Székely Bertalan 1835 (Kolozsvár) -1910

Az előadások a következő témára: "Székely Bertalan 1835 (Kolozsvár) -1910"— Előadás másolata:

1 Székely Bertalan 1835 (Kolozsvár) -1910
Mérnöknek készült, a bécsi műegyetemen tanult 1855-ben visszatér Erdélybe, cégtáblafestéssel, magánórák adásával tartja fenn magát 1859-ben Münchenben folytatja festészeti tanulmányait, itt festi első jelentős festményét , a II. Lajos holttestének megtalálása címűt 1863-ban VII. Károly menekülése c. falképével hollandiai és párizsi ösztöndíjat nyer 1866-ban festi meg a Mohácsi vész, 1867-ben az Egri nők c. képét 1875-ben alkotta egyik fő művét, a Thököly búcsúját legszebb tájképei az es években készültek festészetet tanít

2 II. Lajos holttestének megtalálása 1860 Olaj, vászon, 140 x 181,5 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

3 Egri nők 1867 Olaj, vászon, 226,5 x 176,5 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

4 Mohács 1866 Olaj, vászon, 174,5 x 285 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

5 Thököly Imre menekülése (Thököly Imre búcsúja) 1873 Olaj, vászon, 159 x 222 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

6 Zrínyi kirohanása 1879-85 Olaj, vászon, 200 x 353 cm Déri Múzeum, Debrecen

7 Erdei tájkép 1880-90 Olaj, karton, 31,7 x 39 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Kisfiú vajaskenyérrel 1875 körül Olaj, vászon, 69 x 55 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

8 A kiegyezés után Benczúr Gyula 1844-1920
A XIX. századi akadémikus festészet jelentős alakja 1866-ban sikert arat Hunyadi László búcsúja c. képével olaszországi tanulmányútja hatását és a monarchikus eszmét hirdeti a Vajk megkeresztelése c. festménye 1876-ban a müncheni képzőművészeti akadémia tanára lesz a millenniumra festette Budavár bevétele c. grandiózus képét neki köszönhető, hogy a reprezentatív portré továbbélő műfaj lesz a századforduló festészetében leghíresebb portréi Károlyinét, Ferenc Józsefet, gróf Tisza Istvánt, Trefort Ágostont ábrázolják

9 Hunyadi László búcsúja 1866 Olaj, vászon, 147 x 121 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Vajk megkeresztelése 1875 Olaj, vászon, 360 x 245 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

10 Budavár visszavétele 1896 Olaj, vászon, 356 x 705 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

11 Út a fontainebleau-i erdőben 1876 Olaj, vászon, 91,5 x 63 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
MUNKÁCSY Mihály (1844, Munkács , Endenich) PAÁL László (1846, Zám , Charenton) Tehenek a fák alatt 1872 Olaj, vászon, 78 x 132 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

12 SZINYEI MERSE Pál (1845, Szinyeújfalu , Jernye) Lilaruhás nő 1874 Olaj, vászon, 102,5 x 77 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Mályvák Olaj, karton, 20,5 x 16 cm Kiscelli Múzeum, Budapest

13 Majális 1873 Olaj, vászon, 128 x 163,5 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

14 Zene a XIX. században zeneszerző, karmester és zongoraművész
pályáját Kolozsváron kezdte zongoraművészként és pedagógusként 1835-ben Pestre telepedik 1837-ben a Pesti Magyar Színházhoz, majd a Nemzeti Színházhoz kerül karmesterként 1840: Bátori Mária c. opera (szövegkönyv-szerző Egressy Béni, aki haláláig segítőtársa lesz) 1844: megnyeri a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére kiírt pályázatot 1853: az ő vezetésével alakult meg a Filharmóniai Társaság 1861-ben mutatták be a Bánk bán c. operáját (ez pályája csúcsa) 1875: közreműködik a Zeneakadémia megalakításán (tíz éven át igazgatója és zongoratanára) 1884: a megnyíló operaház főzeneigazgatója lesz nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera megteremtése Erkel Ferenc (Gyula, 1810 – Budapest, 1893) Művei: Operák: Bátori Mária, opera 2 felvonásban (1840) Hunyadi László, opera 4 felvonásban (1844) Bánk bán, opera 3 felvonásban (1861) Sarolta, vígopera 3 felvonásban (1862) Dózsa György, opera 5 felvonásban (1867) Kemény Simon, opera 3 felvonásban Szerzett: kantátát, karművet (Himnusz), dalokat (Szózat- Vörösmarty szövegére), A magyarok istene (Petőfi szövegére), zongoradarabokat, hangszeres műveket zongorakísérettel, zenekari műveket

15 Erkel Ferenc: Hazám, hazám c. ária a Bánk bán operából:
(youtube)

16 Munkácsy Mihály festménye Lisztről, 1886-ból
A XIX. század egyik legjelentősebb romantikus zeneszerzője, minden idők legnagyobb zongoraművésze 9 évesen nyilvánosan koncertezik Sopronban és Pozsonyban Czerny és Salieri tanítványa Bécsben 1822-ben első bécsi koncertjén 11 éves, felfigyel rá Beethoven négy pesti és budai koncert után 1823 őszén Párizsba költözött apjával 1827-ben itt ismerkedik meg Chopinnel és Berliozzal 1835 – a genfi konzervatórium tanára az 1838-as pesti árvíz károsultjait bécsi hangversenyei jövedelmével támogatja az orosz hangversenykörutak alkalmával ismerkedik meg Carolyne Wittgenstein hercegnővel 1840-es évek: a weimari udvari színház karmestere a budapesti Zeneakadémia első éveiben vállalta, hogy évente néhány hónapig ingyen tanítson itt termékeny zeneszerző, összesen 1400 művet komponált, java részüket zongorára Liszt Ferenc Munkácsy Mihály festménye Lisztről, 1886-ból Viták nemzeti hovatartozásáról: magyar?, német?, szlovák? magát magyarnak tartotta, soha nem vette fel sem az olasz, sem a francia, sem a német állampolgárságot utazásaikor magyar útlevelet használt: „Gyermekeim apjuk állampolgárságát viselik. Akár tetszik nekik, akár nem, magyarok.” (Liszt, Lammenais abbénak írt levele)

17 - Szerelmi álmok – Liszt (1970) szovjet-magyar film
Liszt 50 éves jubileuma – Kozmata Ferenc fotója Liszt Ferenc 1858-ban (Franz Hanfstaengl fényképe) Liszt 1869 körül (Edgar Hanfstaengl litográfiája) Emlékezete: - Szerelmi álmok – Liszt (1970) szovjet-magyar film - Lisztomania, Ken Russell 1975-ben készült filmje - Liszt Ferenc (1982) magyar TV film Liszt Ferenc utolsó fényképe

18 Szerelmi álmok (Liebestraume)
Magyar rapszódia (1851)

19 Szegeden született, cigányzenekart szervezett
Blaha Lujza tette népszerűvé dalait 1890-ben daltársulattal járta be az országot Oroszországban is járt dalait többnyire mások kottalejegyzése alapján ismerjük 400 önálló népes műdalt írt Dankó Pista dalok: Egy cica, két cica Eltörött a hegedűm Most van a nap lemenőbe ... Nem vagy legény, Berci Az a szép Dankó Pista ( ) cigány származású magyar nótaszerző és édesanyja Dankó Pista szobra Szegeden. (Margó Ede szobra, 1912)