Az elektronmikroszkóp

Az előadások a következő témára: "Az elektronmikroszkóp"— Előadás másolata:

1 Az elektronmikroszkóp
Sejtalkotók Tájékozódás elektronmikroszkópos képeken H.-Minkó Krisztina Egészségügyi ügyvitelszervező szak 2012 szeptember 19.

2

3 Az elektronmikroszkóp
Fény helyett elektronsugarat, lencséül mágneses vagy elektrosztatikus mezőt használó mikroszkóp. Az elektronsugárzás frekvenciája a látható fényénél jóval nagyobb, azaz jóval nagyobb felbontásra képes. Az Abbe képletbe (d=0,61λ/nsinα) helyettesítve az e- sugárzás frekvenciáját érzékelhető, hogy miért nagyobb az elektronmikroszkóp feloldóképessége. Két fő típusa: A transzmissziós elektronmikroszkóp (TEM) A pásztázó (scanning) elektronmikroszkóp (SEM)

4 A transzmissziós elektronmikroszkóp (TEM)
Az elektronnyaláb közvetlenül áthalad a vizsgált tárgyon, és képet alkot egy fluoreszkáló ernyőn. A felbontás igen jó, kb. 0,2-0,5 nm. (Fénymikroszkóp feloldóképessége: kb. 0,2 μm) Vákuum, elektromágneses lencsék, nagyfeszültség ( KV), képrögzítés: fluoreszkáló ernyőn v. filmen Nagyítás: néhány ezerszerestől x Preparátum: igen vékony (kisebb, mint 100 nm) Élő sejtek vákuum miatt nem vizsgálhatók! Kontraszt: nagy atomszámú elemekkel (Os, Ag, Au, Pb, stb.) 

5 Elektronmikroszkóppal a vírusok is megfigyelhetőek

6 műgyantába ágyazott vizsgálati anyag
Ultramikrotom Ultravékony metszetek vastagsága: nm Ez a fény hullámhosszának 1/10-e! Egyetlen sejtből kb. 200 ultravékony metszet készíthető! műgyantába ágyazott vizsgálati anyag üvegkés  a metszetet finom rézrácsra vesszük fel a metszet széle 

7 Az „hagyományos” elektronmikroszkópos technika
Mintavétel Fixálás (aldehidekkel, alkohollal, pikrinsavval..) Kontrasztozás ozmuim-tetroxiddal és uranil-acetáttal Víztelenítés felszálló alkoholsorral, majd propilán-oxiddal Beágyazás: műgyanta Metszés ultramikrotómban (a metszet vastagságát megbecsülhetjük interferencia-színe alapján) Utómunkálatok: Kontrasztozás nehézfémekkel (uranil-acetát, ólom-citrát) Szenezés (vékony szénréteget párologtatunk a metszet felszínére) Egyéb munkálatok: posztembedding, preembedding, árnyékolás, felszínjelölés Fagyasztott ultravékony metszet készítése Fixálás Zselatinba történő beágyazás Cryoprotekció: 2,3M-os cukor Fagyasztás folyékony nitrogénnel Metszés cryo-ultramikrotómban (a metszet vastagságát megbecsülhetjük interferencia- színe alapján) Immun-jelölés (a jelölt fehérjét aranyszemcse mutatja) Kontrasztozás (uranil-oxalát, uranil-acetát) Fagyasztva törés, mély maratás

8 Félvékony metszetek 0,5 μm vastag metszetek (EM célra fixált és beágyazott anyagból) Festés: toluidinkék és azúrkék oldatával. Nagy előnye: igen finom sejtrészletek kivehetők. Májsejtek nagy nagyítással 

9 Ultravékony metszetről készült jellegzetes transzmissziós EM felvétel.
Májsejt részlete. 

10 Elektronmikroszkópos immuncitokémia fagyasztott ultravékony metszeten
A kimutatni kívánt katepszin D lokalizációját a lysosomákban sötét aranykolloid szemcsék jelzik. A májsejtrészlet ultravékony metszetén a kötődött anti-katepszin ellenanyagot egy aranyszemcsékhez adszorbeált második ellenanyag mutatja ki. lysosoma  W. Liou felvétele

11 Fagyasztva törés, mély maratás
3 dimenziós képet kapunk. A törés mentén a membránok szerkezete ábrázolódik. (integráns membránfehérjék, nexusok, magpólusok, illetve egyéb membránképletek válnak láthatóvá)

12 A pásztázó (scanning) elektronmikroszkóp
  Olyan egyszerű elektronmikroszkóp, mely az elektronsugarat egy pontban gyűjti össze a preparátum felszínén. Az elektronsugár a felszíni molekulákból szekunder elektronokat üt ki, melyeket egy detektor regisztrál. A pontszerű elektronsugár soronként letapogatja a felszínt, a detektorban keletkező jel pedig egy katódsugárcsövet vezérel, miáltal azon a TV elvhez hasonlóan a preparátum felszíne leképeződik, erősen nagyított formában. Értelemszerűen a pásztázó elektronmikroszkóp a sejtek és egyéb mikroszkópos strukturák felszínének vizsgálatára alkalmas.

13 Vörös- és fehérvérsejtek ér belsejében.
Pásztázó (scanning) elektronmikroszkópos felvétel

14 Vörösvértestek, pásztázó elektronmikroszkópos felvétel
Figure Molecular Biology of the Cell (© Garland Science 2008)

15 Drosophila feje SEM képen
drozi

16 A durva felszínű endoplazmás retikulum (dER)
(A, courtesy of Lelio Orci; B, courtesy of George Palade.)

17 dER és szabad riboszómák
Figure Molecular Biology of the Cell (© Garland Science 2008)

18 http://images. google. hu/imgres. imgurl=http://www. zoology. ubc

19 A sima felszínű endoplazmás retikulum (sER)
Feladatai: Szteroid-szintézis (pl.: Leydig sejtek, mellékvese kéreg) Gyógyszer-detoxikáció (májsejt) Kálcium tárolás (sarcoplazmás retikulum – harántcsíkolt izom) Membránlipidek szintézise Glikogénszintézis (A, courtesy of Daniel S. Friend; B, after R.V. Krstic´, Ultrastructure of the Mammalian Cell. New York: Springer-Verlag, 1979.)

20 Nyugvó és aktivált lymphocyták elektronmikroszkópos képe
(A, courtesy of Dorothy Zucker-Franklin; B, courtesy of Carlo Grossi; A and B, from D. Zucker-Franklin et al., Atlas of Blood Cells: Function and Pathology, 2nd edn. Milan, Italy: Edi. Ermes, 1988; C, courtesy of Stefanello de Petris.)

21 Golgi készülék képe (A, redrawn from A. Rambourg and Y. Clermont, Eur. J. Cell Biol. 51:189–200, 1990; B, courtesy of Brij J. Gupta; C, courtesy of George Palade.)

22 A Golgi apparátus funkcionális felosztása
Robers S Decker J.Cell Biol 61,603 Velasko et al. '93, J. Cell Biol 122, 41 A Golgi apparátus funkcionális felosztása A Golgi apparátus ciszternáiban különböző enzimeket találhatunk, melyeket specifikus ellenanyaggal lokalizálhatunk. .

23 Golgi hálózat megjelenése egér mellékhere sejtjeiben.
C=ciszterna,V=vakuólum, MVB=multivezikuláris test, VES=vezikulák Reprinted from the American Journal of Anatomy (Amer. J. Anat. 117, 145) by permission from John Wiley and Sons.

24 Mikrotubulusok 25 nm átmérővel rendelkező csövek, melyek fala egy tubulin nevű fehérjéből áll. A tubulinnak két, egymástól kissé eltérő változata van: α és β tubulin, melyek egymáshoz kapcsolódva dimereket alkotnak, így alkotva a mikrotubulus építőköveit. A dimerek egymáshoz illeszkedve hosszú protofilamentumokat alkotnak, melyekből 13 alkotja a mikrotubulus palástját. A mikrotubulusok vége a sejtközpont (centriolum) közvetlen környezetében horgonyozódik le. (MTOC: mikrotubulus organizáló centrum). A mikrotubulusok polarizáltak (perifériás vég: +, centrális vég: a -) A mikrotubulusok részt vesznek a sejtváz alkotásában, a sejt alakjának fenntartásában, a vezikuláris transzportfolyamatokban (kynezin és dynein fehérjék segítségével) illetve szerves alkotórészei a csillóknak és a centriolumnak is.

25 A sejtközpont (cytocentrum, centrosoma)
A cytocentrum legtöbbször a sejt közepén, a mag behúzódásában helyezkedik el. A centriolum 500nm hosszú, 150nm átmérőjű hengeres struktúra. Két centriolum (egy érettebb és egy újonnan replikálódott) alkotja a centrosomát, mely a mikrotubulusok organizációs helye (MTOC). Feledata: MTOC Sejtosztódás írányítása Csilló bazális testjei (A, from M. McGill, D.P. Highfield, T.M. Monahan, and B.R. Brinkley, J. Ultrastruct. Res. 57:43–53, © Academic Press; C, from M. Paintrand et al., J. Struct. Biol. 108:107–128, © Academic Press.)

26 A bazális test 9 mikrotubulus triplet alkotja a bazális testet, melynek megjelenése nagyon hasonló a centriólumhoz. A centriólummal való rokonságot bizonyítja, hogy egymást funkcionálisan helyettesíthetik. (A, courtesy of D.T. Woodrow and R.W. Linck.)

27 Mikrofilamentumok A mikrofilamentumok építőköve az aktin molekula (G-aktin), melyek egymáshoz illeszkedve egy fonalszerű képletet (F aktin) hoznak létre. Két ilyen aktin-lánc összetekeredve alkotja a mikrofilamentumot. A legtöbb sejtben a plazmamembrán alatt képeznek szövedéket, a membránhoz kihorgonyozva. Gyakran alkotnak kötegeket, mint például a fibrocyiták stressz-kötegei, vagy a sejtkapcsoló struktúrák közül a zonula addherensben. A mikrobolyhok sztereociliumainak tengelyében is mikrofilamentumot találunk. Feladatai: Citoplazma-viszkozitás meghatározása (sol-gel állapot) (amőboid mozgás!) Merevítő-támasztó funkció (mikroboholy, sztereocilium) Aktív mozgás (izomsejtek) Membránszkeleton

28 A mikroboholy

29

30 A mitokondrium A mitokondrium a sejtben található, az energia előállításában és annak elraktározásában szerepet játszó sejtszervecske. Az előállított energiát makromolekulák (ATP) formájában tárolja. A mitokondrium baktérium alakú (henger vagy gömb) és méretű (néhány mikrométer), kettős membránrendszerű sejtszervecske. Az eukarióta sejtekben legalább egy, de akár több ezer példányban fordul elő. Az intenzív anyagcserét folytató sejtekben találhatunk belőle többet, ami összefügg a sejtszervecske feladatával: a sejt energiatermelő központja. Felépítésére jellemző, hogy külső membránja sima, feszes felületű, míg belső hártyarendszere erőteljesen megnövelve felületét, redőzött (krisztás vagy csöves mitokondrium).

31 Röchlic Pál: Szövettan tankönyv 1999.
Illetve

32 Basalis csíkolat vese tubulus hámsejtben
Spermium – nyak

33 Mitokondriumok osztódása és fúziója EM képen
(B, courtesy of Daniel S. Friend.)

34 A peroxiszóma Feladat: Glikogén anyagcsere (glikogenezis)
-0,1-1 mm nagyságú, membránnal határolt organellum -EM-pal belsejében közepes sűrűségű, finoman granuláris anyag fedezhető fel, esetenként urát-oxidáz enzim által alkotott kristályok -oxidatív enzimei közé tartozik pl. a peroxidáz és a kataláz Feladat: Glikogén anyagcsere (glikogenezis) Purin-lebontás Lipid anyagcsere (zsírsav oxidáció) Detoxikáció (méregtelenítés) pl. etanol oxidációja acetaldehiddé Előfordulás: Májsejtek, vesehámsejtek Peroxiszómák májsejtben (patkány) (Courtesy of Daniel S. Friend.)

35 Peroxiszóma növényi sejtekben
(A, from S.E. Frederick and E.H. Newcomb, J. Cell Biol. 43:343–353, © The Rockefeller Press; B, from W.P. Wergin, P.J. Gruber, and E.H. Newcomb, J. Ultrastruct. Res. 30:533–557, © Academic Press.)

36 nucleus Késői endoszómák (multivezikuláris testek MVB)
és lizoszómák (Ly) HepG2 sejtben Bar: 200nm MVB Ly Ly MVB MVB MVB MVB MVB nucleus

37 Autofagoszómák

38 Tárolt tápanyagok, pigmentek a sejtekben
Glikogénszemcsék Tárolt tápanyagok, pigmentek a sejtekben Zsírcseppek Kupffer sejtekben Zsírcseppek szteroidhormont szintetizáló mellékvese kéreg sejtjeiben Zsírcsepp adipocytában Pigmentszemcsék bőr melanocytában

39 Májsejt elektronmikroszkópos képe. (Courtesy of Daniel S. Friend.)

40 Felhasznált források:
Röhlich: Szövettan, 3. kiadás, Semmelweis Kiadó Budapest Alberts – Johnson – Lewis – Raff – Roberts – Walter: Molecular biology of the cell. 5. kiadás, Garland Science Lodish et al. Molecular cell biology, 5. kiadás, W. H. Freeman publishers file:///E:/Moll%20Biol%20Cell/W_%20H_%20Freeman%20Publishers%20-%20Molecular%20Cell%20Biology.htm