merev a korai szűrés – csak csillapítás?

69 Treisman (1964) jelszint csillapító modell

70 A késői szűrés elmélet Deutsch és Deutsch (1963)
a szelekció az információ feldolgozási folyamatok egy késői része A feldolgozás tehát fizikai tulajdonság és jelentés mentén is megvalósul és a források tudatos szelekciója az aktuális szükségletek (érdekesség, aktiváció) szerint történik. ∑: Az összes ingert földolgozzuk – a jelentésüket is  Ezután vagy nem rögzítjük emlékezetünkben a nem figyelt anyagot, vagy nem tudatosítható az emléknyom

71 Révész-Nagy féle figyelemvizsgálat
Egyszerű számítási feladat: a kiinduló számhoz +1, +2, +3 hozzáadásával számsort írni oszlopokba. Időmérés percenként. 10 perc, percenként új oszlop kezdésével Próbafeladat: Kiinduló szám: 20, / 21 23 26 27 29 32

72 A képzelet

73 Pszichológiai alapja a képzet
a meglévő tudattartalmak (régi képzetek) átalakítása: a felidézett tapasztalati anyagot elemeire bontja, majd az elemeket átstrukturálja → képzeleti kép – belső reprezentáció a képzeleti kép elemeiben hasonlít az emlékezeti képekhez, de egészében új és más. A képzelet az a pszichikus folyamat, amely működése során a korábbi tapasztalatokkal szerzett régi képeket vagy annak elemeit felhasználva új képeket hozunk létre. Szoros kapcsolat van az emlékezet és a képzeleti működés között. Az utóbbi mindig az előbbire támaszkodik. Ennek ellenére lényeges különbség van a kettő között → a különbség alapja a valóság iránti másfajta viszony ↓ e viszony meghatározója: az emlékezetnél: a megőrzés - a képzeletnél: az átalakítás

74 A képzeleti működés alapformái
Aktív (szándékosan kiváltott, tudatos): ◘ produktív, ◘ reproduktív. Passzív (a képzeleti képek önkéntelen transzformációja): ◘ ábrándozás, ◘ hallucináció, ◘ hipnagóg képek, ◘ álmodás.

75 alvásszakaszok sorozata:
az álmodás olyan módosult tudatállapot, amelyben emlékekből, bennünket foglalkoztató dolgokból, ábrándokból és képzeleti képekből összegyúrt álomképeket hozunk létre. nemcsak fiziológiai jelenség, hanem lelki jelenség is. Álom: olyan tudatmódosulás, amelyekben az emlékezeti képek időlegesen összekeverednek a külső valósággal. A NREM álmok jobban hasonlítanak a nappali gondolkodáshoz, a REM szakaszban vizuálisan élénkek, furcsák, logikátlanok, érzelemdúsak. Az álom csak akkor válik tudatossá, amikor felébredünk. Álomtartalom – Freud Álomfejtés (1900): a vágyteljesítés rejtett kísérletei. Azon vágyak és szükségletek, amelyek elfojtás révén kikerültek a tudatunkból. Ezek a vágyak aztán szimbolikus formában mint látens (rejtett) álomtartalmak megjelennek. A cenzor óvja meg az alvót, hogy a látens álomtartalmak manifeszt (nyílt) álomtartalommá (tényleges cselekményt alkotó szereplőkké és eseményekké). A szimbolikus kifejezés segít elkerülni a bűntudatot és a szorongást. A látens álomtartalom manifeszt álomtartalommá alakítását az „álommunka” végzi. Ez kódolja át a tudattalan rejtett tartalmát, azért, hogy az elérhesse a tudatot. Az álommunka kudarca: az álmodótt felébreszti a szorongás. Az álom kognitívoldala: problémamegoldásban és a gondolkodásban játszott szerepe ( könyv: Álomelméletek vitája). Lelki jelenség az álommunkát öt pszichés mechanizmus hajtja végre: Sűrítés (az álomban megjelenő személy több ismerős ember tulajdonságait egyesíti magába. Áttolás (a fontos jelentést hordozó elemek más személyre tevődnek át). Reprezentáció (a dramatizálás, képi megjelenítés). Szimbolizáció (jelképpel történő helyettesítés). .Másodlagos megmunkálás (ami mindig egy kerek egész, értelmes összefüggést mutató történetsorrá formálásban valósul meg). Álomfejtés – indítékokra, rejtett vágyakra, pillanatnyi törekvésekre, megoldatlan problémákra következtetnek.

76 Az álom szempontjából az alvás két szakasza
REM (rapid eye movement) szakaszok – gyors szemmozgás nonREM szakaszok percenként váltják egymást Aserinsky és Kleitman (1950-es évek) A NREM álmok jobban hasonlítanak a nappali gondolkodáshoz, a REM szakaszban vizuálisan élénkek, furcsák, logikátlanok, érzelemdúsak.

77 A tanulás

78 A tanulás meghatározása
A viselkedés oldaláról: a gyakorlás és/vagy tapasztalatszerzés következtében bekövetkező viszonylag állandó viselkedésváltozás. Az alkalmazkodás szempontjából: a környezethez való rugalmas alkalmazkodás kialakulás elengedhetetlen feltétele. A személyiség oldaláról: a tapasztalatok hatására bekövetkező változás, fejlődés a személyiségben.

79 A tanulás fajtái Milyen tevékenységben eredményez változást:
Mozgástanulás Perceptuális tanulás Verbális tanulás Szándék szerint: Szándékos tanulás Spontán tanulás A külső hatás eredése szempontjából: Nem szociális és Szociális tanulás

80 A tanulás legegyszerűbb formái
Habituáció: Az ismétlődő inger megszokottá válik Elveszti újszerűségét Már nem reagálunk rá, megtanultuk, hogy van pl. óra ketyegését, számítógép zúgását „nem halljuk meg” Szenzitizáció: Érzékennyé válhatunk egy semleges ingerre, ha az valamiért fontos a számunkra pl. autónk motorhangjának apróbb változása, ha az hibát jelezhet

81 Az imprinting Korai bevésődés Leírója: Konrad Lorenz
Lényege: tartós kötődés alakul ki azon faj egyedeihez, amelyet az újszülött egyed először megpillant Öröklött magatartásforma Főként a szárnyasokra jellemző Szenzitív periódus Kulcsinger

82 Konrad Zacharias Lorenz (Bécs, 1903. - 1989
Konrad Zacharias Lorenz (Bécs, ) az összehasonlító magatartáskutatás egyik úttörője, a modern etológia egyik megalapítójának is szokták nevezni ban Karl von Frisch-sel és Nikolaas Tinbergennel megosztva orvosi-élettani Nobel-díjat kapott

83 Klasszikus kondicionálás
Pavlov Kutyákkal végzett kísérleteket Feltételes reflexet alakított ki a kutyáknál Inger-típusú tanulás (S-tipusú kondícionálás)

84 Kondicionálás előtt Kondicionálás után Feltétlen inger (étel)
Örökölt kapcsolat Feltétlen válasz (nyáladzás) Semleges inger (csengő) Nincs válasz Kondicionálás után Feltételes inger Tanult kapcsolat Feltételes válasz

85 A klasszikus kondicionálás fő jelenségei
Generalizáció (általánosítás) Diszkrimináció (elkülönítés) Kioltás Spontán felújulás

86 Operáns kondicionálás
Próba-szerencse tanulásból indul ki Megtanulunk egy ingerre egy választ,mert az befolyásolja az inger gyakoriságát A cselekedet megismétlésének valószínűsége annak következményeitől függ (jó vagy rossz hatása van-e…)

87 Thorndike próba-szerencse tanulás

88 Thorndike effektus törvénye (1898)
A tanulás a viselkedés következménye révén megy végbe. A sikeres, megerősített magatartásforma fennmarad, míg a sikertelen viselkedések nem rögzülnek. Azok a viselkedések, amelyeket pozitív megerősítés (jutalom) követ, később sokkal nagyobb valószínűséggel jelennek meg, mint azok amelyeket negatív megerősítés (büntetés) követ.

89 Az operáns kondicionálás
B. F. Skinner – Formálás a kívánt viselkedés irányába mutató viselkedéseket is jutalmazzuk  fokozatosan alakul ki az új viselkedésforma Ezt használják pl. állatidomárok, kutyakiképzők Válasz-típusú (R-tipusú) kondicionálás

90 Skinner doboz

91 A megerősítés fogalma Minden olyan esemény, amely egy válasz megjelenési valószínűségét növeli

92 A megerősítés formái Elsődleges megerősítés: alapvető biológiai szükséglet kielégítése (pl. éhség) Másodlagos megerősítés: olyan érzékleti inger, amely az elsődleges megerősítéssel egy időben, vagy azt megelőzően jelent meg és elnyert annak tanulást segítő erejéből (pl. az étel szaga) Folyamatos megerősítés: minden választ megerősítünk Részleges megerősítés: amikor nem minden választ erősítünk meg—>nagyobb válaszgyakoriság

93 Látens tanulás Lappangó tanulás
A tanulási folyamatot nem kíséri a viselkedés látható megváltozása a tanulási pillanatában, az csak a későbbiek során jelenik meg Tolman (1948): patkány kísérlet Megerősítés nélküli ismerkedés során kialakulhat a kognitív térkép, ami gyorsíthatja a tanulást A patkány felfedezi a labirintust… Tehát megerősítés nélkül is van tanulás…

94 Belátásos tanulás Wolfgang Köhler
Csimpánz kísérletek (ládák egymásra helyezése a banán eléréséhez): a belátásos tanulás egyik pillanatról a másikba ment végbe. Olyan átbillenéssel, mint az alak- háttér esetében. Az észlelési mező hirtelen szerveződik át, összefüggésben kezdi el látni a banánt és ládákat az állat.

95 Komplex tanulás Mentális reprezentáció
Tolman: patkányokkal végzett kísérletet, labirintus tanulás (kognitív térkép) Nem asszociációkon alapul

96 Szociális tanulás A társas interakciók következtében bekövetkező tanulás

97 Bandura: a személyiség szociális tanuláselmélete
Hangsúlyozza a társ, mint modell jelentőségét a szocializációs folyamatban Kísérletekkel igazolja a társas tanulás jelentőségét Agresszív magatartás utánzásos tanulását vizsgálta legtöbbet

98 A szociális tanulás formái
Utánzás Modellkövetés Azonosulás (identifikáció) – Freud Interiorizáció (belsővé tétel)

99 Az emlékezet

100 Korai kutatások: (Ebbinghaus, 1886)

101 Tárolás a hosszú távú memóriában

102 Az emlékezet alapfolyamatai
Alapfolyamatok Kódolás Tárolás Előhívás

103 A kódolást elősegítő tényezők
Ismétlések száma Szervezetünk és idegrendszerünk állapota Személyes adottságainktól (motiváció,akarat, érzelem, érdeklődés stb.) Együttes érzékszervi hatásoktól (pl. audiovizuális tanulás) Előzetes ismeretektől és tapasztalatoktól

104 Tárolás (megőrzés a memóriában):
szelektív és erősen korlátozott kapacitás: 7±2 tömb George Miller vizsgálatai

105

106 tömbösítés

107 S S S F L N P F N Y S N P

108 SÜSS FEL NAP FÉNYES NAP a már ismert információ értelmet ad az értelmetlen betűsornak

109 Az előhívást segítő tényezők
A kódolás pontossága, mélysége, kidolgozottsága Az információk szervezése Ismétlés, újraszervezés Előhívási támpontokhoz való kapcsolás Kontextus hatás

110 Az előhívás két formája
Felismerés Felidézés

111 Emlékezeti tárak szenzoros tár RTM HTM ismételgetés rövid távú memória
hosszú távú memória érzékszervi benyomások ingermodalitás szerint 1-3 sec pillanatfelvételek korlátozott kapacitás (7±2) akusztikus, vizuális kódolás 1-2 perc kiszorítás, elhalványulás munkamemória korlátlan kapacitás szemantikus kódolás korlátlan időtartam nem felejtünk, csak nem tudjuk előhívni

112 Konszolidáció A konszolidáció zavarai, nehézségei
Interferencia: újabb anyag tanulás megzavarhatja az előző anyag megszilárdulását (pl. hasonló tartalom) Retroaktív gátlás - hátra: a később tanult anyag gátolja a korábbi anyag konszolidációját Proaktív gátlás - előre: a korábban tanult anyag gátolja a később tanult anyag elsajátítását

113 Az explicit és implicit emlékezet (Shachter)
Explicit emlékezet Szemantikus (a világról való általános ismereteink tára) Epizódikus (önéletrajzi emlékezet) Implicit emlékezet - itt tároljuk a készségeinket

114 Mnemotechnikai eljárások
Definíció: az emlékezet hatékonyságát növelő eljárások Példák: Helyek Módszere (Szimonidész): szólisták tanulására alkalmas Kulcsszó-módszer: jól alkalmazható idegen szavak tanulásánál Memoriterek, mozaikszavak alkotása rímalkotás

115 Az emlékezeti torzítások
Konzisztencia hatás: a múltat a jelennek megfelelő módon rekonstruáljuk Átváltási hatás: a múltat a jelennel összeütköző módon rekonstruáljuk Utólagos bölcsesség: múlt eseményeit jelenlegi tudásunknak megfelelően idézzük fel (előre megmondtam, hogy úgy lesz) Egocentrizmus: múltunkat én-kiemelő módon idézzük fel (Jól emlékszem) Sztereotipizálás: a múltbeli események általánosítása

116 A kreativitás

117 A kreativitás fogalma Definíció:
a kreativitás alkotóképességet, teremtőképességet jelent, amely során a különféle képességek szerveződése lehetővé teszi az elszigetelt tapasztalatok összekapcsolását, újszerű értelmezését és új formában történő megjelenését. Guilford nevéhez fűződik: a kreativitás hátterében a divergens gondolkodás áll.

118 Divergens gondolkodás megmutatkozik
A problémák iránti érzékenységben A gondolkodás könnyedségében (fluencia) A gondolkodás rugalmasságában (flexibilitás) A gondolkodás eredetisége (originalitás)

119 A kreatív ember jellemzői
Cropley szerint: Változatosságra törekvés Merészség Impulzivitás Fegyelmezetlenségre való hajlam, az általuk elért cél érdekében Nyitottság az új elképzelések iránt Nonkonformizmus A tekintély megkérdőjelezése Gyors, rugalmas reagálás az új helyzetekre

120 A kreativitás szintjei (Taylor)
Kifejező (expresszív) szint (pl. gyermekrajz) Produktív kreativitás Feltaláló (inventív) kreativitás Újító (innovatív) kreativitás (pl.: Jung) Teremtő (emergentív) kreativitás (pl. Freud, Einstein. Picasso)

121 Az alkotó folyamat lépései (Wallas)
Az előkészítés szakasza A lappangási szakasz (Inkubációs szakasz) A megvilágosodási szakasz ( aha élmény) A kivitelezés vagy végrehajtás szakasza

122 Az intelligencia

123 Definiálás nehézsége:
A mai társadalom elvárása: logikus gondolkodás, hatékony kommunikáció, mentális és verbális gyorsaság értékelése Nem mindig ez dominál! 1920-as évek – E. Boring: amit az IQ-tesztek mérnek…

124 Az intelligencia megközelítései
„Szingularisták”: az intelligencia egy egységes képesség, amely a többi intellektuális képességünket is meghatározza. „Pluralisták”: többféle egymástól független intellektuális képességünk van.

125 Szingularisták Wechsler:
„Az egyénnek az az összesített, vagy globális képessége, amely lehetővé teszi a célszerű cselekvést, a racionális gondolkodást és a környezettel való bánást.” Spearman: kétfaktoros intelligenciaelmélet G-faktor (általános faktor) S-faktor (speciális faktor)

126 Pluralisták I. Gardner: 7-féle értelmet különít el Szóbeli Logikai
Térbeli Zenei Kinetikus (mozgásos) Interperszonális Intraperszonális

127 Pluralisták II. Sternberg: 3-oldalú intelligenciaelmélete
Ismeretszerzési komponensek:feladata az új információk felvétele és tárolása, új összefüggések megértése Teljesítménykomponensek: az adott feladat végrehajtásában játszanak szerepet Metakomponensek: a teljesítménykomponensek működésében és szabályozásában játszanak szerepet, probléma megközelítése/megoldási lehetőségei

128 Pluralisták III. Cattel: kétféle intelligenciát különít el
Hajlékony intelligencia: a szokatlan helyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást teszi lehetővé. Rögzült intelligencia: a már megszerzett tudás alkalmazását jelenti.

129 Az intelligencia mérése
Binet, 1905 – első intelligenciateszt IQ: Intelligenciahányados A mentális kort és az életkort viszonyítja egymáshoz IQ=Mentális kor/életkorX100 Átlagos IQ: 100

130 Intelligenciakvóciens IQ
130  kiemelkedő nagyon jó jó átlagos mentális retardáció határeset 69  enyhe fokú értelmi fogyatékosság Alfred Binet, 1905

131 IQ - eloszlás

132 A gondolkodás

133 A gondolkodás fogalma Az emberi gondolkodás az ítélet, az elvonatkoztatás, a következtetés és a problémamegoldás mentális jellemzőihez kapcsolódik. Az információ feldolgozásával, megértésével és kommunikációjával kapcsolatos mentális tevékenység, amely a képzetre és a fogalomra támaszkodik A megismerő tevékenység legmagasabb szintje.

134 A fogalom A gondolkodás alapegysége
Definíció: a dolgok egy teljes osztályát képviseli, azon tulajdonságok halmazát, amelyeket ehhez az osztályhoz kapcsolunk. Példa: madár fogalma (repül, tollas, szárnya van stb.)

135 A fogalomalkotás lépései
a dolog, tárgy, jelenség ismertetőjegyeinek számbavétele, lényegi jegyek kiemelése (fogalomalkotás); dolog, tárgy, jelenség kategóriába sorolása (felismerés), főbb ismertetőjegyek működésének, törvényszerűségeinek felsorolása.

136 A fogalom két csoportja
Prototípus: a fogalom legjobb példáinak leírását tartalmazza A fogalom magja: a fogalomhoz tartozás szempontjából kritikus tulajdonságokból áll Fogalmak elsajátítása: ► prototípus tanulása (elsősorban egyéni tapasztalás útján: hipotézis ellenőrzés, felülről lefele irányuló stratégiák), ► a mag tanulása (iskolai oktatás).

137 A gondolkodás és a logikai következtetések
a szillogizmus, mint a következtetésekkel kapcsolatos rendszer (Arisztotelész) főpremissza: Minden ember halandó. alpremissza: Szókrátész ember. következtetés: Szókrátész halandó. a szillogisztikus következetést akkor tekintjük igaznak, ha a premisszák igazak, illetve a forma korrekt. Pl. hibás forma: Minden férfi ember. Minden nő ember. Minden férfi nő.

138 Következtetési hibák Atmoszféra hatás (Woodworth és Sells): a premisszák formája sajátos hangulatot, atmoszférát kelt, amelynek hatására hajlamosak vagyunk elfogadni a hibás konklúziót Példa: Minden madár repül Minden denevér repül Tehát minden denevér madár

139 Konvergens és divergens gondolkodás
konvergens gondolkodás — összetartó, (egy irányba tartó) szűkítő gondolkodás: beállítódás az egyetlen megoldás irányába A konvergens gondolkodás jellemzői: logikus következtetés képessége; absztrakciós képesség; szabályosságok felismerésének képessége. mennyi 2+2; ki írta a Bánk bánt?; hol fekszik Madagaszkár?

140 divergens gondolkodás — széttartó, elágazó gondolkodás: „többirányú” gondolkodás, amely számos lehetőséget megvizsgál, számba vesz, mérlegel feladatnak több megoldása lehet. A divergens gondolkodás jellemzői: gondolkodás könnyedsége, folyékonysága; minél több ötlet felvetésének képessége; újszempontok figyelembe vételére való képesség; eredetiség, problémaérzék. mit lehet csinálni egy fél téglával?

141 A problémamegoldó gondolkodás
A probléma fogalma: van valamilyen célállapot, amit el akarunk érni, de nem ismerjük a hozzá vezető utat. mindig szubjektív, relatív, hogy mi a probléma (példa)

142 A probléma megoldó gondolkodás szakaszai
A probléma megértése Tervkészítés Kivitelezés Ellenőrzés

143 A problémamegoldást befolyásoló tényezők
Megoldási sémák algoritmus: lineáris, korrekt megoldás, lépésről lépésre haladva biztosan elvezet a megoldáshoz pl. egy recept szerinti főzés heurisztika: szerteágazó, bizonytalan, nem biztos, hogy elvezet a megoldáshoz pl. sakkjátszma Beállítódás Funkcionális rögződés

144 A gondolkodás műveletei
Analízis Szintézis Általánosítás Konkretizálás Absztrahálás Következtetés Analógia Kiegészítés

145 A motiváció

146 A motiváció fogalma A latin eredetű movere igéből ered, melynek jelentése mozogni, mozgatni. A motiváció a pszichológiában gyűjtőfogalom, motívumokból épül fel Minden cselekvésre, viselkedésre késztető belső tényezőt magában foglal

147 A motiváció alapfogalmai
Szükséglet:a szervezetben fellépő hiányállapot Homeosztázis: a szervezet belső viszonylag állandó egyensúlyát fenntartó mechanizmus a külső változó környezettel szemben Drive (ejtsd: drájv): a szükséglet nyomán kialakuló belső késztetés, a viselkedés hajtóereje

148 Elsődleges vagy primer drive-ok
Hőszabályozás Éhség Szomjúság Szexuális Alvás Salakanyagok ürítése Védekezésre irányuló Kutató vagy explorációs drive (kíváncsiság) Általános aktivitási drive

149 Másodlagos drive-ok Tanulás során alakulnak ki ––> minden olyan tárgy, helyzet amely az elsődleges drive-ok kielégítésében szerepet játszanak, maguk is motívummá válnak. (pl.: pénz)

150 A motívumok felosztása
Biológiai (homeosztatikus vagy önfenntartási) Szociális (szexuális és fajfenntartási) Kíváncsiság: ingerkereső viselkedés, kutató-kereső (explorációs) viselkedés, manipulációs tevékenység

151 Extrinsic és intrinsic motiváció
· Extrinsic (eszköz jellegű) motiváció: a viselkedés motivációjában valamilyen cél elérése vagy külső tényező játszik szerepet. · Intrinsic (önjutalmazó) motiváció: akkor beszélünk ilyen motivációról, amikor a cselekvés motivációja a cselekvésben rejlő élvezet maga.

152 Motivációelméletek Drive-redukciós elmélet Arousalszint elmélet

153 A drive-redukció folyamata:
Szükséglet Drive Aktivitás Cél Drive redukálása Aktivitás redukálása

154 Kritika Nem minden motiváció származik fizikai szükségletekből (kíváncsiság, személyes hatékonyság, stb.) Nem minden szükségletmegvonás vezet drive – növekedéshez (vitaminhiányok) Részleges szükséglet kielégítés – drive - növekedés Olyan aktivitások is motiválnak, amelyek inkább növelik a feszültséget

155 Arousalszint elmélet Minden ember az optimális arousalszint elérésére törekszik  egyénenként változó Az alapvető motívumok (pl. éhség, szomjúság stb.) megemelik az arousal szintet olyan viselkedés,amely lecsökkenti a megemelkedett arousalszintet. Kevés inger  az arousalszint lecsökken az optimális szint alá arousalszint növelésére motivál  ingerkeresés az optimális szintig

156 Maslow motivációs elmélete
Organizmus egységes egész Egyszerre több motiváció is működik Szükségletek hierarchia szerint rendeződnek Emberi szükségletek: Hiány szükségletek Fejlődési szükségletek/növekedési igények

157 Hiányszükséglet ( alacsonyabbrendűek) Kielégítéséhez kell a környezet
Kielégületlen: testi és lelki betegséghez vezethet Hiánymotivált viselkedést hoz létre Fejlődési szükséglet ( humánspecifikusak) Pozitív irányú fejlődés Akkor, ha a hiányszükségletek kielégítettek

158 Maslow motivációs piramisa

159 Murray motivációs rendszere
27 szükségletet azonosított, amit 6 téma köré csoportosított: Ambíció (pl.: teljesítmény motiváció) Hatalom (pl.: dominancia) A státusz védelme (pl.: védekezés) A tárgyakhoz való kötődés (pl.: birtoklás) A társakkal való viszony (pl.: affiliáció) Információcsere (pl.: megismerés)

160 Az érzelem (emóció)

161 Az érzelem fogalma A valóság tárgyaihoz, jelenségeihez fűződő szubjektív viszonyt fejezi ki. Az érzelmek a szubjektív és objektív tényezők összjátékának bonyolult halmazai, amelyeket idegi és hormonális rendszerek közvetítenek. (Kleinginna és Kleinginna, 1981)

162 Az érzelmek osztályozása
Polaritás szerint: negatív és pozitív érzelmek Tárgyuk szerint: - Intellektuális érzelmek - Erkölcsi vagy morális érzelmek - Esztétikai érzelmek Összetett érzelmek: bűntudat

163 Egyetemes vagy alapérzelmek
Öröm Szomorúság Félelem Harag Undor Érdeklődés Meglepetés

164 Érzelmi állapotok Hangulat: kevésbé intenzív, de tartós
Indulat: nagyon intenzív, de nem tartós Szenvedély: nagyon intenzív és tartós

165 Érzelemelméletek James-Lang féle érzelem-elmélet
Cannon-Bard féle érzelem elmélet Schachter-Singer féle kéttényezős (kognitív / arousal)érzelemelmélet

166 James (1884.amerikai)-Lange (1885.dán) érzelemelmélete
Szekvenciaprobléma: milyen sorrendben követik egymást az érzelem összetevői (esemény, annak észlelése és a testi válasz) érzelem inger arousal észlelése A válasz lehet a viselkedésben, testi válaszokban, vagy az idegrendszer aktivációs állapotában bekövetkezett változás. Tehát a környezet nem közvetlenül, hanem a testi változásokon keresztül vált ki érzelmi élményt (nem azért menekülünk, mert félünk, hanem azért félünk, mert menekülünk).

167 Cannon kritikája A zsigeri változások hosszú időlefutása nem magyarázza az érzelmek azonnali fellépését A művi úton előidézett zsigeri változások nem okoznak érzelmeket A zsigerek érzéketlen képletek (kevés érzőideg) A különböző érzelmek esetén is azonos zsigeri változások figyelhetők meg (pl. öröm és fájdalom esetén) A zsigerek és a központi idegrendszer kapcsolatának megszüntetése nem okoz változást az érzelmi viselkedésben

168 Cannon-Bard (1927)érzelemelmélete
autonóm arousal szubkortikális agyi területek inger emocionális élmény az agykéregben James és Lang elmélete szerint az érzelmi élmény központja az agykéreg, míg Cannon szerint ezt a talamusz aktivitása határozza meg és az érzelmi élmény a testi változásokkal közel azonos időben jelenik meg.

169 Schachter-Singer (1962) érzelemelmélete
az arousal más forrásai autonóm arousal intenzitás ÉRZELEM inger az inger kognitív értelmezése Melyik érzelem? más információk

170 A Schachter-Singer elmélet
Ez az elmélet az érzelmekben a vegetatív aktivációs állapot, az arousal kognitív magyarázatát hangsúlyozza. Eszerint az érzelmek az általános vegetatív aktivációs szint megváltozásával járnak, és minőségüket az határozza meg, hogy hogyan magyarázzuk ezt a változást. A magyarázatban szerepet kapnak az aktuális helyzet jellemzői és a korábbi tapasztalatok egyaránt. Az elmélet az arousal érzelmekre nem specifikus jellegét tételezi fel, és azt, hogy a megnövekedett arousal magyarázati igényt indukál,. De ha ilyen nincs, akkor a környezetben keressük az arousal emelkedés okát.

171 Az érzelmi folyamat összetevői
Érzelmi válaszok: 2. Szubjektív élmény 3. Gondolkodási és cselekvési tendenciák 4. Fiziológiai változások 5. Érzelemkifejezés Személy-környezet érintkezés (kiváltó esemény) Kognitív kiértékelés 6. Az érzelemre adott válaszok Az érzelmi folyamat vázlatos rajza Forrás: Atkinson – Hilgard (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 417.o.

172 Az érzelem kifejezése Öröklött tényezők Kultúra Egyéni jellemzők

173 Szocializáció

174 A szocializáció fogalma
Társadalmi lénnyé válás folyamata Az adott társadalom szabályainak, normáinak, értékeinek, hagyományainak és kultúrájának elsajátítása, amely által az egyén a társadalom „jól funkcionáló” tagjává válhat Nem azonos fogalom a fejlődéssel

175 A szocializáció szinterei
Család (elsődleges szintér) Oktatási intézmények (óvoda, iskola) – másodlagos szintér Munkahely – harmadlagos szintér

176 Szociális tanulás formái
Utánzás Modellkövetés Azonosulás, identifikáció Belsővé tétel, interiorizáció

177 A család szocializációs funkciói
Az érzelmi biztonság megteremtése Modellnyújtás A beszéd megtanítása Első szociális interakciós tér Az éntudat és énidentitás megszilárdítása Általános társadalmi normák és értékek közvetitése

178 Az iskola szocializációs funkciói
Manifeszt szinten: iskolai szabályzat, szociális megerősítés (dicsére, elmarasztalás, jutalmazás, osztályozás) Implicit szinten: tanár (hat a személyiségével, akaratlanul közvetíti annak a társadalmi rétegnek az értékeit, attitűdjeit, ahová tartozik) Kortáscsoportok hatása (viselkedés, elköteleződés, kölcsönösség, összetartás stb.)

179 Szakmai szocializáció
Az a folyamat, melynek révén a az egyén valamilyen szakma képviselőinek sorába lép, majd egyre magasabb szinten látja el szakmai szerepét. Személyes kvalitások találkozása a szakmai kvalitásokkal Ahhoz, hogy megálljuk a helyünket a pályán, szakirányú ismeretekre kell szert tenni, és meg kell tanulni ezeket a gyakorlatban alkalmazni.

180 Pálya iránti elköteleződés
Befolyásolja: A képzőintézményben elért tanulmányi eredmény Gyakorlati tapasztalatok pozitív volta Szakmai attitűdök Személyiség Nem Kilátások, munkaerőpiaci helyzet

181 Egy kis személyiséglélektan…

182 Tipológiai megközelítések
Általános jellemzőik: az ember veleszületett adottságai határozzák meg a lelki működését és viselkedését; a pszichikus sajátosságoknak csak néhány, igen általános jegyét veszik figyelembe; a szélsőséges, végleges jellemzőket sűrítik (a felfogás szerint az emberek vagy csak az egyik, vagy csak a másik kategóriába tartoznak)

183 Hippokratész vérmérsékleti tipológiája
Az ember emocionális viszonyulását, cselekvésének dinamikáját testnedvei határozzák meg: az érzelmek kialakulásának gyorsasága és erőssége, az érzelmek tartóssága (egyensúlya), az érzelmek külső kinyilvánítása, az érzelmek cselekvésre késztető ereje.

184 Szangvinikus típus VÉR
érzelmei gyorsan keletkeznek, könnyen kiválthatók, nagy intenzitás, nem tartós szalmaláng típus nagy a cselekvéskiváltó hatékonyságuk barátságos, kedélyes, életkedv árad belőle, szociábilis, kreatív

185 Kolerikus típus SÁRGA EPE érzelmei gyorsan keletkeznek,
nagy intenzitás, tartós a negatív élményekre fogékonyabbak indulatos, határozott, tetterős, kitartó, megbízható

186 Melankolikus típus FEKETE EPE érzelmei lassan keletkeznek,
nem nagy intenzitásúak, tartós kicsi a cselekvést kiváltó hatékonyságuk, fogékony a negatív élményállapotokra főleg bánat, szomorúság, levertség.

187 Flegmatikus típus NYÁLKA érzelmei lassan keletkeznek,
nem nagy intenzitásúak, nem tartós nem érzelemvezérelt, közönyös, szenvtelen, higgadt, nyugodt, egykedvű, jellegtelen

188 Kretschmer tipológiája
Pszichotikus betegek adatai: az ember pszichés dinamikája és általános affektív tónusa összefügg a fizikumával. A testarányok meghatározzák a TESTALKATOT, amely meghatározott LELKI ALKATTAL jár együtt.

189 PIKNIKUS - CIKLOTIM Érzelem gazdag, jó humorú, életörömökre beállított, nagy hangulatingadozású, társasági ember.

190 ASZTÉNIÁS - SKIZOTÍM Zárkózott, érzelmeiben túlérzékeny, gyakran irreális fantáziájú, absztrakt, rendszerező gondolkodású ember.

191 ATLETIKUS - VISZKÓZUS Fegyelmezett, beszabályozott, gyakran indulatos, mogorva, gondolkodása inkább konvergens, koordinált mozgású izomember.

192 Pavlov tipológiája Az idegrendszer két alapfolyamata a
SERKENTÉS és a GÁTLÁS. Ezek jellemezhetők: erősségükkel, gyorsaságukkal, a két folyamat egyensúlyával. Kísérletileg 4 idegrendszeri típus létezését tudta igazolni. Ivan Petrovics Pavlov

193 Pavlov idegrendszeri típusai
Élénk Az izgalmi és gátlási folyamatok erősek Terjedésük gyors Viszonyuk kiegyensúlyozott Gyors, mozgékony reagálás Könnyen kiváltható cselekvések Kevéssé tartós és változékony reakciók

194 Féktelen Az izgalmi folyamatok erősek és gyorsak A gátlás gyenge
Az izgalom dominál - kiegyensúlyozatlan Intenzíven reagál a külső hatásokra Agresszivitásra hajlamos Alkalmazkodási nehézségek

195 Nyugodt Erősek, de lassúak Tartós, stabil reagálási mód
Az izgalmi és gátlási folyamatok kiegyensúlyozottak Erősek, de lassúak Tartós, stabil reagálási mód Nyugodt, kiegyensúlyozott Az idegrendszeri terheléseket jól bírja

196 Gyenge Az izgalmi és gátlási folyamatok gyengék Reakciói lassúak
Az alkalmazkodás nehézkes Túlzott érzékenység Az idegrendszeri terheléseket nehezen viseli el

197 INTROVERTÁLT EXTROVERTÁLT
Jung típustana A pszichikus energiák (a személy érzéseinek, gondolatainak és figyelmének) irányulása történhet: a szubjektum belső világára INTROVERTÁLT a külső világra EXTROVERTÁLT Karl Gustav Jung

198 Introvezió - extrovezió
Az introvertált saját belső világára irányul (befelé forduló), a környezetéhez való viszonyát az intenzitás jellemzi: vagyis szűk körű, de mély kapcsolatokat igényel, a kevés közeli barátja kivételével viselkedése távolságtartó, zárkózott. Az extrovertált pszichikus energiáit a környezetére irányítja (kifelé forduló), igényli maga körül az embereket, társaságkedvelő, közlékeny, szereti a változatosságot.

199 Funkciótípusok 4 pszichés funkció ( alkalmazkodást, tájékozódást segítik ) gondolkodás : intellektuális megismerés, logikai következtetés érzés : szubjektív értékelés érzékelés : érzékszervek segítségével történő észlelés intuíció : tudattalanul végbemenő észlelés, a lehetőségek, még meg nem valósult dolgok észlelése

200 JUNG tipológiája 8 féle személyiségtípus: Extrovertált – gondolkodó
Extrovertált – érző Extrovertált – érzékelő Extrovertált – intuitív Introvertált – gondolkodó Introvertált – érző Introvertált – érzékelő Introvertált – intuitív

201 H. J. Eysenck tipológiája
Vonáselmélet. Személyiségvonás: az együtt járó tulajdonságok együttese. Adatredukciós módszer a faktoranalízis: tulajdonságcsoportok létrehozása. A faktoron belül erős a korreláció a tulajdonságok között, a faktorok viszont egymástól függetlenek.

202 Eysenck típusai

203 Vonáselmélet ( ALLPORT )
Vonás : olyan viszonylag állandó struktúra, mely integrált egységgé fogja össze az egyébként egymáshoz nem hasonlító ingereket és válaszokat. A vonás lehet : közös vonás ( általános vonás ) : amelyek mentén az emberek összehasonlíthatóak személyes vonás ( diszpozíció ) : a vonások egyénre jellemző, egyedi elrendeződései

204 A diszpozíciók felosztása :
uralkodó diszpozíciók : olyan vonások, melyek a teljes viselkedésünket, életünket meghatározza, ezekkel nem minden ember rendelkezik centrális diszpozíciók : 4-5 olyan diszpozíció, amely a viselkedés, az élet nagy területét befolyásolja, de nem annyira átható, mint az uralkodó diszpozíció másodlagos diszpozíciók : az élet szűk területére vonatkozó, speciális, de viszonylag állandó viselkedés

205 A lélek Freud-féle topografikus modellje
Tudat Tudatalatti/tudatelőttes Tudattalan

206 A személyiség strukturális modellje
Ösztönén (Id) Én (Ego) Felettes én (Szuperego)

207 Az ösztönén jellemzői A személyiség biológiai komponense
Öröklött lelki tartomány Az ösztönöket tartalmazza Működési elve: örömelv A személyiség energiája–libidó Eszköze az elsődleges megmunkálás: fantázia

208 Az én jellemzői A személyiség pszichológiai komponense
Feladata a valósághoz való alkalmazkodás, az önfenntartás Közvetít az id és a szuperego között Működése: a realitáselv Másodlagos megmunkálással dolgozik: gondolkodás A konfliktusok elsimítására törekszik

209 A felettes én jellemzői
A személyiség társadalmi komponense A szülői és társadalmi értékeket foglalja magába Alrendszerei: énideál, lelkiismeret Ellentétben áll az ösztönénnel Tökéletességre törekszik

210 Freud - Pszichoszexuális fejlődés
A fejlődés lényegében 5 éves korra lezajlik. A legfontosabb örömforrást jelentő testrészek neve alapján a következő szakaszokat különítette el:

211 Hozzávetőleges életkor
Első év Orális szakasz: A száj a szopás és a harapás által létrehozott élvezetes érzékletek központja. Második év Anális szakasz: A végbélnyílás az élvezetes érzékletek központja az ürítés kontrolljának elsajátítása folyamán. Harmadik év Fallikus szakasz: A gyerekekben a szexuális kíváncsiság alakul ki, és kielégülést érnek el maszturbálással. Szexuális fantáziáikban az ellenkező nemű szülő szerepel, és emiatt bűntudatot éreznek. Hetedik évtől a pubertásig Latencia: A szexuális késztetések elnyomódnak. A gyerekek a felnőttek által becsült készségek elsajátítására összpontosítanak. Serdülőkor Genitális szakasz: A serdülőknek felnőtt nemi vágyaik vannak, és igyekeznek azokat kielégíteni

212 Erik H. Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete
A fejlődés egész életen át tartó folyamat Tudatos és társas folyamatok szerepe fontos Az embernek élete során 8 fejlődési krízissel kell szembenézni: 1. Csecsemőkor: ősbizalom ↔ ősbizalmatlanság (remény) 2. Kisgyermekkor: autonómia ↔ szégyen, kétely (akaraterő)

213 3. Óvodáskor: kezdeményezés ↔ bűntudat (céltudatos szándék)
4. Kisiskoláskor: teljesítmény ↔ csökkent értékűség (kompetencia) 5. Serdülőkor: identitás ↔ identitásdiffúzió (hűség, elkötelezettség) 6. Ifjúkor: intimitás ↔ izoláció (szerelem) 7. Felnőttkor: alkotóképesség ↔ stagnálás (gondoskodás) 8. Időskor: énintegritás ↔ kétségbeesés (bölcsesség)